Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

***** *^AAA^*^*A*** * A a AAAAAA^^^^||A||^u»l|au»|J»|<«0«u^j«u^AAAi^ | Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: * i I Közel-keleti szirénhangok Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megkezdte közel-keleti körútját. Utazását világszerte érthető ér­deklődéssel kísérik: az Egyesült Államok diplomáciá­jának közvetlen irányítója olyan időpontban látogat el a földkerekség ma talán legneuralgikusabb térségé­be, amelyre több szempontból is bizonyos új elemek •jelenléte jellemző. Az egyik ilyen új elem a Begin-kabinet puszta léte. Néhány esztendeje, még a közel-keleti ,.meleghábo­rúk” idején is szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy az izi”,’li politika szüntelenül fenyegetőző fenegyereke, az egykori terrorista vezér, a nyers erőszak deklarált híve vehesse kezébe a hivatalos izraeli politika kor­mányrúd j át. Most pontosan ez történt és Washingtonnak min­den oka megvan arra, hogy igyekezzék megakadá­lyozni egy számára is kiszámíthatatlan kockázatokat rejtő esetleges kalandot. Az amerikai diplomácia tisz­tában van azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy egy Begin-típusú vezető bármikor megpróbálhatja kész tények elé állítani az Egyesült Államokat. Ez az a vál­tozat, amire azt szokták mondani, hogy a „farok csó­válja a kutyát”. Vance útjának egyik fő célja, hogy minden esz­közzel útját állja egy ilyen fejleménynek. Mindenek­előtt úgy, hogy ígéretek és fenyegetések gondosan ada­golt elegyével megpróbál végre valami, számára ro­konszenves megállapodást létrehozni Izrael és bizo­nyos arab kulcsországok között. Aligha véletlen, uta­zása előestéjén Egyiptom, Szíria, Jordánia és Szaúd- Arábia közös rendezési javaslata, amely Izrael számá­ra a korábbinál legalábbis a jelek szerint — elfogad­hatóbb feltételeket tartalmaz. Mindez annak a Kissinger által elkezdett straté­giának a része, amely sajátos „pax amerikánát”, washingtoni égisz alatt, washingtoni érdekeknek meg­felelő rendezést szeretne létrehozni az olajfák alatt. A hosszabb távú terv első része, az arab világ jobboldali, szovjetellenes erőinek „felfuttatása”, részben szaúd- arábiai pénzen, már megtörtént. Sok más tünet mel­lett jól érzékelteti ezt a Líbia elleni koncentrált kam­pány is. t Vance kezében tehát akad jó néhány adu, de a közel-keleti kártyák mindig tartogatnak meglepetése­ket'. A béke megbízhatóbbá vált A Pravda Helsinki évfordulójáról A két évvel ezelőtt, au­gusztus 1-én Helsinkiben befejeződött európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet évfordulójáról em­lékezik meg a moszkvai Pravda hétfői vezércikke. Az SZKP KB lapja megál­lapítja: „Fennállásának hat évtizede alatt a szovjet ál­lam külpolitikájának fő cél­ja a béke és a biztoYiság országunk és a földkerekség számára történő biztosítása volt és marad. A lenini bé­kepolitika megvalósításakor sikerült eltávolodni a nuk­leáris háború veszélyétől, a béke megbízhatóbbá vált. Az enyhülési folyamat, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egy­más mellett élését szabályo­zó elvek, az átfogó egyen­jogú együttműködés tartó­san a nemzetközi élet ré­szévé vált. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a két évvel ezelőtt befejező­dött európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikere. Egészében javult a hely­zet a kontinensen az el­múlt két év alatt. Bizonyos haladás történt, az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődésé­ben. Jó példával jár elöl a záródokumentum ajánlásai­nak következetes megvaló­sításában a Szovjetunió. Meggyőző bizonyítéka ennek az államközi kapcsolatok Helsinkiben elfogadott tíz alapelvének az új szovjet alkotmánytervezetébe tör­tént felvétele. Nagy jelen­tőségűek voltak az európai enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére. konkrét anyagi tartalommal történő megtöltésére a legutóbbi legfelső szintű szovjet— francia tárgyalások. Az enyhülés ellenségei, a helsinki megállapodás el­érésének kerékkötői ma kü­lönös igyekezettel próbálják megakadályozni azok meg­valósítását. Az „emberi jo­gok” és a valamiféle „szov­jet fenyegetés” ürügyén csa­pott hűhóhoz hasonló rága­lomkampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, szán­dékosan meghamisítják a záródokumentum tételeit, egyeseket előtérbe tolnak közülük, másokat agyon­hallgatnak. A béke érdekei energikus erőfeszítéseket követeinek az európai politikai légkör további megjavítása érde­kében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a politikai enyhülést jelentő­sen elöremozdító, azt kato­nai enyhüléssel kiegészítő számos kezdeményezést tett. Nincs felelősségteljesebb fel­adat ma a fegyverkezési hajsza beszüntetésénél, a leszerelésre való áttérésnél — hangoztatja a Pravda. (MTI) Smith a mozambiki határon lan Smith, a rhodesiai rezsim vezetője, demonstratív látó■ gatásokat tesz az ország Mozambikkal határos katonai körzeteiben. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kínai külpolitika Peking és Európa A kínai diplomácia é6 propaganda az év elejétől, különösein pedig a belgrádi találkozó közeledtével ész­revehetően mind nagyobb figyelmet fordított az euró­pai ügyekre. Gyakrabban vendégeskednek Pekingben a legkonzervatívabb nyugat­európai pártok képviselői: járt ott Hans Filbinger, a nyugatnémet CDU elnökhe­lyettese és Margaret That­cher, a brit konzervatívok vezére. Filbingernek és kí­séretének azt magyarázták Pekingben, hogy „az eny­hülés a népek ópiuma", Thatcher asszony előtt pe­dig Lt Hszien-nien minisz­terelnök-helyettes hangoz­tatta, hogy a helsinki érte­kezlet óta a világban meg­szűnt az enyhülés, és kife­jezte óhaját, hogy Nyugat- Európa „erőteljesebben és egységesebben" szálljon szembe Kelet-Európával. Az új kínai vezetés a je, lek szerint arra igyekszik felhasználni ezeket a láto­gatásokat, hogy ismét iga­zolja Mao elutasító maga­tartását az európai bizton­sági értekezlet és a kelet­nyugati enyhülés ügyében. A kínai propaganda nagy teret szentel a nyugat-euró­pai vendégek nyilatkozatai­nak arról, hogy a „Nyugat­nak növelnie kell védelmi erőfeszítéseit a keleti fe­nyegetés miatt”. Jellemző, hogy az tJj-Kína hírügy­nökség, az újságok és a rá­diók az utóbbi hónaookban milyen gyakran idézik a NATO képviselőit, a nyu­gat-európai katonai veze­tők nyilatkozatait, amelyek a Keletről fenyegető állí­tólagos katonai veszély mi­att követelik a katonai elő­irányzatok növelését új fegyverfa iták létrehozására. Kommentárok serege „ag­resszív tömbnek” kiáltja ki a varsói szerződést, ugyan­akkor már-már szinte a pa­cifisták klubjának tüntetve QSMMí A877. augusztus 2.. kedd fel a NATO-t. A kínai saj­tó európai témákkal foglal­kozó írásai ugyancsak nagy hangsúllyal cikkeznek arról, milyen előnytelen a nyugat­európai államok számára a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelmi és gazdasági együttműködés. Június ele­jén a Közös Piac brüsszeli központjában járt egy kül­döttség, a Kínai Állami Bank alelnökének vezetésé­vel és arról tárgyalt, hogy a közeljövőben kereskedel­mi egyezményt kötnek a Kilencekkel. Ügy látszik, kedvező üzletkötések ígére­tével próbálják rábírni a közös piaci országokát, mondjanak le a Szovjet­unióval és más szocialista országokkal folytatott keres­kedelemről. Az európai ügyek iránt tanúsított fokozott pekingi érdeklődésből és az európai biztonsági értekezlet eluta­sításából arra következtet­hetünk, hogy a kínai külpo­litika irányítóinak nem tet­szik a belgrádi találkozó kedvező kimenetelének, földrészünk országai közti kapcsolatok további javítá­sának kedvező távlata., Mi­ért ellenzi Peking az Euró­pában és a világon tapasz­talható enyhülést? A kínai politikai straté­giának ellentmond az euró­pai enyhülés, a katonai fe­szültség csökkenése, a ke­reskedelmi és a gazdasági együttműködés fejlődése. Ez a stratégia ugyanis a nem­zetközi enyhülés megakadá­lyozására, feszültséggócok megteremtésére, a hideghá­borúhoz, vagy talán ami Pe­king szerint még jobb — a forró háborúhoz való vissza­térésre irányul. Ez a külpoli­tika jórészt a pekingi biro­dalmi geopolitikai koncep­cióra alapul és kifejezi a kí­nai vezetés törekvését, hogy a világban vezető szerephez jusson. A mai vezetés köztudomá­súan apt a célt tűzte ki, hogy „Kínát az évszázad végére a leghatalmasabb állammá tegye”. Ezeknek a terveknek a realitásában kételkedik a Kína-szakér- tők nagy része. A kínai stratégák maguk se nagyon hisznek a gazdasági és a katonai potenciál gyors nö­velésének lehetőségében. A jelek szerint jobban bíznak a régi bölcsek tanácsában, hogy „a hegyen ülve kell figyelni két tigris párhar­cát”. Könnyű rájönni, hogy Peking éppen a Nyugat és a szocialista világ katonai összecsapását szeretné. Mi vei Pfdigl -a kéjt előző világ < hábórŰ Európában »robbant ki, a fielet és á Nyugat közt meglevő ellentétek ismereté­ben Peking arra számít, hogy pontosan Európában csapnak majd össze a „tig risek”. Az európai földrészen fel­izzó háborús tűzfészek azért is jól jönne Pekingnek, mert messze esne Kína határaitól és azoktól az országokétól, amelyekre a kínai stratégák elsősorban szeretnék kiter­jeszteni az ellenőrzést. Mao Ce-tung életében nemegy­szer sajnálkozott amiatt hogy Kína elvesztette a tá­vol-keleti, a dél- és délke­let-ázsiai országok fölött év. századokon át érvényesült vezető szerepét. A kínai ve­zetők arra számítanak, hogy a nagyhatalmak nem tud­nák „megtartani pozícióikat. Ázsiában”, ha sikerülne megvalósítani azt a pekingi tervet, hogy Európában fe­szültséggócot teremtsenek, amely nyílt konfliktussá te­rebélyesedne. Kína akkor ellenőrzése alá vonhatná ezt a térséget.. A Paracelsus- szigetek elfoglalásával Pe­king már az egész világ előtt bebizonyította. hogy kész valóra váltani elképze­léseit. Jurij Vagyimov (APN—KS) Pekingben ünnepi gyűlést tartottak a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakításá- sának 50. évfordulója alkalmából. A rendezvényen katonai egyenruhában jelentek meg a legfelsőbb kínai vezetés tagjai. Jobbról balra: A rehabilitált Teng Hsziao-ping, a KKP KB alelnöke, miniszterelnök-helyettes, vezérkari főnök, Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök, Je Csien-jing. honvédelmi miniszter, a KKP KB alelnöke. (Telefotó — Űj-Kína — MTl—KS) Tito Koreába látogat Belgrádban hivatalosan be­jelentették, hogy Joszip Broz Tito államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt KB főtit­kárának, a KNDK elnökének meghívására augusztus má­sodik felében hivatalos, ba­ráti látogatásra a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságba utazik. (MTI) Tanácskozás az USA Ázsia-polilikájáról Carter elnök szombaton a Fehér Házban tanácskozott vezető munkatársaival az Egyesült Államok ázsiai po­litikájáról. A Fehér Ház közleménye szerint a kétórás ülésen Wal­ter Mondale alelnök, Cyrus Vance külügyminiszter, Zbig- niew Brezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója és Richard Holbrooke> a kelet-ázsiai és a csendes­óceáni térség ügyeinek ál­lamtitkára vett részt. A ta­nácskozáson Vance külügy­miniszter augusztusban sor­ra kerülő pekingi látogatásá­nak kérdéseit vitatták meg. Harcok Etiópiában Ügy tűnik, tovább folynak az elkeseredett harcok Dél- kelet-Etiópiában — írja hét végi összefoglalójában a DPA nyugatnémet hírügy­nökség. Ogadenben, Dire Dawa fontos vasúti csomópont kö­zelében az etiópiai csapatok súlyos harcokat vívtak a Szomáliái egységekkel. Megfigyelők szerint az ogadeni harci helyzet to­vábbra is áttekinthetetlen. Az etiópiaiak és a szomá- liaiak egymásnak ellent­mondó jelentéseket terjesz­tenek. Gyorslista az 1977. augusztus 1-én megtar­tott Lottó jutalomsorsolásról, me­lyen a 26. heti szelvények vettek reszt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli szk.-utalvány, b Trabant szgk.-utalvány, c 30 000 Ft-os ötletutalv. d 15 000 Ft-os otthon, lakbér, u. e 10 000 Ft-os vásárlási ut. f 0 000 Ft-os, Ki. mit választ u. g 7 000 Ft-os „Tetőtől talpig” u. h 3 000 Ft-os vásárlási ut. i 1 000 Ft-os „Konyhafelsz.” u. 3 3 000 Ft-os textilutalvány 0 105 106 9 108 169 9 108 477 9 118 059 9 143 587 9 143 568 9 194 185 9 197 368 9 202 265 9 213 607 9 226 751 9 232 222 9 240 880 9 247 320 9 248 826 9 261 070 9 276 272 9 296 543 9 302 125 9 313 441 9 316 138 9 343 536 9 346 938 9 359 632 9 361 288 9 370 291 9 400 268 9 408 333 9 412 211 9 426 933 9 427 342 9 433 409 9 438 894 9 445 074 9 453 454 9 456 785 9 464 880 9 468 509 9 434 277 9 503 493 9 523 694 9 530 622 9 536 978 9 540 872 9 578 985 9 602 286 9 611 835 9 614 761 9 6 40 293 9 640 778 9 643 513 k színes tv 1 20 000 Ft-os zenesarok ut. m 10 000 Ft értékhatárig tv vás. n g 100 Ft értékhatárig tv. vás. o 6 000 Ft értékhatárig hüt. vas. p 5 000 Ft ért.-hat. hát. félsz. v. r 4 000 Ft ért.-hat. házt. f. vás. s 2 300 Ft ért.-h. táskar. vás. A nyertes szelvényeket 1977. augusztus 20-ig kell a totó—lőtt- kirendeltségek, az OTP-flókok vagy a posta útján a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság (1876 Budapest, v„ Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. h 9 648 961 h 55 843 062 r f 9 655 495 i 63 002 492 f c 9 663 426 e 63 002 615 c i f 9 673 171 e 63 011 351 g 9 674 895 g 63 016 873 h o 9 683 416 k 63 040 417 r m 9 687 334 S 63 077 865 i f 9 704 530 f 63 079 582 c f 9 721 406 f 63 084 395 f s 9 725 999 h 63 084 406 r 1 9 735 100 h 63 091 100 h f 9 766 396 h 63 101 205 e 0 9 784 035 j 63 104 889 c e 9 737 273 i 63 117 389 k r 9 792 576 k 63 123 741 e h 9 827 333 g 63 142 133 h d 9 831 756 o 63 167 422 n ,i 9 833 644 d 63 173 599 1 i 9 855 323 f 63 175 027 r g 9 856 769 P 63 181 469 c e 9 868 706 P 63 195 966 f i 9 897 174 h 63 204 151 s r 9 915 627 h 63 208 193 k c 9 927 197 í 63 232 216 p d 9 939 184 h 63 257 512 s r 9 961 336 k 63 236 762 e e 9 963 760 c 63 293 746 i n 9 976 401 c 63 298 558 g g 9 986 562 c 63 302 767 j n 9 996 999 f 63 307 562 g ,i 44 493 412 1 63 356 214 € j f f 44 506 798 j 63 360 300 0 44 793 212 h 63 383 394 j 44 796 774 i 63 386 097 h e 44 804 994 h 63 417 179 e c 44 805 933 h 63 432 460 f k 55 491 352 i 63 439 511 i h 55 496 763 j 63 458 282 j € 55 503 247 g 63 471 236 1 c 55 504 428 S 63 537 656 j g 55 506 801 f 63 563 214 f j 55 826 546 j 63 565 649 i Ö h 55 827 729 s 63 569 580 h j 55 832 775 i 63 591 445 o i h 55 840 702 h 63 628 921 o e A gyorslista közvetlenül a sor­] solas után készült, az esetleges c hibákért felelősséget lünk. nem válla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom