Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

( #rfMM>»AAAA^»AAAAA^NAAAAAAA/%AAAAA^AA>AAAAAAAA«NAAAA/SAAA/WSAAAAA/Wltf Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Regin „béketerve Carter a karikaturisták szemével Begin izraeli miniszterelnök befejezte washingto­ni látogatását. A szoros amerikai—izraeli együttmű­ködést, a katonai-gazdasági segély köldökzsinórja ál­tal még erősebb Washingtonhoz való kötődést fejezte ki, hogy az új izraeli kormányfő első külföldi útja az Egyesült Államokba vezetett. Befolyásos washingtoni körök ugyan már a Tel Aviv-i választások után han­got adtak elégedetlenségüknek, hogy még a számukra is héjának tartott Begin vette át a kormányt. Ez azon­ban — s ezt is hangoztatták a washingtoni vezetők £ — nem jelenti, hogy az Egyesült Államok változtatna Izrael-politikáján, még kevésbé, hogy gazdasági­politikai nyomással (mint azt annak idején Eisenho- wer elnök tette) a realitások bizonyos mértékű felis­merésére késztesse az új Tel Aviv-i miniszterelnököt. Ilyen előzményekkel várta a nemzetközi közvé­lemény a reklámozott Begin-féle „béketervet”, s az izraeli kormányfő nem lett hűtlen héja híréhez. „Bé­keterve” még az eddigi Tel Aviv-i elképzelésekhez képest is visszalépést jelent. Mint azt az ENSZ hatá­rozatai is kimondják, a közel-keleti helyzet megoldá­sának két kulcseleme; kivonni az izraeli megszálló csapatokat valamennyi arab földről, valamint biztosí­tani a palesztin nép törvényes jogait — értve ezen az önálló haza megteremtését is. Begin „terve” mindkét kulcskérdésre nemleges választ ad. Ami a megszállt területek kiürítését illeti, Izrael még a Sinai-félszigetről és a Golan-magaslatok- ról is csak részben lenne hajlandó kivonulni, Ciszjor- dánia visszaadásáról Begin hallani sem akar, s mere­ven elzárkózott az elöl, hogy a leginkább érdekelt fél, a palesztinok képviselői részt vegyenek a genfi ta­nácskozás munkájában. Nem meglepő tehát, hogy egy ilyen „nesze semmi fogd meg jól” tervet az arab országok visszautasíta­nak. A válaszadásra legilletékesebb, a PFSZ szóvivő­je, Mahmud Labadi a Begin-elképzelést az „Egyesült Államok és Izrael közös cselszövésének” nevezte a palesztinok ellen, hiszen a terv épp a probléma mag- vát, a palesztin ügyet szorítja háttérbe. A Begin-féle „béketerv”, minthogy a lényegi kérdéseket megke­rüli, illetve elutasítja, az agresszorok által meghódí­tott területek megtartására, a „Nagy-Izraelről” szol cionista álmok megvalósítására törekszik, s tovább fokozza a feszültséget a Közel-Keleten. ...... .. ... Ugyanaz a mosoly? A Játékos Jimmy-fiu „Ami pedig az emberi jogok kér. (A Süddeutsche Zeitung karikatúrája — KS) dósét illeti, arról még azt kívánom mondani...” Az ötödik pecsét Arany díjas Fábry íilraje MOSZKVA Fábry Zoltán filmje Az ötödik pecsét kapta meg a tizedik moszkvai nemzetközi filmfesztivál fődíját, az első aranydíjat. A fesztivál eredményhir­detését csütörtökön este ren­dezték meg a moszkvai Rosz- szija koncertteremben, s a szovjet és nemzetközi film­világ mintegy háromezer képviselője hatalmas tetszés- nyilvánítással fogadta Szta- nyiszlav Rosztockijnak, a iá- tékfiimzsüri elnökének beje­lentését. •• Összetűzés egyiptomi és líbiai csapatok között Az egyiptomi és líbiai légi­erő egységei, illetve száraz­földi csapataik csütörtökön a két ország határövezetében több mint négyórás ütközetet vívtak — közölte egy egyip­tomi katonai szóvivő. A kairói rádió egyiptomi katonai szóvivőre hivatkozó, első jelentése szerint az egyiptomi erők 40 líbiai tan­kot és két repülőgépet meg­semmisítettek, 30 líbiai ka­tonai gépkocsit kilőttek és 12 líbiai katona fogságba esett. BELGRAD A jugoszláv fővárosban csütörtökön folytatta munká­Rsdffi India hatodik köztársasági elnöke DELHI Nilam Szandzsiva Reddit csütörtökön hivatalosan az Indiai Köztársaság új elnö­kévé nyilvánították. Reddit — mivel csak egyedül az ő jelölési okmányai feleltek meg az elnökjelöltekkel szemben támasztott követel­ményeknek — szavazás nél­kül választották meg az el­nöki posztra. A többi 21 ,ie- lölt okmányait érvénytelen­nek minősítették és elutasí­tották, mivel vagy nem volt elegendő a jelölők száma, vagy nem fizették be a jelö­léshez szükséges 2300 rúpia letétet. Nilam Szandzsiva Reddit közösen jelölte a kormányzó Dzsanata Párt, a Nemzeti Kongresszus — a legnagyobb ellenzéki párt — az Indiai (Kommunista Párt, valamint más pártok. Reddi, aki idáig az indiai parlament alsóhá­zának elnöke volt. lemondott erről a tisztségéről. India hatodik köztársasági elnöke hétfőn teszi le a hi­vatali esküt. • (MTI) .iát az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában előirányzott őszi találkozót előkészítő ta­nácskozás. A csütörtöki ülés soros el­nöke a magyar delegáció ve­zetője, dr. Petrán János volt. A plenáris ülés keretében mind délelőtt, mind pedig délután a küldöttségek a ta­lálkozó záróközleményének megfogalmazásával foglal­koztak. Szóba kerültek az őszi találkozó időpontjával, időtartamával és szervezési lebonyolításával kapcsola­tos még nyitott kérdések is. 29 miniszterből áll az új török kabinet ANKARA A köztársasági elnöki iroda csütörtökön délben nyilvá­nosságra hozta á Demirel miniszterelnök vezette új tö­rök kormány névsorát. A ka­binet 29 miniszterből áll. A két miniszterelnök-helyettesi **AfVVVVVVV%AAAAAA/VVAA/VSAAAAf^/VVV>AA»^AAA/V>A<V\AAAAA/>AAyNA/VSAAA^VV' * Az egyiptomi forradalom negyedszázada „Minden nép harca a nemzeti függetlenségért — nemzedék nemzedék után — köépitményre emlékeztet. Ahogy az egyik kő a másik alapja, úgy válnak a harco­ló nemzet sikerei, eredmé­nyei a későbbiek alapjául” — Gamal Abdel Nasszer ír­ta ezeket „A forradalom fi­lozófiája” című könyvében. Idézett sorai ma — 23 év­vel az egyiptomi forradalom győzelme után — éppoly időszerűek, mint a könyv megírásakor voltak, amikor a Nasszer köré csoportosult fiatal katonatisztek, a „Sza­bad Tisztek Mozgalma” ha­zájuk megmentésének a mó­dozatairól vitatkoztak a Pa­lesztinái háború idején, Al- Madzsdal és Feludzsa lö­vészárkaiban. Nasszert fia­tal korában erősen vonzotta a történelem, s ez irányú ér­deklődése később nagy se­gítségére volt az 1952. júli­us 23-i forradalom elméleté­nek a kidolgozásában. „Egyiptom — írja Nasszer már idézett művében — hosszú történelme nagyrészt a hódítók, idegen zsarnokok €% Mpníihüfí tuti 1971. július 22., péntek elleni harc, az elnyomatás súlyos századainak a histó­riája.” A hadseregben szolgáló Nasszer számára kijózanító tanulságul szolgált a palesz- tínai háború, Faruk király­nak a népet, a hadsereget becsapó, gyengítő zsarnok­sága. Mint mondta, a pa­lesztin harctérről való visz- szatérése után vált számára egészen világossá, hogy ugyanaz az erő, amely Pa­lesztinában az arabok tör­vényes jogainak a megfosz­tását segítette, odahaza Kai­róban a korrupt, népellenes politikájú király mögött állt. 1952. július 23-án, a meg­indult politikai események­kel párhuzamosan megkez­dődött az előbbinél semmi­vel sem kisebb (jelentőségű gazdasági forradalom. Nasz- szer és a nevével jelzett an- tiimperialista politikusok fel­ismerték, hogy a nép fel- emelkedéséhez nem elég a politikai függetlenség, ehhez gazdasági alap is kell. Ezért indult meg a földreform, amelynek keretében az or­szág szegény parasztjai. az évezredes zsellérsorban ten­gődő fellahok földhöz ju­tottak. Nasszer tisztában volt av­val is, hogy a nemzeti bur­zsoázia tevékenységét — no­ha annak egyes elemei tá­mogatták a júliusi forrada­lom eszméit — korlátozni kell. Az ötvenes és a hat­vanas években ennek a po­litikának az érvényesítése­képpen az ipar 90 százalé­ka már az állami szektorhoz tartozott, és államosították ’ a bankokat, biztosítótársasá­gokat is. Következetes, a széles néprétegek megnye­résére irányuló politikája eredményeképpen az or­szág nemcsak ‘ hogy gazda- súgilag-politikailag megerő­södött. a térség legnagyobb tekintélyű államává vált, hanem az ipari munkásság, a földhöz juttatott paraszt­ság erős megbízható bázisa lett á nasszeri politikának. Gamal Abdel Nasszer poli­tikája még egy vonatkozás­ban emelkedett ki széles lá­tókörűségével, mégpedig a külkapcsolatokban. Az egyip­tomi forradalom vezéralak­ja felismerte, hogy a szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió vala­mennyi, a haladásért. a nemzeti függetlenségért, az imperializmus ellen harcoló nép természetes szövetsége­sei. Ennek a politikai felis­merésnek a gyümölcseit az egyiptomi nép — noha tör­téntek olyan kísérletek, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok sokoldalú segítségét befeketítsék — mind a mai napig élvezi. Említsük pél­daként az ország iparának egyik alapját, büszkeségét, a hel-áni acélművet, vagy a fellahok millióinak kenye­ret., életet, vizet adó asszuá- ni gátat. Nasszer elnök, az ország akkori vezetése tudatában volt annak, hogy a Szovjet­unió sietett Egyiptom segít­ségére az ország védelmi képességeinek a megerősí­tésével az 1967-es izraeli agresszió idején, a szocialis­ta országok segítségével épült ki az egyiptomi rend­szer gazdasági alapjának számos meghatározó fontos­ságú része, s ez a baráti kapcsolat nagymértékben előmozdította az ország har­cát a társadalmi reformo­kért, a politikai-gazdasági függetlenség megszilárdítá­sáért. Az egyiptomi forradalom eszméi. Nasszer elnök veze­tésével az ország népének sikeres harca az imperia­listák politikai gazdasági aknamunkája ellen, ma is lelkesítik az arab világnak a haladásért, a társadalmi felemelkedésért küzdő erőit — ez talán 1952 júliusának a legértékesebb öröksége. Dunai Péter posztot az Igazság Párt két koalíciós partnerének veze­tője: Erbakan (Nemzeti Jó­lét Pártja) és Türkes (Nem­zeti Mozgalom Pártja) kapta. Caglayangil (IP) megtartotta a külügyminiszteri tárcát, hadügyminiszter a szintén igazság párti Bilgic lett. A hónap végén, vagy augusztus elején megtartandó bizalmi szavazás minden bi­zonnyal pozitív eredménnyel zárul az új kormány számá­ra, mivel a koalícióra lépett három párt 229 mandátum­mal. azaz többséggel rendel­kezik a 450 főnyi képviselő- házban. Ij Lengyelország született Andrzej Wajda „Tájkép csata után” című filmjének van egy számomra máig ha­tó, mindig újradöbbentö je. lenete. A főhős: Tadeusz. OLbryehcki hosszú képsoron át menekül riadtan a min­duntalan fülébe csengő he. gedűszó elől, számára a há­borút, a koncentrációs tá­bort jelenti a zene. Szöges, dróttal védett, latrináktól büzlő, hófútta táborudvaron hallgatták halálra váró tá­borlakók visszautasító kö­zönnyel gyilkosaik értelmet­len kepyét, a Bach-muzsi- kát. A Wajda-élményhez egy későbbi krakkói kirándulás emléke, pontosabban len. gyei idegenvezetőnk alakja kapcsolódik. Mártának hív­ták, filológiát tanult a vá­ros egyetemén és napokon át nagy türelemmel, kedves segíteni akarással, bátorító jókedvvel intézte ügyes-ba. jós dolgainkat. Egyszer ko. morult csak el a tekintete, amikor minden átmenet nél­kül, számomra érthetetlen­nek tűnő. váratlan keserű, seggel azt mondta: „Hatmil­lió lengyel hált meg a vi­lágháborúban, értitek, hat­millió!” Nem értettük. Tudtuk bár a számokat, a hatmillió pusztulását, a nemzeti va­gyon odaveszett harminc százalékát; felfogtuk bár a fájó dicsőség értelmét, azt, hogy az össznépességhez vi­szonyítva Lengyelország hozta a háborúban a legna­gyobb véráldozatot, mégis megdöbbentő volt a háború a kézzelfogható jelenléte. Hogyan is érthettük vol­na? S ha ésszel fölfogtuk is, könyvszagú történelemtudá­sunk kevés volt a megér, téshez. Csak aki a lengyel nép sajátos történelmén, évJ százados harcain, kötődésén át tudja nézni Lengyelor­szág életét, értheti meg a II. világháború eseményeit, a varsóiak három felkelését, a lengyel pilóták harcát az angolszász partok fölött, a győzelmes rohamot Monte Cassinónál. A kétfelé húzó ellenállás végső soron egy­séges akaratba fonódását, amely végül is elvezetett 1944. július 22-éhez: ezen a napon, ma harminchárom, éve• jelenítették be a lengyel állam megalakulását. Aki történelmi távlataiban nézi, tudja csak értékelni a harminchárom év változása­it: Lengyelország új gazda, sági szerkezetét, társadalmi arculatát. Azt, hogy a Len­gyel Népköztársaság ma Eu­rópa tiz legnagyobb, ipari- lag legfejlettebb állama kö­zé tartozik, s hogy a tavaly elindított hatodik ötéves terv újabb előrelépést ígér. Csak aki így tudja nézni, értheti meg az átalakuló Lengyelország napjainkban sűrűsödő gondjait: egy nép­nek fájdalmas és terhes örökségével, történelmi in­díttatásaival, a háború és annak emléke ellen vívott harcát. (M. A.) „Begin egyelil lesz Géniben” Amerikai sajtóvélemények Az amerikai sajtó csütör­tökön egybehangzó vélemé­nye szerint a washingtoni és a Tel-Aviv-i vezetés hangsúlyozott derűlátása el­lenére vajmi kevés a re­mény arra, hogy összeülhet a közel-keleti békekonfe­rencia. Begin izraeli miniszterel­nök ugyan elmehet októ­berben Genfbe (amint java­solta), de egyedül lesz. hi­szen még a leghajlékonyabb egyiptomi kormány sem fo­gadja el feltételeit — han­goztatta a CBS kommentá­tora. Véleménye szerint Begin terve végső soron a jelenlegi állapot fenntartá­sához vezet, s egyúttal Iz­rael továbbra is biztos le­het az Egyesült Államoktól kapott katonai és gazdasági segítségben. A New York Times ame­rikai kormánytisztviselőket idéz, akik magánbeszélgeté­sekben elismerték: nem tud­ják összeegyeztetni Carter elnök derűlátását azokkal a támadásojíkal, amelyek a Begin-féle terveket az arab országok részéről érik. A lap egy másik értesü­lése szerint Washington jó­váhagyta az izraeli kormány több kérését további kor­szerű hadianyag szállításá­ra: Izrae) 150 darabot kap az F—16-osból, az egyik legkorszerűbb amerikai va­dászgépből. támogatja az új „Chariot” harckocsi kifej­lesztésében és szállítanak Izraelnek légpárnás vízi jár­műveket is. A Baltimore Sun szerint Carter derűlátása mögött vagy az lehet, hogy túlérté­kelte a Beginnél elért ha­ladást — vagy pedig „sok­kal többet tudott meg az (izraeli) tárgyalási állás­pontról. mint amennyit nyil­vánosságra hozott.” Van — a New York Times szerint — olyan vélemény is, hogy Carter azért beszélt oly de­rűlátóan a genfi konferen­cia lehetőségéről, mert jel­zést kapott Szadat egyipto­mi elnöktől. (MTI) A záróktízlemény megfogalmazása a napirend

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom