Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Szekérútból autópálya MEGFELELŐNEK ÉS SOKAT ÍGÉRŐNEK minősí­tette a szovjet—japán kapcsolatokat a'tokiói külügyi szó­vivő csütörtöki sajtóértekezletén, ahol nyilvánosságra hoz­ta- hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a na­pokban levelet intézett Fukuda japán miniszterelnökhöz. A levél tartalmáról csak annyit mondott, hogy az a baráti viszony fejlesztését szorgalmazza. Ismeretes, hogy az elmúlt hónapokban Moszkva és Tokió viszonyát megterhelte a szigetország magatartása. A vita forrása látszólag a hal, a halászat volt. Miután az ENSZ maratoni tengerjogi konferenciáján eddig nem si­került a halászatot szabályozó nemzetközi megállapodást elérni, és egyes országok vagy országcsoportok (például az Egyesült Államok és a Közös Piac) egyoldalúan 200 mér­földre terjesztette ki halászati vizeinek határát, a Szov­jetunió is kénytelen volt a realitásoknak megfelelően cse­lekedni. A SZOVJET DÖNTÉS kétségtelenül a legérzékenyeb­ben Japánt érintette. Bár a Szovjetunió nem valamiféle különleges engedményt kért Japántól, csak olyan előírá­sok betartását, amilyeneket Tokió az Egyesült Államokkal kötött szerződésben már kézségesen elfogadott. Sőt. szá­mítva a meginduló tárgyalások sikerére a szovjetek a tel­jesítésre egyhónapos haladékot adtak. A tárgyalások azonban három hónapon át húzódtak, már-már kudarccal fenyegettek. Az ok: a gazdasági jel­legű megbeszéléseket a japán kormánykörök sajátos poli­tikai céljaikra igyekeztek felhasználni. Alkalmat láttak arra, hogy felelevenítsék a Szovjetunióval szembeni terü­leti követeléseiket. Japánban nagyarányú szovjetellenes propagandakampány is indult, s mindez természetesen rontotta a szovjet—japán viszonyt, amely pedig az utóbbi évtizedben sokat javult. Igaz, a két ország még nem kötöt­te meg a második világháborút lezárandó békeszerződést (ennek a japán területi követelés az oka), de kapcsolataik, elsősorban gazdasági területen, megerősödtek. Az SZKP KB főtitkára a japán külügyminiszter egyik korábbi moszkvai látogatása során így fejezte ki a Szov­jetunió szándékát: „ideje, hogy az országainkat összekötő szekérutat autópálya váltsa fel”. A KÖVETKEZETES, ugyanakkor rugalmas szovjet magatartásnak — amelynek újabb jele1 a szovjet főtitkár­nak a japán miniszterelnökhöz intézett levele — ezúttal is meglett az eredménye: Tokióban, a jelek szerint, belátták, hogy agresszív fellépéssel semmire sem mennek, tgy má­jus végén megszületett a két ország ideiglenes halászati megállapodása és néhány nappal ezelőtt aláírták a szovjet —japán hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt is, és rövidesen újabb tárgyalások kezdődnek a szibériai koope­rációk bővítéséről. Most már csak Tokión múlik, mikor lesz a szekérútból — autópálya... Z. I. »AAó/WWSAAAAA\\VW\AAAAAAAAAAAAóAAAAA«VVVWV\VVWWVWWWVW Kádár Jánosnak átadták a Nemzetközi Lenin Békedíjat (Folytatás az 1. oldalról) kásái, parasztjai, elnyomott nemzetiségei Leninnek, a bol­sevikok pártjának a vezeté­sével harcba szálltak. A fel­kelők, a forradalmárok a dolgozók életbevágó követe­léseiért harcoltak. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet hatalom első nyilvá­nos fellépése a békedekré­tum elfogadása volt. A for­radalom győzelmével olyan állam született, amely a szocialista társadalom építé­sére és a békéért vívott harc­ra esküdött föl. A Szovjet­unió azóta is a világbéke fő támasza és döntő ereje. Fennállása óta soha nem kez­dett háborút, de az ellene tá­madókat visszaverte. A má­sodik világháborúban az an­tifasiszta koalíción belül ma­gára vállalta a fő terhet, szétzúzta a Hitler-fasiszta tá­madókat és ezzel nagy vesze­delemtől mentette meg az egész emberiséget. A Szov­jetunió ma is a békéért foly­tatott harc élén jár. Ezért nem véletlen, hanem tör­vényszerű, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Lenin Békedíjat alapított. A Lenin Békedíj az egész vi­lágon nagy erkölcsi tekin­télyre tett szert. A nemzet­közi összetételű bizottság — amely dönt e díj odaítélésé­ről — pártállásra, világnézet­re, nemzetiségre, a bőr szí­nére való tekintet nélkül íté­li oda a díjakat azoknak, akik megítélése szerint a bé­két, a népek közötti barát­ságot szolgálják. — Engem most az a meg­tiszteltetés ért, hogy egyike vagyok azoknak, akiknek az idén a Nemzetközi Lenin Bé­kedíj Bizottság a díjat oda­ítélte. ön az imént az mon­dotta, hogy a díjat személyes érdemekért és a magyar nép helytállásáért ítélték nekem. Ami a személyes tevékeny­séget illeti: saját magatartá­sát, és tevékenységét senki sem képes tárgyilagosan megítélni, arra mások hiva­tottak. De bizonyos, hogy aki társadalmi tevékenységet folytat és olyan átfogó célért akar tenni valamit, mint a béke védelme és megszilárdí­tása, az soha nincs egyedül. S ha én valamit tehettem a béke ügyéért, csak azért tehettem, mert nem elszi­getelten, s nem egyedül dolgozom, mert együtt dol­goznak velem elvtársaim, honfitársaim. Hazánkban százezrek, milli­ók: munkások, parasztok, ér­telmiségiek, egyházi szemé­lyiségek, férfiak, nők, idősek és fiatalok küzdenek a béké­ért. Minderre gondolva őszin­tén köszönöm önnek, tisztelt Blohin elvtárs, s a bizottság tagjainak a számomra és né­pünk számára nagy megtisz­teltetést jelentő döntést, hogy a Lenin Békedíjat ne­kem ítélték. — A magyar nép békés épi- tőmunkát folytat, a fejlett szocialista társadalmat építi. Létérdekei, társadalmi céljai egyaránt azt igénylik, hogy békében folytathassa munká­PEKING Vo Nguyen Giap tábornak, a Vietnami Kommunista Pórt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nemzet- védelmi minisztere csütör­tökön hivatalos baráti láto­gatásra Pekingbe érkezett egy vietnami katonai kül­döttség élén — jelentette be az Üj Kína hírügynökség. SALISBURY Salisburyból érkezett hír- ügynökségi jelentések szerint a Mozambiki Népi Köztár­saság területére behatolt rhodesiai csapatok megkezd-, ték visszavonulásukat. Az intervenciós csapatok öt nap­pal ezelőtt támadták meg Mozambik Rhodesiával szom­szédos területeit, azon a cí­men, hogy ott „gerillatá­maszpontok” vannak. WASHINGTON Carter amerikai elnök úgy döntött, hogy meg kell kez­deni a korábbi hasonló fegy­vereknél jóval nagyobb ha­tású és pontosabb Mk—12A típusú nukleáris robbanófe­jek bevezetését. A robbanó­fejet az amerikai rakétaar­zenál alapját képező Minu- teman 3. típusú interkonti­nentális ballisztikus rakéták­ra szerelik fel­BRÜSSZEL Megalakult és mégsem ala­kult meg csütörtökön az új belga kormány. Miután 45 napos politikai alkudozás után a kijelölt miniszterel­nöknek, Leo Tindemansnak sikerült kialakítani a két ke­resztényszocialista, a szocia­lista és két nemzetiségi párt­ból álló koalíciót, négy val­lon keresztényszocialista mi­niszter az utolsó pillanatban visszalépett Q Hamu 1977. juntos 3.. péntek Fejlődő magyar—olasz kapcsolatok Tóth Ferenc, az MTI hír­magyarázója írja: MAGYARORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG politikai kapcsolatai — a nemzetközi enyhülés előrehaladásával párhuzamosan — a 70-es évek elejétől indultak fej­lődésnek, s azóta együtt­működésünk — amelyet a korábbi hidegháborús lég­kör hosszú ideig visszave­tett — eredményesen for­málódik. Ebben — természe­tesen a gazdasági érdeke­ken, a kölcsönös előnyökön túl — szerepet játszott az olasz politikai körök foko­zódó érdeklődése a Magyar Népköztársaság politikája, eredményei iránt, nemkü­lönben jó hátterül szolgál a két ország közötti kapcso­latok több évszázados ha­gyománya is. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában kiemelkedő je­lentőségű esemény volt az 1975 novemberében — fel- szabadulásunk óta először — létrejött miniszterelnöki ta­lálkozó Rómában, amely a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztését kölcsönösen szor­galmazó magyar—olasz nyi­latkozat aláírásával zárult. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke meghívása alapján Magyarországra várjuk az Olasz Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. MINISZTERI SZINTEN először a külkereskedelmi tárcák vezetőinek találkozó­jára került sor. Ezt követő­en a külügyminiszterek tár­gyaltak, első alkalommal 1970-ben, majd 1971-ben és 1974-ben. Két alkalommal tartottak eddig miniszterel­nök-helyettesi szintű meg­beszélést, 1970-ben és 1977- ben. Az utóbbi hét eszten­dőben összesen 19 alkalom­mal folytattak kétoldalú megbeszéléseket egymással a két ország kormányának tagjai. Ezeken a találkozókon a napirenden szerepelt konk­rét kérdések vizsgálatán kí­vül részletes politikai esz­mecserére is alkalom' nyí­lott. Meg kell említeni, hogy a külügyminisztériumok kö­zött folyamatossá vált a konzultáció, s ez lehetőséget biztosít a nemzetközi élet időszerű kérdéseinek átte­kintésére és részletes meg­beszélésekre a kétoldalú kapcsolatokról. Például 1976. októberétől több alkalommal folytattunk megbeszéléseket a helsinki záróokmányban foglaltak végrehajtásáról kétoldalú kapcsolatainkban, A magyar—olasz kapcso­latok fontos részét jelenti a politikai, társadalmi, szak­mai és egyéb tömegszerve- zete.c szélesedő kontaktusa. Számos magyar város és megye testvérkapcsolatokat épített ki és ápol olasz vá­rosokkal, megyékkel. Ami a gazdasági kapcso­latokat illeti, a magyar— olasz árucsere-forgalom a hatvanas évek második fe­létől 1974-ig rendkívül dina­mikusan — évi több mint 20 százalékkal — fejlődött, 74-től azonban a Közös Pi­ac intézkedései következté­ben visszaesett. 1975-ben az­után a miniszterelnökök ál­tal aláírt — s az előzőek­ben említett — nyilatkozat­ban már egyetértés mutat­kozott a korábbi jó gazda­sági kaocsolatok visszaállí­tására és az árucsere-forga­lom növelődének szükséges­ségére. 1974 óta tíz évre szóló magyar—olasz gazda­sági, ipari és műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodás van érvényben, amely megfelelő egyezmé­nyes kereteket biztosít ke­reskedelmi kaocsolataink fei- lesztéséhez. Mindent egybe­véve: Olaszország kiemelt helyen áll tőkés oartnereink között, s valamennyi kül­kereskedelmi partnerünket figyelembe véve is az 5—6. helven szerepel. A Magyar —Olasz OfjTHasági. Inari és Műsznki-Tudománvos Ve- gvesbizotteáe rendszeres ülé­séi megfelelő fórumot biz­tosítanak a gazdasági együtt­működés feilesztéséhez, iól- ]eh°t e tekmtotben még csak lassú előrehaladás ta- nqazta'ható az u+óbbi é.’^k- hnn. Mindamrile+t az eddlri rnintörf.. 4-0 fcnenoránirvs s7or^ '',ésen túl tm.áv,h; th.nn mne.411prvodásn'k vannak eln- Izőcrziilethen, s maevar nagy­vállalatok jő együttműkö­dést alakítottak ki a legna­gyobb olasz konszernekkel. KEDVEZŐ TAPASZTA­LATOK vannak — mindkét kormány által elismerten — az egyezményes kapcso­latok terén. Jelenleg szá­mos kormányközi megállapo­dásunk van érvényben, egyebek között a gazdasági együttműködés különféle formáiról, a kulturális kon­taktusokról, a műszaki-tudo­mányos együttműködésről, a konzuli kapcsolatokról, a a közúti személy- és árufu­varozásról, a polgári légi­forgalomról, s egyezményt írtunk alá polgári és bűn­ügyi jogsegélyről, a kiada­tásról, a kettős adóztatás ki­zárásáról, a vámegyüttmű­ködésről. Kulturális kapcsolataink egyenletesen fejlődnek, tar­talmukban megfelelnek az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet szellő­mének. Háromévenként alá­írt kulturális és műszaki- tudományos együttműködési munkatervek alapján za­vartalan az ösztöndíjasok cseréje, fejlődik a könyv­tárak, levéltárak, művészeti szervezetek együttműködése. A Rómában és Budapesten működő magyar, illetve olasz kulturális intézet te­vékenysége sokrétű, ered­ményes. Az utóbbi években közvetlen kapcsolatok ala­kultak ki és együttműködé­si megállapodás született több magyar és olasz egye­tem között. Hasonlóképpen együttműködési megállapo­dásokat kötöttek a két or szág tudományos és kutató- intézetei (például az atom energia-bizottságok, az aka­démiák), s így közös kuta­tást folytatnak olyan fon­tos témákban, mint például a számítógénes tervezés, a korrózi óvódéi em. A KONZULI KAPCSOLA­TOK terén mindkét részről rendezetten intézzük példá­ul a családegyesítési és ha­sonló kérdéseket, a vizum- gyakorlat javításában azon­ban — más nvugati orszá­gokkal való vi zumkar'•■sola- tainkhoz hasonlóan — O’asz- országgal is vannak még teendőink. (MTI) ját. Ezért dolgozik pártunk, kormányzatunk, népünk tel­jes egységben — mondotta Kádár János. — A békéért, a népek közötti barátságért vívott küzdelemben is mér­hetetlen erőt ad számunkra, hogy legnagyobb barátunk és szövetségesünk, testvérünk, a Szovjetunió oldalán, vele teljes egyetértésben vívhat­juk ezt a harcot. A nemzet­közi közvélemény jól ismeri azokat a ma különösen idő­szerű szovjet javaslatokat és lépéseket, amelyek a hábo­rús veszély leküzdését, a bé­ke megszilárdítását céloz­zák. Ezek a javaslatok nem­csak a Szovjetunió érdekeit szolgálják, hanem messzeme­nően megfelelnek a szocia­lizmust építő népek, a világ minden népe érdekeinek is. Pártunk, kormányzatunk és népünk jól ismeri, érti és teljes mértékben helyesli azo­kat az erőfeszítéseket, ame­lyeket napjainkban a Szov­jetunió a stratégiai fegyve­rek korlátozásáért, a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséért és az általános leszerelésért tesz. Sajátunknak tekintjük eze­ket a törekvéseket, s a Szov­jetunióval teljes egységben küzdünk azért, hogy való­sággá váljanak. — A Nemzetközi Lenin Békedíj Bizottság döntéséről a magyar közvélemény má­jus elsején reggel értesült. Ezen a napon és az azt kö­vető időszakban nagyon sok elvtársamtól, honfitársamtól kaptam üdvözletei. Ameny- nyire érzékelni tudtam, nagyon sok gratulációból az csendült ki, hogy ná­lunk, Magyarországon az emberek e kitüntetést sa­játjuknak tekintik. Vala­hogy úgy fogják fel — szerintem igen helyesen —, hogy ezt a kitüntetést a mi népünk kapta. Ez végtelenül jóleső érzés számomra. Nagyon sok üdvözletét kap­tam külföldről is. Az első üdvözletét közeli barátunk­tól, Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárstól kaptam, akit nagyon tisztelek, s akit az egész magyar nép nagyra- becsül és értékel. Nagyon sok más üdvözlet is érke­zett címemre a Szovjet­unióból és más országok­ból, ismert vezetőktől, mun­kásoktól, parasztoktól, mű­vészektől, barátaimtól. Meg­ragadom az alkalmat, hogy forró köszönetét mondjak Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, minden szovjet barátomnak, s mindazok­nak, akik megtiszteltek üd­vözletükkel. A jókívánsá­gokat köszönöm és szívből viszonzom mindnyájuknak. A békéért hatvan éve szi­lárdan és következetesen harcoló nagy szovjet nép-* nek teljes sikert kívánok a kommunizmus építésében! Szívemből kívánom. hogy világraszóló nagy művüket békében folytathassák! — A Lenin Békedij nagy erkölcsi megtiszteltetés, de ugyanakkor kötelezettség is. Igyekszem olyan szellemben dolgozni, hogy méltó legyek erre a nagy kitüntetésre. Szeretném biztosítani szov­jet barátainkat, a szocializ­must építő testvéri népeket, a békeszerető embereket és népeket arról, hogy a ma­gyar nép a jövőben is eltö­kélten és következetesen ott lesz, ahol a haladásért har­colnak és a békét védi le Olyan korban élünk. ami­kor bonyolult, nagy és ne­héz nemzetközi kérdések várnak még megoldásra. Tudjuk, hogy ez harc nél­kül nem megy. Pártunk, kor­mányunk, népünk minden tőle telhetőt megtesz, hogy előmozdítsa a haladás, a bé­ke ügyét. Minden gondolko­zó ember látja, érzékeli és tudja, hogy a béke erői növekednek. Optimis­ták vagyunk, bizakodunk: igazságos ügyünk győzni fogj Állhatatos harcunk eredmé­nyeként eljön a szilárd, tar­tós béke korszaka! — fej jezte be válaszbeszédét Ká­dár János. A Központi Bizottság első titkára a kitüntetéssel járó pénzösszeget a magyar szo­lidaritási alapnak és egy magyar gyermekintézményi nek ajánlotta fel. Nyikolaj Blohin csütörtöJ kön délben Kádár János tisz­teletére fogadást adott a szovjet nagykövetségen. Po. hárköszöntőjében üdvözölte Kádár Jánost, a Nemzetközi Lenin Békedíjjal történt ki­tüntetése alkalmából. Üdvöz­lő szavaira Kádár János vá­laszolt. A fogadáson megjelenti Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, s. ott voltak az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai. Részt vett az Elnöki Tanács, a Minisztertanács több tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetői. Megjelentek a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Béke ta­nács képviselői, az egyházak vezető személyiségei. Ott voltak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére munka­versenyt kezdeményezett cse­peli szocialista brigád tagjai^ ipari és mezőgazdasági üzeJ mek szocialista brigádjainak képviselői, a magyar politi­kai, társadalmi, tudományosj kulturális élet vezetői. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykő.; vete, valamint a szovjet nagykövetség vezető beosztó-' sú diplomatái, a szocialista országok budapesti nagykö­vetségéljek vezetői. GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT BÉLAPÁTFALVI ÜJ CEMENTGYÁR KIEMELT BERUHÁZÁSHOZ felvesz: LAKATOS, HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: Eger, Ady E. u. 31/a., félfogadás mindennap. Gyöngyös, Rózsa út 3., félfogadás: hétfőn, kedden, szerdán (Mátra Szálló mellett, huszárszobornál). MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK! f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom