Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

( a hét címszavakban HÉTFŐ Moszkvában fontos szovjet—etióp megállapodásokat írnak alá — Lón ionban befejeződik hét fejlett, tőkés ország gazdasági kérdésekkel foglalkozó csúcsértekezlete — Carter—Asszad találkozó Genfben KFDr N A zairéi légierő szomszédos országok halármenti területeit támadja — Gromiko Bahr-ral. a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt ügyvezetőjével tárgyal — NATO tanácsülés a brit fővárosban SZERDA Varsóban befejeződik a Békeepitök Világközgyülése — Leány\d Brezshyev fogadja, a magyar honvédelmi minisztert — Corvalan Prágában CSV l r'U TOK Becsben ismét felújítják a haderő csökkentési tárgyalásokat — Új angol—amerikai Rhodesia-terv, a fekete többség képviselői élesen bírálják az elképzelést- Az amerikai és az izraeli külügyminiszter megbeszélése FNTKK ' Dolores Ibárruri, a Spanyol KP elnöke hazatér Madridba — Felemás döntések után az amerikai képviselőhöz a Kuba-ellenes en bargo feloldása ellen szavaz — SALT- értekezlet Genfben -ZOMBAT Laoszi, párt- és kormányküldöttség az NDK-ban — A CENTO tanácsülése — A pakisztáni ellenzék visszautasítja Bhutto javaslatait <vwvv/ Kommentátorunké, Réti Erviué a szó: Újra otthon! Majdnem negyven esztendei kényszerű emigráció után péntek délután hazatért hazájába, a legendás hírű La Pas- sionaria Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt el­nöke. A képen: Ibárruri elvtársnő a madridi repülőtéren ki­száll az AÉROELOT-gcpből. (Népújság teleíotó: — AP — MTI — KS) Hírügynökségek jelentik A világproblémák minde­nekelőtt négy európai város­hoz kötődtek a héten. Lon­donban a fejlett tőkés orszá­gok csúcsértekezlete a gazda­sági gondokról, s a NATO miniszteri tanácsülése a ..nyolcvanas évek” fegyverke­zési programjáról tárgyalt. Varsóban viszont, az utóbbi esztendők legszélesebb kisu­gárzású népi diplomáciai ösz­1. Mit jelent Dolores Ibár­ruri hazatérése? A nemzetközi politika hí­reit olvasva, ritkán vesz erőt az emberen a meghatódás ér­zése. A madridi hír olvasá­sakor, hogy harmincnyolc esztendei távoliét után visz- szatérhet hazájába Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommu­nista Párt elnöke, legelőször is La passionaria (a szen­vedélyes) emberi drámáját érezzük. Végre megadatott e nagyszerű, immár nyolcvan­két éves asszonynak a haza­térés lehetősége, egy változó .spanyolhonba. Ugyanakkor Ibárruri meghatott szavak­kal búcsúzott a Szovjetunió- , tol, amely csaknem négy év­tizeden keresztül második otthona volt, s ahol a máso­dik világháború során, a Vol­ga melletti nagy csatában fia ' is elesett. S magas kora el­lenére sem pihenni tér meg, hiszen ma már valószínűleg felszólal az első otthoni gyű­lésen, szülőföldjén, az asztu- riai bányavidéken, ahol ő ve­zeti a kommunista jelöltek listáját a pontosan egy hó­nap múlva sorra kerülő vá­lasztásokon. Hazatérése min­den vonatkozásban a balol­dal további erősödését jelen­ti. Még nehezebbé válik a spanyol szélsőjobboldal ter­veinek végrehajtása: nem ti­tok, hogy a francolzmusból megmaradt erők a kommu­nista párt legalizálásának ürügyén szerettek volna re­akciós ellentámadást indíta­ni, s a katonai vezetők egy részének a közreműködésé­ben is reménykedtek. Ezek az erők azonban visszaszorultak és választási esélyeiket to­vább csökkenti, hogy Suarez miniszterelnök a Középutas Demokratikus Centrum szí­neiben kíván indulni. A köz­vélemény-kutatások máris ennek az alakzatnak előre­törését várják — a szélső­jobboldal rovására. A csütörtökön, a baszkföl­dön megtartott harci nap, amely teljes amnesztiát kö­vetelt.. rámutatott azonban a madridi kormány következet­lenségeire is. A május elsejei könnygáz után a san Sebas­tian!. gumilövedékek, az újabb kemény rendőri fellé­pés arról tanúskodik, hogy van és kell még jócskán ten­ni Hispániában. S a kép tel­jességének kedvéért említsük '977. május IS., vasárnap szejövetelén, a béke védel­mének és építésének kérdé­seivel foglalkoztak. Genfben és Bécsben pedig nemcsak egyszerű technikai, hanem inkább „gondolkodási szünet” után felújították a SALT-, il­letve a haderőcsökkentési megbeszélésekét. De felfi­gyelhettünk ezekben a na­pokban a havannai és a madridi táviratokra is. meg, hogy a belpolitika mel­lett e napokban a spanyol külpolitika, szűkebben véve, a spanyol—amerikai kapcso­latok is előtéAie kerültek. Vance amerikai külügymi­niszter spanyol kollégájával találkozott és a két ország katonai bizottságának ülésén, Brown' amerikai hadügymi­niszter is részt vett... 2. Miként alakult a Kuba- cllcncs amerikai embar­gó ügye? Négy nap alatt négy kü­lönböző döntést hoztak Wa­shingtonban a Kuba-ellenes embargó (gazdasági tilal­mak) ügyében. A szenátus külügyi bizottsága kedden jó­váhagyta a gyógyszerek és mezőgazdasági termékek szál­lítására vonatkozó, több mint másfél évtizedes tilalom fel­oldását. Szerdán módosítást fűztek ehhez, hogy az el­nök bármikor visszaállíthatja a blokádot, amelyet így is csak részlegesen oldottak vol­na fel. Üjabb finomítási pró­bálkozás után. pénteken a képviselöház újra a teljes em­bargó mellett szavazott. Megszólalt Fidel Castro is, aki világosan kijelentette: Kuba részére csak a teljes feloldás lehet elfogadható, az Egyesült Államoknak egyér­telműen meg kell szüntetni minden gazdasági korláto­zást. Az előzményekhez tar­tozik, hogy a dolgok kény­szeréből következően a Car- ter-adminisztráció hajlandó volt néhány ésszerű vissza­kozásra (nem újította meg a Kubára elrendelt utazási ti­lalmat, megszüntette a Ku­ba-ellenes felderítőrepülése­ket, megállapodás jött létre a halászati jogok kérdésében), de a leglényegesebb problé­mát, a gazdasági megszorítá­sokat illetően — a jelek sze­rint — változatlanul megosz­tani látszik az amerikai ve­zetés. Ezt igazolják az ellent­mondásos szavazások és in­tézkedések. Kuba részére természetesen előnyös lenne, ha kölcsönösen kedvező gazdasági kapcsola­tok jönnének létre a szom­szédos Egyesült Államokkal, amely hagyományos partne­re volt. Ám Kuba az embar­gó ellenére is fejlődött és ha­ladt előre a maga választot­ta, szocialista úton. Castro ezért hangsúlyozta, hogy Ha­vanna hajlandó tárgyalások­ra'az összes vitás kérdések megoldására, de ezekhez az Egyesült Államoknak kell megnyitnia az utat a , keres­kedelmi embargó eltörlésé­vel. 3. Miért nem történik elő­relépés a bécsi haderő- csökkentési tárgyaláso­kon? Néhány hetes szünet után, csütörtökön ismét benépesült a Kedoutensaal, a bécsi Hol- burgnak a haderőcsökkenté­si tárgyalások céljaira átala­kított épületszárnya. A ha­gyományok szerint, folytatód­nak tehát a heti egyszeri, csütörtöki összejövetelek, míg a közbeeső időt nem hivata­los érintkezésre, kevésbé kö­tött megbeszélésekre hasz­nálják fel. A keretek túlságosan is adottak, az eredmények azonban váratnak magukra, jóllehet az érdemi eszmecse­re nemsokára ötödik eszten­dejébe lép. Mi hát az oka a huzavonának? Amikor megkezdődtek a tárgyalások, leszögezték az alapvető el­vet: a haderőcsökkentés nem mehet egyik fél biztonságá­nak kárára sem. Vagyis Eu­rópa szjvében kialakulták bizonyos erőviszonyok (ezek vezettek többek között az enyhüléshez és Helsinkihez) — s ezeket az erőviszonyo­kat nem lehet megbolygat­ni. A haderőcsölíkentés cél­ja, hogy az erőviszonyok érintetlenül hagyásával, mér­sékelje a szemben álló erő­ket. A szocialista országok máig is érvényben levő ja­vaslata szerint, az első három évben ez a csökkentés 17—17 százalékos lehetne a két szembenálló oldalon. A NATO-országok azonban egy­részt „aszimmetrikus” csök­kentést javasolnak (a mi ol­dalunk nagyobb kötelezett­ségvállalásával), s a külön­böző haderőnemeknél ugyan­csak a maguk javára szeret­nének kedvezményeket. A tárgyalásokon érdekett szocialista országok messze­menőén figyelembe vették a nyugati részjavaslatokat, ke­resik a kompromisszumokat. Az alapvető elvi megközelí­tés azonban továbbra is meg­kívánja, hogy mindenekelőtt a százalékos csökkentés egyenlő arányaiban egyezze­CHILÉBEN TÖBB MINT NEGYVEN EVE igy szólít­ják: Cqmpanero Corvalán — Corvalán elvtárs. Amióta egy tóméi cipész beszervezte a kommunista ifjúsági mozga­lomba, a kommunista párt­ba. És így szólítják milliók a világon, s ebben a megszólí­tásiéin együtt lelhető fel az iránta való tisztelet s a chi­lei néppel való azonosulás, szolidaritás. Luis Corvalán. a vidéki ta­nító és az írástudatlan pa­rasztasszony fia tanítónak készült. E hivatáshoz, amely oly fontos volt abban a latin- amerikai országban, ahol még ma' is százezrek írástu­datlanok, megszerezte a ké­pesítést s bár. két évig taní­tott is, szüntelenül csak ar­ra készült, amivé lett, forra­dalmárnak. Az illegalitás éveiben a kommunista sajtó munkatár­sa volt. majd később az. El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapjának üldözött, kere­sett főszerkesztője. 1958-ban választották meg a párt fő­titkárává, abban az évben, amikor a kommunista párt Chilében újra legálisan dol­gozhatott. Azóta a Központi Bizottság folyamatosan újí­totta meg Luis Corvalán fő­titkári tisztségét. NEGYVENNÉGY ÉV a kommunista mozgalomban. Írás. agitáció, szervező munka. Luis Corvalán szá­mára Antofagosta és Santia­go a hajnalig tartó verések és kínzás városai. Pitruf- quén és Pisagua a száműze­tésé. Maid az illegalitás évei Conchaliban, Cisternában és sokfelé még a munkásváro­sokban, a hegyek között, ba­rátok. elvtársak, ismerősök és ismeretlenek lakásán. Hajnali és éjszakai utazások, léhúzódva a teherkocsik ra­kománya közé. Azután a le­LISSZABON: Szombaton este háromna­pos látogatásra Lisszabonba érkezett Walter Mondale. Az amerikai alelnök Eanes el­nökkel és Soares kormány­fővel a Portugáliának nyúj­tandó amerikai kölcsönről, áz Azori-szigeteken levő ameri­kai támaszpontok használa­táról és a portugál hadsereg felszerelésének korszerűsíté­séhez nyújtandó segélyről tárgyal majd. Az amerikai alelnök Lisz- szabon után Becsbe, Belgrád- ba és Londonba is ellátogat. ACCRA: Andrew Young, az Egye­sült Államok ÉNSZ-nagykö- vete. mint már jelentettük — pénteken Abid.ian'oól Ele­fántcsontpart fővárosába, Accrába repült. Az amerikai diplomata Ghana fővárosá­ban tárgyalásokat folytatott Ignatius Kutu Acheampong­galitás, majd a Népi Egység győzelmének gyönyörű évei, nappalt és éjszakát egymás­ba toldó munkája. Néhány héttel a fasiszta junta hatalomra jutása elölt láttam Chilében, egy nagygyűlésen. Az emelvény szélén ült, elmaradhatatlan puha kalapját a térdei között tartotta. Kezek százai nyúl­tak feléje. Indián száraz munkáskezek, maszatos gye- rekujjak, szemérmesen ta­kargatott, mosástól csúnya asszonykezek. A kalappal nem tudott mit kezdeni. Letette az emel­vényre. S ahogy sorra kezet fogott a vele kezet szorítani akarókkal, csöndesen, hogy ne zavarja az éppen beszélő másik pártból való szónokot, mindenkivel váltott néhány szót. — Companero Corvalán! Sokan akartak vele szót váltani, de hát lehetetlen volt. Végül széttárta a kezét, szeme sarkában vidám rán­cokba szaladt a mosolygás. A katonai hatalomátvétel után elsőként keresték. S 1973 szeptemberében a népi egység vezetői közül, árulás révén az elsők között fogták el. TÖBB MINT HÁROM ÉVIG tartó börtönsorsot mért rá a Pinochct-rezsim. Bíróság elé állítani nem merte, nem tudta, mert ha­zugok, nevetségesek voltak a vádak, amelyeket a rend­szer katonajogászai ellene összehoztak. Nem merték és nem tudták bíróság elé állí­tani mert szerte a világon három év múltán sem csitult a Luis Corvalánért és a többi chilei hazafiért kimondott tiltakozó szavak ereje, amellyel szemben végül a Pinoehet,-rezsim meghátrál­ni kényszerült. De közben mindent meg­gal, a Ghánái Legfelsőbb Ka­tonai Tanács elnökével a dél­afrikai helyzet békés rende­zésével összefüggő kérdések­ről. Young Accrában rögtön­zött eszmecserét folytatott Sitholevel, a Zimbabwe Af­rikai Nemzeti Unió (ZANU) Ghánában tartózkodó vezető­jével is. MADRID: Pénteken Baszkföldön ál­talános sztrájkot tartottak a még börtönben tartott poli­tikai foglyok szabadon bocsá­tásának. kikényszerítésére. Több baszk városban újabb tüntetések zajlottak le. Pamplonában pénteken este heves összecsapások robban­tak ki a tüntetők és az elle­nük kivezényelt rendőrök kö­zött. A rendőrök tüzet nyi­tottak és egy ifjúmunkást agyonlőttek, több tüntetőt pe­dig megsebesítettek. tett, hogy Luis Corvalánt megtörje, megsemmisítse. Pinochgték Luis Corvalánt el akarták rejteni a világ elől. Koncentrációs táborról koncentrációs táborra, bör­tönről börtönre hurcolták, hogy elvesszenek a hozzá ve­zető szálak, hogy a kegyet­len börtönviszonyok megtör­jék, legyengítsék s végül el­pusztítsák az elveihez, a né­péhez a legnagyobb megpró­báltatások közepette is hű kommunista politikust. A chilei nép Companero Corvalánját a junta nem tudta megtörni, elpusztítani és elzárni sem tudta a világ­tól, mert a szolidaritás, a tisz­telet és az együttérzés ereje áttörte a Trés Alamos-i kon­centrációs tábor falait, elju­tott Luis Corvalánhoz. s a többi bebörtönzött chilei ha­zafihoz. Ez adott számára erőt, biztatást, ez az egész chilei népnek szóló, de Luis Corvalánért külön is meg­nyilvánuló együttérzés. Némává sem tudta tenni a börtön. Mélységes hittel át­fűtött szavai kijutottak a börönből s erőt, bátorítást adtak a fegyverek szavával elnémított chilei népnek. Spanyolul a munkás: el obrero, az elvtárs: el compa­nero. A chilei katonai cenzúra utasítást adott ki a lapoknak: „A munkás szó minden közleményben kézműves al­kalmazottal helyettesítendő! Az elvtárs szó a szókincs­ből törlendő!” Az ember nyelvét szurony­nyal, szegekkel át lehet döf­ni, késsel ki lehet vágni, elektródákkal meg lehet bé­nítani, de egy nép nyelvével mit kezdhet a terror? . Azon a nagygyűlésen, ami­kor Santiagóban utoljára lát­tam 1973-ban Luis Corvalánt, a következőket mondotta: A hét 3 kérdése nek meg. Companero Corvalán Visszaadják Amerikát? Visszaadják-e a fehérek Ama** rikét az indiánoknak? Ha az Egyesült Államok Legfelső Bi- rósága igy dönt, még bekövet- kezhet ez a történelmi fordulat. Vagy húsz esztendővel ezelőtt kezdődött az ügy: egy írni-ol- vasni nem tudó, öreg indián asz- szony elsárgult papírt talált az ágy alatti ládában. Elvitte törzs- főnökének, aki meglepetten lát­ta, hogy 'azt az 1794-ben kelt szerződést tartja a kezében, ame­lyet törzse kötött a fehérekkel, és amelynek értelmében giganti­kus nagyságú vadászterületüket elcserélik egy ehhez képest ne­vetségesen kicsi, 23 ezer holdas rezervátumért. Stevens törzsfö- nök diadalmasan rohant a ható­ságokhoz, de mindenütt kinevet­ték, mondván: csak nem akar­ja visszacsinálni az akkori cse­rét ?! A jog zegzugos útjai azonban kiismerhetetlenek. Nemrég egy Tom Tureen nevű (fehér) ügy. véd kezébe került a papír, aki zseniális felfedezést tett. Ki­ásott egy 1790-ben kelt és ma is érvényes törvényt, amely szerint az ilyen földcserék csak a kong­resszus jóváhagyásával érvénye­sek. Márpedig sem ezt az elsár­gult papirt, sem számos testvé­rét, sohasem látták a washingto­ni Capitoliumon. Ilyenformán a. hajdani Massachusetts állammal kötött egyezség — legalábbis az ügyvéd szerint — érvénytelen, az őshonos indiánoké az óriási terület, a fehérek illegálisan tar­tózkodnak ott. Tom Tureen pénz­beli jóvátételt és a földek visz- szaadását követeli védencei szá­mára. Megindult a perlekedés, még­sem hallani, semmit arról, hogy az említett területeken élő fehérek felcihelődnének, ismét szekérre raknák holmijukat és megindul­nának vissza kelet felé, illetve Európába. Aki az amerikai igaz­ságszolgáltatás lassúságát isme­ri, nem is csodálkozik ezen a nyugalmon. És. ha valamelyik bíróság mégis elszánná magát az ítéletre? Akkor két esét lehet­!! séges. Tessék kitalálni, a kettő közül melyik várható: visszaad- ják-e Amerikát az indiánoknak vagy a kongresszus utólag jóvá­hagyja a szerződéseket? Tatár Imre „Chile, Latin-Amerika, a kizsákmányoltak és elnyo­mottak megindultak egy jobb élet fele. Közömbös, hogy milyen megpróbáltatások és átmeneti vereségek érik:, ez a menet halad, mert itt a tör­ténelem menetel.” CHILE NÉPÉT kommunis­ta pártjának vezetőjét sok megpróbáltatás érte 1973 óta. Szolidaritásunk ereje segít enyhíteni ezeket a megpró­báltatásokat. lííostlí László / A Klemcnt Gottwald Ér­demrenddel tüntették ki Prágában Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárát. (Népújság telefotó: — CTK — MTI KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom