Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről f. A FŐ ELŐIRÁNYZATOK TELJESÍTÉSE WTO-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a ter- 'í/ezettet, alapvetően a kijelölt irányban ha­ladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának a termelés hatékonysága erőtel­jesebb növelésének folyamata. Tőkés külke­reskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi fel- használás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csök­kent A NÉPGAZDASÁG 1976. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI 1976. év az 1975. év %-ban ífemzeü jövedelem 103 Belföldi felhasználás 101 Ipari termelés 104,1 Építőipari termelés 104,5—105,0 Mezőgazdasági termékeit termelése 07 A munkások és alkalmazottak egy keresőre futó nominális átlagkeresete 105,z Reálbére 100'J Egy lakosra fotó redljöveddlme mH A lakosság összes fogyasztása SfíA—102 Kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 101,i Fogyasztói árindex 105 Ifll. évi teljesítés A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd, ft 150 Lakásépítés, 1000 db 93,0 1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 szá­zalékkal nőtt. mérsékeltebben az előző évek­nél és a terv előirányzatánál. Az év folya­mán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel. amit a behozatali többlet fe­dezett. A lakosság összes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az elő­ző években és mint ahogy a terv előírta. Be­ruházásokra a tervnek megfelelő összeget for­dítottak. Az összes felhalmozás, az állóeszkö­zök és a készletek változása együttvéve, csak­nem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott fogyasz­tásra, 25 százaléka felhalmozásra. • ÉPÍTŐIPAR Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 650,0 WS,4 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 17,5 107,7 Műanyagok, ezer tonna 141,3 114,6 Autóbusz, ezer db 11,4 107,0 Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd, Ft 3,3 129,0 Rádió, ezer db 350,4 08,3 Televízió, ezer db . 411,7 103,0 Hűtőszekrény, ezer db 434,1 100,7 Mosógép, ezer db 197,6 120,2 Centrifuga, ezer db 184,3 111,0 Pamutszövet, millió négyzetméter 352,5 100,3 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,3 105,8 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,6 109,8 cipő, millió pár 44,6 103,5 Fogyasztói tej, millió Xtter 727,9 109,0 Csontos nyershús, ezer tonna 483A 88,7 Vágott baromfi, ezer tonna 141,4 106,1 Napraforgóolaj, ezer tonna 53,3 106,2 Sör, millió hektoliter 6,8 102,0 Az építőipari termelés a tervezettet meg­közelítően. 4,5—5' százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,1 szá­zalékkal, az építőipari szövetkezeteké, a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt. A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A korábbinál szélesebb körben alkalmaz­zák a korszerű építési módokat, javult az épí­tőipar gépesítettsége. Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől. III. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szemben _ — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal ke­vesebb volt mint egy évvel azelőtt. A nö­vénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Az el­maradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is, hogy az év elején ala­csony volt a sertésállomány, a szarvasmarha­állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldsé­gekből. gyümölcsökből burgonyából, kukori­cából, szálas takarmányokból és a vágóállat­termelésből. 1976-ban 5,1 millió tonna búza termett, 1,1 millió tonnával több. mint egy évvel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt, és meghaladta az eddigi legmagasabb 1974. évit is. A terméstöbblet körülbelül 80 száza­léka a terméshozamok növekedéséből adódott. Kukoricából 5,2 millió tonna, az 1975. évi re­kordtermésnél 1,9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti terméshozam az elő­ző évi 50.2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal, burgonyából 16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 1975- ben. Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb al­mából több termett az 1975. évinél. A száraz­ság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mezőgazdasági nagy­üzemekben a korábbihoz képest nőtt e növé­nyek másodvetése. Az őszi csapadék kedve­zően hatott a másodvetésű és az őszi betaka­rítási! zöldségfélék hozamaira, így az összes zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit. A sertésállomány 1976. december végén 7 855 000 darab volt. 902 000 darabbal több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüze­mekben és a háztáji-kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvas­marha-állomány a nagyüzemekben emelke­dett. a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen 1 888 000 darab volt, 16 000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehénállomány növekedett. A vágóállat termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalékkal elma­radt az előző évitől a baromfihús-termelés 1976- ban is számottevően emelkedett. A bel­földi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst exportáltak, mint egy év­vel azelőtt. Az állati termékek közül a tojás­termelés csökkent, a tejtermelés, főleg a ho­zamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági, keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában foly­tatódott a kisebb teljesítményű gépek felvál­tása nagyobb teljesítményűekkel. A traktor­állomány az év végén 59 200 darab volt. ke­vesebb, mint az előző évben, a vonóerőkapa­citás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folya­mán a mezőgazdasági üzemek többek között 5000 traktort. 2100 gabonakombájnt, 2400 te­hergépkocsit szerezt ek be. A műi rá gya-fel­használás hatóanyagban számítva 1.5 millió tonna volt. valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban, ( 11. IPAR ­A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 Százalékkal nőtt A terv előírásának megfe­lelően az export célú termelés nagyobb ütem­ben emelkedett mint a belföldi felhasználás­ra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4,9 százalék volt Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosener­giaipar termelése nőtt. 11,1. illetve 7,8 száza­lékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal nö­velte termelését. Egyes gépipari ágazatok ter­melése: a híradás- es vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé a villamosgép- és -készülék- iparé jelentősen. 7—10 százalékkal meghalad­ta az egy évvel azelőttit A gépek és gépi be­rendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bá­nyászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3 száza­lékkal. az építőanyagipar 3,2 %-kal, a könnyű­ipar 2,6 %-kal termelt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar és a kötszövő- ipar termelése emelkedett az átlagosnál na­gyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0,9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baromfifeldolgozó-ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt, a húsiparé és a konzerv­iparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi ke­reslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnöve­kedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmi­szeriparban a termelés nagyobb mértékű nö- , vetését alapvetően a nyersanyaghiány, az épí- tóanyagiparban és a könnyűiparban főleg p" munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerkezete korszerűsö­dött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzem­behelyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus szá­mítógépek és kiegészítő berendezéseik gyár­tása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyagipar szá­mottevően növelte a cement- és a falburkoló- esemepe- és a síküvegtermelést a hagyomá­nyos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a széntermelés alig haladta meg az 1975. évi szintet, földgázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1 728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalék­kal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés az ipar egészé­ben 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagybe­ruházásokat az év végéig átadták^ közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia kapacitás a Duna menti hőerőmű utolsó áram- fejlesztő egységének átadásával további 215 magawattal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—magyar földgázvezeték IX. szakasza. Befejeződött a nyírád—izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az ózdi kohászati üzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengereltacél-termelésünknek). A székesfehér­vári könnyűfémmű présműve évi 10 400 ton­na alumínium félgyártmányt termelő kapaci­tással bővült, ami az országos termelés 7—+8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstruk­ciók. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukcióiá- val a szalámigyártó kapacitás 55 százalákkal nőtt NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1976. évi termelés mennyisége az 1976. év az 1975. év százalékban Villamos energia, milliard kwó 22,0 107,7 Szén, millió tonna 25,3 101,5 Kőolaj, millió tonna 2,1 106.S Földgáz, milliárd köbméter 6,1 117,6 Acél, millió tonna 3,7 99,5 Hengerelt acél, millió tonna 2,9 106,9 Bauxit, millió tonna 2,9 101,0 Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, 736,0 97,3 ezer tonna 134,0 103,5 Tégla, milliárd db 1,9 103.2 Cement, millió tonna Kénsav. ezer' tonna 4,3 114,3 617,0 97,9 Marönátron, ezer tonna 93,4 102*5 IV. SZALLrrAS ÉS HÍRKÖZLÉS Az árusállítás (súly alapján számítva- a termelés és a forgalom növekedésével össz­hangban 3,2 százalékkal meghaladta az előző évit, torlódás csak a IV. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi-közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4,8 százalékkal, csővezetéken 12,1 százalékkal több árut szállítottak az egy év előttinél. A távolsági személyszállításban részt vevő uta­sok száma 1,8 százalékkal emelkedett. Autó­buszon 4,8 százalékkal többen, vonaton keve­sebben utaztak, mint 1975-bén. A személy- szállításban fokozódott a személygépkocsik szerepe. 1976-ban a vasút a tervezettnél több új villamos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás kor­szerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. 1976-ban 1400 új autóbuszt és sok más sze­mélyszállító közúti járművet állítottak for­galomba. Az ország személygépkocsi állomá­nya mintegy 70 ezerrel nőtt, és az év végén elérte a 650 ezret. Az év folyamán 16 500 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a budapesti Metró Deák tér— Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthá­lózat bővítése, illetve korszerűsítése. A hírközlésben 20 000-rel nőtt a telefon főközpontok befogadóképessége, az alközpon­toké 23 000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagy teljesítményű középhullámú rádió­adó építése. V. KÜLKERESKEDELEM A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása érdekében fő feladatként a tő­kés viszonylatú passzívum csökkentését jelöl­te meg, amit az exportnak az importnál szá­mottevően gyorsabb növelésével kellett elérni Ez a cél megvalósult Az összes kivitel — összehasonlítható áron ■— több mint 8 százalékkal emelkedett na­gyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron — 4 száza­lékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma körülbelül 35 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobb részt a dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban követ­kezett be. de jelentős volt rubel viszonylat­ban is. A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szerződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalom­nak. A nem szocialista országokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után nö­vekedett A behozatalon belül legnagyobb mérték­ben az anyagok és »' mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékek importja fokozódott. Kis mértékben nőtt az energiahordozók és a fo­gyasztási iparcikkek behozatala is, a gépeké kevesebb volt. mint az előző évben. A kivitelen belül az ipari termékek ex­portja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegy­ipar növelte exportját, a gépipari és a köny- nyűipari termékek kivitele mérsékeltebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mező- gazdasági termeléssel összefüggésben — ki­sebb volt az 1975. évinél. VI. BERUHÁZÁS A szocialista szektor beruházásaira, a tervnek megfelelően. 150 milliár forintot for­dítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt. A beruházások anyagi-műszaki össze* tétele javult. Az építési beruházások ősz* szege kisebb, a gépberuházásoké na­gyobb volt a tervezettnél. Állami be­ruházásokra ezen belül nagyberuházá­sokra kevesebbet, vállalatiakra — elsősorban az export-növelést célzó, hitellel finanszíro­zott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat el­sősorban a befejezés előtt álló nagyberuhá­zásokra koncentrálták. Az 1976-ban befeje­zésre előirányzott nagy létesítményekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmények még nem készül­tek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezdték meg. VII. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG, A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI Az ország népessége 1977. január 1-én 10 625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született. 8 800-zal kevesebb mint az előző évben, és 132 100-an haltak meg, 1000-rel töb­ben, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17,5 élve szü­letés és 12,5 haláleset jutott. A természetes szaporodás igy az j975. évi 63 100 főről 53 300 főre csökkent; és ezer lakosra számítva 5 fő volt. Ezer élve született közül 30 halt meg egy­éves koron alul, kevesebb, mint 1975-ben. 1977. jánuár 1-én az aktív keresők száma 5,1 millió volt, ugyanannyi, mint egy év- ve.1 azelőtt. A létszám a főbb termelő ágaza­tokban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban — csökkent, a többi ága­zatban kis mértékben emelkedett. A nyugdíjasok száma 1 802 000 főről 1 871 000 főre emelkedett. Megkezdődött a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermekgondozási segélyben 287 000 anya részesült, a dolgozó nők körül­belül 13 százaléka, 22 000-rel több mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete mintegy 3200 forint volt, körülbelül 5,5 százalékkal több. mint 1975- ben. Az emelkedés' a különböző ágazatokban megközelítően azonos volt. Az .átlagosnál jó­val nagyobb mértékben nőtt a papíripari » bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kere­seteket az első félévben havi 50 forint, jú­liustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelőd és a húsáremelés kompenzálására. A pénzbeni társadalmi juttatások összeg« 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra. 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási se­gélyre 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 16—> 16 százalékkal többet, mint 1975-ben. Nyug­díjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki. az előző évinél 19 százalékkal többet. Az egy keresőre jutó reálbér országos át­lagban körülbelül 0,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz-tagok keresetének reálértéke hasonlóan alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme: ami a bérjövedelme­ken kívül magában foglalja a különféle pénz- beni és természetbeni társadalmi juttatásokat is. összességében a tervezettnél kisebb mér­tékben. körülbelül 1 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása reálértéken 1,5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kis­kereskedelmi forgalom folyó áron 6,8 száza­lékkal összehasonlítható áron 1,4 százalékkal volt több. mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 száza­lékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975. évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalék­kal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 száza­lékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A sa­ját termelésből származó mezőgazdasági ter­mékek fogyasztása valamelyest csökkent. Mindent egybevetve a lakosság életszín­vonala — gazdasági lehetőségeinkkel össz­hangban — mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál. Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány — különösen az első félévben — zöldségből és burgonyából volt. Az áruellátás javítására számos intézkedést tettek: egyebek között terven felül importál­tak burgonyát és húst, egyidejűleg csökkent az export. Az ev utolsó hónapjaiban vala­mennyi fontos élelmiszerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként fő­leg egyes szerelési- és építőanyagok beszer­zése jelentett gondot. Az üzlethálózat szá­mottevően , bővült és korszerűsödött. Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtőszekrényt. 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót, 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont. 7,4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620 000 személygépkocsi volt. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereske­delmi, a piaci és a szolgáltatási árszínvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett. A túllépés főleg abból adódott hogy a burgonya- zöldség- és gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak, és éves átlagban 28 százalék­kal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 azonos hó­napjaiban. A ruházati cikkek árszínvonala 4,8 százalékkal a vegyes iparcikkeké 5,1 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét-állomány megközelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy év előttinél. Az év folyamán állami erőforrásból 32 400. magánerőből 61 500 összesen 93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a magánerőből épült lakásoké 7500- zal meghaladta az előirányzatot. Egészségügyi ellátásra az állami költség- vetés mintegy 12 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 2300-zal 92 400-ra, az or­vosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka — zömében vidéken — nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A bölcsődei helyek száma az év folyamán 2100-zal bővült, és az év végén 52 ezer volt. Az állami költségvetés az oktatási intéz* ményekre mintegy 17 milliárd forintot fordí­tott Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 000-ről 311 000-re emelkedett. Száz 3—5 éves gyermek közül 1975-ben 76. 1976-ban 80 járt óvodába, A különböző oktatási fokozatokon 1,8 mil­lióan tanulnak. Az általános iskolát végzet* ték 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 éve­sek 39 százaléka jár szakmunkásképző iskolá­ba, a 14—17 évesek 37 százaléka középiskolás és a 18—25 évesek 4,5 százaléka egyetemi, fő­iskolai hallgató. Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költötték. Az év folyamán 8400 könyvet adtak ki 89 millió néldányban. A kiadott könyvek száma és pél­dányszáma az előző évekénél nagyobb mér­tékben nőtt. Ezer lakosra az év végén 233 te­levízió előfizető jutott. Vili. IDEGENFORGALOM Az év folyamán 9,9 millió külföldi érke- kezett az országba. 5,4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hoszabb ideig az országban tartózkodó turis­ták száma 5,6 millió volt, 555 ezerrel. 11 szá­zalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett, számuk 607 ezerrel nőtt. A nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 ezerrel A külföldre utazó magyarok száma., 3.9 millió volt. 13 százalékkal több rpiot -1975- ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste feL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom