Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
. Itt van például s nyitva tartás kérdése. Ki kell-e szolgálni a vásárlót záróra után? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata nevű jogszabálygyűjtemény kimondja, hogy a záróra előtt érkezett vevőket a záróra után is ki kell szolgálni. A nyitva tartás Idejét egyébként a kereskedelmi vállalat igazgatója, illetve a szövetkezet elnöke állapítja meg. Erről az üzlet bejáratánál kifüggesztett táblán kell tájékoztatni a vásárlókat. Ha átmenetileg — például leltár vagy karbantartás miatt — bezárnak egy boltot, arról hasonlóképp kell értesíteni a vevőket, sőt, arról is informálni kell őket, hol találnak a közelben Hasonló üzletet. Az eladás alapvető szabálya, hogy az árut a vevő kívánságának megfelelő súlyban, méretben, illetve csomagolási egységben kell kiszolgálni. A kérdésre tehát: „Lehet-e öt dekával több? — jogunk van nemmel felelni. Jogunk van ahhoz is, hogy vásárlás előtt megnézzük az árut, megismerjük árát, használati módját s — amennyire lehetséges — minőségét is. A mérés körül ma már ritkábbak a viták, a szabálytalanságok, de azért jó, ha tudjuk: a kért árut az eladó a vevő előtt köteles lemérni, s a mérleget nem szabad áruval vagy más tárgyakkal eltakarni. A boltokban arra is kötelesek lehetőséget biztosítani, hogy a kiszolgált áru súlyát az üzletben elhelyezett ellenőrző mérlegen fizetés előtt magunk is ellenőrizzük. Ez vonatkozik az előre csomagolt árukra is! Csomagolás... Ezen is már sokat vitatkoztunk, pedig a jogszabályok viszonylag egyértelműen rendelkeznek. Csak viszonylag, hiszen azt mondják, hogy az árut a vevőnek elszállításra al- kalmasan csomagolva kell kiszolgálni. Persze elszállítani lehet azt is, ami csak papírba van burkolva, de minden esetre jobban örüNyitva tartás, mérés, csomagolás A VÁSÁRLÁSSAL kapcsolatos jogi kérdésekről kívánunk MOST TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTANI AZ OLVASÓNAK. BAR EZEKET A JOGOKAT ALTALANOSSAGBAN mindenki ismeri, mégis megesik, hogy — OKKAL, VAGY OK NÉLKÜL — VITÁBA KEVEREDÜNK AZ ELADÓVAL. MÁSKOR NEM SZÓLUNK, DE ÜGY ÉREZZÜK: MÉLTÁNYTALANSÁG ÉRT BENNÜNKET. MIKOR VAN IGAZUNK, MIKOR NINCS, S MIT TEHETÜNK IGAZUNK ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT? ERRE A KERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLÁTÁS MŰKÖDÉSÉT SZABALY’OZÓ RENDELETEKBÖL, UTASÍTÁSOKBÓL, ELŐÍRÁSOKBÓL KAPHATUNK VÁLASZT. lünk, ha a pulóvert vagy a cipőt fogóval ellátott, ízléses tasakban nyújtják át. Az élelmiszerek csomagolásának módjáról külön rendszabályok intézkednek. i Ezek szerint a csomagolásnak óvnia kell az árut a szennyeződéstől, a minőség- romlástól, a fertőzéstől. A diétás, a vitaminnal dúsított élelmiszereket, a gyermektápszereket csak ipari csomagolásban szabad forgalomba hozni. A kenyeret viszont úgy kell becsomagolni, hogy a papír az árut teljes egészében fedje! S ezért nem szabad semmit sem felszámítani. Többlet- költség megfizetését egyébként is csak akkor szabad kérni, ha a boltban az árut — külön kívánságunknak megfelelően, de a szakmai szokástól eltérő módon — például díszdobozba —- csomagolják. • A fogyaszthatóság határideje Szavatosság, jótállás, fcr gyaszthatóság határideje — ezek a fogalmak sok ponton érintkeznek, de tartalmuk eltérő. A kereskedelem kétféle felelősséggel tartozik az eladott áru minőségéért: általában szavatossággal, de a termékek egy csoportja — elsősorban a tartós fogyasztási cikkek esetében — jótállással. A szavatosság a termék átadáskori állapotáért vállalt felelősség, vagyis azért felel az eladó, hogy a terméknek, amikor átvesz^- 6zük, sem nyílt, sem rejtett hibája nincs. A jótállás viszont azt jelenti, hogy az eladó garantálja1 a termék a jótállás (más szóval: garancia) idején — ami általában egy év — hibátlanul fog működni. A szavatosság és a jótállás nyújtotta lehetőségekre a későbbiekben még visszatérünk most vizsgáljuk meg közelebbről a harmadik fogalmat, a fogyaszthatóság határidejét. Ezt a gyorsan romló élelmiszereken kell feltüntetni, méghozzá a •naptári hónap és nap számszerű megjelölésével, olvasható, sőt szembetűnő módon. Ennek a határidőnek a letelte után az élelmiszert a forgalomból lei kell vonni, tilos árusítani. Mivel a fogyaszthatósági idő világos feltüntetésének — technikai okokból — az élelmiszeripar még nem mindig tud eleget tenni, jó, ha ismerjük ezeket a határidőket. Plusz tíz fok alatti hőmérsékleten történő tárol át; esetén egy napig fogyasztAz előzőekben már említettük, hogy a kereskedelem felelősséget vállal az eladott áru minőségéért. Az egyik fajta felelősség a szavatosság, amely arra vonatkozik, hogy a terméknek az eladáskor sem nyílt, sem rejtett hibája nincs. Ez a felelősség azt jelenti, hogy 2ia a tennék mégis hibásható a többi között a*tej, a tejszín, a levescsont, 2 napig a hús, a hurka, a tejföl, a tehéntúró, a krémsajt, 3 napig a felvágott, a főtt füstölt hús, a joghurt, a kefir, a juh túró, a körözött, 5—6 napig a vaj. A nem gyorsan romló, huzamosabb ideig tárolható élelmiszerek csomagolásán nem a fogyaszthatóság határidejét kell feltüntetni, hanem azt az időt, ameddig az élelmiszer eredeti minőségét megőrzi. Ennek eltelte után az élelmiszer csökkent minőségűnek minősül; csak csökkentett áron szabad forgalomba hozni. Tilos forgalomba hozni csökkent minőségű tejet, tejterméket, kenyeret, péksüteményt, cukrászsüteményt, gyermektápszert, gyermekkonzervet! A kozmetikai, a háztartásvegyipari áruk egy részét csalt a gyártási idő feltüntetésével szabad forgalomba hozni. Ezt az időt gyakran nem az egyedi, hanem a gyűjtőcsomagoláson tüntetik fel, a vásárló tehát. nem okvetlenül látja, de kérdésére az eladó felvilágosítással szolgál. A különféle vegyiárukat a gyártástól számított 3—24 hónapig szabad forgalmazni, ezután legfeljebb csökkentett áron árusíthatják. Ezek a határidők — ha nem is tudjuk valamennyit ellenőrizni — magyarázatot nyújtanak arra, miért rendeznek időnként árengedményes kiárusítást például konzervekből, testápolószerekből. nak minősül — jogosan reklamálhatunk. Ha a hiba nyílt, tehát egyszerű szemrevételezéssel megállapítható — például az egy párként eladott harisnya darabjai eltérő színűek vagy más méretűek — a vásárlástól számított nyolc napon belül vihetjük vissza a boltba. Ha a hiba csak használat közben vagy hosszabb idő után derül ki, tehát rejtett, akkor hat hónapon belül lehet minőségi kifogással élni. Mindkét esetben szükségünk van viszont a reklamációhoz a blokkra, amellyel igazolni tudjuk a vétel idejét és helyét. Ha elvesztettük, esetleg tanúkkal, vagy az árut hazaszállító vállalat nyugtájával bizonyíthatjuk, hogy a kifogásolt minőségű holmit ott vettük, ahová visszavisszük. ' A minőségi kifogással forduljunk a boltvezetőhöz: ha a blokkal együtt, időben visszük vissza az’ árut, nem utasíthatja el kívánságunkat. Ha az üzletvezető kifogásunkat nem tartja alaposnak, vagy a hibát csak műszeres, laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani, akkor köteles az árut elismervény ellenében átvenni és a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézetnek megküldeni. Az intézet szakvéleménye a boltra nézve kötelező, s a vizsgálat eredményéről a vásárlót értesítenie kell. Amennyiben minőségi kifogásunkat a boltvezető vaav a KERMI jogosnak ítélte, a hibás árut általában hibátlanra cserélik. A jogszabályok azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy Egészségünk védelme érdekében sokféleképp gondoskodnak arról, hogy csak kifogástalan minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba, mégis megesik hogy romlott, fogyasztásra alkalmatlan ételt vásárolunk. Ilyenkor rövidebb úton köszabadon válasszunk: ugyanolyan, de hibátlan árut kérünk cserébe, vagy a vételár ellenében visszaadjuk a hibás árut, vagy kérjük a hiba kijavítását, vagy az ár leszállítását. Ez utóbbiakra ritkán kerül sor — a sima csere a legegyszerűbb elintézési mód mindkét fél számára. Megesik azonban, hogy a boltban éppen nincs pontosan olyan színű, fajtájú, méretű hibátlan áru, amilyet eredetileg vásárolni akartunk. Ilyenkor nem vagyunk kötelesek sem más fajtát elfogadni. sem várni, amíg a megfelelő beérkezik. Kérjük vissza a vételárat, s nem kell engednünk a boltvezető ajánlatának sem, hogy „vásároljuk le” az összeget Előfordul, hogy a minőségi hiba folytán olyan kár ér bennünket, amely meghaladja az áru árát Például már megvarrattúk a szövetet, amikor kiderült, hogy az használatra alkalmatlan. Ilyen esetben kérhetjük a fazondíj és a felhasznált kellékek értékének megtér1 rítését is. Az elmondottak csak az iparcikkekre vonatkoznak, az élelmiszerek rossz minősége esetén más módon kell eljárnunk. telesek a boltok minőségi kifogásunkat elintézni, mint az iparcikk esetében. Míg más árukat mindig oda kell visszavinni, ahol vettük, s ennek igazolására a blokk felmutatását is kérhetik, a hibás élelmiszereket, háztartásvegyipari és kozmetikai készítményeket minden olyan üzletbe visz- szavihetjük, amelynek profiljába tartozik annak árusítása. Reklamációnkat még azzal sem utasíthatják el, hogy az adott terméket éppen néni tartják raktáron, vásárlásunk időpontjában nem forgalmazták. A hibás élelmiszert, háztartási vegyiárut, kozmetikai cikket a bolt azonnal köteles kicserélni vagy visz- szavenni; a kártalanítást nem teheti függővé a KERMI szakvéleményétől. Viszont köteles a bolt minőségvizsgálatot kérni — de ezt már csak a saját tájékoztatására, a vevő kártalanításától függetlenül — akkor, ha az áru fogyasztása vagy használata az egészségre káros volt. Konzérvet vagy egyéb, zárt csomagolású árut annak felnyitása után, a hibát észlelve azonnal reklamáljunk, mert ellenkező esetben nem lehet megállaoí- tani, hogy az eleve romlott volt — tehát a szavatossági időn belül vált fogyaszt- hatatlanná —, vagy pedig a csak a felnyitás után napokkal, hetekkel. Ha az árun a szavatossági időt — Egyes áruházakban a karácsony utáni napokban külön részleget állítanak fel az ajándékok cseréjére. Ilyenkor általában minden különösebb indoklás nélkül, valamennyi üzletben visszaveszik, becserélik a hibátlan árut is. És máskor? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata szerint, a boltok kötelesek a hibátlan árut is kicserélni, ha a vevő úgy kívánja. Ennek feltétele, hogy kívánságunkat a vételtől számított 8 napon belül jelezzük, § hogy a terméket használatlan állapotban vigyük vissza. Természetesen oda, ahol vettük, s a vétel helyének és idejének, igazolására ebben az esetben is jó, ha fel tudjuk mutatni a blokkot. Az idézett szabályzat kivér telt tesz az élelmiszerek, az egyészségügyi, a kozmetikai, az alsóruházata cikkek és a „A jótállás a termék minőségéért vállalt fokozott helytállás. Azt jelenti: az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladott termék a jótállás teljes ideje alatt hibátlanul fog működni. Ha pedig mégsem, úgy annak javításáról, az alkatrészek, vagy, ha szükséges, az egész készülék cseréjéről ingyen gondoskodik, sőt, megtéríti a vevőnek (a tulajdonosnak) a termék hibája folytán jelentkező kárát és költségét.” Így fogalmazta meg a jótállás lényegét a Belkereskedelmi Minisztérium jogi osztályának vezetője. A dolog egyszerűnek tűnik, mégis igen bonyolult és sok tehát azt az időt, amelyen' belül még reklamálhatunk — rejtjelesen vagy egyáltalán nem tüntették fel, akkor a minőségi kifogást a bolt arra hivatkozva nem utasíthatja el, hogy lejárt a szavatossága. Viszont a gyorsan romlo élelmiszerek nyílt hibáját (tehát például ha a sonka elszíneződött) csak addig kifogásolhatjuk, amíg a boltból az ' árut nem vittük ki. Ezért — bármilyen kényelmetlen — a gyanúsnak tűnő felvágottat, sajtot . még az üzletben vizsgáljuk meg, s ha hibát észlelünk, azonnal jelezzük. A hibás élelmiszereket, kozmetikumokat és háztartásvegyipari árukat — mivel itt sem a megjavítta- tás, sem a vételár leszállítása nem jöhet szóba — a bolt vagy visszaveszi, vagy hibátlanra cseréli. Másfajta árut nem vagyunk kötele-1 tsek elfogadni, sőt, a kozmetikai cikkeket a boltnak nem is szabad más termékre becserélni: vagy egyenértékű, kifogástalan minőségű cildket ad helyette, vagy a vételárat téríti vi6z- sza. gyermekjátékok esetében, amelyek cseréjét egészség- ügyi okokból tiltja. Ám, ha e termékeket sértetlen gyári csomagolásban visszük vissza, akkor nincs ok a csere megtagadására. A könyvek cseréjét az előírások a boltvezetőkre bízzák, akik, ha hibátlannak találják a könyv valamennyi lapját, a vételtől számított 8 napon belül általában készséggel kicserélik. Bonyolultabb azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a cseréje, amelyeket jótállással árusítanak. A garanciáról szóló rendelet szerint ugyanis, ha a termék a vásárlástól vagy az üzembe helyezéstől számított 3 napon belül romlik el, akkor nemcsak a díjtalan javíttatásra van mód, hanem a cserére is. A jótállás azonban csak arra az esetre terjed ki, ha a készüléket már használatba vettük, s az hibásnak bizonyult vitára ad alkalmat. Köztudott, hogy a jótállással eladott termékek javításáról a szervizek hálózata gondoskodik, ezek címét a jótállási jegyen feltüntetik. De például: mikor jön a lakásunkra a műszerész, mikor kell nekünk a szervizbe vinni a hibás tárgyat? S, ha nekünk kell, ki viseli a szállítás költségeit? , Általában a lakásunkon kell megjavítani a rögzített bekötésű termékeket (például; csillár, bojler), a 10 kilónál súlyosabb árukat, s azokat, amelyeket a tömegközlekedési eszközökön nem tudunk magunk szállítani. Más * termékeket nekünk kell a szervizbe vagy a begyűjtő- helyre eljuttatnunk. A posta- költséget, vagy a leggazdaságosabban igénybe vehető távolsági szállítás költségét a szerviz köteles megtéríteni. Meddig tarthat a javítás? A rendelet szerint 8 naoig. Ám a szervizek alkatrészhiánnyal és egyéb gondokkal küzdenek, ezért a javítás gyakran elhúzódik. A hiba bejelentésétől számított 15 napon belül a szerviznek már kölcsönkészüléket kell adnia, 60 napnál is tovább húzódó javítás esetén —, vagy 30 nap elmúltával akkor, ha nem adtak köle~ inkészüléket — kérhetjük a hibás termék kicserélését. Csereigénnyel léphetünk fel akkor is, ha a termék nem javítható, vagy a javítás után sem lehet használni, ha már ötször javították és hatodszor is elromlott, és abban az esetben is, ha az üzembe helyezés után 3 na* pon belül romlott el. A cserére iogosító utalványt a szerviz adja ki, az új készülékért oedig ott kell jelentkeznünk, ahol az eredetit vásároltuk. (Ha három napon belül romlott el a készülék, nem kell a szervizhez fordulnunk: a cserét közvetlenül a boltban intés*1 he tjük -élj Hibás minőségű élelmiszerek cseréje A hibátlan áru cseréje A jótállásról ■A A hibás áru cseréje
