Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-10 / 135. szám
Mit kell tudni az egyetemi felvételi vizsgákról? Kezdés: június 24-én A középiskolák negyedikeseit egyelőre ugyan még az érettségi foglalkoztatja, de mind többet gondolnak a rohamosan közeledő egyetemifőiskolai felvételikre is. Mintegy 36 és fél ezer nappali tagozatra jelentkezett diákot érint közvetlenül ez, akik mintegy 16 ezer hely elfoglalásáért mérik majd össze tudásukat. Jelentős részük matematikából, fizikából és biológiából a közös érettségifelvételi dolgozat megírásával a követelményeknek részben már eleget tett. Számukra június 24-én, illetve az azt követő napokban a szóbeli felvételi vizsgák kezdődnek. A többiek június 24-től néhány napig előbb írásbeliznek, ezt követően állnak a felvételi vizsgabizottságok elé. Az egyetemek, főiskolák arra törekszenek, hogy a felvételi vizsgákat július 10- ig lebonyolítsák. A „behívókat” számos helyen már postázták a diákoknak. Az írásbeli felvételik ideje néhány speciális terület kivételével — miként a közös írásbelieknél — tantárgyanként három óra. A dolgozatok névtelenek, csupán sorszámot kapnak, ez az elbírálás objektivitását és tisztaságát hivatott biztosítani. A dolgozatokat erre a célra alakított úgynevezett, javítóbrigádok pontozzák, illetve osztályozzák. Mind a brigádok, mind a szóbeli felvételi vizsgabizottságok munkájában középiskolai tanárok is közreműködnek. A felvételiken összesen legfeljebb 20 pontot lehet elérni. Maximum 10 pontot hozhatnak magukkal a diákok a középiskolából a felvételi tárgyakból elért eredményeik alapján, s ugyanennyit szerezhetnek a felvételin. A szerzett pontokat úgy számítják ki. hogy a két felvételi tárgya írásbeli és szóbeli vizsgájának jegyét ösz- szeadják és azt felezik. Négy 5-ös eredmény esetén például az összeg 20; ezt felezve „jön ki” a maximális 10 szerzett pont. Az egy évvel korábban érettségizetteknél vagy az esti és levelező tagozatra jelentkezetteknél két lehetőség közül a számukra kedvezőbb szerint számítják az összpontszámot. Vagy az előbbi szerint, s ehhez adják hozzá a hozott pontokat; vagy eltekintenek a hozott pontszámtól és a szerzett pontokat felezés nélkül számolják. A szóbeli felvételi vizsgabizottságok három-öt tagúak, s előttük naponta általában 12—15-en adnak számot tudásukról. Sok helyütt tételt húznak, másutt beszélgetés során fejtik ki a pályázók ismereteiket. A bizottságok nem csupán a tudást, hanem a teljes embert, a teljes személyiséget mérlegre teszik. A pályázók a szóbelin nyilatkoznak arról, — ha még nem tették volna —, hogy a lehetőség esetén kívánnak-e élni a szakmacsoportos felvételik, az átirányítás adta kedvezménnyel. Az egyetemeken és főiskolákon a felvételekről bizottságok döntenek, a keretszám 94 százalékáig. A 6 százalékot a fellebbezőknek tartják fenn. A bizottságok döntéseiről a pályázók az értesítést július második felében kapják meg. Elutasítás esetén a fellebbezésre jogosultak nyolc napon belül nyújthatják be fellebbezésüket az egyetemhez. főiskolához, az illetékes főhatóság vezetőjének címezve. A felvélteli vizsgák eredményeit, mihelyt azok ismertté válnak, az intézmények azonnal írásban közlik a pályázókkal. Céltalan tehát őket személyes vagy telefonérdeklődéssel zayarni. A fellebbezéseket a felső- oktatási intézményeket irányító tárcák, főhatóságok augusztus végén bírálják el. (MTI) Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Csütörtökön az ország középiskoláinak egy részében megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A többi iskolában a beszámolók 13- án, hétfőn veszik kezdetüket. a középiskolák I.—II.— III. osztályos tanulói számára ugyanis a tanítás csak szombaton ér véget, s az érettségi teljes zavartalanságát ott hétfőtől jobban lehet biztosítani. A középiskolákban az idén több mint 48 ezren fejezik be tanulmányaikat s néhány kivétellel valamennyien vállalkoztak arra, hogy a végbizonyítvány mellé megszerzik az érettségit is. Egyaránt mintegy 24—24 ezren érettségiznek a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. A gimnazistáknak négy, a szakközépiskolásoknak legkevesebb négy tárgyból kell érettségizniük. A gimnazisták számára kötelező volt a magyar nyelv és irodaiam, valamint a matematika, és ezen belül kötelezően kellett két tárgyat választaniuk a történelem, az idegen nyelvek, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz közül- Magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli is ván, történelemből és ' földrajzból csak szóbeliz- nek. a többi tárgyból ^választhattak a két lehetőség közül. A szakközépiskolásoknak a magyar nyelv és irodalom, a szakmai elméleti tárgy illetve — iskolatípustól függően — a szakmai gyakorlat is kötelező. Magyar nyelv és irodalomból az írásbeli mellett szóbelizni is kell. Matematikából akkor van szóbeli vizsga, ha az írásbeli nem sikerült. A többi tárgyból a vizsgaszabályzat határozza meg a formát. A vizsgaszabályzatok szerint egyszerre 4—6 tanuló lehet jelen a teremben, a vizsga szünet nélkül folyik. Egy napon legfeljebb1 40—45 feleletre kerülhet sor. Minden diák egy-egy felelete előtt legalább fél órát gondolkodhat, majd ismereteit legfeljebb húsz percig fejtheti kii A tételeket a diákok húzzák. Ha teljes tájékozatlanságot árulnak el, az elnök póttételt is húzhat A szóbeli érettségik június 22-ig tartanák. (MTI) N A hatvani zenei napok félidei mérlege Zenei napok Hatvanban! Mit akar megint ez a kis város, kérdezheti az avatatlan. Holott semmi kihívás, kérkedés nincs a vállalkozásban. A lezajlott eddigi két hangverseny inkább arról győz meg. hogy érdemes ügyre vállalkozott a helyi zeneiskola, s tevékeny partnernek bizonyult a szállásadó Vörösmarty Művelődési Központ és az Ady Endre Könyvtár. Igaz, több százas tömeg nem hallgatta a koncerteket, de aki ott volt: értékes javakkal gazdago- dott. majdan pedig hírverője, toborzója lesz a hasonló vállalkozásoknak. A most zajló hatvani zenei napok legfőbb jelentősége ebben nyilvánul meg, a befektetés így kamatozik elsősorban. A nyitó hangversenyt a Hatvani Kamarazenekar barokk estje jelentette, s programjából kiemelést érdemel Händel G-dúr concerto gros- sója, amelynek fuvolaszólóját Pétervári Gizella into- nálta éretten, magabiztosan. A mű ünnepélyes akkordjai szinte az egész sorozat hangvételét, emelkedettségét előre vetítették. Megka- póan szép, nemes tolmácsolásban hallottuk Vivaldi G- dúr fuvolaversenyét. Zenekar és a szólista Matuz István végig együtt volt. erősítette egymást- Matuz egyébként mestere hangszerének. amely telten, rendkívül kifinomultan szól. Országszerte ritkán játszott darab Telemann Sz-dúr versenyműve két kürtre és zenekarra, arhelynek szólista vendégei Friedrich Adám és Gallai Béla voltak. A siker elsősorban az ő virtuóz teljesítményüknek köszönhető. De osztozik az érdemben a karnagy Világi István is, aki jól kézben tartotta a köny- nyed. vidám muzsikát kellő lendülettel tolmácsoló zenekart. A?, est sikerében mindezen kívül része volt a szólistaként is bemutatkozó Ar- dai Gézának, Jakubovics Ferencnek, Oláh Zoltánnak, Bauer Attilának, valamint a „házigazdaként” szereplő dr. Váradi Györgynek, aki rövidre fogott, lényegre tapintó mondatokkal kötötte ösz- sze a felhangzó műveket. Több mint tíz esztendje szolgálja a kamaramuzsikálás ügyét itthon és külföldön az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból alakult Filharmónia Fúvósötös — Kovács Lóránt fuvola, Kemény János . oboa, Horváth László klarinét, ifjú Hara László fagott, Friedrich István kürt —, amely vasárnap este aratott viharos sikert Hatvanban. Már műsorépítésük ügyes, határos volt. Előbb kettő, három, négy hangszerre írt darabokat szólaltattak meg, hogy végül fülünk hallatára alakuljon ki a kvintettek tömör, máskor színes hangzása. Utóbbiakban — Haydn, Schubert, — egymást múlták felül az „ötös” virtuóz, muzikális játékosai, akik emellett hallatlanul pontos együttmun- kálkodásukkal vívták ki elismerésünket. A Filharmónia Fúvósötös koncertje egyben félidő. Hátra van Falvai Sándor zongoraestje, valamint a zárókoncert, amelyen a fuvolista Matuz István és Benkö Zoltán zongoraművész együttes műsorát hallhatják a szépre szomjazó hatvaniak. (m. gy.) június 19-én nyitnak az építőtáborok | Június 19-én 37 építőtábor nyitja meg kapuit, de j az előkészületekkel már i mind az 53 táborhelyen végeztek. Ezen a nyáron ösz- szesen 236 turnusban 39 700 középiskolást várnak a mezőgazdaságba. az építőiparba, a konzerviparba a sürgető feladatok elvégzésének meggyorsítására. Mint a KISZ KB építőtáborok bizottságán elmondták a március végi—április eleji mostoha időjárás okozta fagykárok miatt az utóbbi hetekben mintegy 2000 fiatalt kellett „átcsoportosítani” más területekre. Elsősorban a gyümölcstermesztő gazdaságok mondtak vissza építőtáborozási igényeket, ám a munkaalkalmakban j továbbra sincs hiány. A | gyümölcsösökből zöldség- szedési munkákra Irányítót&MRWW 1977. június 10., péntek ták át a fiatalok egy részét például a ceglédi Magyar—Szovjet Tsz-be, illetve Kiskunlacházára gyümölcs- és paprikaszedésre. Az önkéntes munka idei tervében fontos helyet foglal el a mezőgazdaság más forrásból meg nem oldható idénymunkáinak elvégzése. Sok termelőszövetkezetbe várnak ügyes kezű fiatalokat. Szervezik a visegrádi vár rekonstrukciós munkáinak meggyorsítására is a fiatalok négytumusos építőtáborát. Jelentős vállalkozás lesz több KISZ-építkezésen, illetve védnökségen az építőtáborok munkája! Ka- zincbacikán az épjilő pvc III. gyár KlSZ-védnökségi munkáiba mintegy 1500 szakmunkástanulót kapcsolnak be- Számukra az ott végzett munka egyúttal szakmai gyakorlat lesz. A paksi atomerőmű KISZ- építkezésén mintegy fél ezer vállalkozó kedvű fiatalt mozgósítanak a földmunkák végzésének meggyorsítására. 3. — Hosszú történet — felelte a tudományos kutató, összeszedve magát. — Különben mindent megtudhat az iskoláskönyvből. Erről jut eszembe, önről is van benne egy fejezet Néhá,ny lelkes hangú oldal. Az ön alázatos szolgája is letette a maga obulusát, amennyire az erejéből telt... — Az utód közelebb, tolt a gondolkodóhoz egy széket. — Miért áll? Foglaljon helyet, Allahra kérem. . — Hát ez meg, miféle szerkezet? — Szék, tisztelt mester. — Azt hittem, trónus. A mi időnkben szőnyegeken üldögéltek, párnákkal körülrakva. A trónus, kedves barátom, nagyon ingatag. — Értem ... A falak szétnyíltak, és Ali- 'aga Kulijevics azon vette észre magát, hogy egy márványszobrokkal díszített, tágas teremben vannak, csupán a vendégnek felkínált szék maradt a régi. A távolból gyermekzsivaj és lépések zaja hallatszott. Úttörők jöttek, egy idegenvezetőnő kalauzolta őket. — Kik ezek? — Iskolások. A felnövekvő nemzedék. Érdeklődnek. A történelem nagyon kevés adatot őrzött meg az ön életéről. Tudományos berkekben még ma is vitatkoznak az ön halálának évéről. Például Bambarli doc ... — Engedelmet kérek — szakította félbe a távoli évszázadokból érkezett vendég. — Meghaltam volna? — Igen. A hedzsra háromszáznyolcvankilencedik évében. Én biztos vagyok ebben. Gambarii docens azonban ... —. Tudja, miközben annyi évszázadon keresztül jöttem önhöz, sikerült mindent elfelejtenem. Látja, még arra sem emlékszem, hogy meghaltam. — ön nem halt meg, nem, csak a földi porhüvelye, a szelleme itt él a szívünkben. — Hajnalodik. Ideje visz- szamennem a tizedik századba. A tiszta szó Nem a szavak nyelvtani jelentőségéről, nem is érteiJ mezésükről, diplomáciai „lefordításukról" beszélünk ezúttal. hanem a tiszta szóról, az értelmes gondolatok világos tiszta kifejezéséről, amelyeket csakis úgy lehet érteni» ahogyan kiejti azokat a száján az ember. — Megmondtad neki?-l Nem! Csak úgy finoman, árnyaltan értésére adtam, hogy-.. — Értett belőle? — Ha akart, érthetett 1 Bizonyára hallották már azt a kifejezést: a sorok mögött. Mit jelent a sorok mögött? A sorok mögött azt jelenti, hogy valaki leír valamit, de nem azt, hanem egészen mást kell érteni belőle. Szóval, olvasná kell tudni a sorok mögött! Hétköznapi nyelven ..mellébeszélésről” van szó. És mi a mellébeszélés? A gondolatok eltorzítása» meghamisítása, csúnyán szólva: hazugság. — Mi újság, barátom! — Nagy újság van! Képzeld! Minősítettek. Véleményt mondtak a munkámról. i — Remélem, rád olvasták, hogy az utóbbi időben soJ kát iszol, gyakrabban vagy részeg, mint józan! Nevet, majdnem hahotázik. — Ugyan, kérlek! Hová gondolsz? Ezek feultúrembej/ rek! — Mit jelent kulturáltan, hogy valaki részeges? — Azt. hogy közéleti, társaságbeli vagyok, nagyszerű-’ ek az emberi kapcsolataim, nem szakadok el a tömegeiktől de ugyanakkor felhívják szíves figyelmemet a „mértéktartásra”, amely az egyik legszebb emberi erény., i — Szóval bor, pálinka, pohár, italbolt, részegeskedés,'' botránkoztatás, elvonókúra — ezek a szavak nem is far*, dúltak elő a minősítésedben? — Nem! Pedig nekünk van egy szép közmondásunk, amely így;.? szól: Szóból ért a magyar! j De milyen szóból? És az „olyan” szóból ért-e egyáL: talán? | — Mi a véleménye a dolgok körülírásáról, a mellé-- beszél ésről? — Sajnos gyakori jelenség! Akinek azonban még sincs benne elég gyakorlata, könnyen pórul járhat. Figyelje csak a következő történetet: - | — Megyünk-e Csehszlovákiába. Jánoskám, úgy, aha; gyan korábban megbeszéltük? . — Hogyne, kérlek! Természetesen. Bár meg kell mon! dánom, hogy van egy kis baj, mert a kocsim mostanában-.! — Csak nincs valami baj a kocsival? — Dehogy! Szó sincs róla! Semmi komoly, de tudod,' ilyen hosszú út előtt már óvatos az ember. Megnézetem, majd, csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan... , Két hét múlva Jancsiék Pistáékkal mentek túrára; Minket itthon hagytak pedig nekünk ígérték a kirándulást. A kocsitrükk rosszul sült el, jó barátom hazugságban maradt. Mi pedig — azt hiszem, jogosan — megharagud*. tunk rájuk. Ha nem beszél mellé, hanem megmondja az igazságot.' akkor se baj! Megérti az ember! De így? Tudja a hazug embert előbb utói lehet érni, mint a sánta kutyát. • t Szalay István — Várjon még egy kicsit, Kérem! Meg kell tudnom öntől bizonyos részleteket. De már körülfogták őket a múzeumlátogatók. A gondolkodó megdermedt meglepetésében. Aliaga Kulijevics hátralépett. — Ez pedig, gyerekek, a régmúlt idők egyik híres gondolkodója. A szobrász elmélyült gondolkodás közben ábrázolja. — A tárlatvezető a mozdulatlan figura közvetlen közelébe lépett, kinyújtotta mutatópálcáját ... — A fájdalmasan összeszorított száj szegletei felé futó éles ráncok kitűnően tükrözik azt a sok szenvedést, amelyen a nagy humanista keresztülment. A gondolkodó tüsszenteni akart, de visszatartotta. — Fintorgott! — kiáltott fel harsányan egy fürge, éles szemű úttörő, aki a legközelebb állt a gondolkodóhoz. — Úttörő becsületszavamra! — Ne beszélj ostobaságokat, kisfiam — mondta elégedetlenül a tárlatvezető. — Hiszen ez szobor. Ami neked úgy tűnt, az újfent csak a szobrász tehetségét bizonyítja. A mű egyébként a jubileumi pályázatra készült. Érdekes a szobor létrejöttének története — folytatta a táriiatveaető. — A művész sokáig nem talált alkalmas modellt, keresztül-kasul beutazta a köztársaságot, nézelődött, kutatott, válogatott, aztán végre az egyik falusi teázóban felfigyelt egy ősz hajú akszakálra, a helyi szövetkezet tagjára. Mikor a szobrász megkérte, hogy álljon neki modellt, az • öreg eleinte húzódozott, nem tett ő semmi különöset nem vitt véghez hőstettet, mondta, dolgozott, mint bárki másj Ára, amikor megtudta, miről van szó, örömmel beleJ egyezett. És itt a hosszú, ihletett munka eredménye.1 Igaz, volt, amit a képzeletnek kellett megalkotnia. Így például az akszakál fejére turbánt kellett tekerni, a zsámolyról _ „át kellett ültet- .ni” egy régi székre, amely egy tizedik század végi, ismeretlen mester munkája ..} — Ez az én székem! — kiáltotta magáról megfeledkezve Aliaga Kulijevics. —• A rigai garnitúrámból származik! — Érezte a leleplezés édes, szenvedélyes vágyát. — Polgártárs — mondta' szenvtelenül a tárlatvezető —, mi köze ennek a maga székéhez? Tönkreteszi a vezetést. Arcátlanság! M. Sz. Bagdadi várakozó pillantást vetett a tudós utódra, mintha csak azt kérdezte volna: „Beleavatkozzam vagy ne?”. Aliaga Kulijevics egy intéssel értésére adta, hogy nem kell. Már összeszedte magát, odalépett a tárlatvezetőhöz és hangját halkabbra fogva, azt mondta: — Miért beszél így? A1 gyerekek előtt. .. A széki tényleg az enyém. A tárlatvezető savószfnű szemével hidegen mérte vé^ gic (Folytatjaki
