Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

Megyeszerte a napirenden Harmincezer vöröskeresztes aktíva munkája Március 1. és május 15. között — az országos veze­tőség határozata értelmében — megyénkben is sor kerül a helyi vöröskeresztes szer­vezetek vezetőségválasztó taggyűléseire. A 313 helyi szervezetben mintegy har­mincezer aktíva munkáját értékelik majd. Ezekkel a taggyűlésekkel egyben kez­detét veszi az a széles kö­rű előkészítő munka, amely az elkövetkezendő hónapok­ban az 1977. őszére összehí­vott V. kongresszus jegyé­ben zajlik. A napokban megkezdődő munka tette aktuálissá, hogy Gere Istvántól, a Vö­röskereszt megyei titkárától érdeklődjünk a szűkebb ha­zánkban élő csaknem har­mincezer; aktivista tevékeny­ségéről. . — Nem lenne alapos és körültekintő a megyei te­vékenységünket értékelő elemzés, ha nem említenénk meg, hogy a IV. kongresz- szus óta szervezetileg meg­erősödött a Magyar Vörös- kereszt. Fejlődött a • válasz­tott vezető testületek irá­nyító, a mozgalmi munkát meghatározó tevékenysége, szélesedett a társadalmi ak­tívahálózat. Ez- az országos méretű fejlődés kihatott a megyei vöröskeresztes szer­vezetek munkájára is. — Ha a Vöröskeresztről esik szó, sokan a véradó­mozgalommal azonosítják az önök munkáját. Tudvalevő, ■pedig, hogy ennél sokkal szerteágazóbb. Kérjük, ké­szítsen olvasóinknak egy röpke leltárt a tevékenysé­gükről. — A vöröskeresztes szer­vezetek leglátványosabb te­vékenysége valóban a ver- hdóakciók lebonyolítása. Tény. ez nem könnyű mun­ka, sok-sok szervezést, pon­tos felkészülést igényel. Me­gyénkben a véradómozga- lomnak hagyományai van­nak, ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben 110,5 száza­lékra teljesítettük a gyógyí­tó vér gyűjtését meghatáro­zó tervünket. De nemcsak ezen a területen értünk el jó eredményeket Sikeres volt az egészségvédelem, az egészséges életmódra való nevelés területén végzett munkánk is. Csak egy pél­da: a Születésünk titkai cí­mű tv-sorozat adásai után 32 helyen tartottunk konzul­tációt az érdeklődőkkel, akik ■— nem túlzók — több szá­zan vettek részt ezeken a rendezvényeken. A népesség­politikai, a családvédelmi feladatainkat Illetően el­mondhatom, hogy ezrekkel mérhető azoknak a száma, akik elvégezték a házi be­tegápoló, a csecsemőgondozó, az önkéntes ápolónői, illet­ve az elsősegélynyújtó tan­folyamokat. S hogy milyen haszonnal, arra is egy adat: az elmúlt esztendőben a vö- "öskeresztés aktivisták t-nhh mint 22 ezer esetben nyúj­tottak gyors és szakszerű se­gítséget a rászoruló ember­társaiknak. Fokozott gondot fordítot­tunk az aktivistahálózatunk bővítésére. Az iskolákban, a különböző munkahelyeken egyre többen kapcsolódtak be a vöröskeresztes mozga­lomba, most a mezőgazda- sági . üzemekben szeretnénk helyi szervezeteket létrehoz­ni. Minden egyes aktivista egy-egy erős láncszem ab­ban a körben, amelynek a tagjai szerveznek, mozgósí­tanak, felkutatják az elha­gyott, magukra maradt em­bereket, felhívják a figyel­met az egészségügyileg el­hanyagolt területekre, vagy például az alkoholizmus ter­jedésének gócpontjaira. Tu­lajdonképpen erről az ezer­nyi szálon futó tevékeny­ségről esik majd szó a tag­gyűléseinken is... — Miként summázná a vezetőségválasztó taggyűlé­sek előkészületeit? — Jónak tartom az üte­mezésüket: a helyi szerveze­tek többsége márciusban (258) és áprilisban (55) ad számot a munkájáról. Vár­hatóan 57 új titkárt válasz­tanak majd a résztvevők. Kedves epizódja lesz a tag­gyűléseknek az a pár perc, amikor a kiváló munkát végzett aktíváknak átnyújt­ják a kitüntetéseket, az ok­leveleket és az elismerő jelvényeket, valamint a ju­talmakat. Ezek is jelzik, hogy a legutóbbi kongresz- szus óta nem tétlenkedtek á Heves megyei vöröskeresz­tesek. (szilvás) Országgyűlési tisztségviselői értekezlete Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hétfőn ér­tekezletet tartottak az or­szággyűlés állandó bizottsá­gainak elnökei, a képviselő- csoportok vezetői, s a parla­ment tisztségviselői. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Péter János és íno- kai János, az országgyűlés alelnökei — elsőként Apró Antal tájékoztatta a képvi­selőket az országgyűlés so­ron következő tavaszi ülés­szakának tennivalóiról elő­készületeiről. Az értekezleten dr. Korom Mihály igazságügyminiszter adott tájékoztatót a közér­dekű bejelentésekről, javas­latokról és panaszokról szóló törvénytervezetről. A most elkészült törvénytervezet a társadalmi vita próbáját is kiállta: a Hazafias Népfront aktív közreműködésével 130 helyen több mint 4000 ál­lampolgár fűzte hozzá véle­ményét a tervezett passzu­sokhoz. Az értekezleten felszólalt dr. Mátray Pál, dr. Szabó József, dr. Pesta László, dr. Szilágyi Gábor, dr. Molnár Béla, dr. Vida Miklós, dr. Hegedűs Lajos és dr. laka­tos Pál országgyűlési képvi­selő. (MTI) Előtérben a mezőgazdaság és az építőipar A szakmunkásképzés javára növekszik a továbbtanulási arány Az 1977-es év az általá­nos iskolát végzők számát tekintve a demográfiai mélypont esztendeje. Ezt a tényt, valamint az ötéves terv munkaerő-gazdálkodási feladatairól szóló kormány- határozatban foglaltakat íi- gyelmbe véve a megyei ta­nácsok a szakmunkáskép­zés javára növelték a to- 1 vábbtanulási arányokat. így az idén összesen 58 ezer el­sőéves felvételét irányoz­ták elő az ország szakmun­kásképző intézményeibe. Ezt indokolja a munkahelyek igénye is, amely összessé­gében csalóiéra kétszerese a felvételre előirányzott lét­számnak. Az idei igényeket tükrö­ző adatokat egybevetve a megelőző évben fölvettek létszámával, most minde­nekelőtt a mezőgazdasági és az építőipari szakmákra vár­nait több fiatalt az iskolák. Az élelmiszeriparon belül főként a sütőiparba várnak több fiatalt, a korszerűsített könnyűipar p,edig a lányok számára kínál modern gé­pek mellett a korábbiaknál sokkal könnyebb munkát, kulturáltabb munkakörülmé­nyeket nyújtó szövő-fonó szakmában biztos felvételi lehetőségeket. A választható 168 szakma köréből a legjobb eséllyel termés-zetesen most is azok kérhetik felvételüket, akik a megkülönböztetett kedvez­ményeket nyújtó, anyagiak­kal külön is ösztönzött 43 szakma valamelyikére je­lentkeznek. A Hatvani Konzervgyárban: Nők a nőkért Ezernégyszáznál több nő dolgozik állandó jelleggél a Hatvani Konzervgyárban. Közülük csaknem négyszáz most. szülési szabadságon van, vagy pedig a gyer­mekgondozási segélyt élve­zi, tehát közvetlenül nem vesz részt a termelésben. A nőpolitikái elvek érvénye­sítése azonban egyformán ^iterjed mindannyiójukra, s amikor a párt- és szakszer­vezet nőbizottságainak te­vékenységét vizsgáljuk, szá­molnunk kell a távollevők­kel is. Számolnunk, mert különösen szociális vonatko­zásban legtöbbjük óhajtja, igényli a munkahely gon­doskodását, olykori segítsé­gét. Nők a nőkért! Tulajdon­képpen erről van most itt szó, s ahogyan Szabó Gá- borúéval, Bartha Antálné- val, Tóth Máriával, Bla- zsek Józsefnéval beszélge­tünk, mihamar kiderül: na­gyon sokrétű, átfogó felada­tot kell az üzem két nőbi­zottságának megoldania. Nézzük meg például köze­lebbről, hogy miként sike­rült közreműködésükkel ér­vényesíteni az „egyenlő munkáért egyenlő bér” el­vét, vagy a nők kímélé­sét...?! TARGONCAVEZETŐK Az üzemben munkaköri bérek vannak, s mind párt­bizottsági, mind szakszer­vezeti vonalon a nőfelelő­sök, aktívák szemmel tart­ják, hogy ne legyen meg­különböztetés. Targoncave­zetés! Szakértelmet követe­lő, nem könnyű munka. De elláthatják e feladatkört nők is, s mivel a tizenkét órá­zás, a szombat-vasárnapi ra­kodás jó jövedelmet bizto­sít, szívesen vállalják. Fér­fiakkal egyazon bérért. Ta­núsíthatja ezt Turányi La­josáé éppen úgy, mint Gyu- rovics Györgyné. S lehet is rájuk számítani bármikor. Ugyanekkor, érvényt sze­rezve a nők kímélését célzó rendszabályoknak, a közel­múltban több munkáhelyről átcsoportosították a gyen­gébb nem képviselőit. A sterilezésnél mar csak fér­fiak dolgozhatnak. A kész­áruraktárban korábban lá­dák, gúlák pántolásával ke­reste kenyerét Török Sáw- dorné, Nagy Istvánná. Itt btóony sokat kellett emelni, súlyosak voltak a ládák. Ma már ők sem pántolásból él­nek, hanem — maradtak ugyan a raktárban! — cso­magolnak. Végül ne feledkezzünk meg a több gyermekes anyákról, akik mentesülhet­nek a három műszak alól. Itt sincs teketória! Alti ké­ri, hogy egy műszakban, nappalosként dolgozhasson, kívánsága parancs, amire a nőbizottságok szintén vi­gyáznak. ÜDÜLNEK, ÉPÍTKEZNEK Nőknek szóló megbecsü­lés jele volt a Hatvani Kon­zervgyárban, hogy január végén — bár nem a legjob­ban sikerült a múlt eszten­dő — megjutalmazták a kismamákat, terhes asszo­nyokat. Csaknem 400 nőnek juttattak kettő-négy-hatszáz forintot, S ez a figyelem ki­terjedt 270 olyan nyugdíjas­ra is, akik nyaranta vissza­járnak „besegíteni”. Mikor a gyárban jártunk, éppen Pásztóról érkezett egy levél az igazgatónak. Kozma Jó­zsef né köszönte meg az ef-' féle gondoskodást. Vagy ott az üdültetés! Nehéz elképzelni, hogy még oly jó kereset mellett ia frissítő kéthetes balatoni táborozásra szánja magát egy asszony a csomagoló- ból, dobozüzemből, amikor három-négy csemetét kell ruháznia. E gondon nem so­kat segít a SZOT akciója. Az évente ide juttatott 2—3 családos beutaló csepp a tengerben. Éppen ezért csak elismeréssel szólhatunk a gyár párt- és gazdasági ve­zetéséről, amikor a nőbi­zottságok jelzése nyomán széles körű nyári üdültetési mozgalmat bontakoztatott ki. Ennek eredménye, hogy Hajdúszoboszlón, Balatonfü- reden, Világoson — június elejétől augusztus végéig — bérelt szobákban az idén már 150 több gyermekes csa­lád nyaralhat szinte fillére­kért. De azt sem érdektelen le­jegyeznünk, hogy a cég fej­lesztési alapjának terhére — a nő jogán! — tavaly hu­szonegyen részesültek 20— 40 ezer forint lakásépítési kölcsönben, s a részesedési alapból kilenc asszonynak adtak lakásmegváltási „be­ugróhoz” 6—7 ezer forint se­gélyt. Természetesen nem válogatás nélkül. Alapelvek: szolgálati idő, munkafegye­lem. AMI NEM SIKERÜLT f Mind a párt-, mind a szakszervezet nőbizottságai igyekeznek előmozdítani az asszonyok, lányok politikai és szakmai továbbképzését, ami legalább annyira egyé­ni érdek, mint ahogyan hasznát látja idővel a ter­melés. Ahogyan összeszá­moltuk, az ideológiai, társa­dalomtudományi, világpoliti­kai témákat felölelő külön­böző tanfolyamokon, vitakö­rökön kilenoszáz nő vesz részt többé-kevésbé rendsze­resen. Ami nem sikerült? A kétesztendős szakmunkás- képzésbe szerették volna be­vonni a szabadságon levő kismamákat, hogy Fillér Ká~ rolynéhoz, Strausz Dezsőné- hez hasonlóan felelősebb posztra kerüljenek, s jobb fizetést kapjanak. Kezdet­ben volt is érdeklődés, a környező falvakból tucatnyi asszony jjíri be a foglalko­zásokra, tanórákra, de idő­vel valamennyien lemorzso­lódtak. Több sikerrel vették fel a „harcot” ezek a bizottsá­gok, s műhelyekben szét­szórtan működő tagjaik a káderfejlesztés terén. A Hat­vani Konzervgyárban évről évre szaporodik azoknak a nőknek a száma. akik kulcspozícióban vannak. Mű­vezető lett Mocsár Katalin, Luda Istvánná, Bucholz Ka­talin, a számviteli osztály élére Nosza. Gézáné, a bér­osztályon ugyanilyen funk­cióba Nérey Ferencné ke­rült, legutóbb pedig a tá­vozó Kintner András köny­velési csoportvezető helyét töltötték be asszonnyal. Sa vasat változatlanul tűzben tartják a bizottságok, fi­gyelemmel a nyugdíjba vo­nuló férfiakra. TOVÁBBI GOND Ahogyan a továbbtanu­lás, szakmunkásképzés te­kintetében nehezen érvénye­sül a nőbizottságok egész­séges törekvése, mindig üt­közést jelentenek a külön­böző munkahelyi átcsopor­tosítások. A gyár termelési folyt^nata, összetétele nem A marxizmusról - népszerűén Gazdasági növekedés — visszaesés »Ilazánkban minden tanévben több mint kétmillió ÍVÓ ezren tanulmányozzák a marxizmust—leninizmust, illetve ismerkednek forradalmi eszméinkkel, vagy kezdenek hozzá elsajátításukhoz" — állapította meg pártunk Központi Bi­zottsága 1976. október 26-i határozatában. De nem csupán országosan, hanem Heves megyében is számottevő — mint­egy hetvenezer — azok száma, akik forradalmi elméletünk­kel és gyakorlatunkkal a szervezett oktatás keretében is­merkednek. Lapunk most induló sorozatában — amely gaz­daságpolitikai, filozófiai és szociológiai kérdéseket tárgyal — részben nekik, de mindazoknak is segítséget kívánunk nyúj­tani, akik nem szervezett formában akarnak megismerkedni az elméleti kategóriákkal. az összefüggésekkel. Gazdasági fejlődésen, nö­vekedésen a népgazdaság anyagi, technikai bázisa, a termelés, a személyi és tár­sadalmi jövedelem növeke­dését, a gazdasági struktúra változását értjük. A gazdasá­gi növekedést sok tényező befolyásolja, melyek egymás­ra is hatnak. A gazdasági fejlettség színvonala sok tényező összhatásaként alakul ki, mérése éppen ezért csak megközelítő jellegű. A nem­zetközi gyakorlat szerint a gazdasági növekedést álta­lában a nemzeti jövedelem növekedésével fejezik ki, míg a gazdasági fejlettség színvonalának mérésére az egy főre jutó nemzeti jöve­delem mutatóját alkalmaz­zák. A gazdasági . növekedésről a nemzeti jövedelem folya­matos növekedése esetén beszélünk; míg a gazdasági visszaesést értelemszerűen a nemzeti jövedelem csökkenő ütemű növekedésével, illet­ve abszolút értélemben vet/ csökkenésével azonosítják. Felhalmozás A nemzeti terméknek a jövőbeni termelést szolgáló új javak,, azaz új termelési eszközök beszerzésére szánt hányadát nevezzük felhal­mozásnak; a nemzeti ter­méknek ezt a részét nem fogyasztja el a társadalom, hanem beruházza, illetve készleteket képez abból, sez a további gazdasági növe­kedés egyik fontos forrása. A felhalmozás egyrészt ál­lóeszközök, másrészt a for­góeszközök növekedésében nyilvánul meg. A gazdasági növekedés szempontjából a felhalmo­zásnak kettős jelentősége van. Egyrészt: a nemzeti jövedelemnek mekkora há­nyadát fordítja a társadalom engedi, hogy mindenki kö­tött területen dolgozzék. A kampányfeladatokhoz időn­ként egyéneket, kisebb-na- gyobb munkáscsoportokat más-más területre irányíta­nak, amit sokan berzenked­ve fogadnak, noha ' talán jobb munkaviszonyok és ke­reseti lehetőségek közé ke­rülnek. Raktárban például könnyebb dolgozni. mint mondjuk a dobozüzemben! A torzsalkodás, a vita, az ellenségeskedés megelőzésé­re szeretnének most töre­kedni a nőmozgalmi veze­tők, s ahogyan Szabó Gá- borné fogalmazott: több be­látást, megértést remélnek a lányoktól, asszonyoktól.. Ne a megszokott környezethez ragaszkodjanak, hanem a gyár össztermelését nézzék, aminek sikere így rajtuk múlik, de nekik is hoz töb­bet. Es a munkafegyelem! En­nél a sóhajtásnál már nem­csak a nő, hanem a sze­mélyzetis aggodalma is ki­ütközik Bartha Antalnéból. Sok vidéki bejáró „használ­ja ki” a buszok, vonatok pontatlanságát, s lép késve munkába olyankor is, ami­kor ezek a járművek idő­ben érkeznek. Asszonyok, anyák jogos panasza ugyan­akkor, hogy éjszakai mű­szakjukból hazatérőben reg­gel fél nyolckor már gyér választékot, s magas ára­kat találnak Hatvan piaca­in. Próbáltak már ezen se­gíteni, pavilonok települtek a két gyár elé, de azok el­látása szervezetlen. Utóbbival' kapcsolatban mezőgazdaságunkra apellá­lunk. Az újszerű törekvések talán több árut, zöldséget eredményeznek már ebben az évben. A pontos munká­ba állás azonban fegyelem kérdése, amely ugyancsak nem tűr megkülönböztetést férfi és nő között...! Moidvay Győző felhalmozásra. Ez az arány ma világszerte 20 százalék körüli, a szocialista orszá­gokban ennél nagyobb. Ma­gyarország az elmúlt terv­időszakban a nemzeti jöve­delem kb. 25 százalékát for­dította felhalmozásra. Lényeges körülmény az is, hogy a felhalmozáson belül mennyi jut az állóeszközök gyarapítására — a beruhá­zásokra —- és mennyit köt le a készletállomány növe­kedése. Az utóbbi ugyan szükséges a termelés bővíté­séhez, de a termelő kapaci­tásokat nem gyarapítja, az a beruházások eredménye. Nálunk sajnos, a készletek időnként túlzott mértékű növekedése a felhalmozási hányad tekintélyes részét — a nemzeti jövedelem 5—6 százalékát — köti le. s ez csökkenti a beruházás le­hetőségét. A népgazdaság felhalmozási tevékenységé­nél! eredményességét az is befolyásolja, hogy növek­szik, avagy csökken a be­fejezetlen beruházások állo­mánya. Ez ugyancsak gyen­ge pontja a hazai felhal­mozási-beruházási tevékeny­ségnek, mert a befejezetlen beruházások állománya — amely természetesen nem vesz részt a termelésben — állandóan nő, egyes eszten­dőkben a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékát .„fa­gyasztja be” félig kész beru­házások formájában. Szélső­séges esetekben — pl. 1974- ben — a készletek és a be­fejezetlen beruházások növe­kedése a nemzeti jövedelem 8—9 százalékát köti le, eny- nyivel csökkenti a felhal­mozási hányadból ■— ez ál­talában a nemzeti jövede­lem 25 százaléka — az ál­lóeszköz-állomány valódi nö­velésére felhasznált feszegét. (1974-ben a nemzeti jöve­delem 16,6 százalékát fordí­tottuk erre a , célra.) Mindent egybevetve: a jö­vőbeni gazdasági növekedés mértéke, üteme attól is függ, hogyan gazdálkodunk a fel­halmozási hányaddal. A fel­halmozási tevékenység ak­kor jó — mondhatjuk gaz­daságos, hatékony — ha ab­ból minél kisebb részt vesz igénybe a befejezetlen be­ruházások és a készletek nö­vekedése. MwUsíbGi 1911, március 1.» kcdű

Next

/
Oldalképek
Tartalom