Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

„fl dolgozókkal együtt harcolunk jelenlegi és jövőbeli érdekeikért” Az európai tőkés országok kommunista pártjainak tanácskozásáról Megkezdődött a belgrádi találkozó Horvát terroristák támadása a jugoszláv ENSZ-misszió épülete ellen New Yorkban Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Kétnapos tanácskozást tar­tott Brüsszelben a tőkés Eu­rópa 17 kommunista pártjá. nak képviselője a gazdasági válság kérdéséről, a mun­kásosztálynak a válság elhá­rítása a dolgozók életkö­rülményének védelmére' munkalehetőségeinek biztosí­tására indított harcáról. A ta­nácskozáson részt vett a Bel­ga Kommunista Párt, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, a dán, a finn, a fran­cia, a görög kommunista párt, Írország Kommunista Pártja, a Luxemburgi KP, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, a Német KP, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt, az olasz, az osztrák, a portugál kommunista párt, a Svájci Munkapárt, a Svéd Baloldali Párt Kommunisták és a Török KP delegációja. A spanyolországi választá­sok miatt nem tudott részt venni a megbeszélésen a Spa­nyol Kommunista Párt kül­döttsége. Ugyancsak nem tu­dott delegátust küldeni a Fa- roer-szigetek és San-Marino kommunista pártja. Az elő. készítő munkában részt vett a holland, az izlandi és a norvég kp is. A megbeszélésekről kiadott közlemény szerint a pártok kicserélték véleményüket és tapasztalataikat abban a harcban, amelyet a munkás- osztály követeléseiért, a je­lentős demokratikus átala­kulásokért vívnak, a válság következményeinek elhárítá­sára. A dokumentum rámu­tat: bár a válság az egyes tőkés országokban más és más formában jelentkezik, miamennyiben elmélyült. A monopolkapitalizmus, amely a válságért felelős, arra tö­rekszik, hogy az egyre nö­vekvő terheket a munkás- osztály, a dolgozó nép vállá­ra hárítsa át. Az eltérő kö­rülmények ellenére a dolgo­zók azonos problémákkal ta­lálják szemben magukat, az infláció csökkenti jövedel­mük vásárlóerejét, a növek­vő munkanélküliség sok mil­lió dolgozót sújt, családtag­jaikkal együtt. Egyre bizony­talanabbak a munkalehetősé­gek, a foglalkoztatottság­csökkenés különösen a fiata. lókat érinti. Egyre nagyobb veszélybe kerülnek az élet- körülmények, a munkalehe­tőségek és szaporodnak a de­mokratikus jogok elleni tá­madások is. Mint a közlemény rámutat, ugyanakkor növekszik az ilyen támadásokkal szembe­ni ellenállás, mind több és több kezdeményezés születik arra, hogy a válság elhá’í- tására demokratikus átalakí­tásokat hajtsanak végre. Fokozódik az a követelés, hogy hajtsanak végre jelen­tős monopóliumellenes in­tézkedéseket, ezen belül biz­tosítsák a munkások részvé­telét és demokratikus ellen­őrzését a gazdasági, szociá­lis és politikai élet minden szintjén. A jólétért, a társadalmi ha­ladásért, a demokratikus jo­gok kiszélesítéséért és a szo­cializmusért vívott harc Kü­lönböző körülmények között folyik, de a tőkés Európában mindenütt erősíti a dolgozók szolidaritását. A tanácskozás résztvevői szerint az egyik legfontosabb feladat a harc az elviselhetetlen munkanél­küliség ellen, a munkához való jog védelmében. „A dol­gozókkal együtt harcolunk jelenlegi és jövőbeli érdekei, ért” — hangoztatják a tőkés Európa országainak kommu­nista pártjaik •— „Ugyanakkor ismét leszögezzük, hogy szé­les körű párbeszédet és egy­séges akciót tartunk szüksé­gesnek valamennyi haladó és demokratikus erő között”. A közlemény megállapítja, hogy a tanácskozás hozzája, rult a Közös Piac kiszélesíté­séhez. A résztvevők külön aláhúzzák annak fontosságát, hogy fejlesszék együttműkö­désüket. Louis Van Geyt, a Belga KP elnöke a tanácskozás be­fejeztével tartott sajtókonfe­rencián igen nagy jelentősé­gűnek minősítette a megbe­szélést. Hangoztatta, bár ^ tőkés Európa országainak kommunistái más és más kö­rülmények között vívják meg harcukat a válság következ­ményei ellen, néhány alapve­tő feladat valamennyiünk számára azonos. A tanácsko­záson például rámutattak^ a monopoltőke a kormányok­kal együtt most „ésszerűsí­téseket” hajt végre az ipar­ban. Ezek az intézkedések azonban csak tovább csök­kentik a munkalehetőségeket a tőkés profit biztosítására, ugyanakkor — minden ígéret ellenére, — nem szüleinek olyan lényeges beruházások, amelyek új munkaalkalma, kát teremtenének. A tőkés világban ma 16 millió mun. kanálküli van, egyedül a Kö­zös Piac kilenc tagállamá­ban több mint ötmillió em­ber vár munkalehetőségre. Az európai tőkés országok kommunista pártjai, — füg­getlenségük teljes fenntartá­sa mellett — számos lehető­séget látnak az együttműkö­désre, a közös fellépésre — hangoztatta Van Geyt. (MTI) A jugoszláv főváros Száva nevű kongresszusi központ­jában szerdán délelőtt meg­kezdte munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tárgyaló, ez év őszi belgrádi értekezletet előkészítő tanácskozás. A tanácskozáson a helsinki záróokmányt aláírt 33 euró­pai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada nagyköveti szinten vesz részt. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője vezeti. Az ülést Milorad Pesic nagykövet, a vendéglátó Ju­Budapesten ülésezett a KGST-nek az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó állandó bizottsá­ga. A társadalmi termelés, az ipari fejlődés jelen időszaká­ban döntő jelentőségű a vil­lamos energia minél szélesebb körű alkalmazása. Szerepe a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a tudományos­technikai forradalom végre­hajtásában alapvető. Gazdasági, környezetvédel. mi és fűtőanyag-kitermelési szempontok figyelembevéte­lével, gyorsuló ütemben fej­lesztik a KGST-országok atomenergetikai iparukat. A Szovjetunióban, s a többi KGST-országban is már most konkurrenciát jelentenek az atomerőművek a hőerőművek számára, a kedvező műszaki­gazdasági paraméterek, vala­mint a biztonságos üzemel­goszlávia delegációjának ve­zetője nyitotta meg. Ezt kö­vetően Milos Minies, a ju. goszláv kormány alelnöke, külügyminiszter mondott oe- szédet. A külügyminiszter beszéde után szünet következett, majd a résztvevők sorsolás­sal döntöttek a csütörtöki ta­nácskozásuk elnökének sze­mélyéről. A tisztséget az ülé­sen Hollandia küldöttségének vezetője tölti be. Az első napi tanácskozás ezzel véget ért. Röviddel ezt követően Milos Minies ebé­det adott a delegációvezetók tiszteletére. (MTI) tetés következte ben. A szo­cialista országok atomener­getikai ipara számára élet- fontosságú az a segítség, amit a Szovjetunió 1955 óta nyújt. Komplett reaktortervek, be­rendezések, valamint a szük­séges hasadóanyag szállításán túl, biztosítja a szakemberek képzését, sőt, továbbképzését is. A Szovjetunió segítségé­nek, valamint a tagországok erőfeszítéseinek eredménye­ként, 1976-ban a KGST-or­szágok atomerőműveinek összkapacitása 7,5 ezer mega­watt teljesítményt ért el. A közös fejlesztési program alapján az összkapacitás 1980-ban eléri a 30 ezer me­gawattot, s ezután további jelentős növekedés várható. Az atomenergia jelentősé­gére, valamint a fejlődés üte­Két óra elteltével megadta magát az a három fegyveres horvát terrorista, aki kedden New Yorkban támadást in­tézett Jugoszlávia ENSZ- missziójának épülete ellen. A terroristák, akik az Egyesült Államokban büntetlenül te­vékenykedő horvát naciona­listák egyik fasisztoid szer­vezetéhez tartoznak, táma­dásuk során súlyosan megse. besitették a jugoszláv ENSZ- képviselet egyik alkalmazott­ját és egy nőt túszként fog­va tartottak. Lazar Mojszov jugoszláv mére jellemző,: hogy 1980-ra a Szovjetunió villamosener. gia-összkapacitásának 20, az NDK 27, Bulgária 20, Cseh­szlovákia 10 százalékát az atomerőművek fogják szol­gáltatni. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban folytatódik Magyar- országon a 880 megawattos atomerőmű építése (Paks), s elkezdik az atomerőművek építését Kubában, Romániá­ban és Lengyelországban ,‘s (880—1000 megawatt beépí­tett teljesítménnyel.) Térképünk a KGST-tagor- szágokban működő, illetve a már épülő atomerőműveket mutatja be. külügyminiszter-helyettes 1 szerdán hivatalában kéreti te Ch. Yorkot, az Egyesült Államok belgrádi ideiglenes ügyvivőjét és határozottan tiltakozott a Jugoszlávia New York-i ENSZ-képvise- lete ellen horvát terroristák által kedden végrehajtott es a misszió munkatársainak életét fenyegető támadás mi­att. Jaksa Petries, Jugoszlávia állandó ENSZ-képviselője élesen elítélte a horvát terro­ristáknak a jugoszláv ENSZ. képviselet ellen végrehajtott fegyveres támadását. Az amerikai televíziónak adott nyilatkozatában bírálta ez Egyesült Államok hatóságai és a New York-i rendőrség tétlenségét, amelynek követ­keztében e bűntett elkövetése lehetővé vált. Kijelentette, hogy az amerikai hatóságok továbbra is eltűrik és bünteti lenül hagyják a fasiszta szervezetek, köztük a horváti terroristák egyesült államok­beli tevékenységét. Ez a te­vékenység akadályozza az ENSZ mellett működő külföl­di képviseletek normális munkáját és komoly fenyege­tést jelent e missziók muru katársainak életére és biz­tonságára nézve. A jugoszláv ENSZ-miszJ szió — mutatott rá Petries — több ízben figyelmeztette az amerikai hatóságokat és a New York-i rendőrséget egyi fegyveres támadás lehetősáJ gére, ennek ellenére az em­lített hatóságok semmiféle intézkedést sem tettek a ju-* goszláv képviselet biztonsáj gának szavatolására. Kurt Waldheim, ENSZ-íő-J titkár New Yorkban nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy mé­lyen megrázta és erősen nyugtalanítja a horvát ter­roristáknak a jugoszláv ENSZ-képviselet ellen elkö­vetett támadása. A nyilatko­zat rámutat, hogy a világJ szervezet főtitkára mint ko-- rábban, most is elítéli az ilyen terrorista cselekménye­ket, amelyek akadályozzák az ENSZ mellett működő kül­földi képviseletek normálig tevékenységét. Kurt Waldheim határozod tan felszólította az Egyesüli Államok ENSZ-misszióiál^ hogy teljesítse az ENSZ alap­okmányából adódó kötele­zettségeit és tegyen meg minden lehetséges lépést a New Yorkban működő kül­földi képviseletek személyze­te biztonságának szavatolá­sára. (MTI) — TERRA — Az atomenergia békés felhasználása A szovjetek első összoroszországi kongresszusa 1917. JtNIUSA fontos ál­lomás volt abban a demokra­tikus és forradalmi folya­matban, amely a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­hoz vezetett. A lenini Áprili­si tézisek kiadta jelszó („Minden hatalmat a szovje­teknek!”), amely a kettős ha­talom viszonyai között a for­radalom békés úton történő továbbvitelére irányult, eb­ben az időszakban állta ki a gyakorlat próbáját. Lenin ugyanis lehetségesnek tartot­ta a fegyveres összecsapás, az Ideiglenes Kormány csapatai és a felfegyverzett munkás. és katonatömegek gárdái kö­zötti nyílt polgárháború elke­rülését, a forradalmi proletár és demokratikus megoldást a dolgozók szovjetjeinek ré­vén. A burzsoá kormánnyal egyezkedő szovjetekben — különösen a legfontosabbak­ban, a petrográdiban és a moszkvaiban — ebben az időben még a mensevikek és QMmséii 1977. június 16., csülörtöt az esszerek voltak többség­ben. Azonban megindult az a folyamat, amely a szovjete­ket fokozatosan kivonta a kispolgári pártok bűvköré­ből és egyes helyeken a kor­mányt támogató másodhege­dűs szerep helyett valóságos hatalmat szereztek. (így Or- jehovo—Zlujevóban, Szerpu. hovban, Bogorodszkban és még néhány más városban.) Ez a fejlődés azzal, hogy a helyi szovjetek erősödéséhez vezetett, a forradalom to­vábbfejlesztését a szocialista forradalomba való békés át­menetet, a dolgozók demok­ráciájának megerősödését szolgálta. Azonban a szovjetek mun­kájának további kibontako­zását nagyban hátráltatta az országos központ hiánya. Nem volt olyan központi szerv — az összoroszországi kongresszus —, amely meghatározta vol­na a követendő stratégiát és taktikát és közös végrehajtó bizottságot választott volna, ímely egybefoghatta és koor­dinálhatta volna a szovjetek ívinkáját. A munkás-, pa. iszt- és katonaküldöttek vovjetjei így esetenként tel­jen elkülönülten tevékeny­be 1t?k. 1917. JÜNIUS 16-ÁN ösz­szeült I. összoroszországi szovjetkongresszus így a for­radalom továbbfejlesztésének fontos feltételét teremtette meg, annak ellenére, hogy a több mint ezer küldöttből álló testületben a bolsevik frakció jelentős kisebbség­ben volt (105 küldött). A kongresszus tevékenysége ezért nem alakulhatott a kí­vánt irányba. Az eszer- és mensevik többség kitért a háború tovább folytatásának megvitatása elől, a kormány által teremtett jogi és köz- biztonsági zűrzavar ellenére nem volt hajlandó magára vállalni a kormányzás és a hatalom felelősségét, ehelye't jóváhagyta az Ideiglenes Kormány politikáját és bi. zalmát nyilvánította iránta. 1917. júniusában tehát a bolsevikok ereje még nem a szovjetekben nyilvánult meg. Azonban az utca egyre in­kább a forradalmi erők ke­zébe került. A kongresszus ülésezésének idején a hábo­rús viszonyok elleni tiltako­zásul a petrográdi munká­sok egy csoportja elhatározta, hogy tüntetést rendez és be­nyújtja követeléseit a szovjet kongresszusnak. A bolsevikok természetesen élére álltak ennek a mozgalomnak, azon­ban döntésüket a kongresz­szus határozata értelmében, amely a tüntetés betiltását célozta, visszavonták. Az így keletkezett vákuumban az eszer és mensevik vezetők saját tömegeiket óhajtották mozgósítani az Ideiglenes Kormány támogatására. A bolsevik párt felszólította a munkásokat és a katonákat, hogy a tüntetést alakítsák át bolsevik tüntetéssé, bolsevik jelszavakkal vegyenek részt a megmozduláson. A törekvést teljes siker koronázta. Mintegy félmil­lióan vonultak az utcákra Petrográdban, a „Minden ha­talmat a szovjeteknek!” „Le a háborúval!”, „Le a kapi­talista miniszterekkel!” jel­szavakkal, amelyek elnyom­ták az elszórt eszer és men­sevik rokonszenv-megnyilvá- nulásokat. A JŰNIUSI tüntetés meg­mutatta, hogy szakadatlanul tovább emelkedik a töme­gek politikai képzettségének színvonala és növekszik a bolsevik párt belolyása Egy­szersmind arról is tanúságot tett, hogy a szovjetek kong­resszusa nem tükrözi a dol­gozók többségének hangula­tát. A júniusi tüntetés már kétségtelenné tette a mense­vikek és eszerek, valamint az Ideiglenes Kormány teljes politikai vereségét. Júniusban nyereménysorsoláson és külön jutalomsorso­láson vehet részt, aki legalább 1 kg tiszta, vagy 5 kg mosatlan háztartási pamuttextílhulladékot átad. A JÜNIUS HAVI SORSOLÁS NYEREMÉNYEI: bármely Centrum Áruházban beváltható utalvá­nyok felsőruházati cikkek vásárlására, és Tema- forg fonalból méretre kötött ruhák és pulóverek. A JUTALOMSORSOLÁS NYEREMÉNYEI: színes televízió, automata mosógép, 10 000 Ft-os felsőruházati és 4 db 500 Ft-os fonalvásárlási utal­vány és faliszőnyeg. MOST ADJA ÁT A LAKÁSÁBAN TALÁLHATÓ TEXTÍLHULLADÉKOT a Tiszavidcki „MÉH” Vállalat telepein és átvevöhelycin! (P- 2 ) Használtért újat nyerhet a „MÉH” háztartási pamuttextilhulladék-gyűjtési akciójában!

Next

/
Oldalképek
Tartalom