Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Bolgár vendégeink csütörtöki programja (Folytatás az 1. oldalról) 6zati kutatásokkal. Ezt szol­gálja a modern, a kor igé­nyeinek megfelelő laborató­riumokkal. tenyészkerttel és fajtagyűjteménnyel ellátott egri állomás is, melyet ta­valy adtak át rendeltetésé­nek a megyeszékhely déli részén. Az igazgató a továbbiak­ban az egri állomás felada­tairól szólt. Elmondta, hogy a szőlőnemesítésen kívül a termeléshez elengedhetetle­nül szükséges talaj- és sző- lőlevél-vizsgálatokkal foglal­koznak, valamint közremű­ködnek a vörösborkészítés új technológiájának kidolgo­zásában is. Bejelentette, hogy nyolcvan fajtajelöltet vizsgálnak rendszeresen, rrie- lyek között több a korai éré­sű. és minőségi bort adó je­lölt. Ezek egyike volt a Za- lagyöngye, melyet a Dunán­túlon, főleg a déli Zala me­gyében honosítottak meg. Hasonló volt a Királyfur­mint, amely Tokaj-Hegyal­ján elterjesztve aszusodásra hajlamos. Az állomás tudományos munkatársai az egri és a mátraalji történelmi borvi­déken csaknem 4 ezer hek­tár szőlő műveléséhez nyúj­tanak folyamatos szaktanács- adást. Az utóbbi években széles körű nemzetközi kap­csolatokat alakítottak ki. En­nek eredményeként osztrák, nyugatnémet, francia, bol­gár, román, és szovjet ku­tatóintézetekkel alakítottak ki együttműködést. Az egri állomás, mint bemutató gaz­daság 15 evés múltra tekint vissza. Ennek elismeréseként nemrég megkapták a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét. A tájékoztató után vendé­geink megtekintették az egri állomás fajtagyűjteményét; és számtalan érdeklődő kérdést tettek fel a nemesítés, vala­mint az agrotechnika köré­ből Dencso Pencsev, , Den- esev, a Targoviste megye ta­nácsa végrehajtó bizottságá­Molnár István vezérigazgató kalauzolta a bolgár vendégeket a tubusüzemben nak első titkára arra kért választ, hogyan védekeznek a peronoszpóra ellen? Ge- raszim Koszton Kamov, a targovistei borkombinát el­nöke pedig arról érdeklő­dött, hogy foglalkoznak-e szőlőtermésbecsléssel? A fel­vetésekre Szőke Lajos tudo­mányos kutató adott vá­laszt. Bolgár barátaink megis­merkedtek az állomás ké­miai és borászati láborató­riumával is, bepillantást nyértek a különböző kémiai vizsgálatokba. A búcsúzás­kor Georgi Angelov Karam- filov arra kérte Barta Ala­jost és Molnár Jánost, hogy az állomás gazdag tudomá­nyos tapasztalatait bocsás­sák közre a. targovisteieknek is, mert szívesen hasznosíta­nák a szőlőtermelésben és a borászatban. Látogatás a Heves megyei TESZÖV-nél kai forradalom új vívmánya: az iparszerű termelés. A tájékoztatást kérdések 'követték. A magyar és bol­gár szakemberek elbeszél­gettek a háztáji * termelés helyzetéről, a szőlő- és gyü­mölcsösök műveléséről. a sertésfenyésztésről, valamint a társulások munkájáról. Vendégeink ebéd után Sí­rokba, a Mátravidéki Fém­művekbe indultak. Gyári munkások között Sirokban Mezőgazdaság után ipar. A bolgár delegáció tagjai a ter­melőszövetkezetek munká­jával való ismerkedés után a hegyvidék legnagyobb ipa­ri vállalatát, a Mátravidéki Fémműveket látogatták meg. A vállalat, amely éppen a jövő héten ünnepli alapítá­sának negyedszázados jubi­leumát, méltán reprezentálja a megye, a környék gazda­ságának fejlődését; gazdag munkástelepülés lett a régi summásfaluból. Sirokból, és nagy hatással volt a gyár e 25 év alatt a környékbeli fal vak fejlődésére is. Barta Alajosnak, a megye pártbizottság titkárának ki séretében érkeztek a. vendé gek a gyárba, ahol Haben László, az egri' járási pártbi zottság első titkára, Sulyol Zoltán, az üzemi pártbizott ság titkára és Molnár István vezérigazgató fogadta őket A vállalat életét, munkája ismertető tájékoztatást köve tőén nagy érdeklődéssé szemlélték az asztalukra ra kott mintakollekciókat, í gyártermékeit: az elegáns szép kivitelű tubusokat, aero solpalackokat, koronadugó kát. Az összes termelés csak­nem egyharmada kerül kül­földre: szocialista és tőkéi országokba egyaránt. Sol kérdést tettek fel a vendé­gek a munkakörülményekre az irányítás rendszerére, a: üzemekben dolgozók jövedel­mére vonatkozóan. A tájékoztató után a túl­nyomó többségében nőkel foglalkoztató tubusgyáregy­ségbe kalauzolták bolgár ba­rátáinkat a vendéglátók. Bri­gádokkal találkoztak, meg­nézték a korszerű gépsoro­kat, ismerkedtek, barátkoz­tak az itt dolgozókkal. Elő­ször persze mindenütt a ko- . moly szakmai magyarázat: munkáról, technikáról, körül­ményekről, amit aztán csak. hamar mosoly, baráti kézfo­gás követett. Radka Dimova táskájából apró ajándékok Nem A területi szövetség székhazában Tóth Mihály elnök adott tájékoztatást megyénk me­* zőgazdaságáról Bolgár barátaink útja a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet egri állomásá­ról, a Heves megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének Május 1. utcai székházába vezetett. Elkísér­te ! őket Barta Alajos, az MSZMP Heves mep'ei Bi­zottságának titkára és Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának el­ső titkára is. A delegációt Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a Heves megyei TESZÖV el­nöke és Sramkó László tit­kár üdvözölte. Tájékoztatást adtak a szövetség szervezeti felépítéséről és munkájáról. Tóth Mihály vázolta, hogy a TESZÖV-nek önkéntes ala­pon 58 termelőszövetkezet és hat társulás a tagja. Ezek a közös gazdaságok 225 ezer hektáron gazdálkodnak és több mint 45 ezer a tagok száma. A szövetség munkatársai közreműködnek és rendsze­res segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek gazda­sági, társadalmi, politikai munkájához. Továbbképző tanfolyamokat, tapasztalat- cseréket szerveznek. Elősegí­tik a jogszabályok helyes ér­telmezését és támogatják a szövetkezetekben működő különböző bizottságok mun­káját is. A tízfős revíziós iroda pedig a gazdaságok számvitelét és ügyvitelét el­lenőrzi. A TESZÖV elnöke ezután arról beszélt, hogy Heves megye mezőgazdasági nagy­üzemei jelentős fejlődést ér­tek el és ennek birtokában komoly eredményeket tud­hatnak magukénak az utób­bi néhány évben. A gazda­ságokban erőteljes szakoso­dás ment végbe és tért hó­dított a tudományos-techni­Középiskolás éveiben olyan tervet dédelgetett Sáfrán József, hogy orvos lesz be­lőle. gyógyítani fog. Egyete­mi belépőt remélt. Ám az első nekirugaszkodás nem sikerült. A kudarc, mi ta­gadás, elkeserítette. — Sokat töprengtem ak­koriban, mit is tegyek. Vé­gül úrrá lettem a csüggedé- sen. S mivel nem akartam éveket veszteni, újra és újra próbálkozni, oda pályáztam, ahol több volt az esély. így kerültem az állategészség­ügyi felsőfokú technikumba, amit aztán nagyon hamar megszerettem. Illetve talán pontosabb a fogalmazás, ha azt mondom, hogy mindin­kább érdekelni kezdett a szakma. Rájöttem, hogy ez is alkotó tevékenység, itt is bizonyíthatom, mire vagyok képes. Elvégezvén a felsőfokú is­kolát, nem akart messzire telepedni a családtól Sáfrán József, ezért a kerekharasz­ti termelőszövetkezetben ke­resett állást. — Állattenyésztési brigád­vezető lettem. Igaz, ehhez nem kell túl magas képzett­ség, hiszen a feladatot tisz­tességgel ellátták olyanok is, akik a nyolc általánost sem végezték el. Ettől függetlenül nem méltatlankodtam. Pró­batételnek fogtam fel az egé­szet, nyitott szemmel jár­tam. s olyan fogásokat sajá­títottam el, amelyek nélkül aligha boldogul az ember. Ma is vallom, a tapasztalat iránvtűje nékül nincs eliga­zodás semminő szakmában. A fiatal brigádvezető arról aersze nem mondott le. hogy nind sokoldalúbban kama- oztassa ismereteit. Ezért lé­iéit át később a hatvani 'ERKÖV-höz, ahol szak- technikusként. fnaponta azt »inálhatta. amit leginkább jedvelt. Maid újabb tenni­valóval bízták meg. Tenyész- ésvezető lett. kerültek elő, s máris gazda­godott a többszörös kiváló tmk-s Bánki Donát brigád kelléktára. Az üzemben ép­pen gépeket javító Farkas Béla brigádvezető meghatott mosollyal köszönte meg a kedvességet. . Az új üzemrész a svéd nyugatnémet, olasz gépekből összeállított tubusgyártó so­rok látványa méltán váltotta ki vendégeink elismerését. Egyik legnagyobb műszaki fejlesztő beruházása volt ez a gyárnak a közelmúltban: ilyen egyébként az V. öt­éves tervben több is lesz még a vállalatnál. Az üzemláto­gatás során tapasztaltak ösz- szegzése volt az, amit Georgi Karamfilov, a delegáció ve­zetője a 4-es tubusüzemi Zó- ja szocialista brigád napló­jába írt: „... a delegáció tagjai nagyon elégedettek a inak végrehajtásában. A gazdasági munka után a* üzemek pártéletével , ismer­kedtek a bolgár vendégek: Sulyok Zoltán, az üzemi pártbizottságon tájékoztatta őket a párt gazdaságszervező ellenőrző tevékenységéről, a szocialista brigádmozgalom- róí. A tájékoztatót ezúttal is sok, igen élénk érdeklődést tanúsító kérdés követte- Ér­deklődésüket . meg is indo­kolták bolgár barátaink. El­mondták, hogy a látogatások során szerzett tapasztalataik-, ról beszámolnak az otthon dolgozóknak, s meggyőződé­sük szerint otthoni szűkebb hazájukban is sok megvaló­sítható azokból, amit itt üze­mekkel, munkahelyekkel való ismerkedésük során láttak, hallottak. S amit még hozzá­tettek mindehhez: a . meleg baráti fogadtatás, amelyben ffl i Köszöntő szavak a brigádnaplóba; Kucsera Istvánná, a Zója szocialista brigád vezetője brigád kitartó lelkes munká­ja láttán, kívánunk még na­gyobb munkasikereket, jó eerdményeket az MSZMP XI. kongresszusa határozata­vendégek társaságában (Fotó: Szántó György) mindenütt részük volt, meg­erősítette azt a meggyőződé­süket, hogy élő és hosszan tartó lesz a két megye ba­rátsága ... a dokumentért Sáfrán József tanult, igye­kezett. De értik-e dolgukat segítői? A kilenc gondozó közül hány szakmunkás? — Egy se! — kapjuk a nem éppen szívderítő vá­laszt. — Induláskor, a SER- KÖV első éveiben szervez­tünk ugyan egy háromszáz órás. gazdag ismeretet nyúj­tó tanfolyamot, kitűnő me­gyei előadókkal. S elmond­tunk az embereknek min­dent, ami a tenyésztésnél alapvetően fontos. Igyekeze­tünk azonban szinte hiába­valóvá vált, mert az öt évvel ezelőtti dolgozókból ma hír­mondó sincs. Elpártoltak tő­lünk, pedig mi sem fizettünk rosszul. Aki szorgalmas, megkeresi a havi 3400 fo­rintját. S a lelkiismeretessé­get prémiummal méltatjuk. Nálunk elsősorban a munka- körülmények riasztóak. Nincs vasárnapi ’ pihenő. Meg ke­vesen vagyunk, a teher pe­dig sok! A lelkes szakember még­sem alkuszik. Nem fogadja el kényelmesen a szomorító tényeket. — A kiutat keresvén, nem­rég brigáddá alakultunk, s szeretnénk mielőbb megsze­rezni a szocialista címet. Vállalásaink természetesen a helyzethez igazodik. így kiemelt, fontos tétel, hogy helyben, telepen belül min­den dolgozóval elsajátíttat­juk a leglényegesebb tudni­valókat. Volt már három ilyen szakmai foglalkozá­sunk, s jó érzéssel mondha­tom: senki sem maradt tá­vol. A hatékonyságot emleget­jük Sáfrán Józseffel, .s ilyen szemszögből pillantunk visz- sza az utóbbi évekre, az ese­tenkénti szerény sikerre, máskor a megtorpanásokra, azok okára. A tényésztésve- zető nem teketóriázik, nem mismásol. — Korábban gyakori volt/ az igazgatócsere. Ez nagyon káros. Folyton az újabb és újabb elképzelésekhez kellett igazodnunk, újabb elveket kellett átültetni a gyakorlat­ba. De ma sincs még minden a helyén. Hogyan fordulhat elő például, hogy két hétig nem kapunk fűrészport, s emiatt elmarad az alomcse­re? A fajtacserénél más a helyzet. Sokan féltek a „ka- hyb”-tól, holott rövidesen beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Erre csak egyet­len adalékot hadd mondjak! Az új hízófajta jobb húsmi- nősége az elmúlt évben egy­millió forint többletbevételt jelentett. Persze a lehetősé­geket még nem használtuk ki, ezt állítom. — Elégedett mostanig tartó­pályájával? Felüti fejét, beletúr gön­dör, barna hajába, majd ösz- szekulcsolja kezeit, s maga elé tekint. — Ügy érzem, révbe jutot­tam. Munkámat élvezem, anyagi gondjaink nincsenek. Kerekharaszton minden este saját családi ház, benne há­rom gyerek vár. Persze az is igaz, hogy az elért célok megmozdítják az embert, újabb terveket szülnek. Most éppen marxista középiskolát végzek, de már bennem búj- kál a vágy, hogy még több szakmai dolgot kellene tud­ni. Szabad óráimban ezért forgatom a könyveket, folyó­iratokat. s ezért döntöttem úgy magamban, hogy rövi­desen nekirugaszkodom a fő­iskolának. üzemmérnöki dip­lomát szerzek. A dokument­ért? Nem így van. Ami most áldozat, később tájékozott­ságban, a közösségnek nyúj­tott haszonban kamatozik. Ha mindezzel a feleség is egyetért, pár év múlva bizo­nyosan sikeres vizsgákat hagy maga mögött Sáfrán József, akit becsülnek veze­tői. S akit mi is rokonszenves emberként ismertünk meg a hatvani sertéstelepen. Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom