Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
VBLAß FROLETÄBIÄL ISSIÜfMISlEl ■:&i äjäkM kmSS W W MMf /fw^yM*fj Mjy/ 42 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 155. szám Lázár György fogadta Humberto Perezt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton hivatalában fogadta Humberto Perez miniszteri, a Kubai Központi Tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagja, valamint Jósé Antonio Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. ÄRA: I FORINT 1977. július 3., vasárnap Az OKP fő célja: nemzeti egységkormány Valamennyi párt jóváhagyta a kormányprogramra vonatkozó pártközi megegyezést. A szocialista párt köz. ponti bizottsága után (amely rámutatott a megegyezés hiányosságaira, de némi vita után egyhangúan elfogadta azt), és a republikánus párt vezetőségi ülése után (amely a gazdaságpolitikai intézkedések kivételével járult hozzá a kidolgozott egyezséghez), a két főszereplő: a ke. részténydemokrata és a kommunista vezetőség is jóváhagyólag határozott. A liberális párt, amely eredetileg nem akart csatlakozni a megállapodást aláírókhoz az OKP részvétele és döntő súlya miatt, végül mégis úgy határozott, nem marad egyedül a megegyezés ellenzéke. Az OKP vezető testületé Enrico Berlinguer főtitkár előterjesztése alapján vitatta meg a megállapodást, amely harminc év óta — a kommunisták részvételével — a legszélesebb politikai összefogást jelenti Olaszországban. Éppen ezért az OKP pozitívan ítélte meg ezt a lépést a kommunistaellenes előítéletek teljes felszámolásának, a szükséges széles demokratikus összefogás megteremtésének, a valóban megújító politika megvalósításának útján. „A megegyezés legfőbb korlátja — mutat rá az OKP vezetőségi határozata —, hogy a kereszténydemokraták elutasító magatartása miatt nem lehetett a programot kellő politikai megoldással, a részt vevő pártokban alakított koalíciós egységkormánnyal is alátámasztani. Az OKP fő célja így továbbra is ez a nemzeti egységkormány marad.” Megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlése Szombaton az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Dózsa György úti székházában megkezdte kétnapos tanácskozását a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, a városi, a kerületi szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény — az osztrák, a bolgár, a csehszlovák. a finn, a lengyel, a mongol, az NDK, az NSZK. az olasz, a román, és a szovjet ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést Osztrovszki György akadémikus a TIT alelnöke nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit. a megjelent vendégeket, köztük dr. Orbán Lászlót, az Országos Közművelődési Tanács elnökét, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Kor- nidesz Mihályt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét, Molnár Hélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Kiss Károlyt. a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnökét, Barabás Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkárát. 1. J. Artobolevszkij akadémikust, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, az össz-szö- vetségi znanyie (tudományos ismeretterjesztő társulat) elnökét. Bejelentette, hogy a társulat több mint 70 tagját az Elnöki Tanács, a Kulturális Minisztérium valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöksége magas kitüntetésben részesítette. Ezt követően a jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi küldöttgyűlés óta elhunyt munkatársak emlékének. Ezután Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszámolójához. A VI. küldöttgyűlés óta a TIT figyelemreméltó eredményeket ért el: növekedett aktivitása, szervezeti ereje, társadalmi, mozgalmi jellege és ezek révén a közművelődésben betöltött szerepe. Emelkedett tevékenységének politikai, világnézeti és szakmai színvonala; erősödött tematikai, tartalmi kötődése a szocialista építés gyakorlatához: gazdagodtak formái és módszerei. Tovább szélesedett hatóköre is, különösen a munkások, a parasztok és az ifjúság körébenGyarapodott a társulat taglétszáma is: 1971-ben több mint 17 ezret számlált, napjainkban 27 600 tagja van a TIT-nek. A VI. küldöttgyűlés határozata szellemében a társulat arra törekedett, hogy a tudományos ismeretterjesztés állandóan továbbfejlesztve lépést tartson a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Munkájával igyekezett elősegíteni a szocializmus iránti elkötelezettséget, érvényesíteni a párt x- és XI. kongresszusának dokumentumaiban és központi bizottsági határozataiban megfogalmazott követelményeit. A VI- küldöttgyűlés óta eltelt időszakban a folyamatos és céltudatos tevékenység eredményeképpen fokozatosan növekedett a társulat .tevékenysége a fizikai dolgozók és az ifjúság körében. Erőfeszítéseket tettek az alacsony iskolai végzettségű dolgozó rétegek tanulási igényeinek felkeltésére, tudásbeli hiányosságainak pótlására. A társulat fontos feladata, hogy a jövőben jobban bevonja az ismeretterjesztésbe a falvak, a kisközségek, a tanyás települések dolgozóit. A beszámoló megállapította, hogy az iparban, s különösen a mezőgazdaságban — az elért eredmények ellenére — az ismeretterjesztő tevékenység még korántsem épül a kívánt mértékben a munkahelyi közösségekre, a szocialista brigádokra. Számos ipari és még több mezőgazdasági üzemben az ismeretterjesztő munka esetleges. Véletlenszerű. Javítani kell a munkásszállásokon is az ismeretterjesztő tevékenységet. Az elmúlt években 1 kiemelt feladatként foglalkoztak az ifjúság körében folyó ismeretterjesztéssel, s az mind minőségileg, mind mennyiségileg jól fejlődött. A társulat tagságának körülbelül 5 százaléka egyetemi és főiskolai hallgató. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a közművelődési párthatározat szellemében számottevően javult a társintézményekkel, társszervezetekkel való együttműködés. Hazaérkezett Algírból az MSZMP küldöttsége Hazaérkezett Algírból a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kovács Antalnak, a Központi Bizóttság tagjának, a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztálya vezetőjének vezetésével látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) központi vezetőségének meghívására. A küldöttséget fogadta Scherif Messadia, az FLN Központi Vezetőségének irányítója. Az MSZMP küldöttsége a barátság, az'együttműködés és az egyetértés szellemében megbeszéléseket folytatott az FLN küldöttségével, amelyet Ibrahim Kabuja, az FLN Központi Vezetőségének felelőse vezetett. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP és az FLN tevékenységéről, a magyar és az algériai nép építőmunkájának eredményeiről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Erények és gyengeségek A szocialista brigádmozgalom a szocialista munkaverseny legmagasabb formája” — hangsúlyozta az MSZMP XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója. Nem is igen akad olyan ember az országban, aki vitatná e mozgalom erényeit; szerepét a termelő munkában, jelentőségét az igényesség, a tudásvágy felkeltésében, hatását a szocialista embertípus formálásában. Azzal, hogy most mégis a gyengéit tesz- szük szóvá, nincs más célunk, mint a jobbítás szándéka. Mint minden mozgalom, ez is átesett néhány „gyermek- betegségen”, amelynek legtöbbjét sikeresen leküzdötte, nyomtalanul kiheverte. Van azonban néhány, aminek jegyeit, 1 következményeit — helyenként — máig is magán viseli. Az első: a formalizmus. Megnyilvánulási módjai változatosak: a semmitmondó felajánlásoktól a csicsás brigádnaplóig, a gépiesen kipipált vállalásoktól a látszateredmé. nyékig. Mire gondolunk? Például a brigádszerződések olyan pontjaira, amelyeket végrehajtani nem felajánlás kérdése, hanem a Munka Törvénykönyvben rögzített, elemi kötelesség. Hány brigádszerződésben olvasni még ma is ilyeneket: „A brigád tagjai vállalják, hogy a munkából nem késnek, a munkaidőt végigdolgozzák, s betartják a munkavédelmi előírásokat”. Vagy: „A brigád tagjai küzdenek az igazolatlan hiányzások ellen.” Aztán: „A brigád vállalja, hogy éves termelési tervét időarányosan és jó minőségben teljesíti.” A másik virulens gyermekbetegség: a látszatengedmények hajszolása. Magyarázat helyett hadd beszéljenek itt is magukért a példák. Nagy múltú, országosan ismert ipari üzemek szocialista brigádjai is beleesnek olykor abba a hibába, hogy túl sokat markolnak, s keveset fognak. Erőltetik például az író-olvasó találkozót — mint a kulturális vállalások legrangosabbikát —, ahelyett, hogy megnéznék: hogy is állnak a tanulással kapcsolatos felajánlások teljesítésével? Pedig nem ártana, mert még mindig gyakori, hogy a brigádtagok némelyikének hiányzik a nyolc osztályos — alapfokú! — végzettsége. Még mindig a kulturális vállalásoknál maradva: gyakori, hogy a brigád kulturális kötelezettségét kizárólag közös színházlátogatással véli teljesíteni. Még olyan üzemekben is erőltetik a színházlátogatást, ahová a dolgozók húsz-harminc községből járnak munkába. A színház aztáfh többnyire a Nagymező utcában székel, s a kulturálódási szolgálni hivatott darab valamelyik operett. | A fő az, hogy beragaszthassák a jegyeket a brigádnaplóbá. Az viszont senkinek sem jut eszébe, hogy megnézze: vajon hány brigádtag rendszeres olvasója a szakszervezeti könyvtárnak? ... A harmadik gyermekbetegség: a közösségi szellem, a kollektivitás fejlesztésének leegyszerűsítése. Arra gondolok, amikor a brigádtagok barátságát kizárólag fehér asztal mellett akarják erősíteni. Jobbik esetben a házastársakkal együtt szabad szombaton, rosszabbik esetben — és mit tagadjuk: ez a gyakoribb — „zártkörű mulatság” keretében. Az ürügy sokféle: „minek elaprózni a jutalmul kapott brigád- pénzt, inkább .dobjuk fel’ gyerekek”, vagy „költsük el Sán- dor-nap, József-nap, legénybúcsú, katonai bevonulás, leszerelés örömére.” Eleve méltatlan e mozgalomhoz, amikor a közösségi szellemet a családi élet — esetleg a családi béke! — rovására próbálják erősíteni. Én nem szeretem az olyan közösséget, amely férficinkosságon alapul, álszentül ..brigádösszejövetelnek” becézi az italozást, s elítéli, valósággal kiközösíti azt a brigádtagot, aki nem kíván részt venni benne. Én az olyan közösségi megnyilvánulásokat pártolom, amely épít a társadalom legkisebb egységére, a családra, s ami többet nyújt néhány féldecinél, másnapos emlékeknél. A majálisokra, autóbuszos országjáró kirándulásokra gondolok, a közös balatoni víkendekre. vagy a valamelyik brigádtag telkén rendezett szalonnasütésre. A barátság, az öszetartozás érzésének szép megnyilvánulása az is. amikor a brigádtagok kölcsönösen segítik egymást a „fészekrakásban”: a házépítésben. Ismerek olyan brigádot, amelynek tagjai már négy munkatársuknak építettek otthont szabad idejükben. Olyat is. amelynek egvik, fiatalon leszázalékolt tagja évek óta ugyanúgy részesül a brigádjutalmakból. prémiumokból, mintha még mindig társaival együtt dolgozna. Az ilyen gesztusok adják a szocialista brigádmozgalom igazi rangját, tekintélyét! Nyíri Sva Az árpa és a repce után A jövő hét közepén kezdik a búza aratását Az idén korán, a vártnál hamarabb beérett az őszi árpa és a repce a hevesi homokháton. így június 20-án hozzáláttak az utóbbi évek legkorábbi aratásához. Az alföldi közös gazdaságok hamar végeztek ezzel a munkával és most már újabb erőpróbára, a búza aratására készülnek. Ha az időjárás engedi, és nem lesz eső, akkor a jövő hét közepén megyénk dél-alföldi részén megkezdik a búza aratását is. Gazdaságaink nagy szervezettséggel készülnek a nyári búza betakarítására is, mindenütt megteremtették a jó feltételeket, hogy gyorsan és eredményesen 16—17 nap alatt végezzenek a munkávaL A káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet földjein száz hektáron befejezték az őszi árpa aratását. Ahogy a kombájnok elhagyták a határt, nyomban újabb gépek jelentek meg és hozzáláttak a tarló- hántáshoz. Ezzel kezdetét vették az előkészületek a másodvetéshez. Képünk az aratás után készült és a tarlóhántás elsá pillanatait örökítette n«g.- (Fotó: ,Í2a«íó György)
