Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
Öthan az infarktushoz Mennyit dolgoznak a vezetők? ' 'm ORSZÁGOS Vezető5 képző Központ, valamint a Csepel Vas- és Fémművek számítástechnikai intézete a közelmúltban rendkívül érdekes és tanulságos felmérést végzett a tröszt egységeiben. A vizsgálatot végző szakemberek főként arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző szinten tevékenykedő vezetők túl vannak-e terhelve, illetve napi munkaidejük miként oszlik meg. A felmérés adatai nem meglepőek, hanem — elképesztőek. Anélkül, hogy részletesen kitérnénk a felmérési eredmények ismertetésére mégis érdemes egy-két adatot megemlíteni. A vezetők munkaideje, a hivatalosan előírt 8,25 órával szemben a trösztnél átlagosan napi 10,7 óra. Ennek a tízórás munkaidőnek a felét, pontosabban több mint a felét a vezetők különböző értekezletekre fordítják. Ezenkívül hetente mintegy 40—50 emberrel személyes megbeszéléseket folytatnak, s ami még ennél is meglepőbb, naponta a vezérigazgatóság tagjainak 87. míg az egyéb vezetőknek 55,5 oldalnyi írásos anyagot kellene áttanulmányozniuk. Ez képtelenség — mondhatná bárki —, vagy hozzátehetné, hogy mindez egyedi jelenség és csupán a csepeli trösztre jellemző. AZ ÜJSAGÍKÖ — korántsem olyan tudományos módszerekkel, mint a vizsgálatot végző intézetek — rövid kis kontrollvizsgálatot végzett, hogy vajon valóban egyedi példa-e a csepelieké. Tíz Heves megyei vezetőt — vállalatit, hivatalit, társadalmit — hívott fel telefonon. hogy érdeklődjön elfoglaltságuk iránt, A tíz vezető közül egy volt szabadságon (tanulmányin), egy Budapesten tartózkodott az irányító trösztnél, egyikük felsőbb vezetőjének számolt be, hárman értekezleten voltak, egy vidéki kiküldetésen hárman pedig az újságíró rendelkezésére állhatták, mert pillanatnyilag nem vettek részt értekezleten. vagy tárgyaláson. A három „megtalált” vezető napi, illetve heti beosztása nagyjából a következőképpen álakul. Az első vezető naponta tíz-tizenöt ügyféllel tárgyal, a. beszélgetések átlagos ideje mintegy húsz perc. — Ha valaki bejön. bő Jére engedi a mondanivalóját, kétszer sőt háromszor is képes ugyanazt elmondani — vélekedett az illető vezető. Hetente mintegy három „rendszeres” értekezleten vesz részt, ehhez általában még egy olyan hozzájön, amiről csak előtte értesül. Az értekezletek átlagos ideje három óra. Naponként mintegy 40 levelet kell személyesen aláírnia. Munkaidejét egy órával előbb kezdi mint a beosztottjai. s általában rate hétkor megy haza. A fontosabb iratokat hazaviszi, mert csak otthori van ideje és főként nyugalma áttanulmányozni őket. A megkérdezett másik vezető reggel 8 órától délelőtt tizenegy óráig — a telefon- hívás időpontjáig — 22 ügy féllel tárgyalt. Igaz. hogy fogadónapja volt. — Fogadónapon nem ritka a negyven ügyfél sem — mondta. — Ám máskor sincs kevesebb általában húsznál. AZ Ö ESETÉBEN szinte a hét minden napjára jut egy értekezlet (külső, vagy belső) s általában 1—3 óra között mozog az értekezletek időtartama. Naponta 80—100 oldalnyi anyagot kell átolvasnia, ennek jelentős részét hazaviszi. és otthon tanulmányozza — Nagyon sok a jogszabály. amit valóban tanulmányozni kell — mondta—, fegalább háromszor el kell olvasni őket mire az ember megérti és megjegyzi a lényeget. A harmadik vezető naponta tizenöt-húsz emberrel tárgyal, egy-egy tárgyalásra mintegy húsz percet fordít. Hetente 3—4 értekezleten vés: részt, ezek időtartama általában mintegy 4 óra. Véleménye szerint naponta 25—30 oldalnyi anyagot olvas át, egy részét ő is hazaviszi, részben azért, mert a hivatalban nem ér rá elolvasni. részben azért, mert az anyagok tanulmányozásához nyugalom kell. — Munkám jellegéből következik, hogy nálam mindig nyitva az ajtó mindenki számára, mindenkit fogadnom kell. A gondot nem is ez jelenti, hanem főként az, hogy mindenki órák hosszat képes lenne elüldögélni nálam és terjedelmesen adja elő a mondandóját. Mindhárom vezető kérte, hőgy nevét ne írja ki az újságíró. Egyrészt azért, mert „nem veszik jónéven”, ha egy vezető a túlterheltségre panaszkodik, másrészt könnyen az a vád érheti őket, hogy rosszul szervezik meg a munkájukat, rosszul gazdálkodnak az idejükkel. Pedig hát egyáltalán nem erről van szó. Miként a csepeli felmérés, de az újságíró által is rögzített beszélgetések is jelzik, a vezetői túlterheltség, az értekezletek. tárgyalások áradata, s az egyéb elfoglaltságok dön- pmgje — országos jelenség. És, ami külön is sajnálatos, fölösleges értekezletek, az értelmetlen tárgyalások, a lényegtelen információk zuhataga a hasznos munkától rabolja el az időt A KÖZELMÚLTBAN éppen egyik Heves megyei vezető panaszkodott, hogy szinte nem ura már saját idejének, a titkárnője a „főnöke” mert * a titkárnő regisztrálja, osztja be, hogy kivel mikor kell tárgyalnia, mikor hová kell mennie. — Ha egyszer a titkárnőm eldugná valahová a naptárt, vagy nem jönne be .egy napra, megszűnnék létezni — jegyezte meg tréfásan. És még hozzátette, hogy sajnos, a sok tárgyaló ügyfél, az értekezletek, a meghívások miatt alig jut ideje a valóban vezetői munkára: az irányításra, és a munkával összefüggő témák tanulmányozására, elemzésére. A legilletékesebbek, a vezetők szerint pedig lehetne változtatni a túlterheltségen. Hozzáteszik azonban, hogy csak kollektív összefogással. Hiszen hiába próbál egyetlen vezető valamit ésszerűsíteni az önmagában még kevés, mert a vezető nemcsak „belül” él egy gyárban, vagy intézményben, hanem „kívül” is —tehát rendkívül sok kapcsolata van a saját üzemén, intézményén kívül más gyárakkal. intézményekkel, irányító szervekkel- is. A legtöbben az értekezletek és az információzuhatag ellen tiltakoznak. Egy lengyel felmérés szerint maximálisan 2,5 óra lehetne egy értekezlet időtartama mert azon túl már senki sem képes figyelni. Ezzel szemben, a csepeli felmérés szerint a vezetők naponta több mint öt órát töltenek értekezéssel. A vezetők szerint sok a lényegtelen értekezlet, másrészt az értekezletekre mindig a vezetőket hívják, holott sokszor nem a legfelső vezetőnek kellene részt venni azon. A napi 50—100 oldalnyi írásos információ áttanulmányozása is „emberfeletti feladat”. Ez még a szépirodalomból is elég lenne, nemhogy a rendeletekből, jogszabályokból, a különböző ülések anyagából A FÖLÖSLEGES informá" ciók áradata azonban nemhogy csökkenne, inkább növekszik. Különösen az írásos anyagoké, mert ma már divat is a papír. Egy vezetői értekezleten egy gyárigazgató viccesen mutatott rá a jelenlevőkre. _ — Látja — mondta az újságírónak — mindannyian útban vagyunk az infarktus felé. Igen. Korunk egyik jellegzetes betegsége, a szívinfarktus — „divatos” vezetői betegség. Nem ártana útját állni. Kaposi Levente A mezőgazdaságban Is ddntő a Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők tatiM délelőtt Egerfoea, az SZMT-székházban tanácskoztak Heves megye termelőszövetkezeteinek szocialista brigádvezetői. A tanácskozás résztvevőit Sram- kó László, a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára köszöntötte s üdvözölte az elnökségben helyet foglaló vendégeket, többek között dr. Nagy Lászlót, a TOT képviselőjét, Tarjáni Gézát, a megyei pártbizottság munkatársát, valamint Ambrus Józsefet, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Az értekezlet első napirendi pontjaként Tóth Mihály, a TESZÖV elnöke számolt be a termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom elmúlt évi tapasztalatairól, és ismertette az idei feladatokat. Az 1976-os gazdasági esztendőről a következőket mondta: „Mezőgazdaságunk az előre megjelölt irányban halad, bár az éves tervet nem sikerült teljesíteni. Ügy lehetne összegezni, hogy a haladás iránya jó, a teljesítés üteme viszont lassú.” A mezőgazdaság termeléssé az elmúlt évben három százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy voltak kiváló, eredmények is, mint példá- ül a búzatermelés csaknem 39 mázsás hektárankénti hozamai, amely csúcsteljesítménynek számít. Figyelemre méltó, hogy az állattenyésztésen belül sikerült a kedvezőtlen tendenciákat visz- szájára fordítani, mint például a sertésállomány esetében, ahol a közös- és háztáji gazdaságokban ma már ismét az 1973-as évi legmagasabb létszámot érték el. örvendetes dolog, hogy nőtt a közös gazdaságokban a szarvasmarha-állomány és jelentősen emelkedett a tejtermelés is. Az idei tervek teljesítését, túlteljesítését a mező- gazdaságban is döntően befolyásolják a szocialista brigádok. A szocialista brigádmozgalom más népgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a termelőszövetkezetekben is a munkaverseny alapvető formájává vált. Az elmúlt évben 433 munkakollektíva csaknem hétezer fővel dolgozott a szocialista cím el« nyeréséért. A szocialista brigádok műhelyei, a tulajdonosi szellem fejlesztésével hozzájárulnak a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítéséhez és a termelési tervek valóra válásához. Március hónapban kerül sor a termelőszövetkezetek szocialista brigádveze tőinek harmadik kongresszusára, áprilisban pedig valamennyi népgazdasági ágazat szocialista brigádvezetőinek tanácskozására. Ezeknek a tanácskozásoknak az elmúlt négy esztendő tapasztalatainak értékelésén túl elsősorban az a célja, Ijogy a szo- cilista brigádok figyelmét egyértelműen az ötödik ötéves terv különösen az 1977. évi feladatok maradéktalan teljesítésére irányítsa, amelyek döntő jelentőségűek egész további fejlődésünk szempontjából. A megyei értekezlet megválasztotta küldötteit a harmadik kongresszusra, illetve a SZOT ötödik országos értekezletére. „lizenBtévesek’ taiálkozája Egerben Szombaton délután tartották 15 éves találkozójukat az Egri Mezőgazdasági Szakiskola öreg diákjai. Az egykori diákok a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. 1961-ben mint brigádvezető kerültek az iskolába, hogy a gyakorlati tapasztalatok mellé elméleti ismereteket is szerezzenek. A szakiskola elvégzése óta felelős beosztásokban dolgoznál? a termelőszövetkezetekben. Termelési tapasztalataik azóta is jól ötvöződtek az iskolában elsajátított tudományos ismeretekkel. Szorgalmuk és fegyelmezett magatartásuk ma is példaképül szolgálhat az ifjúságnak. Az öreg diákok a rendhagyó osztályfőnöki órán felvillantották az elmúlt másfél évtized jelentősebb mozzanatait és kegyelettel megemlékeztek azokról, akik eltávoztak közülük. Sokat ígérő kozmiiveSődesi fenek a bélapátfalvi nagyberuházáson Az idei évtől már közművelődési bizottság segíti a bélapátfalvi nagyberuházás területén is a dolgozók ismereteinek bővítését, a szabad idő hasznosabb eltöltését. A szakszervezeti intézőbizottság által irányított — a megyei tanács és az SZMT támogatását élvező — testület tagjait hat műhelybizottság és a KISZ- szervezetek kultúrfelelősei közül választották. A tervekben szerepel a TV „Mindenki iskolája” című műsorának rendszeres figyelemmel kísérése a munkásszállásokon, megszervezik az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályának esti tagozatát. Szakmai továbbképző tanfolyamok indítását szorgalmazzák, havonta TIT-előadásokra kerül majd sor, a letéti könyvtárakból kétezernél több kötetet biztosítanak az érdeklődőknek. Gondot fordítanak a rendszeres politikai tájékoztatásra, oktatásra, s aktív közéleti munkára próbálják nevelni a dolgozókat, fórumok, vitakörök, tanfolyamok, vetélkedők rendezésé* •vei. Színházi társulatok vendégszerepléseire, népszerű művészek előadóestjeire, táncegyüttesek fellépésére, roagyarriótaéstek, "" popzenei műsorok rendezésére kerül sor. A Heves megyei Moziüzemi Vállalat félszáz filmvetítést ígér az év folyamán, a Megyei Művelődési Központ hangversenyről gondoskodik. A községi művelődési ház irodalmi színpada két előadást tart, s az építőknek író—olvasó találkozókat, érdekes kiállításokat is rendeznek, sportfoglalko- zásokra, sportversenyekre teremtenek módot. Szenvedélyes légkörben születtek Átgondolt fejlesztés Vakargatták a fejüket a főkönyvelők, gondterhelten járkáltak az elnökök, az állattenyésztők, növénytermesztők késhegyig menő vitákban védték igazukat. Az idén a termelőszövetkezetek fejlesztési tervei sokkal szenvedélyesebb légkörben készültek, mint akár egy, akár két-három évvel ezelőtt. Ennek legfőbb okai az új, igen szigorú szabályozók, amik megakadályoznak minden nagyvonalú, átgondoltságot nélkülöző, értelmetlenül kockáztató tervezést. Ugyanakkor az eredményes gazdálkodást szolgáló elképzelések támogatására találnak lehetőséget, még esetleg nagyobb, többmilliós vállalkozások esetében is. Mi ezúttal hat közös gazdaság vezetőjét kérdeztük meg: milyen fejlesztési tervekkel vágnak az 1977-es évnek. Mátraballa, lvády Gyula főkönyvelő: —* Fejlesztésre az idén 5,2 millió forintot fordítunk. A pénz tehát megvan, de a pontos terv még nem készült el. Szóba került ugyanis egy 14 milliós szarvasmarha-telep építése és felszerelése a szükséges berendezésekkel. Ilyen nagyméretű vállalkozásnál azonban meg kell gondolni, hogy a szövetkezet képes-e megteremteni a szükséges szakembergárdát, az építés anyagi fedezetét, hogy az esetleges hitelt vissza tudjuk-e fizetni, és mennyi idő alatt, hogy tudjuk-e biztosítani az állatok takarmány- szükségletét. E kérdésekre még választ kell kapnunk. Az már most is bizonyos, hogy a meglevő állattenyésztő telepeinket bővíteni, az állatgondozók munkáját’ pedig gépesíteni fogjuk. A gyümölcstermesztés a szövetkezet nyereségéből 55 százalékkal részesedett az idén, épp ezért megkezdjük a gyümöiesterület növelését A meglevő 49 hektárt szeretnénk még ebben az ötéves tervben százra gyarapítani. Komló, Agócs József ágazatvezető: — A múlt évi rossz időjárás ellenére jó évet zárt a növénytermesztés. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az állattenyésztési eredményeink a vártnál szerényebbek, s a levont következtetések meghatározzák a korszerűsítést is: egy több éves építési program keretében megkezdjük egy öt és fél millió forintos korszerű sertéstelep kialakítását. így a ketreces malacnevelés révén mintegy 50 százalékkal nő majd az ágazat teljesítménye. Megkezdődik az idén a szarvasmarha-telep bővítése, pontosabban az új elletőistálló kialakítása, továbbá renováljuk az üszőnevelő épületeket is. v Tiszanána, Godó Lajos főmezőgazdász: — Jelentősen növeljük a szövetkezet gépesítettségi fokát. E program legfontosabb része a hétmillió forintos költséggel épülő bábolnai terményszárító, amely az idei aratásra elkészül. Munka- és erőgépekre kb. 5—6 millió forintot költünk 77- ben. Ebből vásároljuk meg azt a három MTZ—80-as traktort, amelyek a. nyári munkáknál már üzembe állnak csakúgy, mint az új IFA teherautók, kaszáló-, vető- és egyéb munkagépek. Bár szakosított tehenészeti telepünk a legkorszerűbbek közül való, de a jövőre gondolva itt is jelentős rekonstrukciót hajtunk végre. Es végül még egy építkezés: mindenki nagyon várja a 300 dolgozó étkezését biztosító üzemi konyha elkészültét Besenyőtelek, Nagy János főkönyvelő: — Másik három tsz-szt közösen egy 1200 férőhelyes tehenészetet kívánunk építeni. A tervek elkészítésére már kiadtuk a megbízást és a kivitelezést is szeret-, nénk még ebben az évben megkezdeni. Beléptünk az épülő agrokémiai centrum közösségébe is, ami ugyancsak néhány millióval terheli a szövetkezet számláját. Kereken 4 milliót köK tünk munkagépek vásárlására : a növénytermesztés már számít az új Rába-Ste- iger traktorra csakúgy, mint az öt közepes teljesítményű MTZ-re. A meglehetősen gyenge talajon csák magas fokú gépesítettség mellett várhatunk elfogadható eredményt Atány, Kiss István tsz- elnök: — Hét és fél millió forintos nyereséggé zártuk az. elmúlt évet. Tehát van mi-; bői, de van is mire költeni. Beléptünk a Bajai Kukoricatermesztő Rendszerbe, s ehhez szeretnénk a szükséges gépparkot megteremteni. Az itt megtermelt, kukorica már az idén átadásra kerülő 200 vagonos terménytárolóban kap helyet. Szintén időre elkészül majd a Sirokkó 3/4-es típusú szárítóbe-: rendezés is. A múlt évben fogtunk egy intenzív naposcsibe-nevelési programba s ennek fejlesztésére , szeretnénk a maradék összeget fordítani (cziráM) Mmsw & 1977« február 87» vásárnál? r
