Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-13 / 37. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk *i*vVVSA<,VYaV*5í*VVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVV-*VVVVVVVV^^^r>A/,V'VVVVVVVV)#'*^V AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA ll£Tlrö Az ENSZ főtitkára Libanon fővárosában tárgyalt — A NATO dél-európai főparancsnokát neveztek ki a CIAigaz- gatójává — Levelet intézett a KGST a Közös Piachoz KEDD Carter első sajtóértekezletén a szovjet—amerikai viszony - nyal foglalkozott — A Közös Piac és,Izrael megállapodását aláírták Brüsszelben — Franz-Josef Strauss, a CSU vezetője János Károly spanyol királynál járt SZERDA A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és Csehszlovákia felvette a diplomáciai kapcsolatot Spanyolországgal — Ctenscher nyugatnémet külügyminiszter Damaszkuszba látogatott CSÜTÖRTÖK Népszavazás Egyiptomban Szadat intézkedéseinek elfogadtatására — Fidel Castro a CBS televíziójának adott nyilatkozatában kijelentette, kész találkozni Carterral PÉNTEK » Waldheim tárgyalásai Izraelben — Három párt, köztük a kommunista párt. kérte nyilvántartásba vételét. Spanyol- országban — Kiszabadították az elrabolt spanyol politikusokat SZOMBAT Görög—török megbeszélés Cipruson — A Francia Kommunista Párt 80 városban rendezett tömeggyülóseket a választási kampány kezdeteként *'VVVVVWVVVVVVSW/VVVV>rv^ A hét 3 kérdése Kommentátorunké, Pálfy Józsefé a szó: Hogyan alakul a politikai rejlődé» Spanyolországban és Portugáliában? Az. Ibériai-félszigeten a fasizmus uralma a múlté. Utóvédharcokat a „bunkeréból még folytathatnak. — milyen kifejező is ez a szó a spanyol fasiszták ama csoportjára, akik még befolyásos helyeken vannak s akik ahol lehet, még fékezni próbálják a demokratizálási folyamatot —. de -sem - Madridban. sem Lisszabonban nincs már döntő hatásuk az események menetére. A két Volt fasiszta álfám mai belpolitikai helyzete természetesen különbségeket mutat: Portugália haladó eiői annak idején forradalmi lendülettel zúzták szét a gyűlölt rendszer pilléreit. A NATO és a nemzetközi monopoltőke akkor meg is riadt és mindent megtett hogy lefékezze ezt a fejlődést, majd vissza is szorítsa a demokra- likus folyamatokat, a földreformban. államosításokban kifejezésre jutott népi törekvéseket. Ha hasonlatot keresünk, azt mondhatnék: Portugália három nagy lépést tett előre, aztán egyet- kettőt vissza... Spanyolországban előbb a Franco-rendszer haszonélvezői maguk próbálkoztak helyzetük megerősítése céljából látszatreformokkal aztán a roppant társadalmi feszültség nyomására az új királynak és új miniszterelnökének már tényleges engedményeket kellett tennie. Hadd említsük meg a sorban az utolsót: amely a héten született Madridban, a politikai pártok működésének engedélyezéséről ezután már nem a kormány dönt... Elég. ha egy párt bizonyos nyilvántartásba vételét kéri és ugyanakkor leiébe helyezi működési, szervezeti szabályzatát. A madridi legfelsőbb bíróság hatáskörébe utalták hogy esetleg kifogást emeljen, sőt el is utasíthatja a párt nyilvántartásba vételét. Ha viszont tíz nap elteltével a bíróság nem nyilatkozik, a párt automatikusan törvényesen elismert szervezetnek számít. A Spanyol Kommunista Párt. a Spanyol Szocialista Munkáspárt és liberális párt éltek a lehetőséggel és máris kérték nyilvántartásba vételüket vagyis legalizálásukat. Spanyolország tehát —, hogy az előbbi hasonlatot folytassuk — negyed- és féllépésekkel bár. de egyre távolodik a francoizmustól. Mire kért igent Szadat cl" nők a népszavazással? Tízmillió egyiptomi választópolgárt szólítottak hirtelen az urnákhoz, három héttel azután, hogy az ország történetében szinte páratlan méretű zavargásokban. tüntetésekben, rendbontásokban jutott kifejezésre az elégtelenség, A tömegeket nyugtalanította a „nyitott kapuk” gazdaságpolitikája: Szadat kormánya megnyitó Ua a kapukat a külföldi tőke előtt, ezzel azonban együtt járt az a nyugati követelés, hogy fel kell számolni a nasszeri idők haladó intézkedéseit, szabaddá kell tenni a profitszerzési lehetőségeket, még ha az áremelkedc- • sek még súlyosabb nyomorba is taszítják a munkájukból élő embereket. A népszavazási „igen" feledtetni próbálta a három héttel ezelőtti „nem”-et és új felhatalmazást kívánt adni az átalakított kormánynak a korábbi politika folytatására. Ugyanakkor a hatóságok kezébe a népszavazási „igen” könyörtelen fegyvert ad, hiszen életfogytiglani kényszermunkával lehet ezután büntetni azokat, akikre titkos szervezetek alakításának bűnét lehet fogni, akinek szabotázst varrnak a nyakába. Természetesen a népszavazáson elfogadtatott intézkedések között vannak olyanok is. amelynek a spekulánsok. a bűnös eszközökkel vagyonokat összeharácsolok ellen felhasználhatok. Ezután az adócsalók például az eddigieknél súlyosabb büntetést kaphatnak... Szadatnak szüksége van — különösen most, a jelenlegi közel-keleti helyzetben szükségessé és esedékessé vált fontos nemzetközi tárgyalások előtt — valamilyen népi támogatásra, legalábbis az arra való hivatkozásra. Miért kerül sor újabb ciprusi görög—török párbeszédre? A napokban lesz a híres londoni értekezlet évfordulója: Görög- és Törökország, valamint Nagy-Britannia képviselőinek értekezlete 1959. február* 19-én szuverén köztársasággá nyilvánította Ciprust. Négy év sem telt el, s már megtörténtek az első véres összecsapások a görög és a török lakosság között, aztán 1964 elején megjelentek az ENSZ oéke- fenntartó erői. de ezek sem tudták megakadályozni, hogy 1974-ben ismét ki ne törjön a háborúság, ezúttal már a török hadsereg szabályos partraszállási hadműveleteivel súlyosbítva. Ma is vagy 25 000 török katona tartózkodik a sziget északi felén, A görög—török ellentét azóta is feszegeti a NATO kereteit. Kissinger hiába próbált közvetíteni, legfeljebb csak az Égei-tenger olaj lelőhelyeinek dolgában tudott valamelyes görög—török közeledést elérni, Ciprus kérdésében nem. Most viszont az új amerikai kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek. Sok oka van erre: kezdve azon, hogy Vance, az új külügyminiszter, ismerősen mozoghat e területen, hiszen még a Johnson-kormányzat államtitkáraként. fellépett már itt: közvetítőként. Aztán: ha sikerülne az Egyesült Államoknak a ciprusi rendezés nyomán kibékíteni Görög- és Törökországot, ez lenne az első diplomáciai sikere a NATO-ban. _ Mi lehetne a kompromisz- szum Ciprus dolgában, mik lennének a kölcsönös engedmények? Állítólag az, hogy a törökök kivonulnának az általuk elfoglalt terület egy, kisebb részéről, viszont a ciprusi török közösség a rendelkezése alatt megmara- dó területen a központi kormány fő hatalmának elismerésével teljes önkormányzatot kapna, s a sziget föderatív köztársasággá alakulna át. A fájdalmas konfliktus rendezésének ilyen alapon való megközelítését a legutóbbi hírek szerint Maka- riosz elnök bizonyos feltételek teljesülése cselén lehetségesnek tartja. Alvaro Cunhal Rómában Az Olasz Kommunista Párt meghívására az olasz fővárosba érkezeit Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. A képen: Giancarlo Paletta, az OKP Politikai Bizottságának tagja (jobb oldalt) fogadja Cunhait. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Állón: Palesztinoknak igen, PFSZ-nek nem Jigai Aljon izraeli külügyminiszter, a jeruzsálcmi repülőtéren — ahol a Kairóba továbbutazó Kurt Waldheim ENSZ főtitkárt búcsúztatta — nyilatkozott az újságíróknak. „Az ENSZ főtitkára meghallgatta több arab vezető álláspontját, s tárgyalásairól tájékoztatta az izraeli vezetőket — mondotta Állón. — Tájékoztatója hozzájárulhat ahhoz hogy Izrael jobban megértse a helyzetet...”. A külügyminiszter továbbá kifejtette, hogy miután meg_ hallgatta WaAdheimet. a változatlanul fennálló nehézségek ellenére hiszi, hogy „van kilátás a. tárgyalási folyamat 1977. évi felújítására”. Nyomban hozzáfűzte azonban: „Álláspontunk világos: a palesztinoknak igent mondunk a PFSZ-nek nemet”. Hét végi jsgyiet A rulettkirály Több mint egymitlló schülinget, nyert egyetlen este a iszerencse ismeretlen kegyeltje a bregenzi kaszinóban. Nem csalás,, riem ámítás, jelen volt a bajor' tévé, fölvette és a következő este vetítette is a golyó varázsos pörgését. Az est hőse — . akiről mindössze annyit mondtak, hogy bajor kereskedő, beleegyezett a felvételbe, azzal • a kikötéssel, hogy csak a hátát mutatják és nevét nem árulják el. így is történt, és az ámuló tévénézők saját szemükkel láthatták, amint honfitársuk megteszi a 2-es szám változatait, nyer, nyer, az említett millióig meg sem állva. A tévéprodukciónak különféle vádaskodások cáfolatául' kellett szolgálnia. Az illető ugyanis nem most nyert először, korábban már sikerült egyszer bankot robbantania és vagy tízmillió schillinget elvinni. Óriási híre kelt az ügynek, . ömleni kezdtek Bregenzbe a vendégek, a szerencsét kergetök. De kinek nincsenek rosszakarói? Suttogni kezdték a népek, hogy az illető voltaképpen a játékkaszinó embere, mások szerint egy reklámcég megbízottja, aki eljátssza a bankrobbantó szerepét, hadd tóduljanak a Fortuna imádói. Ezeket a vádakat volt hivatva félresöpörni a tévéközvetítés. S mi több. a kaszinó igazgatója még pótlólagos érvet is adott a cáfoláshoz. „Tudják, kérem — mondta —. hány önként jelentkezőnk lenne, ha csalni akarnánk? Menynyien jönnének, akik kétes úton szereztek nagyobb összeget, vagy az adózás elől vonták cl a pénzt és szívesen törvényesítenék ezt a mi segítségünkkel, s megköszönnék, ha az a: látszat kelne, mintha itt ' nyerték volna.” Hát jó, mondom. Lehetnek szerencsés emberek. De Hogyan sikerült éppen akkor megismételni a bravúrt, amikor a tévé kint volt? Ez csak egy módon képzelhető el: Fortuna asszony meghallotta, hogy szerepelhet a. tévében, fodrászhoz rohant, kicsinosította magát, és időben megjelent. Ki ne szeretne legalább egyszer életében a 1camera k elé kerülni. Képzelem, milyen tömeg indult meg c tévéadás után Bre= genz felé. Mór látom az igazgatót, amint kezeit tördelve áll a. kaszinó bejáratánál és re- begí: Jóságos ég, ha ezek H&ind eyy-egy milliót fognak nyerni] Tatár Imre Bejrut környéki „rendcsinálás” A Bejrut környéki palesztin táborok körzetében lezajlott, halálos áldozatokat és sebesülteket követelő fegyveres összetűzésekkel foglalkozott ülésén a palesztin ellenállás egyesített parancsnoksága. Az ülésről kiadott közlemény szerint a parancsnokság több döntést és intézkedést hagyott jóvá a Arany — pénz világgazdaság Alappilléré az USA beváltási garanciája volt, amely kimondta, hogy bármely ország központi bankja a nála levő dollárokat 35 dollár unciás árfolyamon beválthatja az USA központi bankrendszerénél a Federal Reserv Sistem-nél. Ez a beváltási garancia azt jelentette, hogy az USA-dollár egyenértékű lett az aranynyal. Ez a helyzet természetesen csak ideig-óráig volt fenntartható, pontosabban addig, amíg az európai országok gazdaságának helyre- állítása be nem fejeződött. A megnövekedett európai gazdasági potenciállal lehetővé vált az USA-ba irányuló export gyors növelése. Ez volt az európai dollár-követelések egyik forrása. Az Európa felé ömlő dollárfolyam másik táplálója az Egyesült Államok gyorsan növekvő tőkekivitele volt. Az európai bankokban felhalmozódott dollárokat azonban nem „illett” beváltani aranyra az Egyesült Államok központi bankjánál. Ezért ezek a dollárok, az európai bankok között kezdték meg * V. I. Lenin: Válogatóit Művek II. kötet, 907. oldal. Szikra Kiadás, Budapest 1919. körforgásukat, al tatában rövid lejáratú betétek formájában. Ezekből az Európában mozgó dollárokból alakult ki az eúródevtza-piac és megfelelően az USA-dollár lett az első euródeviza. Ezt követte később a töhbi euródeviza, az euró-márka, vagy az euró-frank. Volt azonban olyan ország is, amely emlékeztette az Egyesült Államokat beváltási ígéretére, és a 60-as évek elején hatalmas összegeket váltott át aranyra, a Federal Reserv Sistem-nél. De Gaulle- tábornok Franciaországáról, illetve a Francia Központi Bankról van szó. Az Egyesült Államok nem vette jó néven a franciák lépését és ez komoly gazdasági, és politikai problémák forrásává vált a két ország kapcsolatában. VÁLTOZÓ ERŐVISZONYOK ♦ A 60-as évek végén a gazdasági nehézségek, a vietnami háború és egyéb problémák jelentősen, rontották az Egyesült Államok világgazdasági pozícióit ugyanakkor az európai tőkés országok és Japán világgazdasági jelentősége nagy mértékben megnőtt Az éleződő pénzügyi ellentétek egyre nyilvánvalóbbá lelték, hogy a vezető tőkés országok gazdasági erejük tudatéban már nem szégyenlősek és akármelyik pillanatban kérhetik dollártartalékaik aranyra való beváltását. Ezt a katasztrofálisnak is nyugodtan nevezhető lépést előzte meg 1971. decemberében Nixon elnök bejelentése, miszerint a dollár aranyra történő beváltását felfüggeszti és egyidejűleg devalválják a dollárt. A nemzetközi pénzügyi körökben eddig szinte félistennek tisztelt dollár evvel bebizonyította, hogy nem jobb. sem nem rosszabb a többi vezető tőkés ország nemzeti valutájánál és korántsem egyenlő az arannyal. A dollár aranyra történő beváltásának felfüggesztése volt az első lépés a Bretton-Woods-i rendszer és a kapitalista világ pénzügyi mechanizmusának teljes csődje felé. MAGAS ARANYÁR Az Egyesült Államok állal vállalt beváltási, kötelezettség hosszú éveken keresztül mesterségesen alacsony szinten tartotta .. az arany árat a szabad piacún. Ezt egy rövid példával is oe lehet bizonyítani. Ha a szabad piaci aranyár reálisan 40 vagy 50 dollár lenne egy unciáért, melyik az a vevő. aki nem inkább az Egyesült Államok központi bankjától vásárol aranyat 35 dolláros áron? Ez persze nem jelenti azt, hogy ezt gyakran meg is tették, de a lehetőség mindenképpen visszanyomta az arany árát 35—36 dolláros szintre. Nixon elnök 1971. decemberi bejelentése olyan volt, mintha egy folyón felrobbantanák a duzzasztógátat. Az arany szabadpiaci ára meredeken felszökött és 1974-ben már megközelítette a 200 dollár/unciás szintet. Ez persze nem jelenti azt, hogy az arany unciánkénti reális ara 200 dollár lenne. Nemcsak a nemzetközi, de a hazai közgazdasági sajtóban is érdekes vita alakult ki az arany reális árát illetően, Vannak, akik száz dollár alá, vannak akik száz dollár fölé helyezik az unciánkénti arany reális árát. Mindkét álláspont azonban megegyezik abban, hogy az 1920-as évek végén a nemzeti gazdaságok pénzforgalmából eltűnt arany fokozatosan kezd kiszorulni a nemzetközi pénzügyi éleiből is. és habár ez egy igen hosz- szú és összetett folyamat, egykor • bizonnyal cl fogja foglalni megfelelő helyét az emberiség értékrendjében és ......az aranyból a világ néhány. legnagyobb városának utcáin., . majd illemhelyeket fogunk építeni.” * N yíri Iván helyzet rendezésére. A döntések értelmében megalakult. az ellenállási mozgalom különböző csoportjait egyesítő közös erő, s megerősítették a palesztinai fegyveres harc parancsnoksága (CLAP) állásait és járőreit, hogy „ellenőrzésük alá vonják a helyzetet és véget vessenek a robbanékony helyzet előidézésen mesterkedő elemek űzőiméinek”A közlemény végül rámutatott: a CLAP kötelékei — csakúgy, mint csütörtökön — pénteken is közbeléptek a fegyveres összetűzések beszüntetése. és „a biztonságot veszélyezte!ö elemek őrizetbevétele” érdekében. Az amerikai ENSZ- nagykövet tárgyalásai Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykö- vete pénteken este és szombaton reggel Lzmdonban tárgyalt Ivor Richarddál a kudarcba fulladt genfi Rhode- sia-értekezlet brit elnökével és más angol külügyi tisztviselőkkel afrikai körútjáról. A megbeszéléseken jelen volt William Schaufele, az afrikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár, angol részről azonban furcsán hiányzott Anthony Crosland külügyminiszter, jóllehet, eredetileg ő kérte Youngot hogy hazautazóban ismét álljon meg Londonban és tájékoztassa tapasztalatairól az angol kormányt. Ivor Richard, mint ismeretes előzőleg Washingtonban tárgyalt az angol—amerikai együttműködés lehetőségeiről Cyrus Vance külügyminiszterrel.
