Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

Május 9. — ű győzelem napja Miért emlékeznek az oroszok a háborúra? 100 évé független Románia Azoknak a külföldieknek, tkik május 8—9-én valame­lyik szovjet városban tartóz­kodnak. mindenütt feltűnik a hatalmas ünneplő tömeg: az emberek 82. éve újra és új­ra átélik azt a nagyszerű lel­kes hangulatot, amely az egész népet magával ragadta 1945. májusában. Ez a nap — az elesettekre való emléke­zés. a háborús veteránok, az egykori frontharcosok iránti hála napja. Mégis, ha felteszik a kér­dést: miért ünnepli az egész ország harminckét év múlva is győzelmének napját?, nemcsak azt tudom, hogy én mit válaszolok rá, hanem azt is, amit valamennyi honfi­társam válaszolna. Az oro­szok azért nem tudják elfe­lejteni a háborút, mert sok­sok ember egyéni sorsa, az égész nép sorsa tükröződött benne. A fasizmus által ránk kényszerített háború a legsú­lyosabb megpróbáltatás volt, amilyet valaha is átélt né­pünk. Mi fogtuk fel a fasiz­mus legnagyobb erejű csa­pását. viseltük vállainkon a háború legsúlyosabb terhét. Miért emlékezünk a hábo­rúra? Mert ma is él mind­nyájunkban: a veszteségek okozta bánatban,' a' fiatalkori A közclkclcti válság rendezéséről betegségekben, a korai öreg­ségben, a meg nem született gyerekekben, a . megvalósu­latlan reményekben. Rég helyreállítottuk mind­azt, amit a háború lerombolt, mégis, ha megkérdik. tőlem, mikór gyógyítjuk be végle­gesen a háború ütötte sebe­ket, nem tudok válaszolni erre. Mint ahogy arra sem, hogy mit jelentett a második vi­lágháború a szovjet népnek? A háború mérhetetlen anyagi károkat' okozott, és sebet ejtett a nép lelkén is. Sok millió egyedül maradi anyát, országnyi megözve­gyült menyasszonyt jelent. Egész nemzedéket, amelyet megfosztottak gyermek- és kamaszkorától. Azt is el kell mondanom, hogy ez a háború mindnyá­junkban egy másik kitöröl­hetetlen, közös nyomot ha­gyott: a háború és az erő­szak mérhetetlen gyűlöletét. Ezt nem tudják megérteni azok, akik még mindig ké­telkedve kérdik: ..Az oroszok valóban nem akarnak hábo­rút?” Annak, aki nem szen­vedte végig a háborút, nem élte át a győzelmet úgy, mint mi. nyilván nehéz megérteni a békéhez való ragaszkodá­sunkat. Háborúgyűlöletünk hajtja szándékainkat és cse­lekedeteinket. Nem akarjuk, hogy a pusztítás ismét sok millió embert juttasson azon sorsra, ami 20 millió ezer honfitársunkat utolérte. Vlagyimir Lomejko .. ■ (APN — KS)-isii. május 9-én (a .ideales érvényben levő naptár srerint május 21-én) nyerte vissza Románia állami lüsgetlcnsé- (?ct. Ezen a napon mondta ki a, nemzetgyűlés, hogy Romá­nia teljesen elszakította azo­kat a szálakat, melyek az or­szágot az ozmán birodalom­hoz kötötték. A XIV—XV. században a török birodalom sorra le­igázta a Balkán-félsziget államait, A hódításnak ál­dozatul esett Albánia, Bul­gária. Szerbia és Bizánc. A török csapatok elérték a Du­na' vonalát és a birodalom vazallusává tették a két . du­nai fejedelemséget, Havas­alföldet és Moldvát. A két fejedelemség századokon át adót fizetett, a török biro­dalomnak és gyakran esett áldozatul portyázó tatárok és törökök csapásainak, po­litikailag teljes függésben volt az isztambuli portától. A fejedelemségek helyze­tén a XVITI. századtól kezd­ve Oroszországnak a torok birodalom ellenére viselt so­rozatos háborúi változtat­tak. Ezeknek a hadjáratok­nak az volt. a céljuk, hogy visszaszorítsák az ozmán bi­rodalmat, s hozzájuttassák Van valami szép jelkép abban, hogy Csehszlovákia május 9-én. a győzelem nap­ján ünnepli felszabadulása nagy napját, Ez az egybeesés arra is emlékeztet: ez az or­szág volt az európai háború utolsó csatájának színhelye, ráadásul a megpróbáltatások — a nyugati hatalmak mün­cheni árulásának következ­tében — már a második vi­lágháború kitörése előtt meg­kezdődtek. 335 ezer csehszlovák férfi és nő, gyermek és aggastyán esett áldozatul a náci meg­szállók dühének. Ebben az országban van Terezin és Li­dice, ennek az országnak a nagy szülötte, Julius Fucik írta feledhetetlen emberi­Oroszországot a Földközi­tengeri szabad kijárathoz. Fontos szerepet, játszottak a szubjektív tényezők is — a balkáni népekkel közös val­lás. illetve a szláv népekkel a nyelvi kötelékek. Az orosz katonai sikerek következté­ben az elnyomott népek és a vazallusi sorba kénysze­rűen fejedelemségek hely­zete kedvezőbb lett. Ebben' az időben lényegé­ben orosz—török kondonini- urn alakult ki a két dunai fejedelemségben — a feje­delmek megerősítéséhez szükség volt a cár jóváha­gyásához, Az 1356-i krimi háború után, melyben Orosz­ország vereséget .szenvedett Angliától és Franciaország­tól ezt az európai nagyha­talmak garanciája váltotta fel. 1839-ben Havasalföld és Moldva közös fejedelmet vá­lasztott, Cuza ezredes sze­mélyében. s az ország meg­indult a gazdasági és poli­tikai reformok útján. 1861- ben megtörtént a jobbágy- rendszer felszámolása és egyúttal lendületet kapott Románia gazdasági fejlődé­se is. Az ország azonban politikai végrendeletét: ..Em­berek, szerettelek Bennete­ket. Legyetek éberek!” A háborús kár összege meghaladta az 1938-as árfo­lyamon számolt 4,2 milliárd dollárt. Ez egyenértékű en­nek a fejlett ipari országnak egyévi teljes nemzéti jöve­delmével. Amikor 1945. május 9-e csodálatos hajnalán Rybalko marsall szovjet harckocsijai elérték a csehszlovák fővá- ' Fost, már 1600 barrikádon jogilag továbbra is Török­ország vazallusa maradt.-Románia teljes független­sége az 1877-ben, a Balkán­krízis nyomán kirobban­tott orosz—török háborúban kivívott orosz sikerek kö­vetkeztében valósulhatott meg. Ezt a háborúi a cári Oroszország azután indította meg, hogy a törökök véres kegyetlenséggel elnyomták a bolgár nép 1875-i felkelését — gyermekek, asszonyok, férfiak tízezreit mészárol- Iák le. A háború előkészü­leti időszakában megegye­zés szüléiéit Románia és Oroszország kormánya kö­zött: ennek értelmében az orosz csapatok szabadon át­vonul haltuk az országon és a román hatóságok értékes segítséget nyújtottak a had­műveletekhez. Május 9-én (május 21.) a bukaresti parlament ünne­pélyesen kinyilvánította a fejedelemség teljes függet­lenségét, A nagyhatalmak barátságtalanul fogadták Ro­mánia lépését, csupán Orosz- orezág nyújtott sokoldalú se­gítséget, dúlt a harc a nemet fasisz­ták és a felszabadítókat cse­lekvőén váró prágaiak kö­zölt. Ez a nap a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az alkotó emlékezésé. A har­minckét éve ezer sebből vér­ző, halottait gyászoló ország ma a kontinens egyik vezető ipari hatalma, a béke és a munka földje. Bennünket, magyarokat nemcsak a múlt ezernyi szála fűz össze északi szomszédainkkal és baráta­inkkal, hanem a jelen és a jövő nagy feladatainak meg­valósításához vezető közös út, eszméink közössége, a varsói szerződésben és a KGST-ben végzett nagyszerű közös munka is. (KS) Hiúba telefonálhatott az elnök és felesége a törvényhozóknak- Megmakacsolták magukat. Öt esztendővel ezelőtt kezdő« elölt az ügy. Az amerikai Kong­ress z us alkotni án y módosítást hagyott jóvá. amelynek értei­mében a nők ezentúl a férfiak- kai mindenben, a társadalmi élet valamennyi vonatkozásában egyenlő jogokat élveznek. Eh­hez azonban az államok (Mirhí­géin. Ohio, Kalifornia, Georgia és így tovább) kétharmadának a jóváhagyása szükséges. Ezt a többséget a mai napig sem tud­ták összeszedni, még mindig hiányzik három-négy állam be­leegyezése, egyik-másik helyi parlament pedig régebbi igenjét is visszavonta. Mi történt? időközben ugyanis hatalmas kampány indult a ter­vezet ellen. Példa: amikor el­terjedt a hire, hogy a lánycser- készszövetség helyesli a dolgot, sok felháborodott háziasszony kezdte, elkergetni ajtaja elöl a jótékony célra gyűjtő vagy-más okból bekopogtató kis cserkész- lányokat, mint a. forradalmár Jane Fonda helyi képviselőit. Elterjedt továbbá■ a hír, hogy az új törvény alapján a. háziasszo­nyokat is kiűzik majd a munka, a pénz utáni hajsza ama rideg világába, amelyet eddig jobbára csak a férfiaknak volt joguk élvezni. Azt suttogták az asszo­nyok fülébe, hogy megváltozik a szabály, amelynek értelemében a férj köteles eltartani öt. válás esetén tartásdijat fizetni, és hogy a lányokat éppen úgy behívják ezentúl katonai szolgálatra, mint a fiatalembereket. Nagy hirtelenjében szervezetek, alakultak, neves férfiak és nők. megmozdulásokat szervezlek a törvény megbuktatására. Az egyik szervezetnek ez a neve: „Amerika asszonyai gazdagon áldottak”, a másiké: ..Embersé­get leányaink lealacsonyítása ellen”. Itt tart a harc, egyelőre nincs sok remény a sikeres befejezés­re. az alkotmánymódosítás jó­váhagyására. Savanyú a szőlő. Hiába telefonál az elnök és fe­lesége a szenátoroknak, hiába bizonyítgatják, hogy sem nehéz munkára nem akarják fogni a nőket, sem katonai szolgálóira invitálni. Az asszonyok bizal­matlanok. Nem hiszik el, hogy az azonos jog nem jelent számukra a fér­fiakkal mindenben azonos köte­lezettségeket is. Tatár Imre A kairói sajtó szerint a közel-keleti válság és Sza~ dal elnök legutóbbi nyugat- európai és Egyesült Álla­mokbeli látogatása állt azok’ nak a megbeszéléseknek a homlokterében, amelyeket az egyiptomi államfő folytatott Bruno Kreisky osztrák kancellárral. Másfél millió Petőfi — egymillió Jókai is Mai írók a Szovjetunióban, szovjet szerzők Magyarországon A két államférfi eszmecse­réje pénteken a kora esti órákban kezdődött, s még a munkavacsora után is tar­tott, amelyet az egyiptomi elnök adott osztrák vendége tiszteletére­Kreisky Szadat elnökkel folytatott tárgyalása után újságíróknak nyilatkozott. Határozottan állást foglalt amellett, hogy a felújítandó genfi közel-keleti békekon­ferencián vegyenek részt a Palesztináink, mert — mint mondotta — a palesztinaiak nélkül e tárgyalások „ter­méketlenek” lennének. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, szavai azt je­lentik-e. hogy a PFSZ ve­gyen részt a tárgyalásokon, a kancellár azt válaszolta, a Palesztinái népre tartozik, hogy maga válassza meg képviselőit, A kancellár véleménye szerint ez év őszén újból össze tehetne hívni a genfi értekezletet. Méltatta Hafez Asszad Szí­riái államfővel, Jasszer Ara* fattal,; a PFSZ VB elnöké­vel. valamint Egyiptom köz- társasági elnökével, minisz­terelnökével és külügymi­niszterével folytatott tárgya­lásait. Ezekből azt a követ­keztetést, vonta le, hogy az arab fél „komolyan és való­ban akarja” az igazi békét Izraellel. QJjwm& 1?**. május vasárnap A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK rendkívül nagy jelentőség­gel bírnak a társadalom életében és formálásában, a béke megszilárdításáért foly­tatott harcban, valamint a nemzetek közötti baráti együttműködésben. A kul­turális értékek állandó cse­réje nélkül nem fejlődhet kellő mértékben sem a vi­lág, sem pedig az egyes né­pek nemzeti kultúrája. Napjainkban a Szovjet­unió 120 állammal tart fenn kulturális kapcsolatokat. A világ különböző tájain sok­millió ember ismerheti meg a szovjet zenészek, színházi kollektívák, táncegyüttesek igényes művészeiét, és mű­veiken keresztül a szovjet képzőművészek. filmesek, írók, költők munkásságát. Ugyanígy a szovjet emberek is találkozhatnak külföldi előadóművészekkel, művé­szeti kollektívákkal, megis­merhetik a külföldi haladó irodalmat, a különböző mű­vészeti és tudományos ága­kat. Ezáltal sokszorosan megnő a kölcsönös megis­merés, a baráti együttmű­ködés lehetősége, gazdagít­ván mindkét fél kulturális életét. A Szovjetunió, mint is­meretes, az elsők között foglal helyet a könyvkiadás terén. A 236 szovjet kiadó évente több, mint 80 ezer kiadványt, 1,7 milliárdot meghaladó példányszámmal, mintegy száz nyelven bo­csát az olvasók rendelkezé­sére. Az UNESCO adatai szerint az idegen nyelvről fordított irodalom kiadásá­ban a Szovjetunió szintén vezető helyen ál!, a szov- jethatalom éveitől számítva százat meghaladó idegen nyelvről fordítottak és ad­tak ki orosz nyelven AZ li.T ÖTÉVES TERV küszöbén a központi, köz­társasági és területi kiadók 1976. évben egész sor köny­vet, albumot, plakátot ad­tak ki a Szovjetunió Kom­munista Pártjának alkotó tevékenységéről, a dolgozó nép életéről. Csupán az el­múlt év folyamán a szovjet olvasók több. mint 75 ezer kiadványt kaptak kézhez, kétmilliárd példányszámban. Ugyancsak 1976-ban más­fél ezer külföldi szerzők ál* tál megírt könyv, 60 millió példányszámban került ki­adásra a Szovjetunióban. A magyar szerzők nrűvei jelentős helyet foglalnak el e sorban. A Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatala (VAAP) az elmúlt év során szerződést kötött többek kö­zött Dobozy Imre. Cseres Tibor. Garai Gábor, Bertha Bulcsu, Veres Péter Vészi Endre Mesterházi Lajos, Jókai Anna. Szabó Magda műveinek kiadására, de még hosszan folytathatnánk ezt a sort, melyben a kortárs és klasszikus magyar irodalom majdnem minden jeles kép­viselője szerepelne. Ugyan­csak nagy érdeklődésre tar­tanak számot a szovjet ol­vasók körében a magyar szerzők által megírt filozó­fiai-szociális, közgazdasági, egészségügyi témájú, a tu­dományos-technikai forrada­lom kiszélesítéséről, a nép- gazdasági irányítási módsze­rek tökéletesítéséről szóló művek is. Példaként meg­említhetjük. hogy az emlí­tett időszakban szerződést kötöttünk Nagy Tibor: „A Magyar N énköztársaság pénzügyi jogrendszere”, Me­gyeri Endre: „A tudomá­nyos-technikai forradalom gazdasági problémái”. Surá- nyi János: „A magyar ma­tematikai versenyek feladat- gyűjteménye”, Józsa Antal: nnilci György: „Magj/nr in­ternacionalisták az Októberi Forradalom győzelméért folytatott harcban” című műveire. A magyar olvasó számá­ra bizonyára nem érdekte­len tudni azt, hogy csupán Petőfi Sándor művei más­fél millió feletti példány- számban, minden szovjet köztársaságban kiadásra ke­rültek és Jókai Mór mű­veinek Szovjetunióban. ki­adott példányszáma is meg­haladja az egymilliót. Ugyancsak magas példány­számmal jelentek meg Jó­zsef Attila, Ady Endre, lly-r lyés Gyula, Illés Béla. Sza­bó Pál, Mesterházi Lajos művei. A klasszikus ma­gyar irodalom jeles képvi­selői, mint például Arany' János. Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, széles körű nép­szerűségnek örvendenek a szovjet olvasók táborában. Csupán az utóbbi öt év fo­lyamán mintegy 270 magyar szerző által megírt műre kötöttek szerződést a szov­jet könyvkiadók. A Szovjet­unió minden köztársaságá­ban ismertek olyan kiváló magyar alkotások, mint pél­dául Darvas József: ..Részeg eső”, Karinthy Ferenc: „Bu­dapesti tavasz”. Űifalusi Jó­zsef: „Bartók Béla”, Né­meth László: „Puskin”, Ör­kény István: „Tóthék”, Mes­terházi Lajos: „A Promé- theusz-reitély”, valamint Garai Gábor. Nemes Nagy Ágnes, Hidas Antal. Benjá­min László, és még sok ki­váló magyar költő versei. A szovjet és magyar nép barátságának bizonyítékául szolgálhat az a tény is, hogy Magyarország felszabadulá­sának éve óta közel 30 ezer szovjet és orosz szerző mű­ve jelent meg magyar for­dításban. Az irodalomked­velők számára készült, nagy példányszámban megjelenő „Szovjet irodalom könyvtá­ra” sorozat kivívta a szak­emberek legmesszebbmenő elismerését. Az Európa Könyvkiadó ugyancsak egy színvonalas sorozat kereté­ben adja közre a legkivá­lóbb orosz klasszikus irodal­mi alkotásokat, például Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, Cse­hov, Gogol összes műveit. Természetesen még sok más sorozatban, például a „Vi­lágirodalom remekei”, diák­könyvtár” adnak ki szovjet és orosz irodalmi alkotáso­kat. A „Történelem neveze­tes napjai” sorozat keretén belül jelent meg például Majszkij akadémikus, vala­mint Styemenko tábornok memoárja is. E széles körű munka magas színvonalának biztosítékául szolgál az a tény, hogy a magyar könyv­kiadók rendkívül alapos képzettségű, nagy tudású szakembereket foglalkoztat­nak, akik szerteágazó isme­retekkel rendelkeznek a szovjet irodalom terén. A MAGYAR KÖNYVKI­ADÓK munkájához segítsé­get szolgáltatni a Szovjet­unió Szerzői Jogvédő Hiva­talának magyarországi kép­viselete is hivatott. Számos alkalommal felhívjuk a ma­gyar könyvkiadók figyelmét a legkiválóbb szovjet társa­dalmi-politikai témájú alko­tásokra; elsősorban azokra, amelyek az SZKP és a Szov­jetunió nemzetközi politiká­jának jellegét, az enyhülé­sért folytatott harcát, a nép­gazdaság és a kultúra fej­lesztéséért, a békéért és a haladásért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért kifejtett tevékenységét mu­tatják be az olvasóknak. A legújabb kiadványok e té­makörön belül, melyek a magyar olvasókhoz is elju­tottak. a következők: O. Csubarjan: „A békés egy­más mellett élés története, elmélete és gyakorlata”. A. Karenin: „Az SZKP XXV. kongresszusa és a bckepoli- tika”, A. Valentyinov: „Eu­rópa válaszúton”, A. Miije- kovszkij: „A békés egymás mellett élés gazdasági alap­jai” című művei. Az utóbbi időben sok új­donsággal ismerkedhettek meg a szovjet irodalom ked­velői. Csupán a szerzők és műveik puszta felsorolása is több oldalt tenne ki, még­is, néhányat ragadjunk ki e sorból. Ilyen például Fjo­dor Abramov: „Prjaszlini” című trilógiája, Danyiil Granyin: „Névrokonok” cí­mű kisregénye. Andrej Lú­gon moldáviai költő 40 éves munkásságát összefogó ver­seskötete, Szergej Zaligin „Bizottság” című regénye, Jurij Nagibin elbeszéléskö­tete, és nem utolsósorban Jurij Bondarev: „A part” című regénye, melyben az író lélektani mélységgel elemzi a kortársértelmiség előtt álló problémákat. A magyar olvasók ugyancsak újdonságként könyvelhetik el az ukrán O. Goncsár no- velláskötetét. a dagesztáni írónő. Fazu Alijeva: „Egy csokor menta” című köny­vét, az örmény Manuk Mna- cakanján elbeszéléseit, vala­mint az észt Lennart Meri „Csillagtájék” című alkotá­sát. A szovjet irodalmat mind­végig a progresszivitás jel- , lemezle. és ez jellemzi nap­jainkban is, hiszen a szov­jet írók számára a legfőbb — az őszinte humanizmus. Minden jelentős szovjet iro­dalmi alkotás érett társa­dalmi mondanivalót hordoz, még abban az esetben is, ha a felvetett kérdésekre nem ad konkrét választ, hiszen az olvasó akarva-akaratla- nul is tovább gondolkozik az olvasottakon. AZ EGYRE JOBBAN EL­MÉLYÜLŐ kulturális kap­csolatok végső soron a ma­gyar és szovjet nép őszinte barátságának szilárd tartó­pilléreivé válnak. IVAN VASKEBA. a Szovjetunió Jogvédő Hivatni magyarországi képviselő jé Hét végi jegyzet Savanyú wm m mrmr a szóló Csehszlovákia ünnepén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom