Népújság, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

Nincs Irgalmas, nincs Páncél... Eger beteg ponttá: a patika Magyar sugárvcszélymérö szovjet űrhajókon Ballagás: május 14-én 48000-en végeznek idén a középiskolákban Előre megmondom: én egy patika miatt bem fogom visszasírni azokat a .,régi jó, békebeli” időket — gondo­lom, mások sem —, de azért.-. Azért egy kicsit furcsa, hogy teszem azt, 39—40 esztendő­vel ezelőtt könnyebben ka­pott patikaszert az ember Eger városában, mint ma, Majd hogy azt nem mond­tam, könnyebb szívvel lehe­tett betegeskedni — ez azon­ban nyilvánvaló túlzás len­ne, hiszen az akkori 30—35 ezer egri lakosnak aligha le­hetett sok orvosa. Patika azonban volt, még­hozzá — a mostani helyzet­hez képest — szép számmal. Volt Kígyó, Páncél, Szent Anna, Preszler. Irgalmas... összesen hét, egyikének-má- sikának már a nevére sem emlékszünk — vagy csali kevesen. Lényeg az, hogy volt elég hely, ahol rövid úton aszpirint, vazelint, vagy éppenséggel brómot kapha­tott a bajára az ember. Ma viszont...? Mielőtt kísérletet teszünk a kérdéssel való nyílt szem­benézésre, nem árt, ha ma­gunk is egy kis csillapítóért folyamodunk, de csak ha akad a házi patikában. Mert ha teszem azt, a Dobó téri­be kell érte menni, jobb ha kétszer „ is meggondoljuk, mert a ma emberének ideg- rendszere már igen nehezen viseli el a várakozást. Márpedig: várakozni kell — és nem is keveset­Miért? A kérdésre a leginkább illetékes válaszol: Végh Mik­lós, a Heves megyei Gyógy­szertárak igazgatója. — Mindenekelőtt talán azt kell tisztázni — mondja —■, hogy véleményem sze­rint nem valamennyi egri gyógyszertár túlzsúfoltságá­ról van szó, hanem elsősor­ban a központi, Dobó téri gyógyszertaréról, ismeretes, hogy a városrendezési mun­kálatok miatt „leállt” a Le­nin téri patika, s ennek vá­sárlóközönsége most első­sorban a Dobó téri gyógy­szertár forgalmát növeli. Ez súlyosbodik még azzal, hogy gyógyszertárainknak több Embert kell ellátniuk, mint Eger lakossága, ugyanis a környező községekből szintén 20. Friedländer az udvaron Nagy József elé állt és felháborod­va tiltakozott a rekvirájás ellen, amiből éles szóváltás keletkezett. Nagy József, aki Karikás Frigyes jellem­zése szerint szerette a hábo­rút és gyűlölte a burzsoázi­át — pisztolyt rántott és homlokon lőtte Friedlän­dert. aki nyomban meghalt. Karcagról az alakulat Ceg­lédre, Szolnokra, s onnét visszafordulva Hatvan és Füzesabony érintésével Ti­szafüredre akart menni. Az említett karcagi eseten kívül a felsorolt városokban foly­tatott tevékenységükről nin­csenek adataink, de Váry Al­bert könyve sem tud ezek­ről a helyekről az alakulat terhére felhozni semmit, mert nem említi az ottani eseményekkel kapcsolatban sem Nagy József, sem az alakulat nevét. De szóljunk arról, hogy miért nem tu­dott az alakulat eljutni Ti­szafüredre. Mint ismeretes, a Székely Hadosztály vezetőinek az árulása után a magyar Vö­rös Hadsereg az_ egyetlen tiszafüredi hídfőállás kivéte­lével mindenütt visszavo­nult a Tisza innenső partjá­ra. Érthető, hogy erre a nem nagy. de annál fonto­sabb hídfőállásra a román hadsereg rendkívül súlyos nyomást gyakorolt és a híd­főt védő Verbőczi-zászlóal- jat napok óta tüzérségi tűz alatt tartotta. A frontpa­rancsnokság úgy döntött, hogy a teljesen kimerült Verbőczi-zászlóaljat május 1-én három új. volt pesti 1077. május 5., csütörtök ide, mindenekelőtt a Dobó téri Kígyóba járnak az em­berek. — Mégis, mintha az utóbbi időben enyhült volna a hely­zet. .. — Igen, de csak valame­lyest. Az influenzajárvány megszűntével kevesebb lett a beteg, de az ott dolgozó öt­ven emberünkre — köztük 12 gyógyszerész és 30 asz- szisztens — még mindig igen nagy feladat hárul. Annák ellenére ez a helyzet, hogy ezt a 300 négyzetméter alap- területű patikát a lehetősé­gek szerint igyekeztünk te­hermentesíteni : a kézi gyógy­szertárat átköltöztettük a Csákány utcai patikába, az ásványvizek és az állatgyó­gyászati szerek pedig zöm­mel az állomás melletti gyógyszertárunkba kerültek. — Az enyhülés még nem megoldás. Mit remélhetünk? — őszintén meg kell mon­dani: egyelőre nem sokat. Mi is tudjuk és a városi tanács illetékes vezetői is, hogy na­gyon nehéz a helyzet. A he­lyiséggondok azonban nem teszik lehetővé egyelőre, hogy új patikát nyissunk Egerben- Terveink, határozott elkép­zeléseink természetesen van­nak. Ennek jegyében kötöt­tünk írásbeli megállapodást arra a városi tanáccsal, hogy még ebben az ötéves terv­ben patikát rendezünk be a Grónai és a Pacsirta utca sarkán épülő 72 lakásos ház Szalay István elnökletével ülést tartott szerdán Eger­ben, a Heves megyei Köz- művelődési Bizottság. A tes­tület tanácskozásán részt vett Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, valamint Kondor István­ná és Moharos Józsefné, a Kulturális..(Minisztérium osz­tályvezetői. A bizottság elő­ször Szabó István művelő­désügyi osztályvezető előter­jesztésében a közművelődés anyagi helyzetét vitatta meg. Ezt követően Várhelyi Ist­vánná, a művelődésügyi- osz­tály helyettes vezetője szá­molt be a közoktatási és köz­művelődési intézmények rendőrökből alakult zászló­aljjal leváltja. A híres pe.s ti rendőrök, akik a fegyver­telen munkásokkal szemben olyan vitézül forgatták a kardot, ezt a rendkívül fon­tos hídfőállást nem napokig, de órákig sem tartották, és mint a szétzavart csirkék menekültek a hídon át Po­roszló felé. Egyenesen az ál­lomásra vonultak, hogy az alatt, valamint a Sándor Im­re utcában. Előbbi 200. utób- • bi 350 négyzetméter alapte­rületű lesz. Ha ez a két terv megvalósul, megszűnnek a gondok. — Ez igaz. Kérdés azon­ban, hogy mikor? — Mindkettő még ebben az ötéves tervben, de sajnos így is elég későn: a Grónai utcán épülő gyógyszertárat 1979- ben, a Sándor utcait 1980- ban adják át rendelte­tésének. A két új patika tehát a „jövő zenéje” még. Ha csak valami csoda nem történik, legalább két évet kell várni a helyzet javulására, ez pe­dig arra utal hogy patinás városunkban az egészségügyi ellátás objektív feltételei fá- ziscsúspásba kerültek. Annál inkább feltűnő ez, mert sok más területen viszont örven­detes módon a szemmel lát­ható fejlődés tanúi lehetünk. „Ha csak csoda nem tör­ténik. .— mondtuk fen­tebb —, nem sokra számít­hatunk. Ez vigasznak is ke­vés, nem beszélve arról, hogy a ma embere már nemigen hisz-~a csodákban. Sokkal in­kább hisz abban, hogy nehéz helyzetekben is lehet — ,ez esetben sürgetően kell — átmeneti megoldást találni­Ameddig ez nem sikerül, változatlanul — mondhatni: „Irgalmatlanul” beteg pontja marad Egernek a patilca. B. Kun Tibor együttműködéséről, arról a kísérletről, amelynek sike­réért Sarudon, Poroszlón, Besenyőtelken és Nagyúton munkálkodnak a pedagógu­sok és a népművelők. Orosz Bertalanná, a Megyei Könyv­tár igazgatója a könyvtári kultúra helyzetéről számolt be. A közművelődési bizottr ság a továbbiakban megvi­tatta, majd elfogadta a He­ves megye közoktatási, köz­művelődési és művészeti dí­jaira tett javaslatot. A napirendek tárgyalása során több figyelemre méltó hozzászólás és javaslat hang­zott el. első befutó vonatot lefoglal­ják és visszatérhessenek Bu­dapestre. Karikás Frigyes dandár pohtikai tiszt kapta a parancsot, hogy menjen az állomásra, szedje ráncba a beijedt rendőröket, és ha már nem is lehet visszavinni őket a tiszafüredi oldalra, legalább azt akadályozzák meg, hogy a románok át­jöjjenek a hídon. Arról, ami A középiskolások negyedi­kes tanulói számára küszö­bön a ballagás, majd az érettségi nagy eseménye. A ballagást az iskolákban má­jus 14-én szombaton tartják, ez a IV.-eseknek az utolsó tanítási nap. A középiskolák­ban több mint 48 000-en fe­jezik be az idén tanulmá­nyaikat. Lezárultak a jelent­kezések az érettségire. A ko­rábbi évekhez hasonló ta­pasztalat, hogy a fiatalok túl­nyomó többsége nem elég­szik meg a középiskolai vég­bizonyítvánnyal, az érettségi bizonyítványt is meg akarják szerezni. A gimnazisták négy, a a poroszlói állomáson lezaj­lott. sokféle leírást olvashat­tunk. de magában a 39-es dandár című filmben is moz­galmas és drámai feszültsé­gű jeleneteket láthattunk. Azt hiszem, az lesz a leg­jobb, ha maga Karikás Fri­gyes mondja el az esemé­nyek hiteles történetét és Nagy József szerepét. „Az állomásfőnök szobá­jában próbáltam rábeszélni a „rendőr elvtársakat” hogy tartsanak ki még egy kicsit, hiszen nem hajt olyan nagyon a tatár, de bizony az „elv­társak” nemigen hallgattak rám, sőt hazafias felbuzdu­lásukban annyira mentek, hogy már-már a földre te- pertek, amikor a poroszlói állomásra Füzesabony felől befutott Nagy Jóska vonat­ja­Az én rendőreim megáll­tak, fegyvereikhez kaptak, kifutottak mind a pályaud­varra, ahol már szépen so­rakozott a híres debreceni kommunista terrorcsapat, Nagy Jóska parancsnoksága alatt. Ezt a Nagy Jóskát én már régebbről ismertem. Olyan nekivadult forma ember volt. aki a fékjét valahol a vi­lágháborúban elvesztette, és minden zabla nélkül vetette bele magát a debreceni ka­tonamozgalomba ... Jóska feszesen jelentkezett nálam, s a jókor jött segítség dacára is igen életuntán fogadtam őket. Nem vártam én tőlük semmi jót. Ez a Jóska olyan huszonhat-huszonhét év kö­rüli tömzsi, hegyes emberke volt. A háború húzta ki a gyereksorból és tette a régi szakközépiskolások legkeve­sebb négy tantárgyból érett­ségiznek. A gimnazisták szá­mára kötelező a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika. További két tantárgyat kell választaniuk a történelem, az idegen nyel­vek, a fizika, a kémia, a bi­ológia és a földrajz közül. Magyar nyelv és irodalom­ból írásbeli és szóbeli vizs­gák is kell tenniük, történe­lemből és földrajzból csak szóbelit, a többi tárgyból választhatnak a két lehetőség közül. A szakközépiskolásoknak kötelezőek a magyar nyelv és irodalom, a szakmai el­hadsereg őrmesterévé ezt a vakmerő debreceni mészá­roslegényt. Szerette a hábo­rút, utálta a burzsoáziát — talán így lehetne röviden képet adni mindarról, ami Nagy Jóskát jellemezte. Feszesen állt előttem, mi­alatt a bandája szokatlanul fegyelmezetten sorakozott a háta mögött. En magamhoz hívattam azokat a fiúkat, akiket már régebbről ismer­tem, Nagy Jóskát, Tóth La­jost, a Virág-gyerekeket, meg­magyaráztam nekik, hogy kutyaszorítóba kerültünk és jaj nekünk, ha meg nem áll- juk a helyüket, és most aztán megmutathatják a prole­tárállamnak is, meg a 39- eseknek is, hogy kommunis­ták, ha már egyáltalán azok. A fiúk feszesen tisztelegtek és a következő pillanatban a száznegyvenhat emberből ál­ló csapat két részre oszlott. Az egyik Tóth Lajos, a má­sik pedig Jóska vezetése alatt kétoldalról bekerítette az egész pályaudvart. A kis növésű Nagy Jóska felállt egy vizeshordóra, a tenyeré­ből tölcsért csinált, és torka- szakadtából beleordított ebbe a lehetetlen rendőrzsivajba. — Vöröskatonák! Minden­ki! Vigyázz! Egy pillanatra csend lett, de csak azért, hogy a követ­kező pércbcn gúnyos kaca­gással tarkítva meg nagyobb zsivaj törjön ki. Ám Jóska sem volt rest, leugrott a hor­dóról, odaállott egy ágáló rendőróriás elé, s paprika- vörösre vált arccal, sziszegve kiáltott rá: „Te csipás, te! Flát kinek magyarázok én"? — és akkorát ütött a fegyve­rével a feleselgetni próbáló rendőr derekára, hogy az ab­ban a pillanatban leguggolt a földre. Isimét csend lett. (Folytatjuk) méleti tárgyak, illetve — az iskolatípustól függően — a szakmai gyakorlat. A továbbtanulni szándéko­zók egyes tárgyakból közös érettségi-felvételi írásbelit tesznek. A közös írásbeliket május 23-án és 24-én bonyo­lítják le és a matematika, valamint a fizika mellett második, alkalommal az idén lesz közös írásbeli bio­lógiából is. Az írásbeli érettségi vizs­gák május 16-án, hétfőn kez­dődnek meg a magyar nyelv- és irodalommal, és a hét vé­gén zárulnak. Azok az érettségizők, akik­nek egy vagy két írásbeli dolgozata elégtelenre sike­rült, szóbelizhetnek és ott legfeljebb 3-asra javíthat­nak az eredményükön. Ugyanez érvényes akkor is. ha a közös érettségi-felvételi írásbeli lett elégtelen. A rendelkezések értelmében a szóbeli érettségi vizsgákat június 9-én meg lehet kezdeni. Tekintve azonban, hogy az idén a középiskolák I-II-III. osztályos tanulói számára csak június 11-én, szombaton ér véget a tanítás, feltehető­en zavarnák az érettségizők­kel egymást. Ezért várhatóan az idén az első szóbeli érett­ségi vizsganapot június 13- ában, hétfőben állapítják meg az iskolák. A szóbeli1 érettségin a téte­leket a diákok húzzák. Ha teljes tájékozatlanságot árul­nak el, az elnök póttételt is húzathat. (MTI) Tisztelendők Üj sorozat a televízióban A Magyar Televízió május 10-től hetenként vetíti ötré­szes politikai filmsorozatát, amely a Tisztelendők címet kapta. A sorozat — tíz évvel a vatikáni zsinat után —■ XXIII. János pápa tevékeny­ségének nyomait követve vizsgálja az egyház és a tár­sadalom viszonyát- Az Olasz' országban játszódó filmsoro-, zat a papok körében kutat­ja, hogyan tör utat magának a párbeszéd a kommunisták és a katolikusok között, mi késztet papokat arra, hogy a híveket követve maguké­nak tegyék a munkásmozga­lom célkitűzéseit. (MTI) DANCZA JÁNOS: / Két mártír A megyei közművelődési bizottság ülése A világűrben keringő űrhajósok időnként sugárveszélynek vannak kitéve. Az űrrepülés időtartama alatti sugárdózis meghatározása rendkívül fontos. A szocialista országok nemzetközi űrkutatási egyezménye keretében, a Központi Fizikai Kutató Intézet egyik kutató gárdája megtervezte azt a miniatűr dózismérő berendezést, amely — kis mérete folytán — űrhajókban is használható, de más területeken is. például az orvostudomány* ban és a környezetvédelemben. Képünkön Szabó Béla kutató mérnök és Szabó Péter Pál tudományos munkatárs ér tékeli az űrből érkezett dózis- tároló tablettákat. I (MTI fotó — Tormai Andor tel. — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom