Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Zöld át — Iák között Sokáig váratott magára, mig végűi is tavaiy nyáron megszületett. Az országgyű­lés törvényt alkotott az élel­miszerekről, amely az idén január 1-től lépett életbe. Törvény az élelmiszerek­ről? Talán kicsit furcsának tűnik, hiszen azelőtt is ké­szült friss kenyér ugyanúgy, mint ma, szívesen fogyasz­tottunk húst, konzervet, te­jet, máskor is jutott cukor a teába, és vásároltunk bort, illetve cigarettát. TÖBB KORSZERŰ TERMÉK Csakhogy a szokások is változtak. Tökéletesedett az élelmiszer-fogyasztás és mindanyiunk örömére több új. a kor igényeit reprezen­táló termék került forga­lomba. Az évek során mi, fogyasz­tók is hozzászoktunk a jobb­hoz, igényesebbek lettünk, és szinte már megköveteljük a ' jó minőségű kenyeret, a friss húst az üzletekben, vagy a zöldséget a piacon. Jogos ez a követelmény hi­szen élelmiszeriparunk is so­kat fejlődött, korszerűsö­dött, különösen az utóbbi egy évtizedben. Statisztikák szerint az élmúlt húsz esz­tendőben hazánkban 190 szá­zalékkal emelkedett az élel­miszeripari termékek meny* nyisége, nőtt azok választé­ka, sokasodott az új termé­kek száma, de vele együtt megváltozott a fogyasztás "szerkezete is. Ma már leginkább a bioló­giailag gflekes .és korszerű­en csomagolt félkész, kony­hakész, konzervált, hűtött és tartósított élelmiszerek a leg­kedveltebbek. Érdekes jelen- ,ség az is, hogy a múlt ha­gyatékával szakítva, falva- inkfaan ugyancsak emelke­dett az ipari eredetű élel­miszerek iránti igény. A vál­tozások természetszerűen élelmiszerexportunkban is jelentkeztek miután a na­gyobb mennyiség mellett áruinknak egyre magasabb minőségi követelménynek kell megfelelniük. Mindez csak korszerű technikával dolgozó élelmiszeripari üze­mekben valósítható meg, ahol rendszeresen ellenőrzik az egészségügyi előírásokat és a termékek minőségét is. „SELEJT NEM LEHET...” A törvényre tehát szükség volt, amely új alapokra he­lyezte ez utóbbiakat., To­vább fejlesztette és egyben szigorította az élelmiszer szabványokat, valamint a minőségre, a csomagolásra és a tárolásra vonatkozó elő­írásokat is. Mint ahogy in­dokolja: „Az utóbbi időben a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termelésében a gépesített nagyüzemi mód­szerek lettek uralkodók. A növények és állatok termé­szetes élettani folyamataiba egyre nagyobb az ember cél­tudatos beavatkozása, állan­dóan gyarapszik a felhasz­nált technikái, kémiai esz­közök és anyagok száma, va­lamint azok hatása. Ezért szükséges, hogy a nyersanya­gokban bekövetkező válto­zásoknak az élelmiszerekkel támasztott követelmények ál­tal határt szabjunk...” A törvény elősegíti a jó minőségű és korszert termé­kek előállítását, ami nem nélkülözheti a kellő szaktu­dást, szakértelmet. Mint dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Tallózás a Hevesi Szemle legújabb számában A hagyományos formá­tumban. de új köntösben; jól olvasható betűtípussal, tetszetős elrendezésben kö­szönti az új esztendőt a Hevesi Szemle legfrissebb szama. Az immár ötödik eszten­dejébe lépő közművelődési folyóirat Irodalom—Művé­szet rovatában ezúttal Gyür­két Géza, Rinyai László és Molnár Pál egy-egy novel­láját olvashatjuk. Mellettük Benczc József, Szokolay Zoltán és Csoőri Sándor versei kaptak helyet. Szintén e helyütt Végvári Lajos a Havtanban és Bu­dapesten megrendezett II. Országos Tájfestcszeti Bien- nálét méltatja. Egyoldalú ipari szerkezet, hiányosan kiépített bolthá­lózat. megoldatlan köztiszta­ság... Vajon milyen problé­mákat kell Hatvan fejlesz­tésének érdekében megöl - ,dani. Erről ír Kiss Győrön egy felmerés nyomán ké­szült tanulmányában. Kiss Gyula viszont egy leendő város Heves eddigi törté­nelméről, jövőbeli lehetősé­geiről ad képet, Városváró- ban Hevesen címmel. A hatvani Grassalkovich- kastelyhoz és vendégeihez sok történet fűződik. Közü­lük nem egy csak legendá­nak bizonyul, viszont van­nak olyanok is, amelyeket egyáltalán nem őrzött meg az emlékezet. Kovács Ákos (977. február 27.. vwsnrti.in egy nemrég megvásárolt kultúrtörténeti dokumentá­ció Indíttatására, a kastély építésének történetét, vala­mint Thomas Mann, Adu Endre, Brody Sándor, Jó­zsef Attila látogatásait ele­veníti föl. a Múltunk jele­ne című rovatban. A Tudományos műhelyben folytatódik Lökös István Megyénk irodalmi kistükre sorozata. Ezúttal az első magyar «irodalomtörténet író­ját Pápay Sámuelt mutatja be. Cs. Varga István Németh László Ady-élményéről ' írt tanulmányában azt elemzi, hogyan hatott a költő Né­meth Lászlóra. Nagy József Egerről szóló történettudományi munkája ebben az esztendőben jele­nik meg könyvalakban. En­nek egyik legérdekesebb fe­jezetét Az egri „vitézid os­koláról” szólót még a meg­jelenés előtt kezükbe kapják a szemle olvasói. Bakos József a Csend re­torikája című írásával abba a titokba avatja be az olva­sókat, hogyan lehet, hatáso­san „némán is szónokolni”. A Szemle „könyvespol­cán” ezúttal Kádár János kötetét, az Internacionaliz­mus. nemzeti erdei., és Vaj­da György Energia és tár­sadalom című kötetét talál­juk. Az előbbit Szőke. Do­monkos, az utóbbit Berecz István mutatja be. Az 1977-es esztendő első lapszámának illusztrációit Grcskovits László és Csont István készítették. A borí- • Won levő Mö\ Polar San­sz élelmiszeripari vállalatok legutóbbi országos tanács­kozásán is utalt rá: „Élelmi­szerekből selejt nem lehet...” Vagyis, az üzletekbe ezentúl csak jó minőségű, megfele­lő tápértékű és összetételű, az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő élelmi­szerek kerüljenek. AZ ELTARTHATÓSÁGI IDŐ A törvény nagy érdemé, hogy következetesen védi a fogyasztók érdekeit azzal, hogy meghatározza a közfo­gyasztási élelmiszer kezelé­sét. csomagolását, tárolását, szállítását és 'kizárja az eset­leges árdrágítást is. Ennek szellemében január 1-től a fogyasztók tájékoztatására a konzerveken, a csomagolt te­jen és tejtermékeken, vala­mint egyéb élelmiszereken a szabvány és minőség mel­lett. az eltarthatósági időt is feltüntetik. Ez utóbbi külö­nösen a gyorsan romló élel­miszereknél fontos mert el­igazítja a vásárlót, hogy egy- egy termék meddig fogyaszt­ható. Erre korábban nem volt mód. Egyben arra is fi­gyelmeztet, hogy az élés­kamrában, vagy a hűtőszek­rényben elhelyezett élelmi­szert gondosán vizsgálja meg a vásárló, és csak akkor fo­gyassza el, ha kárt’os elvál­tozást nem észlel. Amennyi­ben lejárt a fogyasztási ha­táridő az élelmiszereket ki­vonják a forgalomból, ami egészségvédelmi szempontból jelentős. Mindez az eddigieknél szi­gorúbb ellenőrzést követel a gyártó üzemektől és a ható­ságoktól is. Nagyobb gondot fordítanak a nyersanyagok, a félkész- és késztermékek laboratóriumi vizsgálatára, sőt a gyártásközi ellenőrzé­sekre is. Az üzletekben pedig ugyancsak folyamatosan szá­mon tartják, hogy milyen élelmiszereket meddig hoz­hatnak forgalomba. így elő­segítik az áruk minőségvé­delmét és hozzájárulnak ah­hoz, hogy a jövőben keve­sebb legyen a reklamáció. Az új. törvény tehát ked­vezően hat élelmiszer-terme­lésünk további kdrszerűsíté- séhez és hosszú , távon védi a fogyasztó érdekeit is. Men túsz Károly Nem turisztikai kirándu­lásra akar invitálni ez a cím, hanem üzemjárásra. A gyár festői környezetben fekszik, fák között, erdős völgytorokban sorakoznak az épületek. A siroki Mát­ravidéki Fémművekről van szó. A téma. ami idehozott: a gyár kulturális élete. Azo­kat az embereket- kerestem, azokkal beszélgettem, akika gyári közművelődés irányí­tói, szeryezői, mozgatórugói, s nemcsak „hivatalból”, de elhivatottságból is. A kiművelt munkásfőkért A tréfásan „bagolyvár­nak titulált központi iroda­ház földszintjén van a sze­mélyzeti és oktatási főosz­tály. A név már önmagá­ban is jelzi, milyen fontos­ságot tulajdonítanak annak a feladatnak, amely a ki­művelt munkásfők sokaságát célozza. Földi Gyulával, az oktatási csoport vezetőjével vesszük szerbe-számba: há­nyán, is vannak, akik tudá­suk rését tömögetik, akik . korábbi mulasztásaik pótlá­sára, magasabb képzettség, végzettség megszerzésére vál­lalkoztak. — Már évekkel ezelőtt felmértük, hányán vannak munkásaink között, akiknek nincs általános iskolai vég­zettségük. Számuk kevés hí­ján ezerre tehető. Négy éve iskolát (szerveztünk részük­re. itt a gyárban. Azóta 200-an már kezükbe kapták a bizonyítványt. Most 15- en végzik a hetedik osz­tályt, s ezek olyanok, akik­nek csak négy osztályuk volt. A tanuláshoz igen sok kedvezményt biztosítunk. Ingyen, kapnak mindent, ce­ruzától a: radírig,' tanköny- véktől- a iéládatlápJüig. A három -műszakban dolgozók a tanulás időtartama alatt két műszakban dolgoznák és időkedvezményt élveznek. A nappalosok egy órával előbb letehetik a munkát, a dél- ulánósok pedig csak három órát dolgoznak az ötórás is­kolai foglalkozás után. A különböző oktatások, tanfo­lyamok időpontját úgy egyez­tettük, hogy a bejárókat au­tóbuszokkal haza is szállít­juk. Az elmúlt évben a gyár dolgozói közül 185-en vet­tek részt állami oktatásban, szakmai képzésben 440 volt a létszám. Ennek több mint 13 százaléka a munkás, s ha az életkort nézzük. 21 százalékuk nem töltötte még be a 30 évet. Nemcsak általános hanem középiskola is működik a Mátravidéki Fémművekben. Két éve szervezték meg az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola kihelyezett tagozatát, ahol jelenleg 75- en tanulnak, s valamen­nyien fiatal szakmunkások. Érdemes tanulni, hiszen nemcsak több tudást, de anyagi előnyt is jelent ez Sírokban. Munkaidő-kedvez­mény, ingyen tanszer sezek mellé ösztöndíj is a kiemel­kedő ' eredményt elért „ta­nulóknak”. Azok, akik a szakmai tanfolyamokon je­leskednek, béremelésre is számíthatnak. Élen a szocialista brigádok Buda Lászióné, a szak- szervezeti bizottság munka­társa a közművelődés más formáit említi. — Vállalatunk szocialista brigádjainak általános mű­veltségi és kulturális szint­jének megállapításához szé­les körű felmérést végez­tünk. Az 1976. évi művelő­dési. kulturális vállalásokat, s azok teljesítését vizsgál­tuk, 33 brigádnál. Mik vol­tak a felajánlások? Részle­tezés nélkül csak a legfon­tosabbakat említem; múzeu­mok, színházak, mozik, könyvtarak látogatása, a hi­ányzó általános és középis­kolai végzettség megszerzé­se, tanulmányi kirándulások, részvétel a művelődési ház rendezvényein szakmai tan­folyamokon, politikai oktatá­son, vetélkedőkön, Az álta­lános és szakmai műveltség. 'gyarapítására tett felajánlá­sokat aránylag jól "teljesí­tették a vizsgált brigádok. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ők a közművelődés motor­jai. Azt is elmondta még Bu- . da Lászlóné, hogy idén is hét üzemben szervezték meg „A munkahelyi élet idősze­rű kérdései” című tanfolya­mot, amelyen 300-an vesz­nek részt. Ugyancsak életre hívták a gyárban, a szocia­lista brigádvezetők fóru­mát. Itt központi tematika szerint tartják a közös be­szélgetéseket, de helyet kap a foglalkozások programjá­ban egész sor helyi gazda­sági probléma is. Az öreg, göcsörtös, hajlott szilvafa agai közül némelyik egészen a földig hajlott. Alá kellene dacolni, a legvasta­gabb ága alatt már áll egy karó — de nincs itthon olyan bot, ami ide jó lenne. Pedig egy hirtelen szél, vagy akár a szilva súlya is köny- nyen letörheti egyik-másik ágát. Ketten ülnek a szilvafa alatt. Nagyapa a fonott ker­ti székben cigarettázik, pi- henget. Jó üldögélni a nyári húson, a kedves fa alatt. — Tessék mesélni vala­mit... Nagyapa elmosolyodik, a ráncok azt válaszolják: jól van, jön valami történet, ami igen régi eset, nevetsé­ges is. lehet, hogy másnak nem fog annyit jelenteni, mini. a meséiének —, de mindenképpen érdekes; igaz történet... Nagyapa azt is tudja, miért Faggatják.. Ez a „bo­londos” fiú irogat... újságot ír. Ahogy ó mondja; csalá­di újságot. Abba , gyűjtöget össze minden, tücsköt-boga- rat, de legjobban azokat a történeteket szereti, amiket ő nieselget. „Rozsdás írá­sok...” -—.rozsdás történetek ezek. — Jót von... — mondja végül is. — Elmondok ralo­rn1 tor' -npí. de előbb hall­gassuk egy kicsit, hogy nő a fű... Ezen mindketten- nevét- . nek, a cigaretta füstjét el- , viszi a szellő. Csak egy-két darázs dong az érett szilvák , körül. — Még az első világhábo­rú elölt történt, lent Bihar­ban... A falu, ahol dolgoz­tam, nagyrészt. hegyi lege­lőivel, a román püspökség tulajdona roll. A falu hatá­rát mértük és térképeztük... — Egyik szép napon a püspök. Radu Demeter, meg­hívott bennünket, az egész társaságot, ebédre. Egy nagy- nagy teremben volt megte­rítve, hosszú-hosszú aszta­lon, szép díszítéssel, sokféle bor és sör.más-más po­harak mindenki előtt min­den italnak... — Mi pontosak voltunk. rácsai ültük körül a feldí- perere érkeztünk ér, ráro’-o­szítelt, minden jóval megra­kott asztalokat. Pontos volt a püspök is. Jött, középre ült, jelt adott és már hoz­ták is a levest. Mindenki mögött egy-egy libertás la­káj, faarccal, és gépiesen vé­gezték a feladatukat... — A leves után őzgerinc következett. „Azt hiszem, báránykaim, nincs kifogá­suk ellene ...” — mondta a püspök, mi pedig kivettünk egy-egy jókora porciót az ínycsiklandó finomságból. Igen ám, de egy-két falui után mozdultak a lakájok es .maris vitték a tányért a pecsenyével együtt. Újabb tányér, jött a következő fo­gás. Talán fácán .. ■ most kipótoljuk az előbbit — gondoltuk. De ember tervez -- lakáj véges. Megismétlő­dött az előbbi. — Árián pisztrángot hoz­f,! ......-■, -Itvrif ebí­O sztafin Béla, a szak- szervezeti bizottság titkára így magyarázta az eredmé­nyek „titkát”; — Általában ott érnek el eredményeket, ahol a gazdag sági vezetés felismeri — dolgozóikról lévén szó — a közművelődési munka fon­tosságát, s az anyagi áldo­zatot se tartja felesleges ki­adásnak. Nálunk nem lehet panasz. Vezetőink nem saj­nálják a pénzt, amit arra fordítunk, hogy dolgozóink mind tanultabbak, képzet­tebbek, műveltebbek legye­nek. Hiszen a pénz sokszo­rosan visszatérül, sőt kama­tozik, holnap, a jobb minő­ségű, .magasabb, szinten vég­zett munkában. A közművelődés forintjai A közművelődés ma még pénzbe kerül. Sok-sok pénz­be. De vajon mennyit költ erre a Mátravidéki Fémmű­vek? A kérdésre Rémik Im­re, a pénzügyi és számviteli főosztály vezetője válaszolt. — Az elmúlt évben a jó­léti-szociális és kulturális alapunk,( 4,3 millió forint volt. Ebből a kimondottan kulturális célokra fordítha­tó összeg 443 ezer forint Ténylegesen több pénzről van ám itt szó, hiszen szá­mos olyan tételt sorolhatok fel, amely valójában köz- művelődési téma, d'é annak fedezése a részesedési alap­ból történt. Csak néhány példa: tanulmányi ösztöndíj 125 ezer, szakmai tanul­mányutak 120 ezer forint. Az oktatással kapcsolatos teljes költségünk egymillió _ 168 ezer forintot tett ki. Az előbb . említett: 443 ezer forintnak tübb mint kilenc­ven százalékát a művelődé­si ház fenntartására, támo­gatására fordítottuk. ...Visszafelé,, - az Egerbe tartó autóbuszod, divatosan öltözött, csinos fiatal nők csoportjára figyeltem. Tö­mött táskájukat szorongat­ták, s vidáman csivlteltek. Siroki munkásnők voltak. Gimnazistáknak hitlem őket és ebben nem is levetítem. Az egri Dolgozók Gimnáziu­mába siettek mind, l’ataky Dezső lünk. mint az őzgerinc. És még újabb három-négy fo­gás, És torták, sütemények. A legnagyobb bosszúság mégis az volt, hogy minden fogás után egy-egy üveg is eltűnt az orrunk elöl. — Hanem amikor az utol­só üvegeket akarták elvinni az asztalról, megjött a bá­torságunk ... Nem enged­tük. A püspök észrevette a csendes lázadást és amikor a feketekávéra került a sor, újabb üvegeket hozatott. — Most már jó hangula­tunk támadt. Hiszen fiatalok voltunk, messze idegenben, távol minden lakott helytől ezer méter magasban, saját főztjeinkre . utalva éltünk. És ha már nem is laktunk jól a nyolc-tiz fogásos ebéddel legalább inni, akartunk. It­tunk, iszogattunk is, még az esti gyertyavilág mellett is Leégett a cigaretta. Züm­mögtek a darazsak. Hirte­len vége lett a történetnek A mesélő elhallgatott, de s képzelet folytatta a munká- " ját. Egy szilva hangos huppa- nássai hullott a földre. — Fel kellene az ágat da­colni ... — szólalt me? nagyapa. — Ma elintézem .. tatait vnéf? ii évi leeső .• Törvény a fogyasztókért

Next

/
Oldalképek
Tartalom