Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

T Tapasztalatcsere, csereüdültetés az Mí-partnerral Az Egri Közúti Építő Vál­lalat még 1971-ben létesített kápcsolatot az NDK-beli magdeburgi Űt- és Mélyépítő Kombináttal. Van egy alap- szerződésünk, amelynek ér­telmében évente két-három tagú küldöttség keresi fel a partnervállalatot tapasztalat- csere céljából.- Ezenkívül évente 26—30 dolgozó ré­szére biztosítunk csereüdül­tetést. A mi dolgozóink a Harz-hegységben pihenhetik ki az éves munka fáradal­mait, a tőlük jövők pedig Ba 1 ato nszá rszón. A tapasztalatcserék igen hasznosak és gyümölcsözőek voltak mindkét fél számára Mi sokat tanultunk tőlük a gépi programozásban, mely­nél jóval előbb járnak. Ná­luk például a vezetők na­ponta kapnak információt a termelés és a létszám ala­kulásáról. A mélyépítés szintén az a terület, mely- lyel a mi profilunk is bő­vül. A kombinát jelenlegi ve­zérigazgatója előzőleg egy autópályaépítő kombinát igazgatója volt, így mó­dunkban állt tüzetesen ta­nulmányozni az autópálya- építést is. Mi is bemutathattunk ne­kik új dolgokat, odakinn pél­daként emlegetik vállalatunk egerbaktai aszfaltkeverő te­lepének szervezettségét. Reméljük, kapcsolataink a közelmúltban megkötött ba­ráti együttműködési szerző­dés szellemében tovább fej­lődnek. Dr. Várady Tibor Eger Szercnj kérés ... valóban az. Teljesítése nem is kerülne sok­ba. Hiánya viszont naponta okoz bosszúságot az egri Csebokszári-lakóíelep lakói­nak. A busz helyijárati meg­állójáról van szó. Az itt la­kók nagy örömmel üdvözöl­ték, amikor leaszjaltozták a helyijárat megállóhelyét, szemben az UNISZERV új épületével. Nem kellett már a sárban ácsorogni. S ter­mészetesen türelmesen vár­ták, hogy a szemközti olda­lon is elkészül ugyanez a munka. De hiába várták. Aki a Finomszerelvénygyár felöl jön, alaposan körülnézhet, hová lép le a buszról, aki meg itt várakozik, hogy be­utazzék a városba, jobb hí­ján az út szegélykövén egyensúlyozhat Már ha elég ügyes és fiatal hozzá. Ha nem, akkor menthetetlenül elmerül bokáig a sárban. Igazán szerény kívánság. Ha az egyik oldalon megcsi­nálták a helyijárati megállót, készüljön már el végre a má­sik oldalon is. Nem kerülne sokba. És annyi kellemetlen bosszúságtól megkímélné az utazókat. Reméljük, e szerény ké- réáj amelyet Kelemen János tolmácsolt az ott lakók ne­vében, meghallgatásra talál az illetékeseknél. Oktatás — vetélkedővel A szakszervezeti tisztség- viselő^ kibővített jog- és ha­táskörének alaposabb megis­merő'éré az ÉDOSZ Közpon­ti Vezetősége az oktatás já­tékosabb formáját is kezde­ményezte az elmúlt év őszén, így került sor Hatvanban a helyi cukor- és konzervgyár­ban a bizalmiak és bizalmi helyettesek vetélkedőjére, amelyre mindkét helyen elő­készítő tanfolyamon „ala­poztak” a versenyzők. Öt-öt előadás után e hónap elején tartották a hatvaniak első „összecsapását”, amelynek alkalmával a cukorgyárban 82, a konzervgyárban pedig 62 dolgozó „állt rajthoz”. A résztvevők írásban adtak vá­laszt a témával összefüggő kérdésekre, majd a tovább­jutók — a napokban — már a döntő nehezebb próbatéte­lét állták. A cukorgyáriak közül végül is Rumanóczky Dénesné, a konzervgyáriak­ból pedig Ludvig József mu­tatta a legjobb teljesítményt, így két-két társukkal együtt ők kerültek az április 16-i megyei döntőbe. Ködmön Ferenc Hatvan pedig a Gondolat Kiadó „Af­rikai vadászemlékek” cím­mel Kittenberger Kálmán és az ő írásait közölte. Sokáig élt Abesszíniában, ahol orvosi tevékenységet folytatott. A háború után hazatérve, körzeti orvosként dolgozott, szociológiai tanul­mányokat végzett, egészen 1971-ben bekövetkezett ha­láláig. Ügy gondolom, nem felesleges ezeket az adatokat közreadni. Elekes Éva Balassagyarmat KlSZ-munka Mátraszentimrén Jubileumra készülve A Helyiipari és Városgon­dozási Dolgozók Szakszerve­zete az idén ünnepli megala­kulásának 25. évfordulóját. A jubileum méltó megünnep­lésére a HVDSZ Heves me­gyei Bizottsága programot dolgozott ki. A szakszerveze­ti jubileumra való készülő­dést összekapcsolták a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom megünneplésével. A vállalásokat minden üzem­ben a vállalati célkitűzések­nek megfelelően tették, 1977- re meghirdették az „Egy bri­gád, egy elfogadott újítás” mozgalmat, ezen túlmenően bekapcsolódnak a szociális* ta brigádok a DH-munka- rendszerbe, a „Munkád mel­lé add a neved” és a „Vedd észre és tedd szóvá” mozga­lomba. A HVDSZ alapszervezetei- nál az év első felében társa­dalmi munkát is szerveznek a munkahely tisztán tartásá­ra, a környék szépítésére, parkosítására. A szakszerve­zeti bizottságok jubileumi őrjáratokat, munkavédelmi oktatásokat tartanak, filmve­títéssel egybekötve. A költ­ségvetési és városgondozási üzemek „Ki minek mestere” versenyt rendeznek. A HVDSZ elnöksége által meghirdetett „25 év emléke­zete” és „Hűséggel” című pá­lyázatokon részt vesznek az alapszervezetek, s ennek ke­retében olyan vállalatok mu­tatkoznak be, amelyek 1977- ben ünnepük fennállásuk 25. évfordulóját, mint többek közt a Patyolat, a Finom- mechanikai Vállalat, a gyön­gyösi IKV. Fotópályzatot is hirdet­tek „A munka szépsége” címmel. A legsikerültebbe­ket megyei, illetve országos kiállításokon mutatják be. Szerepel a jubileumi prog­ramban bizalmiak és szocia­lista brigádok vetélkedője, megyei munkavédelmi ve­télkedő, valamint nyári és téli sportnapok. A gazdag jubileumi prog­ramot befejezendő ünnepi üléseket tartanak, ahol 6or kerül a HVDSZ aktivistái­nak kitüntetésére is. Váradi Anna Eger Országos első Rózsa Zsuzsanna A 700 éves Sopron város adott otthont az első orszá­gos szolfézsverseny résztve­vőinek. A kiválóan szerve­zett versenyen 29 zeneiskola 171 tanulója vett részt. Sző­kébb hazánkat, Heves me­gyét ezen a versenyen a He­vesi Állami Zeneiskola négy­tagú kis csapata (Nagy Ma­riann, Nagy Márta, Rózsa Zsuzsa és Szabó Éva) képvi­selte dr. Kádár Imréné ta­nárnő vezetésével. Az érdekes, sokszínű ver­senyen több szólamú ének­lésben, hallás utáni dallam­írásban, hangzatfelismerés- ben, lapról éneklésben és társas zenében mérték össze tudásukat a versenyzők. A nemes versengés második korcsoportjában hevesi si­ker született: Rózsa Zsuzsan­na, a Hevesi Zeneiskola nö­vendéke első helyezést ért el. Értékes ajándékkal, szak­mai tapasztalatokkal gazda­godva tért haza a kis kül­döttség a történelmi múltú városból, ahová elvitte me­gyénk és Heves nagyközség zeneoktatásának jó hírét. Szabó Tivadarné Heves Dr. Mészáros Kálmán emlékezetére Szűkebb pártriám Gyön­gyös, a Mátra vidéke. Érthe­tő tehát, hogy jegyzetfüzettel, tollal a kezemben szurkol­tam végig a Berze Nagy Já­nos Gimnázium 6 tagú cso­portjának szereplését azon a múzeumi vetélkedőn, ame­lyet a budapesti Természet- tudományi Múzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum szerveztek. A hat gimnazis­ta kedvesen, okosan mutatta be a Mátra kőzet- és ás­ványvilágát, paleontológiái anyagát, a vidék faunáját és flóráját. A mátrai erdőkről szinte költői ihletéssel be­széltek, s dr. Nagy Gyula, a vadgazdálkodásról és a ter­mészetvédelemről adott ér­tékes kiegészítést a diákok feleleteihez. Az őszi és tavaszi dioráma részletes hangulatfestő be­mutatása, a madárhangok bejátszása megkapóan idéz­te a Mátrát. A diákok szak­tárgyi felkészültsége, helyi és környezetismerete, termé­szetszeretete jogos büszke­séggel töltötte el patrióta szívemet. Az iskola és a mú­zeum közvetlen kapcsolatát is jólesett nyomon követni — mint gyakorló népműve­lőnek. Hiányoltam azonban, hogy a csoportok egymásnak feltett kérdései közül hiány­zott dr. Mészáros Kálmán nevének felelevenítése. Leg­alább a gyöngyösiek szólhat­tak volna róla. / Mészáros, mielőtt neves Afrika-vadász lett volna, orvosi diplomá­val a gyöngyösi kórházban dolgozott, mint alorvos. Gyöngyös híres emberei kö­zött ő is számon tartandó. Sajnálatos, hogy a Termé­szettudományi Múzeum sem szerepeltette, pedig 1957-ben, amikor a tűzvésztől elpusz­tult a Nemzeti Múzeum Kit­tenberger Kálmán állattani gyűjteménye, ő négy orosz­lán bőrét ajándékozta oda több trófeával együtt. Azt sem árt tudni róla, hogy egyik úttörője volt az iro­dalmi vadásztörténeteknek, 1938-ban a Stádium Könyv­kiadó jelentette meg „Abesz- színia, a vadászok paradicso­ma” című könyvét, 1970-ben Községünk fiataljai szét­szórtan dolgoznak különbö­ző helyeken, de a felnőttek is, a legtöbben Galyatetőre, Mátraszentistvánra, Mátra- szentlászlóra esetleg a csip­késtetői csillagvizsgálóba járnak dolgozni. így azután nehéz összefogni a KISZ és a különböző tömegszerveze­tek munkáját. Mióta fiatal­jaink vidéken találnak mun­kát, hétköznaponként na­gyon csendes a község. An­nál élénkebb az élet hét vé­gén, amikor találkoznak ha­zatérő gyerekeink. A gyön­gyösi városi KISZ-bizottság patronálásával a napokban újjászerveződött, s 20 taggal megerősödött községi KISZ- alapszervezetünk. Mindany- nyian bízunk abban, hogy az új vezetőséggel az élén a KISZ méltó örököse és folyta­tója lesz a hagyományoknak. Erről tanúskodik elkészült új tervük is. A magyar és szlovák népi együttes nyom­dokain haladva készülnek az idén a sajátos hegyi és erdei népszokások bemutató­jára. Fellendülőben a sportélet, a tájékozódási versenyekbe bevonják az itt üdülő fiatal­ságot is. Az erdei tornapá­lyán bemutatókkal igyekez­nek kedvet ébreszteni a test­neveléshez. És természetesen nem marad el a fiatalok ter­véből a politikai továbbkép­zés, a pesti színházlátogatás és viták a tv-adások nyo­mán. Zakubszky László, Mátraszentimre Jubiláló takarékszövetkezet Füzesabonyban 20 évvel ezelőtt. 1957. februárjában ala- ' kult meg a takarékszövetkezet. A közelmúltban megtartott küldöttgyűlésen az igazgatóság beszámolójában külön is köszöntötték mindazokat, akik közreműködtek a takarék" szövetkezet megalakításában és az elmúlt 20 év alatt is segítették munkáját. Óriási volt a fejlődés 20 esztendő alatt A szolgáltatá­sok évről évre nőttek, az összes pénzforgalom meghaladta a 200 'millió forintot. A betétállomány induláskor 89 millió forint volt, 76 végére 105 millió, 27 millió forintot kölcsö­nöztek 3600 dolgozó részére. A- mezőgazdasági kölcsönigé­nyek kielégítésére csaknem 2,5 millió forintot fordítottak. Számottevő segítséget nyújtott a takarékszövetkezet a ház­tartások korszerűsítéséhez. A taglétszám elérte a 9200 főt, a részjegyalap a kétmillió forintot. Összességében megállapítható, jól dolgozott a takarék- szövetkezet, amely 1977. január 1-vel egyesült a Poroszló és Vidéke Takarékszövetkezettel. Magyari Ilona, Füzesabony Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál hagyományai vannak a szo­cialista brigádok kollektív kirándulásainak. E kirándu­lásokat tapasztalatcserékkel kötik össze. 52 ilyen kirán­duláson jártak különböző élelmiszeripari üzemeknél, a Salgótarjáni Üveggyárban, sőt eljutottak Csehszlovákia és Lengyelország különböző éielmiszerfeldolgozó gyárába is. Az idén a vállalat új pa­noráma autóbuszt vásárolt, s az első kirándulásra az új autóval a hatvani üdítőital­palackozó üzem kollektívája indult. Egerbe látogattak, ahol megnézték a pincésze­tet, a Vasút úti és az ár- nyékszalai palackozóüzemet. A legtöbb időt természetesen a Csákány utcai üdítőital­palackozóban töltötték, ahol ugyanolyan gépsoron dolgoz­nak, mint ők. A hatvaniak gazdag tapasztalatokkal tér­tek haza. Lukács András, Eger Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol Megtették az első lépéseket Olvastam a Népújság már­cius 20-i számában a „Recsk nagyközség akar lenni” cí­mű cikket. Azt hiszem, min­den recski lakos jóleső ér­zéssel olvasta és kísérte fi­gyelemmel szűkebb pátriánk fejlődését. Valóban nagyon fontos létesítmények épültek az elmúlt egy-két évtized­ben. De véleményem szerint azok a sorok, amelyek a község higiénikus, esztétikai és rendezett voltára utaltak, talán kissé koraiak. Van a Felszabadulás utcában, a ré­gi iskola mögött egy lefo­lyástalan terület, ahol há­rom-négyszáz négyzetméte­ren víz áll. Ez — úgy vélem — rendkívül egészségtelen, most is három-négy hónap­ja tart ez a helyzet, s min­den esős időszakban megis­métlődik. A dolog a legkel­lemetlenebb annak az 5—8 családnak, de a környéken lakóknak is. Ügy vélem, ez is megér egy tanácsi intéz­kedést. Zárit Mihály, Recsk ir Tájékozódtunk a községi tanácsnál, ahol valóban is­merik ezt a létező problé­mát. Oka: korábban községi árok vezetett a kertek alján, ezt az árkot azonban időköz­ben betömték. A községi ta­nács vezetői a közelmúltban tartott helyszíni szemle alap­ján úgy döntöttek, hogy köz­területen a helyi termelő- szövetkezet árokásó gépével új árkot ásnak, azonban a kertekből a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk a víz le­vezetéséről. Közösen ez is megoldható — s remélhetően az érintettek is megadnak minden segítséget. KOSSUTH 8.27 Bárdos Lajos— Pákolitz István: Énekeljetek! 8JL2 ánvok. asszonyok, B.00 Katedra 9.30 Sulisaitó 10.05 Bellini: Norma 10.22 Csa jkovszki j­hangverseny 12.20 z?nei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Melódiákoktól 14.05 Holnan közvetítjük . . . 14.25 Imoort helyett hazai termelésből 14.55 Ü1 zenei újság 15.30 Kovács Kati énekel 16.00 168 óra 17.30 Dá^id Gvulára emlékezünk 18.45 Rádiószínház 19.54 Lemezmúzeum 20.31 Ouera áriák 21.05 Nótaest 22.15 K""v**4>tés az asztalitenisz VB-TŐI 22 30 A beat kedvelőinek 23.15 Richard Strauss: Symphonia Domestica PETŐFI 8.03 Verbunkosok, népdalok. néptáncok 9.15 válaszolunk hallgatóink­nak 9.33 Heti lanszemle 9.33 Miltatvin operettjeiből 10 oo Szabad szombat 12.00 Fúvószene 12.32 Kamaramuzsika 12.59 Z-cbnénz 13.33 Kórusok 14.00 Fiataloknak? 14.45 Ezvütt — egymásért? 15.48 R<rv tóival 16.03 Lili és Szabó Miklós énekel 16.33 F'özveHt s a ZTF—FTC és a Vasas—Dunaújváros bainoki labdarúeő-mér- k*rés n félidejéről 17.?5 ö+*rni tea 18 33 Daloló. muzsikáló tálak ?s.46 Snortkrónika 10.23 A becsületes megtaláló 19.45 Magnósok. figyelem 20 33 Böngészde 21.33 A Magyar Rádió K>r-ntbv-szfnoada 22.33 Borisz Godunov 23.15 Slágermúzeum Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — Hírek — RUmusrodeó 18.00 Hétvégi kaleidoszkóo MAGYAR 9.00 Tévétoma * 9.05 A hipnotizőr 9.35 Az első nvár (Szovjet film) 10.45 Nyugalmunk érdekében 13.10 Vitézek (Spanvol filmsorozat) 13.35 Az utolsó gyalogos (NSZK film) 15.00 Magyarokkal Afrikában 15.25 Közművelődés közelről 16.10 A Színházművészeti Szövetség közgyűléséről 16.25 A magvar fotográfia története 16.50 Egvmilli6 fontos hang­jegy 17.10 Hétvégén a hétközna­pokról 18.10 Ki mit tud? 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 A hazudós Billy (Angol film) 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Munkácsy (Dók.film) 22.40 Chopin: Etűdök POZSONYI 19.00 Híradó 19.50 Fantomas haragszik (Francia—olasz film) 21.25 Sporteredménvek 21.35 Az egész család énekel 23.05 A jubileum (Szovjet eg.vfelvonásos) mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor: Pókfoci Színes magvar film Este 8 órakor: A második utca foglyai Színes szinkronizált amerikai film Este 10 órakor: Éjféli cowboy EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-1)7) du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: Isztambuli akció Színes csehszlovák film ÜTTÖRÖ MOZI: du. 3 órakor Csínom Palkó GYÖNGYÖSI PUSKIN: Düh GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Rendet csinálok Ameriká­ban és visszatérek HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Szöktetés KOSSUTH: ttdü’ők FÜ7W«490NY: Duroc. a katona PÉTERVASARA! Kísértet Lublón l 4 Üzemlátogatáson itthon és külföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom