Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

Fő feladat: a megelőzés Megjegyzések a közvagyon védelméhez ii. A termalőerők fejlődése érdekében, a gazdasági kon­centráció elősegítése nagyfo­kú tudatosságot igényel. A feltételek téves értékelése vagy á gazdasági koncentrá­ció, feltételek hiányában va­ló erőltetése komoly vissza­húzó erőt jelent a tulajdoni viszonyok fejlődésében. Ha viszont az egyesülés a tér. melőerők fejlődését jelenti, akkor késedelem nélkül meg kell tenni a lépéseket. Már látjuk azonban, hogy a társulások erőteljesebben hozzák felszínre az élelmi­szer-gazdaság területén a szocialista gazdálkodó szer­vezetek együttműködésében rejlő előnyöket. Ismeretes, hogy a közelmúltban kísérle­ti jelleggel megkezdődött az agráripari egyesületek szer­vezése, ahol az önkéntesség, a fokozatosság és szerződé­ses kapcsolatokon alapuló társulási elemek dominálnak. (A készülő új jogszabály nagy figyelmet kíván fordí­tani a társulások és az állam viszonyának korszerű rende­zésére is.) Hazánkban a szocialista földtulajdon fokozatosan va­lósul meg. A mezőgazdasági rendeltetésű állami és szö­vetkezeti földek eladását megszüntették, az építkezé­sekre szolgáló telkeket pedig — a, magánerőből, egyedi családi házzal beépíthetők kivételével — tartós haszná­latba adják. Az egységes szö­vetkezeti földtulajdon erőtel. jesen fejlődik az öröklési, a felajánlási szabályok, vala­mint a földmagántulajdon szerződését korlátozó rendel­kezések hatására. A TULAJDONOSI SZEMLÉLET Társadalmi szinten bűnö­zést elősegítő körülmény az is, hogy a közösségi erkölcs tartalma számos esetben még nem szocialista tudatot, ha­nem negatív szemléleti hatá­sokat, kispolgári nézeteket, szociális beállítottságot tük­röz vissza. A munkafegyel­mi és egyéb morális problé­mák a társadalmi tulajdon védelmét nagymértékben megnehezítik és gyakran te­remtenek bűncselekmény el­követését elősegítő helyzetet. Ma az egyik leglényege­sebb, egyben legártalmasabb ellentmondás az, hogy a dol­gozók egy része a tulajdono­si pozíció ellenére sem keze­li sajátjaként a közös va­gyont, nem annak megőrzé­sére, gyarapítására, hanem annak károsítására törekszik, még inkább közömbösen szemléli a környezetében előforduló káros jelensége­ket. A közvélemény gyakran felveti: hogyan lehet a vál­lalat vagy szövetkezet tete­mes pénzét elsikkasztani vagy a vagyonát felelőtlenül kezelni anélkül, hogy ez bár­kinek feltűnt volna. Leg­alábbis csak hosszú idő után derül fény arra. Szociológiai felmérésekkel elég pontosan meg tudjuk mondani, hogy adott üzem­ben, szövetkezetben milyen a tulajdonosi szemlélet helyze­te, milyen a társadalmi tu­lajdon védelmének ideológiai állapota. Hol tartanak az adott munkahelyen az üze­mi demokrácia megvalósítá­sában, munkavállalónak ér­zi-e magát a munkás vagy tulajdonosnak? A „miénk” tudatának szintje az üzemi célokkal való azonosulás mértékétől függ. Erre bizo­nyos tényekből következtet­ni lehet. Vagyis, hogy az adott kollektíva mennyiben azonosítja magát az üzem célkitűzéseivel, érdekeivel, a dolgozók energiájukat meny­nyiben vetik latba a célok eléréséhez. Az is jól érzékel, hetö és kimutatható, hogy a dolgozók munkamorálja, munkájuk hatékonysága szo­rosan összefügg a munka­hellyel való azonosulás foká. val. Aki elégedett a munkahe lyével, az aligha megy át más munkahelyre. Aki pedig menj ni akar, annak nagyon nyomós és elfogadható oka van. így érWkes betekintésre ad ala­pot annak elemzése is, hogy bizonyos idő alatt, milyen ok­ból lépnek ki a dolgozók a munkahelyükről. Az a tapasztalatom, hogy az utóbbi időben jelentős fejlődés következett be a dolgozók tulajdonosi szemlé­letében. Egyre jobbén azono­sulnak a vállalati célokkal, érdekekkel. A fejlődés gyor. 6abb is lehetne, ha még tu­datosabban befolyásolnánk, A megoldásnak számos, egyes üzemek sajátosságaihoz iga­zodó tényezői vannak. Egyes tényezők objektívek. így pél­dául azoknál a vállalatoknál, üzemeknél, ahol jelentősszá­mú új munkaerőt állítanak munkába, adaptációs nehéz­ségek jelentkeznek, melynek negatív vetületéhez tartozik a munkafegyelem lazulása, a társadalmi tulajdon nem kel­lő megbecsülése, a közömbös­ség, a pozitív töltésű kollek­tív szellem hiánya. Mind­ezeknek bűnüzési vetülete is van. Ennek elelnére, egyes helyeken az új dolgozók be­illeszkedésének elősegítésére, meggyorsítására nem, vagy alig tesznek valamit. A MEGOLDÁS ÜTJA A tervszerű gazdálkodást nagymértékben fékezi és za­varja a szükséges munkaerő hiánya. A megoldás útját ez. zel szemben helyenként li­berális szemlélet érvényesíté­sében vélik felfedezni: elné­zik a munkafegyelem lazu­lását, szemet hunynak a vál­lalati vagyon kisebb.nagyobb fokú szándékos vagy gondat­lan megkárosítása felett, vagy pedig az alkalmazott fe­lelősségre vonás mértéke és módja koránt sincs arányban a közösségellenes magatartás súlyával. A propagandamunkának fontos szemléletalakító ideo­lógiai kérdése az, hogy meg kell tanulni és tanítani a fo­gyasztási alapok szocialista felhasználását, hasznosítását,' és bírálni kell a szocialista életmódtól idegen fogyasztá­si tendenciákat. Az emberek anyagi vágyait helyes irány­ba kell terelni, azok reális szükséglet kielégítésére irá­nyuljanak és annak kielégí­tése mindig legális eszközök­kel, becsületes munka alap­ján történjen. Erre annál is inkább na­gyobb gondot kell fordítani, mert a vagyon elleni bűncse­lekmények elkövetését a leg. ritkább esetben motiválja az anyagi rászorultság. Főleg a jövedelemmel arányban nem álló anyagi igények kielégí­tésére való törekvés ismer­hető fel a bűncselekmények elkövetésének egyik jelentős okaként. A felvilágosító, és nevelő­munkában a személyes pél­damutatás a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. Ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi légkör kialakításában károsan hat­nak, hogy helyenként a ve­zető munkakört betöltő sze­mélyektől elmarad ez a ve­zetői példamutatás: nem gya­korolnak megfelelő ellenőr­zést a munkafegyelem meg- lazulása és a társadalmi tu­lajdon megkárosítása ellen nem lépnek fel kellő erővel, és esetenként az is előfor. dúl, hogy maguk is megká­rosítják a társadalmi tulaj­dont. A MEGÍTÉLÉS MUTATÓJA Fontos mutatója az ember megítélésének, hogy milyen a munkához való viszonya. A munka az ember önnevelésé, nek, tudata alakításának dön­tő tényezője. Ha kellő és re­ális súlyt kap az emberek megítélésénél, hogy jól dol­gozik, ez ösztönzi a többi embert is ilyen munkára. A nevelési célok elérése érde­kében a propagandamunkánk akkor lesz eredményes, ha a dolgozóban nemcsak tudato­sítjuk a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát, ha­nem ezt a dolgozók szemé­lyes érdekeltségével való, szoros kapcsolatában mutat­juk be. A hatékonyabb neve­lés kulcskérdése azt hiszem itt is a munkahelyi kollektí­vák érdekeltségéhez kapcso­lódik. Jobban érdekeltté kell tenni a dolgozókat a gazda­sági eredményekben. Nem­csak a nyereségrészesedésre gondolok. Két oldalról kell megközelíteni a felelősségér­zet kibontakozását. A tudat frontján és az érdekek olda­láról. A társadalmi tulajdon ha­tékony védelme nemcsak a bűnüldöző szervek ügye: megvan abban mindenkinek a saját szerepe, egész társa­dalmunk érdekében. A ha­nyagság liberális elnézése vagy megítélése tetemes kárt okoz a népgazdaságnak. Hiba, hogy a szemléletben különbséget tesznek a meg­előzés lényegét illetően a társadalmi tulajdont károsító szándékos, valamint hanyag, gondatlan esetei között. Az egyéni felelősségre vonás mértékénél kétségtelenül szükséges különbséget tenni, azonban azt látni kell, hogy társadalmi szinten a kár ob­jektív hatása a társadalmi tu­lajdonban, teljesen azonos. A hanyagsággal, nemtörő­dömséggel, felületességggel okozott károk összege mész. sze meghaladja a szándékos károkozások összegét. Példá­ul gyakran előfordul, hogy hanyagság miatt, anyagmoz­gatásnál komoly károk kelet, keznek. Gyakran nemcsak a szállított áruban, hanem ab­ban is, hogy az építk tzési ha. táridőt e hanyag munka el. tolja. Szerződések kötésénél is tapasztalható hanyagság, amikor több vállalkozó van, és ilyenkor a munkájuknak szervesen ki kellene egészí­teni egymást és összhangban kellene lenni a munkafolya­matokkal. Gyakran előfor­dulj hogy utólag szerelnek be a falakba különböző csö­veket, amikor már bevakol­ták és lemeszelték. A szerző­dések kötésénél a munkafo­lyamatokat ésszerűen kell beütemezni. Tapasztalható, hogy nem tartják be az épít­kezéseknél elég gyakran a naplóvezetési és kivitelezési szabályokat, és utólag, később már nem lehet megállapítani, hogy milyen anyagokat épí­tettek be, milyen minőségűek, mert ezeket a munkálatok el­takarják. (Folytatjuk.) Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke Oazylzsga A Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomás az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt egyik kutató, fejlesz­tő és vizsgáló intézménye. Feladata a többi között a gáztüzelő berendezések ha­tósági engedélyezéséhez szük­séges szakértői vizsgálat is. Képünkön: ■ számitógépes vizsgálóberendezés ellenőrzi a gáztűzhely működését. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Szabadságon Szibériából (Tudósítónktól) Félidejéhez közeledik a szibériai Uszty-Iiimszkben a Kun Béla építőbrigád mun­kája, Patkós László, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakmunkása család­ja körében tölti szabadságát Gyöngy össolymoson. — Hogy érzi magát a tá­voli Szibériában? — Kérem a KISZ Közpon­ti Bizottságot, hogy a két év­re szóló Uszty-Ilimszk-i meg­bízatásomat hosszabbítsa meg. Megszoktam a kinti környezetet, megszerettem a munkát. Háromszáz honfi­társammal azért utaztam Szibériába, hogy a világ egyik legnagyobb faipari komplexumának építője le­gyek. De kiváncsi voltam ar­ra is: hogyan élnek, dolgoz­nak más népek fiataljai. El­utazásomig alig ismertem a Szovjetuniónak ezt a részét. Elképesztő méretek, giganti­kus építkezések! Ez Szibéria. Nem vagyok romantikus ter­mészetű, de engem is „meg­fogott” a tajga, a szibériai táj. Az Angara viszont eszembe juttatja a szülőföl­det: a bratszki vízi erőmű villamos energiával látja el hazánkat és Bulgáriát. 1 — Melyik brigádban dol­gozik? — Mi. magyarok, 11 ifjú­sági brigádot alakítottunk. Engem a városépítők közé, egy 45 tagú komplexbrigád­ba osztottak be. Kulcsátadá­sig mj végezzük a munka va­lamennyi műveletét. A festés mellé begyakoroltam a kő­művesmunkát is. Brigádunk bekapcsolódott a szocialista munkaverseny­be és jelentős vállalásokat tettünk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. Az idén öt épület átadását vállaltuk, s ebből már négyet birtokuk­ba vettek a lakók. Jelenleg az első helyen állunk az épí­tésvezetőségen meghirdetett munkaversenyben. Azt akar­juk, hogy a nevünk felke­rüljön a dicsőségtáblára: szeretnénk megelőzni a szov­jet, bolgár és NDK-beli ver­senytársainkat. — Magasabbak a követel­mények. mint itthon? — Nem ajánlatos rosszul dolgozni. A határidők pontos megtartásáért, a jó minősé­gű munkáért a fizetés mellé kéthetenként prémiumot is kapunk. Csak természetes, hogy „hajtunk”. Állandóan túlteljesítjük havi tervünket. — Mit csinálnak szabad időben? — Van brigádzenekarunk, fotó- és képzőművészeti kö­rünk. sportrendezvények közt válogathatunk. Habár az el­látás kitűnő, gyakran meg­kívánjuk a hazai ízeket. Ilyenkor az itthonról érkező nyersanyaggal jókedvűen kuktálkodunk..: Mika István Ha förik; ha szakad! Szeptemberre befejeződik Hatvanban a cukorgyár 40 millió forintos felújítása Jelentés a Cukoripari Trösztnek: Felügyelőink szemléje alapján pillanatnyi­lag kedvező a helyzet. Má­jusban, júniusban nagyon kevés volt ugyan a csapadék, a júliusban esősre fordult időjárás azonban kedvezően befolyásolta a répa fejlődé­sét. A jelenlegi állapot sze­rint lehetőség van arra, hogy a húszezer hektárnyi földte­rületen háromnegyed millió tonna répát teremjen. Ez vállalati terv! Amiből a hat­vani gyár 386 ezer tonnát dolgoz fel. s várható cukor­mennyisége 39 ezer tonna. . Súlyos feltétel Apuskám, ha ez a gyár szeptember elsején termel, megeszem a kalapomat! Közeli ismerős nyilatkozott így hét elején, amikor meg­tekintettük a cukoripar leg­jelentősebb rekonstrukciós munkáját Hatvanban. Való­ban feje tetején áll még minden, s a kívülálló köny- nyen feltételezi, hogy hiába indult oly lendülettel a 40 millió forint értékű beruná. zás és állóeszköz-fenntartás, ebből nagy csúszás lesz. — Kétségtelen, hogy súlyos feltételei vannak a szeptem­beri új kampánynak, de hadd nyugtassak meg minden ag­godalmaskodót, időben he­lyükre kerülnek a dolgok. Menet közben voltak gondja­ink, s vannak most is! Először a cukoroldalon beépített hat kavarós főzőkészülékre kel­lett várnunk az NDK-ból. Később az építőipari mun­kák vitelében mutatkozott bizonyos lemaradás. Átdol­goztuk azonban az ütemter­vet, majd kéthetenként el­lenőrző napot rendszeresítet­tünk a kivitelezők vezetőivel, s immár jó kerékvágásban haladnak a munkák­íj tetőszerkezet A kilencvenesztendős gyár cukoroldala új tető- szerkezetet is kap a re­konstrukció alkalmával, ami indulástól komoly gondot okozott mind a gyárvezetés­nek, mind a kivitelezőknek. Dr. Hangyái Károly főmér­nök szerint, akit az előbb idéztünk, a hátralevő mun­kálatok közül ez számít a legfontosabbnak, erre kell az erőket összpontosítani. De ugyanakkor — a jó ütemű, belső szerelési feladatokkal párhuzamosan — figyelmet parancsolnak a szakiparral összefüggő problémák. Gon­dolunk villamossági vonalon a második emeleti kapcsoló­tér kiképzésére, a hozzá­tartozó kábelezéssel, s felál­lításra vár a cukorgyári kon­denzátorállomás is! Sörön következő munka még az üvegfalépítés, valamint a külső-belső festés, zománco­zás. kívánalom szerint. De semmivel sem kisebb felelős­ség hárul a szigetelőkre, hi­szen gyakorlati jelenség az építőipar frontján, hogy lét­rehoznak valamit jelentős anyagi befektetéssel, s nem sokkal később beáznak a fa­lak, ereszt a tetőszerkezet lezárása. Hatvani viszony­latban szemléletes példa er­re a tavaly átadott sport­csarnok. amit újra kellett szigetelni. Kettős biztosítás A kéthetenként rendsze­resített közös ellenőrzés al­kalmával látogattuk meg a fiatalodó-gyárat, s nem csu­pán a főmérnök szavai kel­tettek bennünk reményt a vészesen közelgő cukorkam­pánnyal kapcsolatban. A vál­lalat irányítóit határozottan megnyugtatta a budapesti Gép- és Felvonószerelő jelen­levő műszaki vezetője, a munkák időarányos végzésé­ről nyilatkoztak a Villamos­szerelő Ipari Vállalat, vala- lamint a Hőtechnika szak­emberei, Bódis Pál, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatója pedig azt mondotta, hogy á maguk vonalán szintén mó­dot, lehetőséget találtak a tempó fokozására. Tehát augusztus végén érkezhetnek a cukorrépával megrakott vagonok a hatvani gyártelep­re. De további biztosítéka is van a pontos szezonnyitás­nak. Ősim Imre, a hatvani gyártelep igazgatója, a re­konstrukcióban részt vevő „cukros” szocialista brigádok nagyszerű helytállásáról be­szélt. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára számtalan bri­gád tett olyan felajánlást, amely összefügg a hathóna­pos, túlfeszített munkával, s azokat jelentős részben már megvalósították. Puskás Jó­zsef, Szakán László, Sisa Ist­ván. Sebestyén István, Kro. finger Antal, Tőzsér István brigádjai különösen kitettek magukért. Ennek az elisme­résével nem marad adós az üzem párt- és gazdasági ve­zetése. Nem pénzért Puskás József az egyik vasasbrigád vezetője, lendí­tő kereke. Említjük a mél­tánylást. Az elismerést. — Azt hiszi, hogy csak a prémiumért, oklevélért csi­náljuk? Belejátszik, kétség­telen. Csak nem ez az elsőd­leges. Tennénk mi dolgun­kat különböző ígéretek nél­kül is, hiszen legjobb szo­cialista brigádjaink tagsága régi cukorgyári melós. Itt nőtt fel, itt ért emberré, itt tanulta meg, hogy a munka- V helytől nem csak elvárni, ki­követelni lehet valamit, ha­nem szükségben áldozatot is kell hozni érte. Ezért mon­dom nyugodt lelkiismerettel, hogy rajtunk nem múlik a hajtás sikere. S ha a többi vonalon úgy dolgoznak mint a cukorgyári brigádok, ak­kor törik-szakad. bízhatunk a gépek szeptemberi indulá­sában .., Moldvay Győző 1977. július 21. csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom