Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! Apflujmq AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIEL évfolyam, 130. szám AB A: 80 PILLÉK 1977. június 4., szombat Százmillió példányban Ma közzé teszik a Szovjetunió új alkotmánytervezetét Előzetes becslések szerint legalább százmillió példány­ban jelenik meg szombaton reggel a Szovjetunióban az új alkotmány tervezetének szövege, amelyet az SZKP KB plénuma és a legfelsőbb tanács elnöksége által tör­tént jóváhagyás után most országos vitára terjesztenek. A. jelenleg érvényben le­vő 1936-os szovjet alkot­mány a szocialista termelé­si és társadalmi viszonyok létrejöttéről adott hírt a vi­lágnak. Az új alkotmány rendeltetése, hogy az azóta bekövetkezett politikai, tár­sadalmi és gazdasági válto­zásokat rögzítse, azokat, amelyek együttesen vezettek a fejlett szocialista társada­lom kialakulásához a Szov­jetunióban. A Szovjetunió új alkot­mányát még ebben az év­ben, októberben jóváha­gyás végett a legfelsőbb ta­nács rendkívüli ülésszaka elé terjesztik. Kádár János fogadta a Perui Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Jörge Dél l’ra- dot, a Perui Kommunista Párt főtitkárát. (MTI fotó — Vigovszki Fereni felv. —« Népújság telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta a ha­zánkban tartózkodó Jorge Del Pradót, a Perui Kom­munista Párt főtitkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találko­zón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták a testvérpártok együttműködé­sének, a kommunista mozga­lom egysége erősítésének fontosságát. Megerősítették szolidaritásukat a Latin- Amerika demokratikus át­alakulásáért, az imperializ­mus, a fasizmus ellen küz­dő népekkel, a hazafias, de­mokratikus erőkkel. Áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Perui Kommunista Párt ha­gyományosan jó kapcsolata­it. és megállapodtak a két pártnak a proletár interna­cionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfej­lesztésében. Támogatják a két országnak a békés egy­más mellett élés szellemé­ben fejlődő kapcsolatait, amelyek a két nép javát és a béke megszilárdítását szol­gálják. A találkozón jelen volt Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Pedagógusnapi kitüntetések Az oktató-nevelő munká- n kiemelkedően tevékeny- dő pedagógusokat tűn­tek ki pénteken a Parla- snt kupolatermében. A pe- gógusnap alkalmából ren- zett ünnepségen részt vett többek között — Aczél Iörgy, a Minisztertanács lökhelyettese. az MSZMP litikai Bizottságának tag- Övári Miklós, az MSZMP jzponti Bizottságának tit- ra, a Politikai Bizottság íja, valamint Ortutay Gyu- akadémikus, az Elnöki inács tagja. Polinszky Károly oktatási niszter a párt- és a kor- íny nevében köszöntötte megjelenteket, s velük yütt az ország 220 ezer dagógusát. Ezt követően tíz nevelő- k nyújtotta át az Apáczai ere János-díjat. a kiváló lár címet és jelvényt hat- nhatan, a . kiváló tanítóit rmincegyen, a kiváló óvó­it 23-an kapták meg. Me- énkből kiváló tanár dr. •ndvay Vilmosné, az egri •ös számú Általános Isko- igazgatója, valamint ír­nia Dezső, az egri Gárdo- i Géza Gimnázium és rónői Szakközépiskola ta­ra, kiváló tanító Fodor íjosné, az andornaktályai talánós Iskola igazgató- lvettese, kiváló óvónő Ba- gh Lászióné, a petőfibá- 'ai napköziotthonos óvoda izető óvónője lett Kitüntetéseiket mind a ígyen az Országházban ■tték át A megyeszékhelyen pén- ken délután rendezték — Hámán Kató Megyei Ut- rőházban — a pedagógus­ai ünnepséget. Ezen —- bbek között — megjelent irta Alajos, a megyei irtbizottság titkára, Szalay tván, a megyei tanács ál- lános elnökhelyettese, yörgyi Béla ezredes, a önvédelmi Minisztérium tiszti, tiszthelyettesi kikép­zési csoportfőnöke, Molnár Lászlóvá, a Pedagógusok Szakszervezete Heves me­gyei Bizottságának titkára, valamint Nagy György, me­gyei úttörőelnök. Dr. Kovács Pálné, a megyei művelődésügyi osz­tály helyettes vezetője kö­szöntötte a résztvevőket, majd Szabó István, a me­gyei művelődésügyi osztály vezetője mondott beszédet. Méltatta az óvónők, a taní­tók, a tanárok áldozatkész­ségét, szólt arról, hocy az utóbbi időben mennyire ör­vendetesen javultak az ok­tatás és nevelés tárgyi és személyi feltételei, kiemel­te: javítani kell a világné­zeti oktatás színvonalát, s ennek át kell hatnia az egész nevelési tevékenysé­get. Ezután kitüntetéseket adott át Szalay István, Nagy György, Györgyi Béla, vala­mint Gubán Dezső, az SZMT elnöke és Jenei Ar- turné, a megyei pályavá­lasztási tanácsadó intézet igazgatója. A kitüntetések után foga­dásra került sor, ahol Barta Alajos köszöntötte az ünne­peiteket. A munkaügyi miniszter A munkaügy kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesítette Bánki Andrást, a 214. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet taná­rát és lányi Gyulát, a 212. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet szakoktatóját. A belkereskedelem kiváló dol­gozója lett: dr. Kiss Mária, a gyöngyösi Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző Iskola tanára. Az oktatásügy kiváló dolgozó­ja kitüntetést kapta: Szamosi Gáborné tanár (1. számú Álta­lános Iskola, Eger), Farkas Ele­mérné tanár (10. számú Általá­nos Iskola, Eger), Danyí Lászlóné tanító (7. számú Általános Iskola Eger), Kévés Pálné óvónő (Tittel Pál úti óvoda. Eger). Szita Sán- dorné tanár (6. számú Általános Iskola. Gyöngyös). Gállal István központi műhelyvezető (6. számú Általános Iskola. Gyöngyös), Kovács József né vezétö óvónő Bánki András átveszi kitüntetését (7. számú napköziotthonos óvo­da, Gyöngyös), Sipos Lászlóné igazgatóhelyettes (általános isko­la, Gyöngyöshalász), Gádor Kál­mánná tanár, szakfelügyelő (3. számú Általános Iskola, Hatvan), Paksi Gyuláné tanár (1. számú Általános Iskola, Hatvan), Nagy­fejed Edéné tanító (Hámán Ka­tó Általános Iskola, Hatvan). Bárdos Alfonzné Igazgatóhelyet­tes (általános iskola, Bélapátfal­va), Könczöl Ernőné ' igazgató- helyettes (általános iskola, Sí­rok), Nagy Lajosné tanító (álta­lános iskola, Mikófalva), Szántó Gusztávné , tanító (általános is­kola, Pétervására), Kengyel Zol­tánná tanító (általános iskola, Szilvásvárad), Gazda Györgyi igazgató (általános iskola, Kará- csond), Gergely Arpádné vezető óvónő (napköziotthonos óvoda, Csány), Molnár Istvánná tanító (általános iskola, Atkár). Palotai Mihály tanár, szakfelügyelő (általános iskola, Kárácsond), Held Lászlóné igazgatóhelyettes általános iskola, Visznek), Reisz László tanár (általános iskola, Nagyréde), Stolmár Lajos tanár (1. számú Általános Iskola, He­ves), Toldi Lászlóné tanító (álta­lános iskola, Hevesvezekény), Fehér Lajosné vezető óvónő (2. számú napköziotthonos óvoda, Heves), Domán Gyuláné tanító (általános iskola. Tárnáméra), Bagi Béla igazgató (általános is­kola, Poroszló), Kovács Emilné tanító (általános iskola, Aldeb- rő). Gazdag Béláné tanító (2. számú Általános Tskola, Füzes­abony), Palotás József né tanító Embertelen és drága KÖZNAPI, kilogrammokhoz szokott sulyérzékünknek fölfoghatatlan árutömeg a 358 millió tonna. Márpedig tavaly ennyit tett ki az áruszállítás teljesítménye, amiben nincs ben­ne az anyagok, termékek, termények üzemen belüli mozga­tása. Közhely értékű igazsággá kopott a tény, hogy a népgaz­daságban minden ötödik embert az anyagmozgatás köt le; egymillió főt. Tavaly csupán a fuvarozó vállalatok tehergép­kocsijai havonta 12,4 és 19,2 millió tonna közötti árut továb­bítottak rendeltetési helyére, s a majdnem hétmillió tonnás ingadozás sejteti a szállítási szervezet lázait, görcseit. Idén, az első negyedévben 43 millió tonnát hordtak el hátukon a teher­gépkocsik, s csak a Volán Tröszt vállalatainál 30 millió tonna terhet rakodnak le és fel, kézzel! Figyelemben, törődésben nincs hiány. Már a közlekedés- politikai koncepció megkülönböztetett helyet adott a rakodás, s általában az anyagmozgatás gépesítésének. 1974-ben, a Mi­nisztertanács határozatot hozott az anyagmozgatás gépesíté­sének fejlesztésére. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről el­fogadott törvény az áruszállítási teljesítmények 32—34 szá­zalékos növekedését jelölte meg feladatként, s II. fejezete 16. paragrafusában külön kitért az anyagmozgatás korszerűsíté­sének szükségességére. A központi szándékok helyi megvaló­sítása azonban — amint arra jogos elégedetlenséggel mutatott rá az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a közel­múltban tartott ülésén, a rakodás gépesítéséről, az árufuvaro­zás helyzetéről tárgyalva — lassú, következetlen, olykor el­lentmondásos. Nem mentség, nem vigasz, puszta tény: világszerte aka­dozik a gyors iramban növekvő áruhegyek továbbítása, van­nak vasutak, kikötők, ahol hetekig nem fogadnak el szállítási* be-, vagy kirakodási megbízást. A megoldás elvben kézenfek­vő: szervezés és gépesítés. A megoldás gyakorlata viszont in­goványos terepen halad. Beérve hazai gondjaink fölvillantá- sával: a rakodógépek gyártása szerény, a választék még in­kább az. A külföldi beszerzés nehézkes, mert mindenütt rend­kívül nagy a kereslet az ilyesfajta berendezések iránt, készí­tőik hosszú határidőkre vállalják a megrendelések teljesíté­sét. S ha lenne elég gép valami csoda folytán egyik napról a másikra, akkor sem sikerülne az ugrás. A szállíttatók jelen­tős részénél ugyanis hiányoznak a gépi rakodás feltételei* olykor raktáraiknál még az a rámpa sincs meg, ahonnét szint- különbség nélkül rakhatnák meg a járművet... Esztendőnként a közlekedési vállalatoknak 1,3 milliárd tonna árutömeg rakodását kell megoldaniuk, géppel és kézzel, olykor már-már bármi áron. Miközben azonban egyre nagyob­bak a szállítási igények, az, ami könnyítené a munkát, csak lassan talál hívekre. Tavaly a vasúti árutovábbítás mindösz- sze 0.5, igen, fél százalékát tették ki a konténerek. Elég tág tehát a tér a haladásra, de ehhez közös akarat, jól felhasz­nált pénz. szorosan szervezett rakodási rend kell, ahogy a rakodólapok gyorsabb terjedéséhez szintén. A legnagyobb fuvarozóknál — a közlekedési tárca vállalatainál — 1975-ben kétezer rakodógép könnyítette a munkát, s az ötödik ötéves tervben összesen egymilliárd forintot költhetnek e cégek ilyen célra. A megvásárolható, körülbelül 1500 gép nagyobb része azonban a selejtezések pótlása, a bővítés ezek szerint szerény mértékű. A realitásokhoz ragaszkodva kell ezért a terveket kiala­kítani. Számítások szerint az áruszállítási rakodások 150 ezer ember munkáját kötik le. s ennek az izomerőnek az egy része nagyon hiányzik a népgazdaság más területeiről. Ahhoz, hogy ezt az embertelen és drága munkát — a lehetséges határig — átvegyék a gépek, a biztatás nem elég. Ma különösebb hasznai előnye nincs a szállíttatónak abból, ha korszerű'rakodási'móv dókat vezet be, azaz ösztönözni kellene erre. Ahogy a gépgyár, tást is, rakodó-, anyagmozgató berendezések előállítására. Céltudatosabb külkereskedői munkával fölkutathatok a szo­cialista országokban s másutt is az itthon haszonnal működ­tethető egyszerűbb rakodóeszközök. S persi» a megértésen alapuló együttműködést sikeresebbé teheti a fegyelem betar­tása és betartatása, az ésszerű szigorúság. NEM TÖBBET, csak annyit állítunk: az adott keretek és fejlesztési lehetőségek közepette is eredményesebbé válhat az árutovábbítás bonyolult mechanizmusa. S ez valóban megér néhány milliárdot, mert e milliárdok buzgón fialják a népgazdaság más területein a ha6zonforintokat M. O. Kikötött a barátsághajó Pénteken Prágában foly­tatódott az „Amur” barát­sághajó utasainak csaknem (Folytatás a 4. oldalon) Az ünnepeltek: Krecz Lajosné, Rátonyi Mihálync cs NagjTcjco Edéné. (Fotó: Szántó György) kéthetes túrája, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére 10 szocialista ország csaknem 200 küldöt­tének részvételével szervez­tek. A delegációk csütörtökön a késő esti órákban érkez­tek meg autóbuszon a cseh­szlovák fővárosba, ahol meg­koszorúzták a szovjet hő­sök olseni temetőben levő emlékművét, valamint az is­meretlen katona Zizkov-he- gyi emlékművét. A késő esti órákban To­mas Travnicek, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának elnöke fo­gadást adott a barátsághajó utasai tiszteletére. A foga­dáson jelen volt a cseh­szlovák közélet számos is­mert személyisége is. A szovjet Izmail kikötő­től Prágáig lezajlott barát­ságutazás programja ezzel véget ért. A küldöttek szom­baton térnek vissza a cseh­szlovák fővárosból hazájuk­ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom