Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

f Tervek és lehetőségek A lehetőségek tervezése Az állattenyésztés és az állategészségügy kapcsolata Érdeklődéssel ol* VAST AM — bizonyára má" eok is — „A fejlődés egye­düli útja: a műszaki szín­vonal növelése"; az ^Ész­szerű arányokat a termelők és a nem termelők között”; és a „Feltárjuk és haszno­sítjuk is tartalékainkat” cím alatt megjelent hozzászólá­sokat a Népújságban, ame­lyek Koós József „Ha van, akkor legyen” vitaindító írá­sához kapcsolódtak. Megíté­lésem szerint a vitaindító és a három igazgató vélemé­nye is alkalmas arra, hogy mindenki levonja a tanul­ságokat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a szó­ban levő három vállalat (Mátraalji Szénbányák; Fi­nomszerei vénygyár ; Mátra- vidéki Fémművek) megyénk gazdaságának reprezentán­sai, hiszen három válla­latnál több mint 13 ezer ember dolgozik. Ez nem­csak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókban is megmutatkozik (termelési szerkezet, műszaki-technoló­giai színvonal, munka- és üzemszervezés, munkaerő­gazdálkodás stb.). Ezért alapvetően egyet kell érte­nünk az igazgatók vélemé­nyével, hogy ők már koráb­ban felismerték az intenzív vállalati gazdálkodás szük­ségességét, ezen belül az ész­szerű munkaerő-gazdálkodás követelményét, mint me­gyénk vállalatainak többsé­ge. Ez valóban így igaz, ezt igazolják a számszerű ada­tok és ezt igazolja a me­gyei pártbizottságunk érté­kelése is. A nagyobb fel­adatokat elsősorban jobb munkaszervezéssel, a gépek és berendezések jobb ki­használásával, az anyagi ér­dekeltség fokozásával. a munkakörülmények javításá­val teljesítették. Az eredmények elismeré­se mellett azonban úgy vé­lem, hogy a jobban gazdál­kodó vállalatoknál is helyen való az a kérdés, hogy az elért eredmények szinkron­ban vannak-e a lehetőségek­kel? E kérdésre az őszinte válasz nem lehet más, csak az — amit egyébként az igazgatók is megfogalmaz­tak —. hogy „lehetőségeink még jobb eredményeket is feltételeznek.” Ehhez azon­ban arra van szükség, hogy ne nyugodjunk bele az el­ért eredményekbe — még ha jobbak is. mint a máso­ké — az elért eredményt, az adott helyzetet ne pró­báljuk megmagyarázni, a termelő és a nem termelő létszám arányát indokokkal alátámasztani. Ezt azért is fontosnak tartom, mert e szemlélet jelei a szóban le­vő vitacikkekben is fellel­hetők. A VITÄBÖL levonha­tó fontos következtetés, hogy a „vitatkozók” is egyet­értenék alapvető célkitűzé­seinkkel. Ügy vélem azon­ban, hogy csupán egyetér­teni ma már kevés. Nem elég csak általában egyetér­teni. hanem megfontolt, és konkrét intézkedésekre van szükség. Az elmúlt évtizedekben a megye gazdasága nemcsak mennyiségileg, de minőségi­leg is átalakult, ami hűen tükröződik a foglalkoztatott­ság színvonalában és szer­kezeti módosulásában: 1976- ban a foglalkoztatottak szá­ma 164 ezer volt. A foglalkoztatási színvo­nal növekedése népgazdasági vonatkozásban és megyénk­ben is a munka viszonylag alacsony hatékonysága mel­lett, általában az extenzív fejlesztés keretében való­sult meg. Következésképpen a munkaerő-gazdálkodásban és a munkaerő hatékony foglalkoztatásában olyan mennyiségi és minőségi fe­szültségek alakultak ki és válnak egyre élesebbé, ame­lyek gátolják további fejlő­désünket, zavarják a gaz­dálkodást. Olyan ellentmon­dással állunk szemben, hogy a munkaerőhiány és a jtlső . ..munkanélküliség” szinte •mindenütt egyidejűleg léte­zik. Hogyan mutatkozik ez meg a gyakorlati vaióság- »4AB« .Vállalataink, üzeme­ink nagy része nMgafrwk» dett termelési célkitűzéseik teljesítését a műszaki-tech­nológiai fejlesztés mellett létszámnöveléssel kívánja megvalósítani. Egyértelműén megfogalmazhatjuk, a meg­levő létszám bővítésére —a szolgáltató ágazatok ég né­hány kiemelt termelő üzem kivételével — nincs lehető­ség. A korábban hozott párt- és kormányhatározatok kö­vetkezetés végrehajtásával a jelentős belső munkaerő- tartalékok azonban foKoza- tosan hasznosíthatók A ha­tározatokat vállalataink azonban csak részben hajtot­ták végre. Felméréseink sze­rint — ágazatonként és tize- n.énként eltérő mértékben — megyénkben a munkaidőnek áüagosan 15—20 százaléka megy veszendőbe. E vete­fő í! közel azonos húszezer , dolgozó munkaidejével. Ez lényegesen meghaladja üze­meink létszámigényét. A vi­taindító cikk írójával egyet­értve valljuk, ez a munka­erő-tartalék elérhető közel­ben, a kapunkon belül ren­delkezésre áll. A NÉPÜJSÁG helyt adott a vállalati véleményeknek. Ismeretes előttünk, hogy mindhárom vállalat létszám­hiánnyal küzd. Ennek elle­nére, a lehetőségek reális felméréséből kiindulva nem kívánták létszámigényük in­dokoltságát „igazolni”. Meg­ítélésünk szerint helyesen, arra irányul e vállalatok tö­rekvése, hogy a rendelke­zésre álló munkaerő hatéko­nyabb felhasználását bizto­sítsák, illetve megteremtsék ennek vállalati, munkahelyi feltételeit. A vállalatok sa­játos helyzetét figyelembe véve némileg eltérőek az al­kalmazott módszerek. Alap­vetően azonban egységesen meghatározhatók és a me­gye minden üzemére érvé­nyesek azok a tennivalók, amelyek enyhíthetik, illetve megszüntethetik a munka­erőgondokat. A népgazdasági célokkal összhangban bizto­sítható megyénkben a mun­kaerő hatékonyságának nö­velése. Az ötödik ötéves tervidő­szak munkaerőgondjainak enyhítése és megoldása ér­dekében az eddig megtett és folyamatban levő intézkedé­seken túl az alábbi felada­tok következetesebb megva­lósítását látjuk szükséges­nek vállalati szinten: A munkaszervezettség és a munkafegyelem javításá­ban rejlő tartalékaink fel­használása érdekében el kell érni, hogy a jelenléti időn belül a munkával töltött idő aránya 1980-ig legalább öt százalékkal növekedjen. A munkafolyamatok éssze­rűbbé válásával további je­lentős mértékű, a termelé­kenység növekedésének meg­felelő létszám-megtakarítás jöjjön létre úgy, hogy a munka egyidejűleg könnyeb­bé váljon a dolgozók számá­ra. Ehhez arra van szükség, hogy az üzem- és munka- szervezési tevékenységben, a rendszerszemlélet és a komp­lexitás sérelme nélkül. a hangsúly a munkahelyi szer­vezésre és a normázásra he­lyeződjék át. Kiemelt jelentősége van az alapvető munkafolyama­tok racionalizálásának, a kisegítő és kiszolgáló mun­kafolyamatok időbeli össze­hangolásának. Mindezt meg­felelő normaalapok, munka­normák és más teljesít­ménykövetelmények kidolgo­zásával, pontosításával és al­kalmazásával szükséges alá­támasztani. A végrehajtás­ban nagy jelentőséget tulaj­donítok a dolgozók kezde­ményezésének. a munkaver­seny, az újító- és a DH- mozgalomnak. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a munkaszervezési in­tézkedések azokban az üze­mekben eredményesebbek, ahol összhangban dolgozták ki az anyagi ösztönzés rend­szerét. A MÜSZAKI-TECHNOLÓ- GIAI fejlesztésnek együtt kell járnia az élőmunka ha­tékonyságának növelésével, relatív vagy abszolút lét*, Megyei értekezlet Egerben «BÉm-raegtafcarftdaMl A köz­gazdasági szabályozó rend­szer egyértelműen erre ösz­tönzi a vállalatokat. Néhány területen — még a nagyobb, szervezettebb üzemekben is — elsősorban az anyagmoz­gatásnál a kézi munkahe­lyek gépesítése jelentős lét­számot szabadíthat fel. Az a véleményünk, hogy üzemeinknél, vállalataink­nál a létszámösszetétel el­torzult. Az elmúlt öt év­ben az adminisztratív mun­kakörökben dolgozók száma kedvezőtlenül, gyors ütem­ben növekedett. Az utóbbi két-három évben ez a ter­melésben résztvevők számá­nak csökkenésével járt együtt. A felesleges admi­nisztráció munkaerőt von el a termeléstől, a több terüle­ten kialakult bürokratikus munkastílus nem elősegíti, inkább akadályozza a mun­kavégzést. Ebből az is követ­kezik, hogy az alkalmazotti létszám csökkentése nem adminisztratív intézkedés kérdése, hanem sokkal in­kább a munkamódszer, mun­kastílus korszerűsítésével, az adminisztráció csökkentésé­vel függ össze. Az admi­nisztratív létszám csökken­tése nemcsak lehetőség, ha­nem követelmény is. A munkaerő-gazdálkodás és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának gondjai csak fokozatosan enyhíthe- tők, illetve szüntethetők meg. A problémák megoldá­sát mindenekelőtt az érvé­nyes párt- és kormányhatá­rozatok következetes végre­hajtásával, a meglevő esz­közök jobb működtetésével kell elősegíteni. Párt bizott­ságunk támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek erő­sítik a szervezettebb, fegyel­mezettebb, hatékonyabb munkát a termelésben és az adminisztrációban, biztosít­ja a törvényes munkaidő jobb kihasználását. TUDOMÁSUL KELL VEN­NI, hogy elsősorban a vál­lalatok. szövetkezetek, intéz­mények feladata a munka­erő hatékony foglalkozta­tása. szükség esetén a feles­leges munkaerő felszabadí­tása, átcsoportosítása. A ve­zetés minden szintjén olyan szemléletre van szükség, amely nemcsak feltárja és megérti a munkaerőgondo­kat, de biztosítja azokat az intézkedéseket, amelyek a feszültség feloldására irá­nyulnak és a dolgozók szé­les körét képes cselekvőén bevonni a feladatok végre­hajtásába. Somod! Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője Ar állattenyésztés és az állategészségügy kapcsolatá­ról, az egészségügyi feltéte­lek további javításáról ta­nácskoztak szombaton dél­után Egerben megyénk ál­latorvosai. Az Agrártudo­mányi Egyesület He rés me­gye' Szervezetének rendez­vényén részt vett Bukta Ti­bor, a Közalkalmazottak Szákszervezetének megyei titkára és dr. Csépányi Né- tusz, a Heves megyei Állat­egészségügyi Állomás igaz­gatója is. Várallyay Pál, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője nyitotta meg a tanácskozást Ezután dr. Dénes Lajos, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Elmondta, hogy az állattenyésztésben és az állati termékek elő­állításában még jelentős tar­talékokkal rendelkezünk. Ennek egyik feltétele az ál­lategészségügy további ja­vítása a nagyüzemekben. Rámutatott, hogy a közös gazdaságokban egyre több nagy termelő képességű faj­tát tenyésztenek, melyeket teljesen zárt, mesterséges környezetben, szakosított te­lepeken nevelnek. Ezzel megváltoztak az állatok bio­lógiai igényei, csökkent az ellenállóképességük minden ártalommal szemben. Az ilyen feltételek között a korábbihoz képest változott az állategészségügy fogalma Megszabadulhatunk végre az évek óta halmozódó, po­rosodó papírdobozokfcól, pad­lástérre kárhoztatott rozzant bútoroktól, mindenféle ócs­ka holmitól. Március 1-én ugyanis megkezdődik a ta­vasszal szokásos „limlom- akció”. A városi tanács mélyépítő és városgondozá­si üzemének öt szocialista brigádja két hónapon ke­resztül járja majd a város utcáit és elszállítanak min­den feleslegessé vált kaea- tot. Először a belterület, áp­rilistól pedig a peremkerü­let utcáit veszik sorba, s hogy milyen sorrendben, ar­ról tájékoztatnák a rövide­sen megjelenő falragaszok. és tevékenysége is. Korsze­rű állategészségügyön ma már a megelőzést, az álla­tok igényeihez szükséges feltételek ismeretét és biz­tosítását értjük. Ebben jelentős szerepük van az állategészségügyi ál­lomásoknak, közöttük a He­ves megyeinek is, amely ren­delkezik azokkal a felszere­lésekkel és eszközökkel, melyek a megelőzéshez, és a járványfelszámoláshoz nél­külözhetetlenek. Dr. Dénes Lajos aláhúzta, hogy a be­tegségek megelőzésében fon­tos feladat az üzemi állat­orvosok számának növelése, valamint az állategészség­ügyi szaktechnikusok és la­boránsok munkába állítása. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez elengedhetetlen az állattenyésztői munka ja­vítása is. Egyik alapfelté- te’hogy ez is kellő anya­gi és erkölcsi megbecsülést kapjon a nagyüzemekben és az ott dolgozók mielőbb megszerezzék a munkához szükséges szakképesítést. Az állattenyésztés eredményei­nek javításában fontos a helyes takarmányozás. Sok helyen erre még nem for­dítanak kellő hangsúlyt, amely az eredményekben is megmutatkozik. Ezért szük­séges, hogy az üzemekben ezentúl a takarmányokat etetés előtt laboratóriumok­ban megvizsgálják és rend- szeresen ellenőrizzék azok minőségét Az üzem kéri az egrieket, hogy az elszállításra ítélt hulladékot — kivéve az épí­tési törmeléket — a megfe­lelő nap reggelén 7 óráig rakják a szeméttároló he* lyekre. A mélyépítő és városgon­dozási üzemben egyébként elmondták, hogy a Tisztasá­gi Hónap keretében meg­kezdődik a tavaszi nagyta­karítás is. A belvárosban kicserélik a szemétgyűjtő lá­dákat. megtisztítják az uta­kat a télen összegyűlt sár­tól, és rövidesen üzembe helyezik az utcaseprő cél­gépeket és locsolókocsikat is Tisztasági Hónap Limlom-akció keddtől Atomvárosi panoráma Pakson a Kis-hegyen épül az Atomerőmű lakótelepe. A lakásokat, a munkás-művelődési otthont, az iskolát, a postát a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat épiti. (MTI fotó — Ccttvald Károli-) TOVÁBB TARTOTT a belvíz elleni küzdelem az elmúlt héten is, és bár a természet erői egy kis jég­esővel kísért felhőszaka­dást is „bevetettek” ebbe a harcba, összességében si­keresnek értékelhető a bel­vizek lecsapolásával meg­bízott szakembereink jó ideje tartó megfeszített munkája. Ugyancsak az elmúlt hét elején értesültünk arról, hogy kiemelt nagyberuhá­zásunk községében, Bél­apátfalván tovább javul az áruellátás. Ezúttal az Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ nyitott korszerű, új ABO aruhazat. Reméljük, hogy az 554 négyzetméter alap- területű, másfélmilliós áru­készlettel rendelkező új óruház jelentősen hozzá­járul mind az építkezésen dolgozók, mind a község lakosságának már régen megérdemelt jobb ellátásá­hoz. HASONLÓKÉPPEN őröm­mel értesültek az egriek arról, hogy a színes tv mind nagyobb térhódításá­nak hatására a GELKA bevezette a színestevé- szervizt. A drága készülé­kek jó működése ellen te­hát ezek után nem sok ki­fogásuk lehet majd az üzemeltetőknek. Sőt — mint e hír hallatán néhá- nyan megjegyezték — nem ártana, ha a műsor orvos' lására is létesülne egy szer* víz. Mert a tévé szines vol* ta, sajnos nem jelenti azt is egyben, hogy a műsor szintén színes, élvezetes... Mindenesetre, hasonló­képpen színesben elevene­dett meg egyetlen napra az elmúlt héten az egri líce­umban egy darabka dicső történelem: itt forgatták a Rákóczi-szabadságharcról készülő film egy részletét. A felvételeket természete* sen csak kevesen láthatták, de a képernyőn — mint készítői ígérték — még ez évben megjelenik a film, és akkor mindnyájan ári alakulhatunk egyféle kis szakmai zsűrivé. Bízunk benne, hogy nem találunk majd kivetni valót a neves alkotókkal készülő produk­cióban. A RÄK0CZI-FILM szel­lemi szomjúságunkat híva* tott csillapítani. Kápolnán egy lényegesen matérián* sabb igény kielégítésére tö­rekedtek, amikor a hely­beli lakosság kívánságára mezőgazdasági szakboltot nyitottak. A „gazda” ezúri tál a Kápolna és Vidéke körzeti ÁFÉSZ, melynek vezetői remélik, hogy a kis üzlet hozzájárul min* denek előtt a hátáji- és kertgazdálkodás segítésé* hez, a lakosság jobb ellá­tásához. Maga a megnyitás minden esetre szerencsés időszakban történt, hiszen a természet is most készü­lődik újabb „nyitásra”. Ennek egyik ékesszőló bizonyítéka, hogy már több helyen befejezték a met­szést, az Egri Csillagok -Tsz-ben például 530 hektá* ros szőlőtáblán, méghozzá minden eddiginél koráb­ban. Hasonlóképpen szép eredménnyel ért véget a műszaki és agrárértelmr" ségiek tisztújító küldött­értekezlete. Kívánjuk, hogy miként az eddigi, úgy az új vezetőség is eredményef sen munkálkodjon. (ku-ti) f

Next

/
Oldalképek
Tartalom