Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Megyeszerte a napirenden Harmincezer vöröskeresztes aktíva munkája Március 1. és május 15. között — az országos vezetőség határozata értelmében — megyénkben is sor kerül a helyi vöröskeresztes szervezetek vezetőségválasztó taggyűléseire. A 313 helyi szervezetben mintegy harmincezer aktíva munkáját értékelik majd. Ezekkel a taggyűlésekkel egyben kezdetét veszi az a széles körű előkészítő munka, amely az elkövetkezendő hónapokban az 1977. őszére összehívott V. kongresszus jegyében zajlik. A napokban megkezdődő munka tette aktuálissá, hogy Gere Istvántól, a Vöröskereszt megyei titkárától érdeklődjünk a szűkebb hazánkban élő csaknem harmincezer; aktivista tevékenységéről. . — Nem lenne alapos és körültekintő a megyei tevékenységünket értékelő elemzés, ha nem említenénk meg, hogy a IV. kongresz- szus óta szervezetileg megerősödött a Magyar Vörös- kereszt. Fejlődött a • választott vezető testületek irányító, a mozgalmi munkát meghatározó tevékenysége, szélesedett a társadalmi aktívahálózat. Ez- az országos méretű fejlődés kihatott a megyei vöröskeresztes szervezetek munkájára is. — Ha a Vöröskeresztről esik szó, sokan a véradómozgalommal azonosítják az önök munkáját. Tudvalevő, ■pedig, hogy ennél sokkal szerteágazóbb. Kérjük, készítsen olvasóinknak egy röpke leltárt a tevékenységükről. — A vöröskeresztes szervezetek leglátványosabb tevékenysége valóban a ver- hdóakciók lebonyolítása. Tény. ez nem könnyű munka, sok-sok szervezést, pontos felkészülést igényel. Megyénkben a véradómozga- lomnak hagyományai vannak, ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben 110,5 százalékra teljesítettük a gyógyító vér gyűjtését meghatározó tervünket. De nemcsak ezen a területen értünk el jó eredményeket Sikeres volt az egészségvédelem, az egészséges életmódra való nevelés területén végzett munkánk is. Csak egy példa: a Születésünk titkai című tv-sorozat adásai után 32 helyen tartottunk konzultációt az érdeklődőkkel, akik ■— nem túlzók — több százan vettek részt ezeken a rendezvényeken. A népességpolitikai, a családvédelmi feladatainkat Illetően elmondhatom, hogy ezrekkel mérhető azoknak a száma, akik elvégezték a házi betegápoló, a csecsemőgondozó, az önkéntes ápolónői, illetve az elsősegélynyújtó tanfolyamokat. S hogy milyen haszonnal, arra is egy adat: az elmúlt esztendőben a vö- "öskeresztés aktivisták t-nhh mint 22 ezer esetben nyújtottak gyors és szakszerű segítséget a rászoruló embertársaiknak. Fokozott gondot fordítottunk az aktivistahálózatunk bővítésére. Az iskolákban, a különböző munkahelyeken egyre többen kapcsolódtak be a vöröskeresztes mozgalomba, most a mezőgazda- sági . üzemekben szeretnénk helyi szervezeteket létrehozni. Minden egyes aktivista egy-egy erős láncszem abban a körben, amelynek a tagjai szerveznek, mozgósítanak, felkutatják az elhagyott, magukra maradt embereket, felhívják a figyelmet az egészségügyileg elhanyagolt területekre, vagy például az alkoholizmus terjedésének gócpontjaira. Tulajdonképpen erről az ezernyi szálon futó tevékenységről esik majd szó a taggyűléseinken is... — Miként summázná a vezetőségválasztó taggyűlések előkészületeit? — Jónak tartom az ütemezésüket: a helyi szervezetek többsége márciusban (258) és áprilisban (55) ad számot a munkájáról. Várhatóan 57 új titkárt választanak majd a résztvevők. Kedves epizódja lesz a taggyűléseknek az a pár perc, amikor a kiváló munkát végzett aktíváknak átnyújtják a kitüntetéseket, az okleveleket és az elismerő jelvényeket, valamint a jutalmakat. Ezek is jelzik, hogy a legutóbbi kongresz- szus óta nem tétlenkedtek á Heves megyei vöröskeresztesek. (szilvás) Országgyűlési tisztségviselői értekezlete Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn értekezletet tartottak az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a képviselő- csoportok vezetői, s a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Péter János és íno- kai János, az országgyűlés alelnökei — elsőként Apró Antal tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés soron következő tavaszi ülésszakának tennivalóiról előkészületeiről. Az értekezleten dr. Korom Mihály igazságügyminiszter adott tájékoztatót a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezetről. A most elkészült törvénytervezet a társadalmi vita próbáját is kiállta: a Hazafias Népfront aktív közreműködésével 130 helyen több mint 4000 állampolgár fűzte hozzá véleményét a tervezett passzusokhoz. Az értekezleten felszólalt dr. Mátray Pál, dr. Szabó József, dr. Pesta László, dr. Szilágyi Gábor, dr. Molnár Béla, dr. Vida Miklós, dr. Hegedűs Lajos és dr. lakatos Pál országgyűlési képviselő. (MTI) Előtérben a mezőgazdaság és az építőipar A szakmunkásképzés javára növekszik a továbbtanulási arány Az 1977-es év az általános iskolát végzők számát tekintve a demográfiai mélypont esztendeje. Ezt a tényt, valamint az ötéves terv munkaerő-gazdálkodási feladatairól szóló kormány- határozatban foglaltakat íi- gyelmbe véve a megyei tanácsok a szakmunkásképzés javára növelték a to- 1 vábbtanulási arányokat. így az idén összesen 58 ezer elsőéves felvételét irányozták elő az ország szakmunkásképző intézményeibe. Ezt indokolja a munkahelyek igénye is, amely összességében csalóiéra kétszerese a felvételre előirányzott létszámnak. Az idei igényeket tükröző adatokat egybevetve a megelőző évben fölvettek létszámával, most mindenekelőtt a mezőgazdasági és az építőipari szakmákra várnait több fiatalt az iskolák. Az élelmiszeriparon belül főként a sütőiparba várnak több fiatalt, a korszerűsített könnyűipar p,edig a lányok számára kínál modern gépek mellett a korábbiaknál sokkal könnyebb munkát, kulturáltabb munkakörülményeket nyújtó szövő-fonó szakmában biztos felvételi lehetőségeket. A választható 168 szakma köréből a legjobb eséllyel termés-zetesen most is azok kérhetik felvételüket, akik a megkülönböztetett kedvezményeket nyújtó, anyagiakkal külön is ösztönzött 43 szakma valamelyikére jelentkeznek. A Hatvani Konzervgyárban: Nők a nőkért Ezernégyszáznál több nő dolgozik állandó jelleggél a Hatvani Konzervgyárban. Közülük csaknem négyszáz most. szülési szabadságon van, vagy pedig a gyermekgondozási segélyt élvezi, tehát közvetlenül nem vesz részt a termelésben. A nőpolitikái elvek érvényesítése azonban egyformán ^iterjed mindannyiójukra, s amikor a párt- és szakszervezet nőbizottságainak tevékenységét vizsgáljuk, számolnunk kell a távollevőkkel is. Számolnunk, mert különösen szociális vonatkozásban legtöbbjük óhajtja, igényli a munkahely gondoskodását, olykori segítségét. Nők a nőkért! Tulajdonképpen erről van most itt szó, s ahogyan Szabó Gá- borúéval, Bartha Antálné- val, Tóth Máriával, Bla- zsek Józsefnéval beszélgetünk, mihamar kiderül: nagyon sokrétű, átfogó feladatot kell az üzem két nőbizottságának megoldania. Nézzük meg például közelebbről, hogy miként sikerült közreműködésükkel érvényesíteni az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét, vagy a nők kímélését...?! TARGONCAVEZETŐK Az üzemben munkaköri bérek vannak, s mind pártbizottsági, mind szakszervezeti vonalon a nőfelelősök, aktívák szemmel tartják, hogy ne legyen megkülönböztetés. Targoncavezetés! Szakértelmet követelő, nem könnyű munka. De elláthatják e feladatkört nők is, s mivel a tizenkét órázás, a szombat-vasárnapi rakodás jó jövedelmet biztosít, szívesen vállalják. Férfiakkal egyazon bérért. Tanúsíthatja ezt Turányi Lajosáé éppen úgy, mint Gyu- rovics Györgyné. S lehet is rájuk számítani bármikor. Ugyanekkor, érvényt szerezve a nők kímélését célzó rendszabályoknak, a közelmúltban több munkáhelyről átcsoportosították a gyengébb nem képviselőit. A sterilezésnél mar csak férfiak dolgozhatnak. A készáruraktárban korábban ládák, gúlák pántolásával kereste kenyerét Török Sáw- dorné, Nagy Istvánná. Itt btóony sokat kellett emelni, súlyosak voltak a ládák. Ma már ők sem pántolásból élnek, hanem — maradtak ugyan a raktárban! — csomagolnak. Végül ne feledkezzünk meg a több gyermekes anyákról, akik mentesülhetnek a három műszak alól. Itt sincs teketória! Alti kéri, hogy egy műszakban, nappalosként dolgozhasson, kívánsága parancs, amire a nőbizottságok szintén vigyáznak. ÜDÜLNEK, ÉPÍTKEZNEK Nőknek szóló megbecsülés jele volt a Hatvani Konzervgyárban, hogy január végén — bár nem a legjobban sikerült a múlt esztendő — megjutalmazták a kismamákat, terhes asszonyokat. Csaknem 400 nőnek juttattak kettő-négy-hatszáz forintot, S ez a figyelem kiterjedt 270 olyan nyugdíjasra is, akik nyaranta visszajárnak „besegíteni”. Mikor a gyárban jártunk, éppen Pásztóról érkezett egy levél az igazgatónak. Kozma József né köszönte meg az ef-' féle gondoskodást. Vagy ott az üdültetés! Nehéz elképzelni, hogy még oly jó kereset mellett ia frissítő kéthetes balatoni táborozásra szánja magát egy asszony a csomagoló- ból, dobozüzemből, amikor három-négy csemetét kell ruháznia. E gondon nem sokat segít a SZOT akciója. Az évente ide juttatott 2—3 családos beutaló csepp a tengerben. Éppen ezért csak elismeréssel szólhatunk a gyár párt- és gazdasági vezetéséről, amikor a nőbizottságok jelzése nyomán széles körű nyári üdültetési mozgalmat bontakoztatott ki. Ennek eredménye, hogy Hajdúszoboszlón, Balatonfü- reden, Világoson — június elejétől augusztus végéig — bérelt szobákban az idén már 150 több gyermekes család nyaralhat szinte fillérekért. De azt sem érdektelen lejegyeznünk, hogy a cég fejlesztési alapjának terhére — a nő jogán! — tavaly huszonegyen részesültek 20— 40 ezer forint lakásépítési kölcsönben, s a részesedési alapból kilenc asszonynak adtak lakásmegváltási „beugróhoz” 6—7 ezer forint segélyt. Természetesen nem válogatás nélkül. Alapelvek: szolgálati idő, munkafegyelem. AMI NEM SIKERÜLT f Mind a párt-, mind a szakszervezet nőbizottságai igyekeznek előmozdítani az asszonyok, lányok politikai és szakmai továbbképzését, ami legalább annyira egyéni érdek, mint ahogyan hasznát látja idővel a termelés. Ahogyan összeszámoltuk, az ideológiai, társadalomtudományi, világpolitikai témákat felölelő különböző tanfolyamokon, vitakörökön kilenoszáz nő vesz részt többé-kevésbé rendszeresen. Ami nem sikerült? A kétesztendős szakmunkás- képzésbe szerették volna bevonni a szabadságon levő kismamákat, hogy Fillér Ká~ rolynéhoz, Strausz Dezsőné- hez hasonlóan felelősebb posztra kerüljenek, s jobb fizetést kapjanak. Kezdetben volt is érdeklődés, a környező falvakból tucatnyi asszony jjíri be a foglalkozásokra, tanórákra, de idővel valamennyien lemorzsolódtak. Több sikerrel vették fel a „harcot” ezek a bizottságok, s műhelyekben szétszórtan működő tagjaik a káderfejlesztés terén. A Hatvani Konzervgyárban évről évre szaporodik azoknak a nőknek a száma. akik kulcspozícióban vannak. Művezető lett Mocsár Katalin, Luda Istvánná, Bucholz Katalin, a számviteli osztály élére Nosza. Gézáné, a bérosztályon ugyanilyen funkcióba Nérey Ferencné került, legutóbb pedig a távozó Kintner András könyvelési csoportvezető helyét töltötték be asszonnyal. Sa vasat változatlanul tűzben tartják a bizottságok, figyelemmel a nyugdíjba vonuló férfiakra. TOVÁBBI GOND Ahogyan a továbbtanulás, szakmunkásképzés tekintetében nehezen érvényesül a nőbizottságok egészséges törekvése, mindig ütközést jelentenek a különböző munkahelyi átcsoportosítások. A gyár termelési folyt^nata, összetétele nem A marxizmusról - népszerűén Gazdasági növekedés — visszaesés »Ilazánkban minden tanévben több mint kétmillió ÍVÓ ezren tanulmányozzák a marxizmust—leninizmust, illetve ismerkednek forradalmi eszméinkkel, vagy kezdenek hozzá elsajátításukhoz" — állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1976. október 26-i határozatában. De nem csupán országosan, hanem Heves megyében is számottevő — mintegy hetvenezer — azok száma, akik forradalmi elméletünkkel és gyakorlatunkkal a szervezett oktatás keretében ismerkednek. Lapunk most induló sorozatában — amely gazdaságpolitikai, filozófiai és szociológiai kérdéseket tárgyal — részben nekik, de mindazoknak is segítséget kívánunk nyújtani, akik nem szervezett formában akarnak megismerkedni az elméleti kategóriákkal. az összefüggésekkel. Gazdasági fejlődésen, növekedésen a népgazdaság anyagi, technikai bázisa, a termelés, a személyi és társadalmi jövedelem növekedését, a gazdasági struktúra változását értjük. A gazdasági növekedést sok tényező befolyásolja, melyek egymásra is hatnak. A gazdasági fejlettség színvonala sok tényező összhatásaként alakul ki, mérése éppen ezért csak megközelítő jellegű. A nemzetközi gyakorlat szerint a gazdasági növekedést általában a nemzeti jövedelem növekedésével fejezik ki, míg a gazdasági fejlettség színvonalának mérésére az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatóját alkalmazzák. A gazdasági . növekedésről a nemzeti jövedelem folyamatos növekedése esetén beszélünk; míg a gazdasági visszaesést értelemszerűen a nemzeti jövedelem csökkenő ütemű növekedésével, illetve abszolút értélemben vet/ csökkenésével azonosítják. Felhalmozás A nemzeti terméknek a jövőbeni termelést szolgáló új javak,, azaz új termelési eszközök beszerzésére szánt hányadát nevezzük felhalmozásnak; a nemzeti terméknek ezt a részét nem fogyasztja el a társadalom, hanem beruházza, illetve készleteket képez abból, sez a további gazdasági növekedés egyik fontos forrása. A felhalmozás egyrészt állóeszközök, másrészt a forgóeszközök növekedésében nyilvánul meg. A gazdasági növekedés szempontjából a felhalmozásnak kettős jelentősége van. Egyrészt: a nemzeti jövedelemnek mekkora hányadát fordítja a társadalom engedi, hogy mindenki kötött területen dolgozzék. A kampányfeladatokhoz időnként egyéneket, kisebb-na- gyobb munkáscsoportokat más-más területre irányítanak, amit sokan berzenkedve fogadnak, noha ' talán jobb munkaviszonyok és kereseti lehetőségek közé kerülnek. Raktárban például könnyebb dolgozni. mint mondjuk a dobozüzemben! A torzsalkodás, a vita, az ellenségeskedés megelőzésére szeretnének most törekedni a nőmozgalmi vezetők, s ahogyan Szabó Gá- borné fogalmazott: több belátást, megértést remélnek a lányoktól, asszonyoktól.. Ne a megszokott környezethez ragaszkodjanak, hanem a gyár össztermelését nézzék, aminek sikere így rajtuk múlik, de nekik is hoz többet. Es a munkafegyelem! Ennél a sóhajtásnál már nemcsak a nő, hanem a személyzetis aggodalma is kiütközik Bartha Antalnéból. Sok vidéki bejáró „használja ki” a buszok, vonatok pontatlanságát, s lép késve munkába olyankor is, amikor ezek a járművek időben érkeznek. Asszonyok, anyák jogos panasza ugyanakkor, hogy éjszakai műszakjukból hazatérőben reggel fél nyolckor már gyér választékot, s magas árakat találnak Hatvan piacain. Próbáltak már ezen segíteni, pavilonok települtek a két gyár elé, de azok ellátása szervezetlen. Utóbbival' kapcsolatban mezőgazdaságunkra apellálunk. Az újszerű törekvések talán több árut, zöldséget eredményeznek már ebben az évben. A pontos munkába állás azonban fegyelem kérdése, amely ugyancsak nem tűr megkülönböztetést férfi és nő között...! Moidvay Győző felhalmozásra. Ez az arány ma világszerte 20 százalék körüli, a szocialista országokban ennél nagyobb. Magyarország az elmúlt tervidőszakban a nemzeti jövedelem kb. 25 százalékát fordította felhalmozásra. Lényeges körülmény az is, hogy a felhalmozáson belül mennyi jut az állóeszközök gyarapítására — a beruházásokra —- és mennyit köt le a készletállomány növekedése. Az utóbbi ugyan szükséges a termelés bővítéséhez, de a termelő kapacitásokat nem gyarapítja, az a beruházások eredménye. Nálunk sajnos, a készletek időnként túlzott mértékű növekedése a felhalmozási hányad tekintélyes részét — a nemzeti jövedelem 5—6 százalékát — köti le. s ez csökkenti a beruházás lehetőségét. A népgazdaság felhalmozási tevékenységénél! eredményességét az is befolyásolja, hogy növekszik, avagy csökken a befejezetlen beruházások állománya. Ez ugyancsak gyenge pontja a hazai felhalmozási-beruházási tevékenységnek, mert a befejezetlen beruházások állománya — amely természetesen nem vesz részt a termelésben — állandóan nő, egyes esztendőkben a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékát .„fagyasztja be” félig kész beruházások formájában. Szélsőséges esetekben — pl. 1974- ben — a készletek és a befejezetlen beruházások növekedése a nemzeti jövedelem 8—9 százalékát köti le, eny- nyivel csökkenti a felhalmozási hányadból ■— ez általában a nemzeti jövedelem 25 százaléka — az állóeszköz-állomány valódi növelésére felhasznált feszegét. (1974-ben a nemzeti jövedelem 16,6 százalékát fordítottuk erre a , célra.) Mindent egybevetve: a jövőbeni gazdasági növekedés mértéke, üteme attól is függ, hogyan gazdálkodunk a felhalmozási hányaddal. A felhalmozási tevékenység akkor jó — mondhatjuk gazdaságos, hatékony — ha abból minél kisebb részt vesz igénybe a befejezetlen beruházások és a készletek növekedése. MwUsíbGi 1911, március 1.» kcdű