Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Zöld át

— Iák között

Sokáig váratott magára, mig végűi is tavaiy nyáron megszületett. Az országgyűlés törvényt alkotott az élelmiszerekről, amely az idén január 1-től lépett életbe.

Törvény az élelmiszerekről? Talán kicsit furcsának tűnik, hiszen azelőtt is készült friss kenyér ugyanúgy, mint ma, szívesen fogyasztottunk húst, konzervet, tejet, máskor is jutott cukor a teába, és vásároltunk bort, illetve cigarettát.

TÖBB KORSZERŰ TERMÉK

Csakhogy a szokások is változtak. Tökéletesedett az élelmiszer-fogyasztás és

mindanyiunk örömére több új. a kor igényeit reprezentáló termék került forgalomba.

Az évek során mi, fogyasztók is hozzászoktunk a jobbhoz, igényesebbek lettünk, és szinte már megköveteljük a ' jó minőségű kenyeret, a friss húst az üzletekben, vagy a zöldséget a piacon. Jogos ez a követelmény hiszen élelmiszeriparunk is sokat fejlődött, korszerűsödött, különösen az utóbbi egy évtizedben. Statisztikák szerint az élmúlt húsz esztendőben hazánkban 190 százalékkal emelkedett az élelmiszeripari termékek meny* nyisége, nőtt azok választéka, sokasodott az új termékek száma, de vele együtt megváltozott a fogyasztás "szerkezete is.

Ma már leginkább a biológiailag gflekes .és korszerűen csomagolt félkész, konyhakész, konzervált, hűtött és tartósított élelmiszerek a legkedveltebbek. Érdekes jelen- ,ség az is, hogy a múlt hagyatékával szakítva, falva- inkfaan ugyancsak emelkedett az ipari eredetű élelmiszerek iránti igény. A változások természetszerűen élelmiszerexportunkban is jelentkeztek miután a nagyobb mennyiség mellett áruinknak egyre magasabb minőségi követelménynek kell megfelelniük. Mindez csak korszerű technikával dolgozó élelmiszeripari üzemekben valósítható meg, ahol rendszeresen ellenőrzik az egészségügyi előírásokat és a termékek minőségét is.

„SELEJT NEM LEHET...”

A törvényre tehát szükség volt, amely új alapokra helyezte ez utóbbiakat., Tovább fejlesztette és egyben szigorította az élelmiszer szabványokat, valamint a minőségre, a csomagolásra és a tárolásra vonatkozó előírásokat is. Mint ahogy indokolja: „Az utóbbi időben a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termelésében a gépesített nagyüzemi módszerek lettek uralkodók. A növények és állatok természetes élettani folyamataiba egyre nagyobb az ember céltudatos beavatkozása, állandóan gyarapszik a felhasznált technikái, kémiai eszközök és anyagok száma, valamint azok hatása. Ezért szükséges, hogy a nyersanyagokban bekövetkező változásoknak az élelmiszerekkel támasztott követelmények által határt szabjunk...”

A törvény elősegíti a jó minőségű és korszert termékek előállítását, ami nem nélkülözheti a kellő szaktudást, szakértelmet. Mint dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter,

Tallózás a Hevesi Szemle legújabb számában

A hagyományos formátumban. de új köntösben; jól olvasható betűtípussal, tetszetős elrendezésben köszönti az új esztendőt a Hevesi Szemle legfrissebb szama.

Az immár ötödik esztendejébe lépő közművelődési folyóirat Irodalom—Művészet rovatában ezúttal Gyürkét Géza, Rinyai László és Molnár Pál egy-egy novelláját olvashatjuk. Mellettük Benczc József, Szokolay Zoltán és Csoőri Sándor versei kaptak helyet.

Szintén e helyütt Végvári Lajos a Havtanban és Budapesten megrendezett II. Országos Tájfestcszeti Bien- nálét méltatja.

Egyoldalú ipari szerkezet, hiányosan kiépített bolthálózat. megoldatlan köztisztaság... Vajon milyen problémákat kell Hatvan fejlesztésének érdekében megöl - ,dani. Erről ír Kiss Győrön egy felmerés nyomán készült tanulmányában. Kiss Gyula viszont egy leendő város Heves eddigi történelméről, jövőbeli lehetőségeiről ad képet, Városváró- ban Hevesen címmel.

A hatvani Grassalkovich- kastelyhoz és vendégeihez sok történet fűződik. Közülük nem egy csak legendának bizonyul, viszont vannak olyanok is, amelyeket egyáltalán nem őrzött meg az emlékezet. Kovács Ákos

(977. február 27.. vwsnrti.in

egy nemrég megvásárolt kultúrtörténeti dokumentáció Indíttatására, a kastély építésének történetét, valamint Thomas Mann, Adu Endre, Brody Sándor, József Attila látogatásait eleveníti föl. a Múltunk jelene című rovatban.

A Tudományos műhelyben folytatódik Lökös István Megyénk irodalmi kistükre sorozata. Ezúttal az első magyar «irodalomtörténet íróját Pápay Sámuelt mutatja be.

Cs. Varga István Németh László Ady-élményéről ' írt tanulmányában azt elemzi, hogyan hatott a költő Németh Lászlóra.

Nagy József Egerről szóló történettudományi munkája ebben az esztendőben jelenik meg könyvalakban. Ennek egyik legérdekesebb fejezetét Az egri „vitézid oskoláról” szólót még a megjelenés előtt kezükbe kapják a szemle olvasói.

Bakos József a Csend retorikája című írásával abba a titokba avatja be az olvasókat, hogyan lehet, hatásosan „némán is szónokolni”.

A Szemle „könyvespolcán” ezúttal Kádár János kötetét, az Internacionalizmus. nemzeti erdei., és Vajda György Energia és társadalom című kötetét találjuk. Az előbbit Szőke. Domonkos, az utóbbit Berecz István mutatja be.

Az 1977-es esztendő első lapszámának illusztrációit Grcskovits László és Csont István készítették. A borí- • Won levő Mö\ Polar Sansz élelmiszeripari vállalatok legutóbbi országos tanácskozásán is utalt rá: „Élelmiszerekből selejt nem lehet...” Vagyis, az üzletekbe ezentúl csak jó minőségű, megfelelő tápértékű és összetételű, az egészségügyi követelményeknek megfelelő élelmiszerek kerüljenek.

AZ ELTARTHATÓSÁGI IDŐ

A törvény nagy érdemé, hogy következetesen védi a fogyasztók érdekeit azzal, hogy meghatározza a közfogyasztási élelmiszer kezelését. csomagolását, tárolását, szállítását és 'kizárja az esetleges árdrágítást is. Ennek szellemében január 1-től a fogyasztók tájékoztatására a konzerveken, a csomagolt tejen és tejtermékeken, valamint egyéb élelmiszereken a szabvány és minőség mellett. az eltarthatósági időt is feltüntetik. Ez utóbbi különösen a gyorsan romló élelmiszereknél fontos mert eligazítja a vásárlót, hogy egy- egy termék meddig fogyasztható. Erre korábban nem volt mód. Egyben arra is figyelmeztet, hogy az éléskamrában, vagy a hűtőszekrényben elhelyezett élelmiszert gondosán vizsgálja meg a vásárló, és csak akkor fogyassza el, ha kárt’os elváltozást nem észlel. Amennyiben lejárt a fogyasztási határidő az élelmiszereket kivonják a forgalomból, ami egészségvédelmi szempontból jelentős.

Mindez az eddigieknél szigorúbb ellenőrzést követel a gyártó üzemektől és a hatóságoktól is. Nagyobb gondot fordítanak a nyersanyagok, a félkész- és késztermékek laboratóriumi vizsgálatára, sőt a gyártásközi ellenőrzésekre is. Az üzletekben pedig ugyancsak folyamatosan számon tartják, hogy milyen élelmiszereket meddig hozhatnak forgalomba. így elősegítik az áruk minőségvédelmét és hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben kevesebb legyen a reklamáció.

Az új. törvény tehát kedvezően hat élelmiszer-termelésünk további kdrszerűsíté- séhez és hosszú , távon védi a fogyasztó érdekeit is.

Men túsz Károly

Nem turisztikai kirándulásra akar invitálni ez a cím, hanem üzemjárásra. A gyár festői környezetben fekszik, fák között, erdős völgytorokban sorakoznak az épületek. A siroki Mátravidéki Fémművekről van szó. A téma. ami idehozott: a gyár kulturális élete. Azokat az embereket- kerestem, azokkal beszélgettem, akika gyári közművelődés irányítói, szeryezői, mozgatórugói, s nemcsak „hivatalból”, de elhivatottságból is.

A kiművelt munkásfőkért

A tréfásan „bagolyvárnak titulált központi irodaház földszintjén van a személyzeti és oktatási főosztály. A név már önmagában is jelzi, milyen fontosságot tulajdonítanak annak a feladatnak, amely a kiművelt munkásfők sokaságát célozza. Földi Gyulával, az oktatási csoport vezetőjével vesszük szerbe-számba: hányán, is vannak, akik tudásuk rését tömögetik, akik . korábbi mulasztásaik pótlására, magasabb képzettség, végzettség megszerzésére vállalkoztak.

— Már évekkel ezelőtt felmértük, hányán vannak munkásaink között, akiknek nincs általános iskolai végzettségük. Számuk kevés híján ezerre tehető. Négy éve iskolát (szerveztünk részükre. itt a gyárban. Azóta 200-an már kezükbe kapták a bizonyítványt. Most 15- en végzik a hetedik osztályt, s ezek olyanok, akiknek csak négy osztályuk volt. A tanuláshoz igen sok kedvezményt biztosítunk. Ingyen, kapnak mindent, ceruzától a: radírig,' tanköny- véktől- a iéládatlápJüig. A három -műszakban dolgozók a tanulás időtartama alatt két műszakban dolgoznák és időkedvezményt élveznek. A nappalosok egy órával előbb letehetik a munkát, a dél- ulánósok pedig csak három órát dolgoznak az ötórás iskolai foglalkozás után. A különböző oktatások, tanfolyamok időpontját úgy egyeztettük, hogy a bejárókat autóbuszokkal haza is szállítjuk.

Az elmúlt évben a gyár dolgozói közül 185-en vettek részt állami oktatásban, szakmai képzésben 440 volt a létszám. Ennek több mint

13 százaléka a munkás, s ha az életkort nézzük. 21 százalékuk nem töltötte még be a 30 évet.

Nemcsak általános hanem középiskola is működik a Mátravidéki Fémművekben. Két éve szervezték meg az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola kihelyezett tagozatát, ahol jelenleg 75- en tanulnak, s valamennyien fiatal szakmunkások.

Érdemes tanulni, hiszen nemcsak több tudást, de anyagi előnyt is jelent ez Sírokban. Munkaidő-kedvezmény, ingyen tanszer sezek mellé ösztöndíj is a kiemelkedő ' eredményt elért „tanulóknak”. Azok, akik a szakmai tanfolyamokon jeleskednek, béremelésre is számíthatnak.

Élen a szocialista brigádok

Buda Lászióné, a szak- szervezeti bizottság munkatársa a közművelődés más formáit említi.

— Vállalatunk szocialista brigádjainak általános műveltségi és kulturális szintjének megállapításához széles körű felmérést végeztünk. Az 1976. évi művelődési. kulturális vállalásokat, s azok teljesítését vizsgáltuk, 33 brigádnál. Mik voltak a felajánlások? Részletezés nélkül csak a legfontosabbakat említem; múzeumok, színházak, mozik, könyvtarak látogatása, a hiányzó általános és középiskolai végzettség megszerzése, tanulmányi kirándulások, részvétel a művelődési ház rendezvényein szakmai tanfolyamokon, politikai oktatáson, vetélkedőkön, Az általános és szakmai műveltség. 'gyarapítására tett felajánlásokat aránylag jól "teljesítették a vizsgált brigádok. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ők a közművelődés motorjai.

Azt is elmondta még Bu- . da Lászlóné, hogy idén is hét üzemben szervezték meg „A munkahelyi élet időszerű kérdései” című tanfolyamot, amelyen 300-an vesznek részt. Ugyancsak életre hívták a gyárban, a szocialista brigádvezetők fórumát. Itt központi tematika szerint tartják a közös beszélgetéseket, de helyet kap a foglalkozások programjában egész sor helyi gazdasági probléma is.

Az öreg, göcsörtös, hajlott szilvafa agai közül némelyik egészen a földig hajlott. Alá kellene dacolni, a legvastagabb ága alatt már áll egy karó — de nincs itthon olyan bot, ami ide jó lenne. Pedig egy hirtelen szél, vagy akár a szilva súlya is köny- nyen letörheti egyik-másik ágát.

Ketten ülnek a szilvafa alatt. Nagyapa a fonott kerti székben cigarettázik, pi- henget. Jó üldögélni a nyári húson, a kedves fa alatt.

— Tessék mesélni valamit...

Nagyapa elmosolyodik, a ráncok azt válaszolják: jól van, jön valami történet,

ami igen régi eset, nevetséges is. lehet, hogy másnak nem fog annyit jelenteni,

mini. a meséiének —, de mindenképpen érdekes; igaz történet...

Nagyapa azt is tudja,

miért Faggatják.. Ez a „bolondos” fiú irogat... újságot ír. Ahogy ó mondja; családi újságot. Abba , gyűjtöget össze minden, tücsköt-boga- rat, de legjobban azokat a történeteket szereti, amiket ő nieselget. „Rozsdás írások...” -—.rozsdás történetek ezek.

— Jót von... — mondja végül is. — Elmondok ralorn1 tor' -npí. de előbb hallgassuk egy kicsit, hogy nő a fű...

Ezen mindketten- nevét- . nek, a cigaretta füstjét el- , viszi a szellő. Csak egy-két darázs dong az érett szilvák , körül.

— Még az első világháború elölt történt, lent Biharban... A falu, ahol dolgoztam, nagyrészt. hegyi legelőivel, a román püspökség tulajdona roll. A falu határát mértük és térképeztük...

— Egyik szép napon a püspök. Radu Demeter, meghívott bennünket, az egész társaságot, ebédre. Egy nagy- nagy teremben volt megterítve, hosszú-hosszú asztalon, szép díszítéssel, sokféle bor és sör.más-más poharak mindenki előtt minden italnak...

— Mi pontosak voltunk. rácsai ültük körül a feldí- perere érkeztünk ér, ráro’-oszítelt, minden jóval megrakott asztalokat. Pontos volt a püspök is. Jött, középre ült, jelt adott és már hozták is a levest. Mindenki mögött egy-egy libertás lakáj, faarccal, és gépiesen végezték a feladatukat...

— A leves után őzgerinc következett. „Azt hiszem, báránykaim, nincs kifogásuk ellene ...” — mondta a püspök, mi pedig kivettünk egy-egy jókora porciót az ínycsiklandó finomságból. Igen ám, de egy-két falui után mozdultak a lakájok es .maris vitték a tányért a pecsenyével együtt. Újabb tányér, jött a következő fogás. Talán fácán .. ■ most kipótoljuk az előbbit — gondoltuk. De ember tervez -- lakáj véges. Megismétlődött az előbbi.

— Árián pisztrángot hozf,! ......-■, -Itvrif ebíO

sztafin Béla, a szak- szervezeti bizottság titkára így magyarázta az eredmények „titkát”;

— Általában ott érnek el eredményeket, ahol a gazdag sági vezetés felismeri — dolgozóikról lévén szó — a közművelődési munka fontosságát, s az anyagi áldozatot se tartja felesleges kiadásnak. Nálunk nem lehet panasz. Vezetőink nem sajnálják a pénzt, amit arra fordítunk, hogy dolgozóink mind tanultabbak, képzettebbek, műveltebbek legyenek. Hiszen a pénz sokszorosan visszatérül, sőt kamatozik, holnap, a jobb minőségű, .magasabb, szinten végzett munkában.

A közművelődés forintjai

A közművelődés ma még pénzbe kerül. Sok-sok pénzbe. De vajon mennyit költ erre a Mátravidéki Fémművek? A kérdésre Rémik Imre, a pénzügyi és számviteli főosztály vezetője válaszolt.

— Az elmúlt évben a jóléti-szociális és kulturális alapunk,( 4,3 millió forint volt. Ebből a kimondottan kulturális célokra fordítható összeg 443 ezer forint Ténylegesen több pénzről van ám itt szó, hiszen számos olyan tételt sorolhatok fel, amely valójában köz- művelődési téma, d'é annak fedezése a részesedési alapból történt. Csak néhány példa: tanulmányi ösztöndíj 125 ezer, szakmai tanulmányutak 120 ezer forint. Az oktatással kapcsolatos teljes költségünk egymillió

_ 168 ezer forintot tett ki. Az előbb . említett: 443 ezer forintnak tübb mint kilencven százalékát a művelődési ház fenntartására, támogatására fordítottuk.

...Visszafelé,, - az Egerbe tartó autóbuszod, divatosan öltözött, csinos fiatal nők csoportjára figyeltem. Tömött táskájukat szorongatták, s vidáman csivlteltek. Siroki munkásnők voltak. Gimnazistáknak hitlem őket és ebben nem is levetítem. Az egri Dolgozók Gimnáziumába siettek mind,

l’ataky Dezső

lünk. mint az őzgerinc. És még újabb három-négy fogás, És torták, sütemények. A legnagyobb bosszúság mégis az volt, hogy minden fogás után egy-egy üveg is eltűnt az orrunk elöl.

— Hanem amikor az utolsó üvegeket akarták elvinni az asztalról, megjött a bátorságunk ... Nem engedtük. A püspök észrevette a csendes lázadást és amikor a feketekávéra került a sor, újabb üvegeket hozatott.

— Most már jó hangulatunk támadt. Hiszen fiatalok voltunk, messze idegenben, távol minden lakott helytől ezer méter magasban, saját főztjeinkre . utalva éltünk. És ha már nem is laktunk jól a nyolc-tiz fogásos ebéddel legalább inni, akartunk. Ittunk, iszogattunk is, még az esti gyertyavilág mellett is

Leégett a cigaretta. Zümmögtek a darazsak. Hirtelen vége lett a történetnek A mesélő elhallgatott, de s képzelet folytatta a munká- " ját.

Egy szilva hangos huppa- nássai hullott a földre.

— Fel kellene az ágat dacolni ... — szólalt me? nagyapa.

— Ma elintézem .. tatait vnéf? ii évi leeső .•

Törvény a fogyasztókért