Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-15 / 113. szám
VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVni. évfolyam, 113 szám ÄRA: 1.— FORINT 1977. május 15., vasárnap Befejeződtek a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Ballagás *77 Búcsú az iskolától Pillanatkép a Dobó. gimnáziumból. Olasz pártprogram f Befejeződött az Olasz Kom- I jnunista Párt Központi Bi- I zottságának ülése. A kb jó- I váhagyta a rövid távú kor- I mányprogram kidolgozását célzó pártközi tárgyalások eddigi eredményeiről szóló beszámolót, és megbízta a vezetőséget e tárgyalások folytatásával. Második napirendi pontként megvitatta annak a munkabizottságnak előterjesztését, amely a párt középtávú programjának kidolgozására kapott megbízást néhány hónapja. A középtávú program egy 3—5 éves időszakra szóló átfogó javaslat, amelynek cpl- ja mélyreható szerkezeti átalakítások megvalósítása az olasz társadalomban a demokratikus erők összefogása I útján. A társadalom megújí- | tását célzó program olyan [ megoldásokat javasol a vál- | üjágproblémákra, amelyek } egyben a szocializmus irá- I nyába mutatnak. Célja nem- | csak a pillanatnyi áthidalás, | hanem a mélyebb társada- t lomátalakítás. Ugyanakkor a [ benne foglaltak nincsenek el- | lentétben azokkal a javas- 1 latokkal, amelyeket az OKP | jelenleg a rövid távú tennivalók kidolgozásakor képvisel a pártközi tárgyalásokon. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására, 1977. május 12 —14. között baráti látogatást tett hazánkban Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. Kíséretében volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának elnöke, dr. Vi- tomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Boriszlav Milosevics, a JKSZ KB elnöksége külügyi osztályának osztályvezető-helyettese és Andrej Zsel- jeznik, az elnökség végrehajtó bizottsága titkárának kabinetfőnöke. Sztane Dolancot fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Magyarországi tartózkodása során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. folytatott megbeszéléseket a JKSZ küldöttségével. A baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon tájékoztatták egymást a- Magyar Népköz- társaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban folyó szocialista építőmunka eredményeiről, országaik; gazdasági fejlődésének és társadalmi-politikai életének időszerű eseményeiről. Kölcsönös tájékoztatásra került sor az MSZMP XI. és a JKSZ X. kongresszusa határozatai végrehajtásának menetéről és tapasztalatairól. Megeiegedessel állapítottak meg, hogy népeik javára jól fejlődnek az MSZMP és a JKSZ baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése. Áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását és véleménycserét folytattak a Helsinkiben 1975-ben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezleten elhatározott belgrádi találkozó kérdéseiről. Síkraszálltak a helsinki záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért, és azért, hogy a belgrádi tanácskozás építő szellemben járuljon hozzá az európai földrész békéje, biztonsága, kölcsönösen előnyös együttműködése erősítéséhez. Sztane Dolanc budapesti látogatása során az elvtársi légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott megbeszélések hozzájárulták az MSZMP és JKSZ, valamint a két szomszédos szocialista ország népei barátságának és együttműködésének további elmélyítéséhez. Sztane Dolanc jugoszláviai látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségét. A meghívást köszönettel elfogadták. Sztane Dolanc és a küldöttség tagjai szombaton elutaztak hazánkból. A Keleti pályaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, dr. Berecz János. a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Ott volt dr. Vi- tomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok őszinte köszönetét mindazoknak a kollektíváknak és személyeknek, akik üdvözletükkel megtiszteltek. a nemzetközi Lenin Békedíj elnyeréséhez gratuláltak. Szombaton az ország 529 gimnáziumának és szakközépiskolájának mintegy 48 ezer nappali tagozatos diákja fejezte be tanulmányait és a hagyományos ballagással búcsúzott el az alma matertől. A virágokkal díszített oktatási intézmények, tantermek, az érzelmileg oly sokat jelentő emlékek, az alsósok figyelmessége, a nevelők szívből jövő jókívánsága emlékezetessé tette ezt a napot mindazok számára, akik az érettségire készülnek. Körképünkben a megyei eseményekről tájékoztatjuk olvasóinkat. Több mint nyolcszázan Egerben Bárki érkezett ezen a napon a megyeszékhelyre, észre vehette a sötét ruhába öltözött fiúkat és lányokat, s azokat a szülőket, akik tanúi akartak lenni annak, hogy gyermekük életének egy jelentős állomására érkezett. A Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában mintegy 230 ifjú járta végig a négy év során megismert tantermeket, folyosókat. Valamennyiükben felötlöttek az egykori élmények, újra érezték a hajdani diákcsínyek hangulatát. Erre emlékeztette őket Papp Sándor igazgató. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolából négy osztály tanulói indultak az életbe. Az Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola 156 ballagója közt ott voltak azok a negyedikesek, akik az iskola történetében először szereztek végzettséget számítástechnikai ágazatban. Őket szerte az országban — a megyei számítóközpontoknál, valamint a különböző nagyvállalatoknál — olyan munkahely várja, ahol megbecsülik szakképzettségüket és felkészültségüket. Helyzetkép Gyöngyösről Három középiskola utolsó évesei köszöntek el Gyöngyösön az őket nevelő tanároktól, s a régi barátoktól. A Berze Nagy János Gimnázium 160 érettségizőjét Berecz Andrásné igazgató köszöntötte. A Vak Bottyán János Szakközépiskola 130 nappali és több mint 200 felnőtt tagozatos neveltje méltatta az oktatók sok éves, lelkiismeretes tevékenységét. Érdekesség az, hogy a-munkaidő után ismereteiket gyarapítók sorából két osztály emelt szintű, egy pedig gépipari tagozatos képzettséget szerzett. Az anyaiskolába eljöttek a Selypre kihelyezett csoport tagjai, is» -r , A Mezőgazdasági 'Szakközépiskolában 32-en vonultak el az ünneplők előtt. Öltét Vadász Ernő igazgató látta el olyan tanácsokkal, amelyeket a későbbiekben sokoldalúan kamatoztathatnak. Kettős jubileum Hatvanban Tízéves az új-hatvani köz- gazdasági szakközépiskola és gimnázium. Az itteni osztályokból 96 ifjú szerez majd olyan bizonyítványt, amellyel helytállhat sokféle poszton. Az idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a jo hírű Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, amelynek 170 bal- lagóját Ambrus Endre igazgató bocsátotta szárnyra ezen a borongós, esőbe hajló dél- előttön. A verssel, a .kórus- számokkal gazdagított bensőséges ünnepségen Heutschy Attila köszönte meg a gondoskodást, az intézmény zászlaját pedig Hegedűs Katalin vette át a negyedikesektől. írásbeli, hétfőn „Lélegzetvételnyi” szünet után, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban május 16-án, hétfőn, megkezdődnek az írásbeli vizsgák. Az első napon a magyar nyelv és irodalom, a másodikon a gimnáziumokban a matematika, a szakközépiskolákban a szakmai tárgy, majd a hét végéig a többi írásbelire is sor kerül. Azoknak a tanulóknak, akik olyan egyetemeken, főiskolákon folytatják tanulmányaikat, ahol matematikából, fiziká-, ból és biológiából felvételiznek, az írásbelit május 23- án és 24-én, egyszerre tartják. A szóbelik június 9-től 21- ig zajlanak le. A középiskolák első/ három osztályának tanulói szamára a tanítás június 11-én, szombaton ér. véget.------—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 E lkezdik és... S okféleképpen folytathatjuk a címben álló félmondatot, már ami a fogalmazást illeti. A lényeg, a szavak különbözősége ellenére, azonos. Elkezdik és majdcsak befejezik. A gyakorlottabb újságolvasó ebből rögtön sejti, mi következhet. Igen, a beruházások makacs kísérője, a kivitelezési idő megnyúlása töprengésünk tárgya. Az az időtartam, amely — összehasonlító vizsgálatok szerint — másfélszeresen, kétszeresen haladja meg a fejlett ipari országok átlagát. Az elgondolkoztató tény magyarázata sok ágra bomlik, az azonban bizonyos — ezt igazolták a különféle elemzések —, hogy az elsietett kezdésnek, a gyatra előkészítésnek meghatározó szerepe van az eredetileg tervezett átadási határidők túllépésében. Meghökkentő adat a magunkfajta laikus számára: február végén több mint kilencezer építmény állt kivitelezés alatt, s csupán az építőipari vállalatoknál, azaz a szövetkezeteket, szövetkezeti közös vállalkozásokat nem véve figyelembe. Azt, hogy sokat építünk, fölfoghatjuk a gazdasági fejlettség adott szintje velejárójának. Könnyen meglehet azonban, azért építünk túl lassan, mert sok mindent kívánunk egyszerre, egyidőben tető alá hozni. S ha ehhez hiányoznak a megfelelő kivitelezői szervezetek, akkor érthetően elaprózódik az erő — ember és eszköz egyaránt _, valamennyi építményen dolgozgatnak ugyan, de szervezetlenül s ezért lassan, keveKönnyű legény könnyen ugrik, tartja a népi bölcsesség, s mintha csakis ilyenek buz- gólkodnának egy-egy beruházás kezdetekor. Később azután mind nehezebbek lesznek ezek a „könnyű legények”, s azt is elfeledik, miként kell ugrani. Hazánkban minden három beruházásból kettő úgy készül el, hogy időben és költségben többet emésztett fel a tervezettnél. Amit java részben a felületes előkészítés rovására írhatunk. Mert hiszen miféle előkészítő munka folyt ott, ahol építés, szerelés közben derülnek ki a baklövések. Az áttervezésekkel „természetesen” hónapok telnek el. a munka áll. jobb esetben látszatfeladatokkal piszmognak az emberek, a gépéket máshová irányítják... — egyetlen hibás lépes fölborítja a rendet. A félreértést elkerülve: a legutóbbi esztendőkben megnőtt azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket határidőre, s a költségeket betartva — sőt, azokból megtakarítva — adtak át. Javulás tapasztalható tehát, ahogy valamelyest kedvezőbb a beruházási kiadások megtérülésének ide.ie is. Ennek tudatában sem tarthatjuk azonban .egészségesnek, hogy tavaly, 1975-höz mérten, tízmilliárd forinttal növekedett az év utolsó napján kivitelezés alatt álló építmények költségvetési összege, s megközelítette a 77 milliárdot. Indokoltan került tehát bele az MSZMP Központi Bizottsága 1977. április 13-i üléséről kiadott közleménybe, hogy „fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruházások tervszerű megvalósításáért”. Ez a két teendő ugyanis sokszorosan összefügg. A tervszerű beruházási munka nem öncél, hanem feltétele a program szerinti termékkibocsátásnak, a gazdasági élet zavartalan vérkeringésének. Idén, a népgazdasági terv szerint 164 milliárd forint költhető beruházásokra, s ennek az összegnek 49 százalékát vállalati hatáskörben használhatják fel. Figyelembe véve, hogy az építőipari vállalatok esztendőnként 16—18 ezer létesítményt adnak át, a szóban forgó pénz ésszerű kiadása nem is olyan egyszerű. Még bonyolultabb, ha az egyéb beruházási tevékenységet is — pl. technológiai szerelés, bel- és külföldi gépek megvásárlása, időbeni szállíttatása — számításba vesszük. Minél sokrétűbb egy-egy feladat, annál nagyobb a jelentősége a fölkészülésnek, azaz annak, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt fény derüljön a lehetséges buktatókra. Nemzetközi összehasonlító adatok szerint a beruházások teljés kivitelezési idejének kétharmadát az előkészítésre fordítják, s egyharmad jut a tényleges megvalósításra. Hazánkban fordított a helyzet, s hozzátéve, amit már említettünk, hogy maga az időszükséglet is másfél- szerese, kétszerese a nemzetközi átlagnak, képet alkothatunk az egészségtelen arányokról. L eegyszerűsítené a valóságot, ha azt állítanánk, hogy az érdekeltség hiánya játszik közre a vázolt jellemzők fennmaradásában. Az is, mert gyakorlatilag 1976-ig a beruházónak, a tervezőnek és a kivitelezőnek az érdekeltsége nem találkozott a gyors, a költségeket kritikával kezelő munkában. Ma valamennyire más a helyzet, de még — amint azt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága is megállapította februári ülésén — sok a tennivaló. Az érdekeltség javításával párhuzamosan azonban szigorítani szükséges a kellő előkészítés számonkérését, tökéletesíteni a munkaszervezést, gyorsabb tempóban folytatni az építő- és szerelőipari vállalatok felszereltségének korszerűsítését. Valójában ismert 'feladatokról van szó. De jórészt csak szó van róluk, s késik a tett. Márpedig a cselekvésre mindenki jogosult, sőt— kötelezett. E kötelezettség teljesítése híján az érintettek úgy járhatnak, mint az egyszeri ember, késve ült az asztalhoz, csont volt a vacsorája. . Lázár Gabor Kádár János Ballagnak a gárdonyisok. (Fotó; Tóth Gizella) \
