Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
Egy szál ingben Dohos László regénye ■ a szlovákiai magyar széppróza legújabb és legsaébto alkotása: Dobos László Egy szál ingben című regényei Nagyszabású tabló a szlovákiai magyarság több mint fél évszázados életéről, 1918-tól egészen a jelen korig. Dobos Lászlónak egy műve már eddig is szerepelt a legjobb szlovákiai magyar regények között. A Földönfutókat Duba Gyula Szabadesés, Mécs József Adósságtörlesztés, Rács Olivér Megtudtam, hogy élsz című regényei között tartotta számon az irodalmi köztudat. Művei nemcsak prózairodalmunkat gazdagították, hanem a nemzeti és nemzetiségi önismeretet is tudatosították az együttélés emberi követelményeit, a történelmi szükségszerűség korparancsait. Dobos László Fábry Zoltán szellemébein műveli az elkötelezett valóságirodalmat. Eddigi regényei elé mottóként lehetne írni József Attila szávait: „Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani”. Az egyéni és nemzetiségi múlt vizsgálatát már első regényével elkezdte. A Messze voltak a csillagok főhőse egy nagy veszteségélmény hatására gondolja végig életútját, vet számot sorsával. A Földönfutók azt példázza, hogy az emberiségigény helytelen légkörben a hatalom emberét és a kitaszítottakat egyaránt tragédiába sodorhatja. A földönfutók sorsa lehet a születés, de lehet az embertelenség következménye is. A társadalmi létbe, közösségi sorsba ágyazott személyes tragédiákon túl az emberség szolidaritását is megmutatja. Az élet nagy titkát így összegezi: „az ember élje a maga életét, s ha bántják, ordítani se szégyell- sen”. Az Egg szM ingben regényvilágábars új színtéren ját4 szódik a cselekmény, az ábrázolt történés. Nem a Bodrogköz, nem a királyhelmeci kéklő szőlőhegy tárul az olvasó elé, hanem az árvíz pusztította Csallóköz népének sorsa. A pusztító árvíz valóságos sorscsapás, igazi próbatétel a táj lakóinak életében. Földönfutásukat természeti katasztrófa okozza, amely az emberi megpróbáltatások sűrített szimbólumává nő. A dunai gátszakadás nemzedékek munkáját semmisítette meg. A vízben rombadőlt házak, falvak, testileg, lelkileg megrokkant emberek várják sorsuk megváltását. ’ Tárgyi valóságot, társadalmat és embert mélységben láttató óriási tükör az árvíz. Az író történelmileg és társadalmilag meghatározott ember- és magatartástípusokat, az egyéni áldozatvállalás és a közösségi összefogás példáit örökítette meg kiteljesedett realista szemlélettel. A gon’ dolati telítettséget mély valóságismeret, reális helyzettudaü növeli. Bátran él a sűrítés, az idősíkváltás megoldásaival. A leírások pontossága, a nyelv ereje, érzékletessége a realista ábrázolás hitelét, objektivitását erősíti. Síkföldi árvízről, térben és időben helyüket kereső emberekről mély gondolatisággal, a szellem emberének elkötelezettségével szól Dobos László. A valóságos történet valóságos példázata: egy szál ingben mindent elvesztve is őrizni kell az emberhitet, a megtartó értékeket, vállalni az emberi cselekvést. Az író hőseivel együtt megtanulta: ősz- bzetartozva, mégis sokfelé ágazva kell embernek megmaradni, az életet valami miatt valamiért mindig újra kell kezdeni. Történeti érvényű képekben mutatja be a háború szörnyűségeit, az impérium- és határváltozások következményeit, a lengyel menekülteket, akik önmagukat megőrizve mentik Lengyelország jövőjének reményét is. Így válik az Egy szál ingben nemcsak egy nemzetiségi kisebbség regényévé, hanem olyan remekművé, amelynek olvasmányélménye mindenki számára tartogat eszmei és emberi mondanivalót. CS. VARGA ISTVÁN 1 Vagya? Hanti Valériában Bortnyik Sándor- emlékkiállítás Bortnyik Sándor a magyar szocialista képzőművészet egyik úttörő jelentőségű mestere. Több mint fél évszázados művészpályája századunk haladó törekvéseinek hatására, azokra hatva alakult, bontakozott ki. Bortnyik Sándort azok között a művészek között tarthatjuk számon, akik többkevesebb elszántsággal igyekeztek elszakadni a burzsoá konvencióktól, s új eszközök után kutattak, hogy hivatásukat a történelmi megpróbáltatásokat, a háborúért fé-i lelős hatalmi organizmustól függetlenítve teljesíthessék. Már 1916-tól a kétkezi szegények ábrázolásával foglalkozott, ám a passzív együttérzés magatartása mellett ösztönösen megtalálta a cselekvő szolidaritás motívumait is. Ugyanakkor elemző kísérletekbe kezdett a vizuális formákat illetően, s elérkezett az akkoriban újszerű geometrizmus teljes elvonatkoztatásáig. _ A forradalmi hónapokban készült linómetszetei (Kommunista Köztársaságot, Lenin, Liebknecht, Vörös nap) és festményei (Vörös mozdony, Vörös gyár, Vörös május) a korszerű mondanivaló megértését bizonyítják. Műveiből a mai tárlatlátogató is hiteles tájékoztatást kap arról a szellemi atmoszféráról, melyben akkor művészeink dolgoztak, s melyet a világnézeti tisztázódás, az időszerű tennivalók vállalása jellemzett Emigrációjának esztendői (1920—25) megerősítették benne azt a meggyőződést hogy a művész legközvetlenebb szakmai kötelességei is a nép sorsához kapcsolódnak; századunkban nem lehet művészeti forradalmat Vörös május (1919) megvívni a kizsákmányolás- mentes társadalomért folyó feladatvállalás nélkül. Ezért vált el útja az úgynevezett „avantgarde”-tóL Miután Bécsből Weimarba költözött, ott a Bauhaus alapítóival folytatott eszmecserék közepette, majd mozgalmi teendőinek tapasztalatai alapján szilárdult meg benne a művészet pártosságának a bizonysága. 1925-ben visszatért Magyarországra Hazajövetelével nem választotta a belső emigráció passzivitását, mert a felszabadulásig eltelt húsz esztendőben sok mindent tett a progresszív gondolkodás terjesztéséért. Horthyék fasizmusa nem kedvezett az ízlésbeli újításnak, művészeti kezdeményezésnek, Bortnyik Sándor mégis új korszakot nyitott a plakátművészetben, az alkalmazott művészet egy sor ágában. Reklámgrafikáinak európai színvonala hozzájárult ahhoz, hogy a monarchikus konzervativizmus bástyáit ki* kezdte az idő. - Magániskolájában, a „Műhely”-ben — melyet a magyar Bauhaus- nak neveztek — sok frisste.■kintetű, vállalkozókedvű ifjú tehetséget nevelt modem hangvételre. Ő maga Modiano-sorozatával, vásárplakátjaival, könyvborítóival, a hírverés különböző műformáival művészettörténetünk neves stüusteremtő- jévé lett, akiről a korabeli műkritika egyértelműen elismerte, hogy különleges érdemeket szerzett a kereskedelmi grafika felvirágoztatásában. 1945-öt követően korábban kipróbált képességei széleskörű működési lehetőséghez jutottak. Mint teoretizálásra hajlamos és alkalmas művész emlékezetes cikkeket írt és előadásokat tartott a szocialista képzőművészet ismérveiről. Bortnyik Sándor, mint pedagógus nyolc éven át főiskolai szinten érvényesíthette rátermettségét, élhetett művésznevelő hajlamainak. A magyar Bauhaus tanítómestere új műtörténeti korszak elindítására készíthette fel akadémiai növendékeit Mint festő is tevékenyen dolgozott, 1976. decemberben bekövetkezett haláláig. Fellini Casanovájáról Fellini 14 filmet készített. Ezt a 14 remekművet a kritika olykor gyűlölködve, olykor csak vitatkozva fogadta. Fellini vitalitása, alkotó képzelőereje, esztétikai érzéke végeredményben mindig a nézők, érzelmeire hatott. Federico Fellini filmművészete a mai Olaszország sixtusí kápolnája. S ez a kápolna most új freskóval, Casanovával gazdagodott. Casanova élete régóta foglalkoztatott. Alapvető elképzelésem az volt ■— mondja Fellini —, hogy festményszerű filmet készítek. Egy festményen minden rajta van. Elegendő rápillantani, hogy minden részletét felfedjük. Az lenne az eszményi, ha egyetlen képből álló örökre rögzített, de mégis mozgalmas filmet készíthetnénk. Nos, a Casanovában megkíséreltem megvalósítani ezt a paradoxont: álló, de korántsem merev képekből állitot-' tam össze a filmet. Casanova az én szememben egy marionett-figura, amely kőkemény tekintettel néz a világra. Casanova számomra Pinocchio. Pinocchio, akiből soha sem lesz ember. Fellini három ízben kezdte meg a forgatást, s ez azt jelenti, hogy három szereplőgárdával dolgozott. A film készítésében több mint ezer személy vett részt: történészek, szakértők, színészek, statiszták, adminisztrátorok. Az eredmény 90 kilométer hosszú film. A Cinecitta stúdióban 90 díszletet építettek fel, hogy megteremtsék Velence, Párizs, London, München, Prága hiteles atmoszféráját. Megépítettek mintegy 10 gondolát, egy aranyhintót, egy hatalmas méretű szobrot, amely egy hajó orrát díszítette, de a stúdióban több száz maszk is elkészült. A forgatás alatt több technikus megsebesült, egyikük életét vesztette. A forgatás vége előtt néhány hónappal a film kópiáját elrabolták, majd később megkerült. A forgatás összköltsége 45 millió francia frank. Az eredmény: Fellini talán legmeseszerűbb álmának megvalósulása. B vénasszonyok nyara olyan lassan úszik el a bányatelep fölött, mint az ökórnyál. Meg-megakad még egy ideig a hegykoszorú csúcsán, és fülledt álmos meleget bocsát a házak piros cserepeire. A hegy déli oldalán cukorrá érik a szőlő, az erdőben piroslik a csipkebogyó, és az egyik kertben második virágját bontja az orgonabokor. Köves Béla az udvar sarkában, a diófa alatti szőlőlugasban ül a kis- sámlin. Kinyújtott lába kilóg a lugas árnyékából, a két otromba fapapucs gazdátlanul hever mellette. A férfi végigtörli tenyerével izzadó arcát, aztán derékig kigombolja az ingét Egy kézzel, ügyetlenül cigarettát kotor elő a szinte lemezzé merevült munkásnadrág zsebéből, a dobozt két térde közé szorítja, meggyújtja a gyufát aztán tüzet vesz a cigarettára is. Ahogy kifújja a füstöt, kínjában megcsikorgatja a fogát Most tanulja, hogyan lehet egy kézzel élni, mert a másikat szétroncsolta a bánya, le kellett vágni. A kórház után sokáig szavát se lehetett hallani. Csak nézte a plafont a néha megmegmozduló légyfogót, és ha a felesége meg akarta etetni, hangos káromkodásra fakadt Szégyellte, hogy úgy bánnak vele. mint valami gyerekkel, és bántotta tehetetlenségé. Éiszakánként saját sírására ébredt és utána sokáig nem tudott elaludni. Sokszor úgy érezte, az a keze fáj, amelyik már nincs. És ilyenkor annyira elkeseredett, hogy nemegyszer utána akart halni elvésztett kezének. C sak a gyerek tartotta benne a lelket. A hatesztendős Pisti. Pedig a legnagyobb fájdalmat akkor érezte, amikor hazahozták a kórházból, és a gyerek nem mert odamenni hozzá. Csak nézte, bámulta kerekre nyílt szemekkel, Orovec János: Félkarú Daidatosz és hiába hívta Köves Béla, hiába unszolta a felesége, a gyerek nem ment közelebb. Mikor aztán felesége, vállalnál fogva oda akarta vinni a gyereket. Pisti felsírt, és elfordította arcát. Köves Béla akkor döbbent rá, hogy a gyerek fél tőle, fél a félkarú apjátóL Azóta nincs esti játék & birkózás a szőnyegen, nincs nevetés, hangos, jókedvű beszélgetés a házban. A kapu nyikorgására Köves Béla felkapja a fejét. A kerten keresztülfut a gyerek, lóbálja az iskolatáskát Amikor az udvarra ér és meglátja az apját megtorpan. Lecsendesedik. Megáll egy pillanatra kifújja magát. Nézi apját, aki nem mozdul. Aztán halkan, toppanó léptekkel elindul a téglajárdán, és bemegy á házba. Kijön a gyerek a konyhából, és távolabb, a tavasszal kivágott öreg körtefa törzsére ül. Lekváros kenyeret eszik. A csirkék a fatörzsön ülnek sorban a. gyerek mellett, mintha közel lenne az este. Aztán oldalra fordítják fejüket és a magasba néznek. Egy csapat galamb — őskori rokonaik — suhan el a háztetők fölött. A gyerek is utánuk kapja fejét, de aztán már nem a galambokat, hanem a színes papír- sárkányt nézi, amelyet a Törökhegy felett lebegtet a szellő. Köves Béla leeresztett szemhéja alól jól látja a gyerek minden mozdulatát. És ha kinyitja a szemét látja a kopár hegygerincen szaladgáló gyerekeket is, amint megpróbálják a magasba bocsátani a színes papírból készült repülőket. ahol meg van kötve — megrántja magát a sárkány, aztán dacosan felveti elejét, s egész testét odá- kinálja a szélnek, nekitámaszkodik a levegőnek, amely egyre feljebb és feljebb hajtja. Fut a gye- . rek, bukdácsol utána az apja. a zsineggombolyag egyre kisebb lesz A sárkány már a völgy fölött repül, farka egyszinten úszik utána. L ihegve állnak meg, és az ég felé fordított fejjel mindketten a sárkányt nézik. A férfi leroskad a fűbe, a gyerek melléül, és ketten fogják a zsineg végét, amire egy kis fadarabot csomóztak. Lassan esteledik. Idefönn a hegyen, még világos van. a völgybe, a házak közé azonban már nem süt be a nap. Az egyforma háztetők kéményeiből a vacsora előtti füst száll egyenesen felfelé. Már éppen be akarják vontatni a sárkányt, amikor a zsineg hirtelen elszakad. A sárkány egy pillanatig még mozdulatlan, aztán táncolni kezd és lassan, szinte játékosan lehull a fűbe. Felhúzzák a cipőt, és lemennek a sárkányért. Elindulnak hazafelé. A gyerek viszi a sárkányt, maga- ; san a feje fölé tartja. A nap átsüt a piros papíron és megfesti a gyerek fehér ingét és fejét is, eltünteti a szépiákét az arcáról. Kézenfogva mennek haza. — Apu — szólal meg a gyerek, és felnéz a férfire. — Miért esett le a sárkány? Köves Béla nem szól, csak szorosabbra fogja egyetlen kezével a gyerek tenyerét. Csak később <, mondja elgondolkozva: > — Aláhullt, mert szabaddá vált. A sárkány csak akkor repül, ha tartja valaki a földről. Ügy, mint én most a te kezedet.. B vénasszonyok nyara úgy . úszott a bányatelep fölött mint az ökömyál. Meg-megakadt egy-két napra még a hegykoszorú csúcsán, de aztán a hideg szelek szétszakították és tovavitték. Visz- szavonhatatlanul megjött az ősz. Már mozdulna is, fel akar állni Ekkor jut észébe, hogy azóta még neon volt kint az utcán. Csak egy pillanatig tétovázik, aztán feláll, érzi, hogy szédül, da aztán határozott léptekkel bemegy a konyhába. Öltözni kezd ügyetlenül, egy kézzel. Mikor fekete ünneplő ruhájában végigmegy az udvaron, a gyerek lecsusszan a kidöntött fatöi-zs- ről, és csodálkozva nézi az apját. Köves Béla meg csak megy a téglajárdán egyenesre feszített derékkal, és az sem zavarja, hogy a zakó egyik ujja üresen lóg a teste mellett. A boltban mindent bevásárol, ami a sárkányépítéshez kell. Színes papírt, ragasztót és három nagy gombolyag erős zsineget Az sem zavarja, hogy a háta mögött két öregasszony összesúg. Olyan csend van a boltban, amikor fizet hogy minden pénzdarab kop- panását meghallani. Utat engednek neki. és ő elfogadja. S zívdobogva megy hazafelé. Azon spekulál, hogyan is kell a sárkányt megépíteni.. Régen volt már gyerek, úgy érzi, nem emlékszik rá De aztán eszébe jut sorra minden. A sárkányépítést nem lehet elfelejteni, amíg él az ember A lugas előtt kiteríti a pokrócot Mind a négy sarkához odaballag, és egyenként simítja ki. Aztán középre lerakja a zörgő papírt, a zsineget, a nádat, ollót, kést, borotva- pengét ragasztót, colostokot. Nagyot sóhajt, térdre ereszkedik, és nekilát égy kézzel. A férfi óvatosan térdei közé szorít két nádszálat, a pengével Össze- faragia őket. aztán ragasztót tesz közéjük. Vékony zsineggel körültekeri az illesztés helyét, és fogával szorítja a zsineg egyik végét hogy megköthesse. És ekkor hirtelen eltörik, elszakad, szétesik minden. A férfi majdnem felordít elkeseredésében. de aztán nyel egyet, & újból kezdi. Maga sem tudja, miért, halkan mondja is, amit csinál. Mintha ezzel is türelemre, kitartásra utasítaná magát:-— Megfaragam az egyik nádat így... Aztán a másikat Most egy kis ragasztót... Nem sokat, csak egy keveset Ezután a két térdemmel összeszorítom. Nem erősen, össze ne roppanjanak. így... És most megkötöm... Ekkor vetődik rá a gyerek árnyéka Ott van előtte. Az apa ültéből felnéz a fiára. Legszívesebben' eldobna mindent abból az egyetlen kezéből, és magához ölelné. De nem teszi. Tovább csinálja. —■ Majd én segítek, apu! Köves Béla ismét felnéz, aztán a gyereknek nyújtja a zsinegei. A kisgyerek mellételepszik, és már csavarja is fürge ujjaival a spárgát A férfi a gyerek kócos haját nézi és közben mondja tovább, ami sorra jön: — És most megkötöm .. Megkötjük. .. Így... Sikerült Most megcsináljuk a rűásik párt.. Csendesen, beszélgetve folyik tovább a munka. Három kézzel dolgoznak ketten. Az asszony a kony- haajtóból figyeli őket, elsírja magát. A Török-hegy felé menet az utcán utánuk bámulnak. A félkarú Köves Béla sárkányt visz, a fia meg mellette aprózza lépteit, szinte fut. Felkapaszkodnak a gerincre, levetik cipőjüket. A gyerek türelmetlenül topog mellette a fűben. A férfi kiegyenesedik. Egyetlen kézben magasra emeli a sárkánytestet, a gyerek meg a zsineggel a kezében elfut. Kirántja a sárkányt apja kezéből, amibe belekap ászéi, és magasba lendíti. Két szélénél — t
