Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

fő feladat: a megelőzés Megjegyzések a közvagyon védelméhez A jogi felelősség II. szovjet—magyar barátságfesztivál Leningrádban Augusztus 20—25. in. A jog és erkölcs egymást szorosan kiegészítő eszközok a társadalmi tulajdon védel­mében is. A jogi felelősség többféle lehet, ezeknek együttesen, egymást kiegé­szítve kell legjobban szolgál­niuk az egyéni nevelést és az általános megelőzést, a gaz­dasági viszonyok védelmét. Így a gazdasági kapcsola­tokban a kártérítés intézmé­nye fontos szerepet tölt be. A felelősségi rendszer fej­lesztésében jelentős eszköz­nek tekintjük a gazdasági bíróság intézményét. (Az el­múlt években az Egri Me­gyei Bíróság két vállalatra* nyolc szövetkezetre összesen 5 700 ezer . forint gazdasági bírságot szabott ki.) A társadalmi tulajdon vé­delmében a büntetőjog a legélesebb fegyver. A társa­dalmi tulajdont károsító bűncselekmények egész gaz­dasági életünknek okoznak veszteséget és ezért megfelelő büntetést érdemelnek. A bűncselekmények felderítési arányának javításával és megfelelő büntetésekkel is elejét kell vennünk a társa­dalmi tulajdon megkárosí­tásának. Fontos, hogy a bűn­üldöző szervek jelzéseit, ja­vaslatait az illetékes gazda­sági vezetők vegyék komo­lyan és tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. (Pl. munkaszervezés. ellenőrzés javítása, stb.) Ezzel is meg­előzni lehet az újabb bűn­cselekményék elkövetését. GYAKORLATI FELADATAINKRÓL A társadalmi tulajdon vé­delme érdekében szükséges­nek ítélt intézkedések szinte valamennyi gazdálkodó egy­ség esetében más és más igé­nyeket vetnek fel. Másképp vetődik fel a probléma egy telepített ipar, elszórt mun­kahelyen tevékenykedő ipar, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkeztek és álla­mi gazdaságok esetében is, s egészen más természetű gon­dok jelentkeznek a kereske­delmi hálózatot érintően. Ta­pasztalataink szerint azon­ban szinte valamennyi gaz­dálkodó egységnél az eddigi­nél sokkal nagyobb súlyt kellene helyezni a követke­zőkre: Ahhoz, hogy a vagyonvéde­lemben határozottabb és fo­lyamatos előrelépés legyen, a tulajdonvédelem alanyi Kö­rét erősíteni és szélesíteni kell. A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a társa­dalmi védekezés megvalósí­tása nélkül nem érhetők el azok az eredmények, amelye­ket a bűnözés csökkentése, végső soron pedig a teljes felszámolás jellemez. Éppen ezért alapvető feladatunk a tulajdonvédelem tömegbázi­sának a kialakítása, a dol­gozók minél szélesebb köré­ben mozgósítás a bűnözés mégelőzésére. Arról van szó, hogy a hiva­tásszerűen foglalkozó appa­rátus mellett — az üzem­rendészet, belső ellenőrzés, felügyeleti szervek, rendőr­ség, igazságügyi szervek, seb. — a dolgozók mind szélesebb köre is saját ügyének tekint­se az ezzel kapcsolatos mun­kát A tömegbázis, legszélesebb alapját a társadalmi szerve­zetek képezik: a párt. a szakszervezet, a KlSZ-szer- vezet, számtalan formában és módon vesz részt a társadal­mi tulajdon védelmében. A szocialista brigádok soraiban kibontakozó vagyonvédelmi mozgalmak ugyancsak széles alapokat teremtenek a tár­sadalmasítás számára. A vál­lalati tűzoltók, önkéntes rendőrök, népi ülnökök, a társadalmi bíróságok tagjai, munkásőrök, törzsgárda ta­gok részvétele a társadalma­sítás speciális formái között fontos szerepet játszanak. Például számos helyen a pártszervezetek a társadal­masítást oly módon segítik, hogy a gyáregységben dol- ,\iüzó egyes kommunisták ji'Oikrét pártmunkájává té­rtik a társadalmi tulajdon védelmében és a megelőzés segítésében való aktív rész­vételét. A társadalmi tulajdon vé­delmének tárgyi és személyi feltételeiről jobban kell gon­doskodni. A megfelelő tárolás, raktá­rozás, elhelyezés biztosítása a vagyonvédelem fontos fel­tétele, A raktározási körül­mények fokozott javítására, az áttekinthető raktározási lehetőségek biztosítására, a nyitott tárolású raktár he­lyett teljesen zárt raktáro­zási körülmények megterem­tésére az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítani. Fontos követelmény, hogy a raktárkapacitás növekedése lépést tartson a termelés fej­lődési ütemével. Jelenleg még a helyzet: sok helyen értékes anyagokat, gépeket, termelvényeket kénytelenek a szabadban tárolni, vagy ideiglenes megoldásként a ponyva alatt elhelyezni. Sokkal nagyobb tekintélyt és szakszerűséget kell szerez­ni a belső ellenőrzésnek és ezen keresztül növelni kelle­ne annak hatékonyságát. A belső ellenőrzés szintje sok helyen a szakmai követel­ményeknek nem felel meg, másrészt pedig a belső ellen­őrzés elég gyakran nem tud­ja kifejteni munkáját és kénytelen meghátrálni sza­bálytalan intézkedések feltá­rásától a függőségi viszony miatt. Éppen ezért helyes lenne, ha a belső ellenőrök függőségi viszonya kettős lenne: a felügyeleti és irá­nyító szervek ellenőrzési osz­tályához tartozzanak, szak­mai, irányítási beszámoltatás vonatkozásában. Ezeknek a beszámoltatásoknak viszont rendszereseknek kellene len­niük. A belső ellenőrök szak­mai munkájának értékelésé­nél az irányító szervet is tá­jékoztassák, vonják be. Szer­vezettebbé kell tenni a belső ellenőrök szakmai oktatását, anyagilag is meg kell becsül­ni a belső ellenőröket. Va­lamennyi gazdálkodó egység életében olyan körülménye­ket kell kialakítani, hogy a dolgozók érezzék azt, hogy a belső ellenőrzés a napnak szinte minden szakaszában él és tevékenykedik. A bel­ső rendészeti szervek fele­lősségének, munkájuk haté­konyságának növelésére az eddigiektől nagyobb gondot kell fordítani még sok he­lyen. A rendészeti szervek munkáját úgy kell szervezni, hogy a gazdálkodás egész területére kiterjedjen, a nap­nak minden időszakában érezhető legyen jelenlétük és tevékenységük. Tapasztala­taink szerint az őrzési szol­gálat személyi feltételeit nagymértékben javítani keil, nem tartható fenn az az álla­pot, hogy általában idős. és gyakran mozgásképtelen nyugdíjas, vagy megrokkant emberek lássák el ezt a fel­adatot. Fokpzni kell a szövetkeze­tekkel kapcsolatos állami munka és ellenőrzés haté­konyságát, annak komplexi­tását is. Akként, hogy jobb összhangot teremtünk a iör- vényességi felügyelet és a gazdálkodással kapcsolatos ágazatai tevékenység között. A különböző állami szervek­nek e célból egyeztetett mun­kamegosztást kell kialakíta­niuk. Az elkövetkező időben kiemelt feladatként jelentke­zik: az egyes ellenőrzési for­mák továbbfejlesztése, ezek tervszerű és koordináltabb működtetése, és így a külön­böző külső és belső ellenőrzé­sek hatékonyságának együt­tes fokozása. A bizonylati fegyelem hi­ányos, vagy gyenge volta mi­att is gyakran következnek be káros hatások a társadal­mi tulajdonban. A félévi lel­tározások következnek. Meg kell szilárdítani a leltározási fegyelmet a gazdálkodó szer­veknél. Különösen a leltár valódiságelvének betartása terén vannak hiányosságok. A készletek megszámolása, mérése a leltározás alkalmá­val minden esetben központi ellenőr jelenlétében történ­jen. A belső ellenőrzés tapasz­talható korlátái miatt min­denképpen fokozni szüksé­ges a külső, felügyeleti ellen­őrzést is. Az lenne kívánatos, hogy időnként minden gaz­dálkodó szervnél tartanának ellenőrzést, amely váratlan jellegű lenne, mert az ilyen rendszeres ellenőrzésnek igen nagy a preventív hatása. Nem törekedtem még több kárkeletkezési ok felsorolásá­ra, mert ezeknek a kimun­kálása szinte kimeríthetet­len. Így többek között példá­ul a korszerű jelző, riasztó- berendezés (modern techni­ka) adott esetben hatéko­nyan szolgálja a megelőzést és leplezi le a tetteseket. A technika fejlődésével minden területen lépést kell tarta­nunk, mert ez jelentősen se­gíti a megelőzést. Így az ügy- „• vitel-technikai, az elszámol- < tatások gépi rendszereken való feldolgozása, a könyve­lés gépesítése új utakat jelöl meg a vagyonvédelem szá­mára. Általában kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a köz­vagyon biztonságosabb meg­óvásához szükséges műszaki­technikai feltételek megte­remtésére. Az elmondottakból is ki­tűnik, hogy a szocialista tu­lajdonviszonyok védelme és erősítése sokrétű, igen terv­szerű és társadalmi szinten is összehangolt feladatok megoldását igényli. Termé­szetesen nincsen és nem is lehet felülről pontosan elő­írni azokat a feladatokat, amelyek erősíthetik a tár­sadalmi tulajdon védelmét. Éppen ezért minden terüle­ten a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét időn­ként és rendszeresen elemez­ni kell, mert csak így lehet az adott terület testére szab­ni konkrétan az intézkedése­ket. amelyek a leghatéko­nyabban szolgálják a tulaj­donvédelmet. A védelem jő irányai kirajzolódtak: a tudat frontján és a megelőző rend­szabályokkal együttesen, egy­mást kiegészítve kell megkö­zelíteni, kidolgozni és követ­kezetesen végrehajtani a fel­adatokat. (Vége) Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke I A KISZ és a lenini Kom- szomol Központi Bizottságá­nak közös elhatározása alap­ján augusztus 20—25-e között Leningrád ad otthont a II. szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztiválnak. Alig két évvel az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál em­lékezetes eseményei után már javában készülődnek szerte az országban az üzemi, termelőszövetkezeti, intéz­ményi KISZ-szervezeték. a vezetőképző táborok és az építőtáborok lakói a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója jegyében zajló gazdag eseménysorozat­ra. A fesztivál várható prog­ramjáról Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. — A szovjet és a magyar ifjúsági szövetség, országa­ink fiataljainak együttműkö­dését, testvéri barátságát jut­tatja kifejezésre a találkozó ezernyi programja — hang­súlyozta Deák Gábor. — Le­ningrádban, a forradalom bölcsőjénél a Nagy Október szellemét idézik közös ren­dezvényeink, amelyek be­mutatják a szovjet és a ma­gyar ifjúság szerepét a kom­munizmus és a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben, kifejezik internaciona­lista szolidaritásunkat a vi­lág haladó erőinek harcával. — Leningrádba 900 tagú magyar delegáció utazik az ifjúkommunisták és a KISZ- en kívüli fiatalok képvisele­tében. A magyar delegáció díszvendégei között lesznek társadalmunk és közéletünk neves személyiségei. Augusz­tus 20—25-e között további 300 fiatal a megyék küldöt­teiként ellátogat szovjet test­vérmegyékbe, köztársaságok­ba, hogy helyi „kisfesztivá- lokon” vegyen részt. Szeret­ném hangsúlyozni: a népes delegációban a mozgalmi és a szakmai munkában, a tanu­lásban, a haza védelmében, a kulturális és tudományos tevékenységben, valamint a sportban élen járók kapnak helyet. — Érdemes néhányat ki­emelni a változatos, egymást követő események közül. Leningrádban ifjúsági nagy­gyűlések, baráti találkozók, kulturális és sportrendezvé­nyek, szakmai bemutatók várják a fesztivál résztvevő­it. Delegációnk egy csoportja Moszkvában rövid időre meg­szakítja az utazást, hogy lá­togatást tegyen a Komszo- mol Központi Bizottságánál. Koszorúzási ünnepséget ren­deznek a Lenin-mauzóleum- nál és elhelyezik a hála, a kegyelet virágait az Ismeret­len Katona Sírjánál. A moszkvai programban szere­pel még az „Október és az ifjúság” című kiállítás meg­tekintése. A fesztivál idején a Tavri-palotában cseréljük ki tapasztalatainkat a fiata­lok kommunista szellemű ne­veléséről. A tervezett konferencián több szemináriumot tartunk majd azzal a céllal, hogy sor­ra vegyük a Komszomol és a KISZ feladatait ifjúságunk­nak a munkára való nevelé­sében, véleményt cseréljünk a tömegsport és a turizmus továbbfejlesztéséről, a szer­vezetek belső életének ta­pasztalatairól. Szó lesz ar­ról is, hogy a fejlett szocialis­ta társadalom kultúrájának milyen szerepe van az ifjú­ság kommunista nevelésében. Áttekintjük a Komszomol és a KISZ közvetlen baráti kapcsolatainak kibővítésében rejlő további lehetőségeinket. A fesztivál résztvevői eljut­nak a központi Lenin Múze­um leningrádi épületébe, megtekintik az állami „Szo­cialista Forradalom” Múzeu­mának látnivalóit, a „Razliv” emlékműegyüttest és az Auróra-cirkálót. Az esemé­nyeket az Októberi Forrada­lom résztvevőivel rendezett baráti találkozó teszi még emlékezetesebbé. A fesztivál­vendégek virágokat helyez­nek el a „Mars-mező” örök füzénél. — Színvonalas, kulturális programmal készülünk a nagy eseményre. A művészeti rendezvények között kiemel­kedő lesz a közös politikai dalest, és a szovjet—magyar gálaest. Bemutatkozik a töb­bi között a leningrádi közön­ségnek a Pécsi Balett, a KISZ Központi Művészegyüt­tesének tánckara, énekkara és Rajkó-zenekara, a Bergendy- együttes és többen a ..Ki mit tud?” sikeres szereplői közül. Leningrad egyik filmszínhá­zában megrendezik a magyar játékfilmek és dokumentum­filmek hetét. A fesztivál ide­jén a Barátság Házában ma­gyar klub működik majd, ahol nap mint nap politikai, kulturális és sportrendezvé­nyek váltják egymást. A klub programját igyekszünk úgy összeállítani, hogy az odaláto­gató leningrádi fiatalok mi­nél teljesebb képet kapjanak a magyar fiatalok életéről, részvételéről a szocialista építőmunkában. Minden bi­zonnyal sok érdeklődőt von­zanak majd a szakmai ver­senyek, az ifjú öntőmunká­sok. gépkocsivezetők, trakto­rosok, szakácsok és fodrá­szok erőpróbái. A fesztivál idején a XI. VIT tiszteletére több lenin­grádi munkahelyen társadal­mi munkaakcióban veszünk részt. A sportrendezvények között érdekesnek ígérkezik a „Belépés nemcsak tornacipő­ben” elnevezésű program, amelyen szovjet és magyar olimpikonok is részt vesznek, és eseményeiről rádióállo­másaink közvetítést adnak. Nagy várakozással tekintünk az elkövetkező események elé, amelyek minden bizony­nyal hozzájárulnak majd a szovjet és a magyar fiatalok barátságának elmélyítéséhez. Idehaza, augusztus 23-án va­lamennyi építőtáborban, ve­zetőképző táborban, ifjúsági klubban baráti találkozókat rendeznek szovjet fiatalok­kal. katonákkal a fesztivál jegyében — mondotta vége­zetül Deák Gábor. (MTI) És mondja még valaki, hogy egy gödör csak egy „gö­dör”. 3. Mitől gödör a gödör? Csak a legnaivabb elmék gondolhatják, attól gödör a gödör, hogy kiássák. Ugyan, kérem. Ha azt a gödröt ki­ássák. utána azonnal be is temetik. így aztán volt gö- dög, nincs gödör. Az ok te­hát nem ilyen egyszerű. Jobban tesszük, ha gödör­ügyben is a valóság össze­tettségét és bonyolultságát vesszük alapul. Hiszen a leg­kézenfekvőbb dolgokról is kiderítik a szorgos kutatók, hogy a látszat szövevényes összefüggéseket, kapcsolato­kat, egyebeket rejt. 1. A „mi” gödrünk immár te­kintélyes kornak örvend. Jó néhány hónapos elmúlt, ami egy gödör életében, főként, ha fentebb nevezett mes­terséges képződmény egy jár­da tekintélyes hányadát fog­lalja magába, és ha ez a gyalogosok részére rendsze­resített és éppen ezért asz­falttal is lefedett út olyan forgalmas, mint amilyen a gyöngyösi Jeruzsálem utcai, akkor ez a „mi” gödrünk már figyelmet érdemel. Lássuk az életrajzát, mert nincs minden tanulság nél­kül. Olt kezdődött a baj, hogy a járdát elkészítették. Ugyan­is, ha ez nem történik meg, akkor a későbben kiásott gö­dör senkinek sem szúrna sze­met. Megszokott körülmény a mi edzett idegeinknek is, hogy az új épületek környé­ke olyan, mintha a második világháború legádázabb tank­csatája zajlott volna ott le a napokban. Még nem volt idő rendbe tenni a terepet azután, hogy a tankok össze­vágták, a becsapódó lövedé­kek felszaggatták a földet. De, ha már aszfalt is ke­rül a szépen kijelölt gyalog­járó útra, akkor ez már kis­sé feltűnő egy új lakótelepen. Az emberek meglepődnek, és jólesően veszik tudomásul, hogy az építők mégis törőd­nek velük’ ellentétben min­den egyéb célzatú híreszte­léssel. A váratlan fordulatot az adta, amikor az egészen fris­sen megépített járdát a Je­ruzsálem utca 8. és 10. szá­mú házak között két helyen is hirtelen meglékelték. Hajlamosak voltak a köny- nyen ítélkezők arra, hogy ka­jánul mosolyogjanak. — Na, ugye, mégiscsak itt­hon vagyunk, csendes kis hazánkban, Magyarországon. Ne adj isten, hogy egy új járdát, úttestet sokáig eltűr­nének a fúró-faragó mániá­kusok! Ügy tetszhet, ezeknek az epés, minden vicik-vacakon fennakadó, piti kis ember­kéknek van igazuk. Lett tehát két gödör a fris­sen aszfaltozott járdában. És most már nyugodtan állíthat­juk, hogy a gödör megkezd­te éves, rendes életútját. Szé­pen, komótosan, nyugisán, mert elkapkodni aztán sem­mit nem engedünk. De nem am! 2. Gyöngyös város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának műszaki osztálya. Kérdé­sünkre válaszolta Szabó Bé­la, az osztályvezető főmér­nöke: — Miután az érintett te-# rület még nem befejezett be-* ruházás, az említett járdát sem vettük még át. Tehát ebben az ügyben nem az osz­tályunk az illetékes. Vagy a tervcsoport, vagy a pénzügy tud érdemben foglalkozni a gödör ügyével. Szalai Iván, a tervcsoport vezetője. — Igen, én is tudok a gö­dörről, hiszen ott lakom, ab­ban az épületben, amely mel­lett azt a gödröt kiásták. Biz­tosan valami közmű csatla­koztatása miatt. Hogy pon­tosan miért, nem tudom meg­mondani, de utánanézek. Az­tán informálom. Köszönet a készségért. Két nappal később, ugyan­csak Szalay Iván: — Az állami építőkkel ed­dig nem tudtam beszélni, az illetékeseket nem lehetett megtalálni. Csak ma sikerült velük a kapcsolatot megte­remtenem. Kiderült, hogy a gödröket ők csinálták, mert oda a vízműnek órákat Kel­lett volna beépítenie. Be­széltem a vízmű itteni illeté­kesével is, elismerte, hogy ők feledkeztek meg a gödör­ről. Ugyanis így, ahogy van, a gödör alkalmatlan a víz­mérő óra beszerelésére. Any- nyi volt. a dolguk, hogy el­felejtettek szólni a beruházó vállalat itteni illetékesének: ő értesítse az állami építő­ket, a fővállalkozót, hogy a nekik megfelelő aknát ala­kítsák ki. A beruházó válla­lat helybeli ügyintézőjével eddig még nem tudtam a kapcsolatot felvenni, de majd szólok, ha beszéltem vele. A napok azóta is telnek- múlnak. Az órák peregnek. Es a „mi” gödrünk büszkén éktelenkedik a járda tekinté­lyes hányadán. Az idők fo­lyamán ugyan húztak egy deszkapalánkot is köréje, de ezzel csak jobban felkeltet­ték a környékbeli gyerekek érdeklődését. Most már nem­csak belemásznak a gödörbe, hanem a deszkák segítségé­vel különböző tornagyakori a- . tokát is végeznek. Ugye, mi­lyen hasznos következménye is lehet egy gödörnek? A gödör tehát éli a maga sajátos életét. Szépen, akku­rátusán, bölcs mosollyal szemlélve a körötte sürgő­forgó emberek hajszás kap­kodását. Hohó, nem a gödör körül dolgozó munkásokra kell ezt . a sürgés-forgást érteni, mert akkor nagyon elrugaszkod­nánk a valóságtól. Csak azok az emberek kapkodnak, ro­hannak, sietnek a gödör kö­rül, akik már letöltötték a műszakjukat. Vagy éppen most igyekeznek, hogy a mű­szakkezdésre a helyükre ír­jenek. Akikre a gödör tartozik, azok a sztoikusok nyugalmá­val mosolyognak a tovaröp­penő órák és napok, hetek és hónapok könnyed vonulásán. Ök már tudják azt, amit a laikusok nem tudhatnak: egy gödörnek is van élete, van fnúltja — ajaj, de mennyire! —, van jelene — méghozzá tartósan — és van jövője — nem is akármilyen! —, tehát a gödör „valami”. Sőt! Ez csak az igazi! Med­dig? G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom