Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-10 / 135. szám
Bolgár vendégeink csütörtöki programja (Folytatás az 1. oldalról) 6zati kutatásokkal. Ezt szolgálja a modern, a kor igényeinek megfelelő laboratóriumokkal. tenyészkerttel és fajtagyűjteménnyel ellátott egri állomás is, melyet tavaly adtak át rendeltetésének a megyeszékhely déli részén. Az igazgató a továbbiakban az egri állomás feladatairól szólt. Elmondta, hogy a szőlőnemesítésen kívül a termeléshez elengedhetetlenül szükséges talaj- és sző- lőlevél-vizsgálatokkal foglalkoznak, valamint közreműködnek a vörösborkészítés új technológiájának kidolgozásában is. Bejelentette, hogy nyolcvan fajtajelöltet vizsgálnak rendszeresen, rrie- lyek között több a korai érésű. és minőségi bort adó jelölt. Ezek egyike volt a Za- lagyöngye, melyet a Dunántúlon, főleg a déli Zala megyében honosítottak meg. Hasonló volt a Királyfurmint, amely Tokaj-Hegyalján elterjesztve aszusodásra hajlamos. Az állomás tudományos munkatársai az egri és a mátraalji történelmi borvidéken csaknem 4 ezer hektár szőlő műveléséhez nyújtanak folyamatos szaktanács- adást. Az utóbbi években széles körű nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki. Ennek eredményeként osztrák, nyugatnémet, francia, bolgár, román, és szovjet kutatóintézetekkel alakítottak ki együttműködést. Az egri állomás, mint bemutató gazdaság 15 evés múltra tekint vissza. Ennek elismeréseként nemrég megkapták a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét. A tájékoztató után vendégeink megtekintették az egri állomás fajtagyűjteményét; és számtalan érdeklődő kérdést tettek fel a nemesítés, valamint az agrotechnika köréből Dencso Pencsev, , Den- esev, a Targoviste megye tanácsa végrehajtó bizottságáMolnár István vezérigazgató kalauzolta a bolgár vendégeket a tubusüzemben nak első titkára arra kért választ, hogyan védekeznek a peronoszpóra ellen? Ge- raszim Koszton Kamov, a targovistei borkombinát elnöke pedig arról érdeklődött, hogy foglalkoznak-e szőlőtermésbecsléssel? A felvetésekre Szőke Lajos tudományos kutató adott választ. Bolgár barátaink megismerkedtek az állomás kémiai és borászati láboratóriumával is, bepillantást nyértek a különböző kémiai vizsgálatokba. A búcsúzáskor Georgi Angelov Karam- filov arra kérte Barta Alajost és Molnár Jánost, hogy az állomás gazdag tudományos tapasztalatait bocsássák közre a. targovisteieknek is, mert szívesen hasznosítanák a szőlőtermelésben és a borászatban. Látogatás a Heves megyei TESZÖV-nél kai forradalom új vívmánya: az iparszerű termelés. A tájékoztatást kérdések 'követték. A magyar és bolgár szakemberek elbeszélgettek a háztáji * termelés helyzetéről, a szőlő- és gyümölcsösök műveléséről. a sertésfenyésztésről, valamint a társulások munkájáról. Vendégeink ebéd után Sírokba, a Mátravidéki Fémművekbe indultak. Gyári munkások között Sirokban Mezőgazdaság után ipar. A bolgár delegáció tagjai a termelőszövetkezetek munkájával való ismerkedés után a hegyvidék legnagyobb ipari vállalatát, a Mátravidéki Fémműveket látogatták meg. A vállalat, amely éppen a jövő héten ünnepli alapításának negyedszázados jubileumát, méltán reprezentálja a megye, a környék gazdaságának fejlődését; gazdag munkástelepülés lett a régi summásfaluból. Sirokból, és nagy hatással volt a gyár e 25 év alatt a környékbeli fal vak fejlődésére is. Barta Alajosnak, a megye pártbizottság titkárának ki séretében érkeztek a. vendé gek a gyárba, ahol Haben László, az egri' járási pártbi zottság első titkára, Sulyol Zoltán, az üzemi pártbizott ság titkára és Molnár István vezérigazgató fogadta őket A vállalat életét, munkája ismertető tájékoztatást köve tőén nagy érdeklődéssé szemlélték az asztalukra ra kott mintakollekciókat, í gyártermékeit: az elegáns szép kivitelű tubusokat, aero solpalackokat, koronadugó kát. Az összes termelés csaknem egyharmada kerül külföldre: szocialista és tőkéi országokba egyaránt. Sol kérdést tettek fel a vendégek a munkakörülményekre az irányítás rendszerére, a: üzemekben dolgozók jövedelmére vonatkozóan. A tájékoztató után a túlnyomó többségében nőkel foglalkoztató tubusgyáregységbe kalauzolták bolgár barátáinkat a vendéglátók. Brigádokkal találkoztak, megnézték a korszerű gépsorokat, ismerkedtek, barátkoztak az itt dolgozókkal. Először persze mindenütt a ko- . moly szakmai magyarázat: munkáról, technikáról, körülményekről, amit aztán csak. hamar mosoly, baráti kézfogás követett. Radka Dimova táskájából apró ajándékok Nem A területi szövetség székhazában Tóth Mihály elnök adott tájékoztatást megyénk me* zőgazdaságáról Bolgár barátaink útja a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásáról, a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének Május 1. utcai székházába vezetett. Elkísérte ! őket Barta Alajos, az MSZMP Heves mep'ei Bizottságának titkára és Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára is. A delegációt Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a Heves megyei TESZÖV elnöke és Sramkó László titkár üdvözölte. Tájékoztatást adtak a szövetség szervezeti felépítéséről és munkájáról. Tóth Mihály vázolta, hogy a TESZÖV-nek önkéntes alapon 58 termelőszövetkezet és hat társulás a tagja. Ezek a közös gazdaságok 225 ezer hektáron gazdálkodnak és több mint 45 ezer a tagok száma. A szövetség munkatársai közreműködnek és rendszeres segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek gazdasági, társadalmi, politikai munkájához. Továbbképző tanfolyamokat, tapasztalat- cseréket szerveznek. Elősegítik a jogszabályok helyes értelmezését és támogatják a szövetkezetekben működő különböző bizottságok munkáját is. A tízfős revíziós iroda pedig a gazdaságok számvitelét és ügyvitelét ellenőrzi. A TESZÖV elnöke ezután arról beszélt, hogy Heves megye mezőgazdasági nagyüzemei jelentős fejlődést értek el és ennek birtokában komoly eredményeket tudhatnak magukénak az utóbbi néhány évben. A gazdaságokban erőteljes szakosodás ment végbe és tért hódított a tudományos-techniKözépiskolás éveiben olyan tervet dédelgetett Sáfrán József, hogy orvos lesz belőle. gyógyítani fog. Egyetemi belépőt remélt. Ám az első nekirugaszkodás nem sikerült. A kudarc, mi tagadás, elkeserítette. — Sokat töprengtem akkoriban, mit is tegyek. Végül úrrá lettem a csüggedé- sen. S mivel nem akartam éveket veszteni, újra és újra próbálkozni, oda pályáztam, ahol több volt az esély. így kerültem az állategészségügyi felsőfokú technikumba, amit aztán nagyon hamar megszerettem. Illetve talán pontosabb a fogalmazás, ha azt mondom, hogy mindinkább érdekelni kezdett a szakma. Rájöttem, hogy ez is alkotó tevékenység, itt is bizonyíthatom, mire vagyok képes. Elvégezvén a felsőfokú iskolát, nem akart messzire telepedni a családtól Sáfrán József, ezért a kerekharaszti termelőszövetkezetben keresett állást. — Állattenyésztési brigádvezető lettem. Igaz, ehhez nem kell túl magas képzettség, hiszen a feladatot tisztességgel ellátták olyanok is, akik a nyolc általánost sem végezték el. Ettől függetlenül nem méltatlankodtam. Próbatételnek fogtam fel az egészet, nyitott szemmel jártam. s olyan fogásokat sajátítottam el, amelyek nélkül aligha boldogul az ember. Ma is vallom, a tapasztalat iránvtűje nékül nincs eligazodás semminő szakmában. A fiatal brigádvezető arról aersze nem mondott le. hogy nind sokoldalúbban kama- oztassa ismereteit. Ezért léiéit át később a hatvani 'ERKÖV-höz, ahol szak- technikusként. fnaponta azt »inálhatta. amit leginkább jedvelt. Maid újabb tennivalóval bízták meg. Tenyész- ésvezető lett. kerültek elő, s máris gazdagodott a többszörös kiváló tmk-s Bánki Donát brigád kelléktára. Az üzemben éppen gépeket javító Farkas Béla brigádvezető meghatott mosollyal köszönte meg a kedvességet. . Az új üzemrész a svéd nyugatnémet, olasz gépekből összeállított tubusgyártó sorok látványa méltán váltotta ki vendégeink elismerését. Egyik legnagyobb műszaki fejlesztő beruházása volt ez a gyárnak a közelmúltban: ilyen egyébként az V. ötéves tervben több is lesz még a vállalatnál. Az üzemlátogatás során tapasztaltak ösz- szegzése volt az, amit Georgi Karamfilov, a delegáció vezetője a 4-es tubusüzemi Zó- ja szocialista brigád naplójába írt: „... a delegáció tagjai nagyon elégedettek a inak végrehajtásában. A gazdasági munka után a* üzemek pártéletével , ismerkedtek a bolgár vendégek: Sulyok Zoltán, az üzemi pártbizottságon tájékoztatta őket a párt gazdaságszervező ellenőrző tevékenységéről, a szocialista brigádmozgalom- róí. A tájékoztatót ezúttal is sok, igen élénk érdeklődést tanúsító kérdés követte- Érdeklődésüket . meg is indokolták bolgár barátaink. Elmondták, hogy a látogatások során szerzett tapasztalataik-, ról beszámolnak az otthon dolgozóknak, s meggyőződésük szerint otthoni szűkebb hazájukban is sok megvalósítható azokból, amit itt üzemekkel, munkahelyekkel való ismerkedésük során láttak, hallottak. S amit még hozzátettek mindehhez: a . meleg baráti fogadtatás, amelyben ffl i Köszöntő szavak a brigádnaplóba; Kucsera Istvánná, a Zója szocialista brigád vezetője brigád kitartó lelkes munkája láttán, kívánunk még nagyobb munkasikereket, jó eerdményeket az MSZMP XI. kongresszusa határozatavendégek társaságában (Fotó: Szántó György) mindenütt részük volt, megerősítette azt a meggyőződésüket, hogy élő és hosszan tartó lesz a két megye barátsága ... a dokumentért Sáfrán József tanult, igyekezett. De értik-e dolgukat segítői? A kilenc gondozó közül hány szakmunkás? — Egy se! — kapjuk a nem éppen szívderítő választ. — Induláskor, a SER- KÖV első éveiben szerveztünk ugyan egy háromszáz órás. gazdag ismeretet nyújtó tanfolyamot, kitűnő megyei előadókkal. S elmondtunk az embereknek mindent, ami a tenyésztésnél alapvetően fontos. Igyekezetünk azonban szinte hiábavalóvá vált, mert az öt évvel ezelőtti dolgozókból ma hírmondó sincs. Elpártoltak tőlünk, pedig mi sem fizettünk rosszul. Aki szorgalmas, megkeresi a havi 3400 forintját. S a lelkiismeretességet prémiummal méltatjuk. Nálunk elsősorban a munka- körülmények riasztóak. Nincs vasárnapi ’ pihenő. Meg kevesen vagyunk, a teher pedig sok! A lelkes szakember mégsem alkuszik. Nem fogadja el kényelmesen a szomorító tényeket. — A kiutat keresvén, nemrég brigáddá alakultunk, s szeretnénk mielőbb megszerezni a szocialista címet. Vállalásaink természetesen a helyzethez igazodik. így kiemelt, fontos tétel, hogy helyben, telepen belül minden dolgozóval elsajátíttatjuk a leglényegesebb tudnivalókat. Volt már három ilyen szakmai foglalkozásunk, s jó érzéssel mondhatom: senki sem maradt távol. A hatékonyságot emlegetjük Sáfrán Józseffel, .s ilyen szemszögből pillantunk visz- sza az utóbbi évekre, az esetenkénti szerény sikerre, máskor a megtorpanásokra, azok okára. A tényésztésve- zető nem teketóriázik, nem mismásol. — Korábban gyakori volt/ az igazgatócsere. Ez nagyon káros. Folyton az újabb és újabb elképzelésekhez kellett igazodnunk, újabb elveket kellett átültetni a gyakorlatba. De ma sincs még minden a helyén. Hogyan fordulhat elő például, hogy két hétig nem kapunk fűrészport, s emiatt elmarad az alomcsere? A fajtacserénél más a helyzet. Sokan féltek a „ka- hyb”-tól, holott rövidesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erre csak egyetlen adalékot hadd mondjak! Az új hízófajta jobb húsmi- nősége az elmúlt évben egymillió forint többletbevételt jelentett. Persze a lehetőségeket még nem használtuk ki, ezt állítom. — Elégedett mostanig tartópályájával? Felüti fejét, beletúr göndör, barna hajába, majd ösz- szekulcsolja kezeit, s maga elé tekint. — Ügy érzem, révbe jutottam. Munkámat élvezem, anyagi gondjaink nincsenek. Kerekharaszton minden este saját családi ház, benne három gyerek vár. Persze az is igaz, hogy az elért célok megmozdítják az embert, újabb terveket szülnek. Most éppen marxista középiskolát végzek, de már bennem búj- kál a vágy, hogy még több szakmai dolgot kellene tudni. Szabad óráimban ezért forgatom a könyveket, folyóiratokat. s ezért döntöttem úgy magamban, hogy rövidesen nekirugaszkodom a főiskolának. üzemmérnöki diplomát szerzek. A dokumentért? Nem így van. Ami most áldozat, később tájékozottságban, a közösségnek nyújtott haszonban kamatozik. Ha mindezzel a feleség is egyetért, pár év múlva bizonyosan sikeres vizsgákat hagy maga mögött Sáfrán József, akit becsülnek vezetői. S akit mi is rokonszenves emberként ismertünk meg a hatvani sertéstelepen. Moldvay Győző
