Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
Aranygyűrűk, kitüntetések Jubileum a Nátravidéki Fémműveknél Dr. Betlej Sándor miniszterhelyettes köszönti a vállalat kollektíváját Tartalékok a mezőgazdaságban Ne csak nehéz időkben Negyedszázada alapították a megye egyik legnagyobb gépipari vállalatát, a Mátra- vidéki Fémműveket. 1950- ben kezdték építeni a siroki gyárat, s két év múlva már megindult a termelés az első üzemekben. Munkalehetőséget adott több ezer környékbelinek, s az elmúlt évtizedék alatt Közép-Európa egyik legnagyobb fémtömegcikkeket gyártó vállalata lett. A huszonöt évvel ezelőtti kezdetre, az azóta megtett útra emlékeztek a Fémműveknél, a pénteken kezdődött jubileumi ünnepségsorozaton. Az üzemekben tartott röpgyűlések, s a vállalati kiváló dolgozói kitüntetések átadása után tegnap reggel a 6iroki gyár tanácstermében azok gyűltek össze — mintegy százötvenen — akik már az alapítók között is dolgoztak. Itt adták át a magasabb kitüntetéseket, s az aranygyűrűket a legrégebbi dolgozóknak. Az ünnepségen megjelent dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszter- helyettes. Barta Alajos, a me- megyei pártbizottság titkára, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára. Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára, dr. Sárái Tibor mérnök-vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium képviselője és Csenterics Sándor, a vasasszakszervezet alelnöke is. Osztafin Béla, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Molnár István vezérigazgató méltatta a törzsgárdatagok munkájának jelentőségét. Ezt követte a kitüntetések átadása. A jubileum alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Sulyok Zoltán, a vállalati pártbizottság titkára és Hajas János termelési igazgató, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést pedig Bódi Mihályné meo-ellenőr. Rajtuk kívül 19-en kapták meg a gépipar kiváló dolgozója kitüntetést, Ezután a Honvédelmi Minisztérium képviselői átadták a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetéseit, a vasasszakszervezet képviselője a Szakszervezeti munkáért arany és ezüst fokozatú kitüntetéseket, SZOT- oklevelekét, Pusztai László, a megyei sporthivatal vezetője pedig átadta A testnevelés és sport kiváló, illetve érdemes dolgozója kitüntetéseket. Százötven, 25 éve a gyárban dolgozó törzsgárdista pedig aranygyűrűt kapott a jubileum emlékére. A kitüntetések átadása után Barta Alajos köszöntötte a gyári kollektívát és szólt a vállalatnak a megyében betöltött szerepéről, egyre növekvő népgazdasági jelentőségéről. Délután nagygyűléssel folytatódott az ünnepség a siroki művelődési házban. A nagygyűlésre a vendégekhez csatlakozott az egri és a füzesabonyi járás több vezetője, közöttük Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára, és Kovács Bertalan, a megyei tanács egri járási hivatalának el- ■öke. -Sulyok Zoltánnak, a vállalati pártbizottság titkárának köszöntő szavai után Molnár István vezérigazgató mondott ünnepi beszédet, szólt a gyár történetéről, a 25 év alatt elért szép eredményekről, s azokról a gondokról, nehézségekről is, amelyek végigkísérték a vállalat fejlődését. Szólt a jövőről: a nagyszabású tervekről. amelyeknek eredményeként az ötödik ötéves terv végére 450 milliós beruházással nagyarányú korszerűsítést hajtanak végre az üzemekben. E beruházásokkal javítják a munkakörülményeket is, nagy összegeket fordítanak a munkáslakások építésére Sírokban és Füzesabonyban egyaránt. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is megszervezik az aratási ügyeletet. A MEZŐGÉP Tröszt tájékoztatása szerint június 27-től augusztus 20-ig mindennap ügyeletet tart az ország 15 termelő MEZÖGÉP-vállalata. Az ügyeleti munkába a korábbinál több, összesen mintegy 200, korszerű műszerekkel fölszerszámozott szervizkocsit és több száz szerelőt vonnak be. Az ügyeletén hétköznaponként reggel 7-től este 7-ig, szombatonként délután 5 óráig, vasárnaponként déli 1 óráig lehet bejelenteni a hibákat. A hibaelhárítást, a garanciális hibák javítását gyorsítják, hogy a MEZŐGÉP Tröszt — a ME- GÉV több milliárd forint érA jubileumi ünnepség vendégei voltak a gyár NDK- beli és csehszlovák partnervállalatainak képviselői is: Eugen Berger, az NDK delegáció vezetője, és Stanislav Jaksik, a csehszlovák küldöttség vezetője köszöntötte a gyár kollektíváját, s ajándékokat adott át a jubileum alkalmából. Este a gyár kitüntetett és törzsgárdista dolgozóit a pa- rádi SZOT-üdülő éttermében vacsorán látták vendégül. Ma a gyár melletti kútvölgyi pihenőparkban folytatódik az ünnepségsorozat, ahol többek között művészeti együttesek szórakoztatják a közönséget. h. s. tékű raktárkészletén kívül — mintegy 150 millió forintnyi készletet tart raktáron a legfontosabb részegységekből, pótalkatrészekből. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai ezekben a hetekben nemcsak az aratási ügyeletre készülnek fel, hanem e nyári mezőgazdasági munkához szükséges gépek összeszerelésén is dolgoznak. A Szovjetunióból 600 új kombájn részegységei érkeznek folyamatosan, ezeket szerelik most össze, hogy az aratás teljes beindulásakor már munkába állhassanak. Az elmúlt hónapokban a rendelt mennyiségben leszállították a gazdaságoknak és szövetkezeteknek a pótalkatrészeket és a felújított motorokat, A FEJLŐDÉS velejárója, hogy a mezőgazdasági dolgozók száma több tényező együttes hatására egyre kevesebb. Ez a folyamat bár lassuló, mégis jelentős: 1960 —75. között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 750 ezerrel csökkent, ugyanakkor az ott maradók munkájának hatékonysága 3,2-szeresére nőtt. Ennek velejárója — amint a világ minden fejlett mezőgazdasággal rendelkező országában is —, hogy rohamosan nő az ágazat ipari eredetű anyag- és energiaigénye. A vizsgált időszakban a mező- gazdasági termelés bruttó értéke folyó áron számolva majdnem két és félszeresére nőtt; a termelés során felhasznált ipari termékek mennyisége viszont 6,4-sze- res növekedést mutatott. Megnégyszereződött az energiafelhasználás is. A mezőgazdaságban használt számos anyag csak importból kapható: a műtrágyák egy része, több növényvédő szer hatóanyaga és takarmányozásra szükséges fehérje nagyobb fele. Fehérjeimportunk értéke 1960-ban még csak 48 millió, 1975-ben már mintegy 6 milliárd forintot tett ki. Ez idő alatt a vásárolt fehérje mennyisége 8,6-szere- sére nőtt. Közben gyors ütemben emelkedtek az árak: 15 esztendő alatt a fehérjetakarmányok világpiaci ára 15-szörösére növekedett. Jelenleg tonnánként átla- lagosan 280 dollárért lehet növényi fehérjetakarmányt vásárolni, az állati eredetű takarmányok ára pedig 420 —430 doliár. A néhány adat és a változások üteme mutatja a tendenciát. Azt is, hogy mezőgazdaságunk mai színvonala mellett és az adott világgazdasági körülmények között nem engedhetjük meg a pazarlást, a technológiai fegyelem lazaságait, a gazdaságosabb termelési módszerek bevezetésének elodázását. Termelésünk eredményessége döntő mértékében függ attól, hogy a rendelkezésünkre álló anyagokat, eszközöket milyen hatékonyan használjuk. NÖVÉNYEINK és állataink genetikai képességét a termelés tudományos megalapozottságával, a technológiai fegyelem megtartásával, célszerűbb új termelési módszerek alkalmazásával maximális mértékben indokoltan hasznosítani. Mennyi minden múlik ezeken a tényezőkön. arra jó példa a következő: 1976-ban a legjobb eredményeket elérő gazdaságok — a nehéz körülmények ellenére is —elérték a 80 mázsás kukoricatermést. A rendkívüli 1976-os esztendő sok tartalékra felhívta figyelmünket. Nehéz körülmények között sok minszivattyúkat, kompresszorokat és hidraulikus elemeket. Ily módon műszaki oldalról jól felkészülhettek a mező- gazdasági üzemek az aratásra. A néhány hete tartó zöldségbetakarítást újonnan kifejlesztett gépekkel segíti a MEZŐGÉP Tröszt. Pár hónap alatt alakították ki azt a teljesen új technológiájú borsócséplőt, amelyből húszat állítottak elő eddig a Hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP Vállalatnál, s amelyek már munkába is álltak a földeken. A következő hónapokban további kilenc, jövőre már kétszáz készül el ezekből, az új géptípussal sokkal korszerűbbé válik hazánkban a zöldborsószedés. den élesebb fénybe került. Bebizonyosodott pl., hogy továbbra is jól használhatjuk. ezért érdemes megbecsülni az árkok, útszélek fűhozamát. Megmutatkozott, hogy nem az jelenti a korszerű nagyüzemi takarmányozást, ha nem hasznosítjuk a mellékterméket. Nyilvánvalóvá lett. hogy a nagy terméshozamok egyik előfeltétele az öntözés. Ki tudja hányadszor felismertük a másodvetés hasznosságát. A PÉLDÁKAT lehetne sorolni. Jó, ha nem feledjük tapasztalatainkkat, s akkor is hasznosítjuk azokat, ha nem a kényszerűség visz rá, hiszen mindezek olyan tartalékaink, amelyeket máskor jobb körülmények között is érdemes mozgósítani. Nézzük a tényeket. Évente több mint 6 milliárd forintot költünk műtrágyára. Ez az összeg minden bizonnyal tovább növekszik. A mezőgazdasági üzemek által vásárolt műtrágya hatóanyagának mintegy 10 százaléka azonban a helytelen, esetenként gondatlan tárolás miatt veszendőbe megy. Jó lenne ezen változtatni, még inkább a megmaradó 90 százalékot jobban hasznosítani. Ehhez — nem mondunk újat a szakembereknek — szükség van olyan anyagokra, úgynevezett mező- és mikroelemekre, melyek viszonylag csak kis mennyiségben kellenek, de hiányuk erősen rontja a műtrágyák hatékonyságát. Sajnos, ezt is sok helyen figyelmen kívül hagyják. Több gondot érdemes volna fordítani a műtrágyázást megelőző talajkémiai vizsgálatokra is. Ennek szerepe közismert. Mintegy 1 millió 300 ezer hektár gyepfelületünk van. A hektáronkénti hozam jórészt a 13—15 mázsás szénaértéket is alig éri el. Pedig van lehetőség többre is; az intenzív művelésű gyepek hozama eléri a 70 mázsás átlagot is. A rétek-le- gelők egy részén csupán műtrágya kiszórásával megkétszereződhetne a hozam. A kukoricaszár béltartalma takarmányozási szempontból legalább fele a szemtermés beltartalmi értékének. Figyelembe véve a kukorica vetésterületét, évente mintegy 7—8 millió tonna kukoricaszár megy veszendőbe, mivel „gyufával” takarítják be vagy leszántják. HASONLÓ volt a helyzet eddig a szalmánál is. A szalmát csak a múlt évben hasznosítottuk nagyobb mértékben. A lehetőségek azonban még nagyok. Mint-, egy 2 millió tonna szalma tápanyagfeltárással, dúsításTegnap délután Egerben a Heves megyei Tanács tanácskozótermében Hartmann Istvánnak. a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyettesének vezetésével ülést tartott a megyei NEB. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja az egri Fihomszerel vénygyárról szóló jelentés volt. A jelentés a gyár kooperációs szerződéseiről adott tájékoztatót. Megállapította, hogy a svéd, illetve nyugatnémet kooperációs szerződés jelentős fejlődést eredményezett, amely mind a hazai piacon mind a külföldin kiváló termékekkel igazolja a szerződések helyességét. ★ A Gyöngyösi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap a lakosságnak nyújtott ipari szolgáltatásokról szóló jelentést vizsgálta meg Gerhát József elnökletével. A vizsgálat anyagát Vibók Sándor terjesztette elő. A vitában elhangzott az a megállapítás, hogy a különsal figyelemre méltó takarmányforrás lehet. Külön téma a cellulózgyártást tekintve, amelyhez szintén értékes alapanyag lehet a szalma. A legnagyobb fehérjebázist jelentő növényünk a lucerna. Különösen az első kaszálásból eredő hozamainál nagyok a veszteségek. Silózni nem lehet, tartja a közfelfogás, pedig a kérdés megoldott. Akárcsak a lucerna szaponinmentesítése is. Mit jelent ez? Azt, hogy a kevésbé veszteséges tartósítás legalább 15 százalék fehérje megmentését jelenti. A szaponinmentesítéssel legalább 20 százalékkal növelhető a megtermelt fehérje- mennyiség biológiai értéke. A mintegy félmillió hektáros lucerna vetésterületet alapul véve sok tízezer tonna takarmánytöbblet „még- nyeréséről” van szó. A példákat lehetne még sorolni. Ezúttal elsősorban a fehérjékről szóltam, mert jelentőségük különösen nagy. De mindenütt, minden termelési ágazatban,' minden gazdaságban és munkahelyen, aki keres talál tartalékot. A kérdés csak az, hogy hajlandók, képesek vagyunk-e keresni azokat ? Sajnos, a közöny sokszor azt eredményezi, hogy nyilvánvaló .tények mellett elsiklunk. sőt aki újat akar, aki többet akar, azt helyenként a bizalmatlanság légköre veszi körül. Pedig arról, amiről egyszer meggyőződtünk, hogy jó. azt a gyakorlatban széles körben terjeszteni és alkalmazni kell. Természetesen az is igaz, hogy a tartalékok feltárásához nem mindig elegendő a jóakarat, a lelkes buzgalom, sokszor pénzzel is meg kell azt támogatni. NAGY TARTALÉKOT jeJ lentenek a jó ötletek, az újítások, a találmányok. Igaz. alkalmazásuk mindig kockázattal jár. Ez a kockázat azonban csak annyi és nem több, mint amennyi minden új alkalmazásának természetes velejárója. Ennek elllenére sokan félnek. Az újító helyenként még mindig afféle kellemetlenkedő aki megbolygatja a jól bevált — igaz sokszor már elavult —, de „abszolút biztos” termelési folyamat zavartalan irányítását. Tapasztalható az értetlenség és a közöny is. Szólni kell tehát róla és nem szabad számára teret engedni. Mindany- ■ nyiunk érdeke tartalékaink í feltárása; a megtermelt termékeink célszerű hasznosítása. a jó ötletek, újítások széles körű alkalmazása. , Keserű József I böző javítások elvégzésit gat5, gyón sokszor akadályozza az anyaghiány. Ezért történheb meg, hogy egy-egy háztartási gép. televízió, vagy más eszköz hetekig pihen a szervizben. A végzett munka rossz minőségére azonban mentségül az anyaghiány- nem szolgálhat. Mint ahogy azt sem lehet objektív okkal indokolni, ha a különböző műszerészek, szakmunkások nem megfelelő módon viselkednek az ügyfelekkel. A népi ellenőrzési bizott-’ ság arra hívta fel a vizsgálatba bevont tíz üzemegység,' illetve szövetkezet vezetőinek figyelmét, hogy magasabb követelményeket állítJ sanak a javítást végző dolgozók munkájának minőségé-; vei szemben. i 1977. június 18., szombat Jubileumi emlék az alapítóknak: Gyurcsik László átveszi az aranygyűrűt (Fotó: Perl Márton) június 27-től augusztus 20-ig Mindennap ügyeletet tart a MEZŐGÉP Tröszt NEB-ülés Egerben és Gyöngyösön
