Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

Tisztújító küldöttértekezletet tartott a MTESZ Heves megyei Szervezete (Folytatás az 1. oldalról) jelentkeznek. Néhány példa az eredményeket, a jó mun­kát összegző jelentésből. Ok­tatási bizottság: különböző tanfolyamain több százan bővítették ismereteiket. Épí­tőipari egyesület: vélemé­nyezte a megye lakásépítési, településfejlesztési tervét, se­gítette az alagútzsalus épí­zet munkájába. Az eddigi­nél is nagyobb segítséget kell adni a szakembereknek a munkások továbbképzésé­hez, az újítómozgalom fej­lesztéséhez. Végezetül bejelentette, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére a MTESZ Heves megyei Szer­vezete kiállításon mutatja további részében megyénk 1977-es feladatait elemezte. A vita lezárása és a je­lentés elfogadása után Kó cza Imre, az előkészítő és jelölő bizottság elnöke tett javaslatot az új tisztségvi selőkre. akiket titkos sza vazással választottak meg. A MTESZ Heves megyei Szervezetének elnöke to­vábbra is dr. Kovács Jenő Tanácskozik a MTESZ Heves megyei Szervezete f tés széles körű megyei al­kalmazását. Faipari egyesü­let: a minden évben meg­rendezésre kerülő egri fa- és bútoripari napokon a szakma legjobbjai cserél­hetnek véleményt. Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezete: 26 tanfolyamán több mint hétszázan tanul­tak. A szervezet munkacso­portjaiban 70 javaslat ké­szült az érintett üzemek termelésének segítése, kor­szerűsítése érdekében. Ag­rártudományi Egyesület: több mint 900 szakember tartozik tagjai közé. A szer­vezet részt vett Heves me­gye hosszú és középtávú fejlesztési tervének kidolgo­zásában, ötleteket, javasla­tokat adott a zöldség-, a gyümölcstermesztés növelé­séhez, a háztáji gazdálkodás fejlesztéséhez. A megye 22 mezőgazdasági üzemével, ál­lami gazdaságával tart köl­csönösen hasznos’ kapcsola­tot. A Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskoláján ifjú­sági csoportja tevékenykedik. Elelmezésipari Egyesület: el­sősorban a korszerű gyártá­sok, a DH-munkarendszer bevezetésében ért el ered­ményeket. A továbbiakban azt hang­súlyozta a beszámoló, hogy a MTESZ megyei szervezete, tagegyesületei rendszeres se­gítséget és támogatást kap­nak a megyei pártbizottság­tól, a megyei tanácstól,^ és hasonlóan jó és erősödő a kapcsolat a KISZ Heves megyei Bizottságával, vala­mint az SZMT-vel is. Ugyancsak éredményként említette, hogy az évről év­re megrendezésre kerülő műszaki hetek programjai is egyre színvonalasabbak, tar­talmasabbak. nem egy ren­dezvénye országos érdeklő­dést váltott ki az elmúlt évékben is. Ezután a megyei szervezet nemzetközi kap­csolatai; értékelte az elő­adó. Többek között elmon­dotta, hogy együttműködési szerződést kötöttek a targo- vistei, s ugyancsak rend­szeres kapcsolat alakult ki a lengyel testvérszervezettel is. A továbbiakban a gon­dokról, a hiányosságokról és a legfontosabb tenni­valókról szólt. Az elnök­ség nevében javasolta, hogy még szorosabbra kell fűz­ni a tagegyesületek a munkabizottságok kapcso­latait az üzemekkel, a mun­kahelyekkel, még több fia­ttá keli bevonni a szervé­be a megye üzemeiben dol­gozó szocialista brigádok életét, munkáját, a brigád­mozgalom eddigi eredmé­nyeit. Az írásos és a szóbeli je­lentés fölötti vitában töb­bek között szót kért dr. Kónya Albert, a MTESZ társelnöke. Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke és Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság titkára is. A pártbizottság titkára He­ves megye párt- és állami vezetése nevében köszön­tötte a küldöttértekezletet, majd elismerően szólt me­gyénk műszaki értelmiségé­nek, a MTESZ elnökségé­nek és tagegyesületeinek igen hasznos, eredményes munkájáról. Felszólalásának (Fotó: Szántó György) lett, titkárának újból dr. Domán Lászlót választották. A küldöttértekezleten ke­rültek átadásra a MTESZ- díjak 1 is. Eredményes mun­kájáért Demeter Pál, a GTE egri szervezetének alelnöke, Deli György, a MTESZ számvizsgáló bizottságának elnöke, Koós Viktor, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezetének titkára és Csepregi Jenő, a Bányászati és Kohászati Egyesület Mátraalji Szén­bányáknál dolgozó csoport­jának vezetőségi tagja ré­szesült kitüntetésben. A küldöttértekezleten dr. Kovács Jenő, a MTESZ me- Jpvei szervezetének elnöke mondott zárszót. (koós) Az év végéig minden beruházást elő kell készíteni Ülésezett Hatvan Város Tanácsa Pénteken ülést tartott Hatvan Város Tanácsa és 1977. évi cselekvési prog­ramjával foglalkozott. Az ülés által elfogadott terve- •zet lényegében a megyei tanács és az MSZMP városi bizottságának irányelveivel van szoros összhangban. Közvetlenül tanácsi intéz­kedést igénylő gondok kö­zül kiemelten foglalkozik a program az V. ötéves terv­ben épülő ezer lakás kérdé­sével, követelményként szab­va meg, hogy a kiviteli ter­veket még az esztendő első felében el kell készíttetni, a célcsoportos beruházással készülő lakások munkáit pe­dig meg kell kezdeni az év folyamán. Ide tartozó cél a gyermekintézményekkel kapcsolatos munkálatok gyorsítása, továbbá azon állásfoglalás, amely sze­rint az V. ötéves terv vala­mennyi beruházását év vé­géig elő kell készíteni. Az utóbbi idők gyakorlata bebizonyította, hogy ' min­den gátló tényezővel szem­ben sikeresen működhetnek azok a termelőszövetkezetek, amelyek áttértek a rendszer­gazdálkodásra, a csökkenő kézi erőt pedig gépesítéssel pótolják. Ehhez fontos felté­tel az anyagi erők koncent­rálása. Éppen ezért a ta­nácsülés — tudomásul véve a hatvani, boldogi, heréd— kökényesi szövetkezetek dön­tését — támogatja é gazda­ságok egyesülési szándékát és szükségesnek látja, hogy a tanácsi apparátus minden segítséget megadjon a tö­rekvés valóra váltásához. A nem tanácsi gazdaság­gal kapcsolatos feladatok kö­zé tartozik az ipari szövet­kezetek egyesülésére irányu­ló munka elősegítése is! A tanácsülés egyetértett a hat­vani háziipari és cipész szö­vetkezetek egyesülésének gondolatával, támogatja a fodrászok csatlakozását a megyei szövetkezethez, ugyanakkor egyetért az épí­tőipari szövetkezet közép­üzemmé történő fejlesztésé­vel. Ehhez a megyei tanács biztosít jelentős anyagi tá­mogatást. A tavaly elfogadott köz- művelődési törvény kitelje­sedése, a célok megvalósulá­sa remélhető a pénteken megszavazott cselekvési program azon részétől, amely szorgalmazza az anyagi és szellemi erők összevonását. A város vezetői rövid idő alatt szeretnék elérni, hogy a tanácsi, üzemi, szövetke­zeti, kulturális intézmények tevékenysége összhangba ke­rüljön egymással és fenntar­tásukról közös üzemeltetési terv intézkedjék.. A tanácsi apparátus tevé­kenységét sem hagyja szá­mításon kívül a cselekvési program. A testület elenged­hetetlennek tartja, hogy a szakigazgatási szervek foko­zott munkafegyelemmel lás­sák el feladatukat és az ed­diginél hatékonyabban dol­gozzanak a város, valamint a város környéki községeket érintő gondok megszüntetése érdekében. Megyénkben is megünneplik a vasascentenáriumot Néhány nap múlva éppen száz esztendeje annak, hogy a magyar vas- és ércmunká­sok közös összejövetelen is hangot adtak -szakegyletük megalakításának. Az évszá­zaddal ezelőtti esemény az idén jubileumi évnek ad ke­retet a jogutód Vas-, Fé- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetében a centenáriumot országszer­te ünnepi programmal teszik emlékezetessé. Mint Dienes Sándornétól, a vasasszakszervezet megyei szervezőjétől értesültünk: március 3—7. között, a Heves megyeiek küldötteikkel kép­viseltetik magukat a főváro­si, központi ünnepségen, március 4-én pedig munkás­gyűléseken emlékeznek a szakszervezet centenáriumá­ra. A századik évforduló je­gyében rerdezik az idei nő­napot és az állami ünnepe­ket is. A találkozókra meg­hívót kapnak. a mozgalom veteránjai és a gyermekgon­dozási segélyen levő dolgo­zók is. A szakma üzemei Heves­ben is jobb munkával tiszte­legnek az ősök emléke előtt. A csepelieknek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját kö­szöntő munkaversenyéhez az első között csatlakozott a Mátra vidéki Fémművek, a Finomszerelvénygyár, az ap- ci Qualitál, a gyöngyösi Iz­zó, az egri és gyöngyösi ÉMÁSZ. A vasasok vállalá­saikban jelentős anyag- és energia takarékosságot Ígér­nek, számottevő munkaidő­alap megtakarításra, a minő­ség további javítására, a DH-munkarendszer elter­jesztésére, hasznosítható újí­tásokra vállalkoznak verse­nyük során. Március 12-én, az országos vasas kommunista műszak keretén belül Heves megyé­ben is a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséért dolgoznak a szakma üzemeiben. ' A szakmunkástanulók az év folyamán a „Szakma ki­váló tanulója” címért verse­nyeznek — Egerben például országos tantárgyi döntőre is sor kerül —, illetve eldöntik hogy ki minek mestere. s a megyei fiatalok az „Alkotó ifjúság” pályázaton bizonyít­hatják tehetségüket. Vetél­kedőkön vesznek részt a szó-, cialista brigádok is, amelyek — többi között — politikai, kulturális és munkavédelmi ismereteikről adnak számot. A centenáriumi ünnepség- sorozat kedves eseménye lesz július elején a megyei szakmunkásavatás Egerben, míg szeptemberben a diákok számára az a háromnapos összevont bizalmi oktatás mutatkozik érdekesnek, amelyen a fiatalok feldol­gozzák a szakszervezet év­százados történetét. Mindezek mellett gazdag a sportprogram is. Január­tól munkahelyi spartakiádo- kat tartanak, különböző ver­senyeket rendeznek az üze­mekben, a szocialista brigá­dok között. Márciusban lesz a téli sportágak megyei sportnapja, míg áprilisban a szakmunkástanuló intézetek külön is összemérik felké­szültségüket, ügyességüket. Az ÉMÁSZ-dolgozók jú­nius 4-én Miskolcon tartják a IV. borsodi vasasjuniálist, míg a Heves megyei nyári sportnapra augusztus 18-án kerül sor. Ezek is a tavasz jelei Fölfagylak, „megcsúsztak” az utak Ki ne örülne az enyhe időnek, a langyos szélnek, a havat olvasztó napsütés­nek, hiszen ezek mind a zord évszak, a tél végét jel­zik. Pedig ilyenkor sem minden csupa öröm, hiszen a tavaszi szél „vizet áraszt’', s jutott is bőségesen belvíz a szántóföldjeinkre. Ahogy enged a föld fagya. úgy lesz egyre inkább szembe­tűnő: ez a tél bizony útja­inkat sem kímélte. Kátyúk­kal, rugókat szaggató göd­rökkel találkozni mindenütt, s ha késik a kijavításuk, minden nappal nagyobbak lesznek a gödrök, nagyobb lesz a kár. Tízezer tonnává! több A múlt hét végén a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium miniszterhelyette­se Szolnokon tartott „eliga­zítást” a közúti igazgatósá­gok vezetői részére: itt szab­ták meg a határidőket is, mikorra kell eltüntetni a tél okozta károkat. Fontossá­gi sorrendben: az első- és másodrendű főútvonalakon március 31-ig, a forgalma­sabb alsóbbrendű utakon április 15-ig, a többin pedig április 30-ig kell eltűnniük a kátyúknak, gödröknek. A megye csaknem 1200 ki- . lométer hosszúságú közúthá­lózatának birtokosa, az Egri Közúti Igazgatóság nem vár­hatott jpersze a miniszterhe­lyettes i. rendelkezésekre. Az elmúlt hetekben részletes felmérést készítettek arról, hol milyen károk érték az utakat, mennyi anyag szük­séges a javításokhoz. Hétfőn már műszaki értekezleten osztották ki részletes ütem­terv alapján a feladatokat. Gyorsan, pontosan kell dol­gozni, nagyok a károk. — Három éve nem volt szükség a tél végén nagyobb javításokra — mondta Kál­mán István, az Egri Közúti Igazgatóság főmérnöke. — Az idén tavaszra 7500 ton­na aszfalt, kőzúzalék kiszál­lítását terveztük, hogy a várható felfagyásokat befol­tozzuk. de a fölméréseink azt mutatják, ^legalább tíz­ezer tonnával 1 többre lesz szükség. Eddigi vizsgálataink . szerint a felfagyások miatt és az olvadás után bekövet­kezett kár eléri a 66,5 mil­lió forintot. Sürgős a mun­ka, minden héten nagyobb lesá ez a kár, hiszen a ne­héz járművek széttördelik a meggyengült burkolatot. Korlátozzák a forgalmat Kálmán István főmérnök és Szabó Lajos területi mű­szaki osztályvezető arca ez­úttal sokkal gondterheltebb volt, mint korábbi találko- zásunkor a nagy havazások idején. Pedig, különösen a Mátrában, a hóéi takarítás megszervezése sem volt ép­pen gyerekjáték. Határozott, s néha bizony nem is nép­szerű intézkedésekre van szükség; elsősorban a selypi medencében, de a megye más területein is, összesen 75 kilométernyi szakaszon mintegy félmillió négyzet- méter útfelület rongálódott meg annyira, hogy ott kor­látozni kell a ’ forgalmat, esetleg teljesen le is kell zárni az utat a járművek elől. Mint az igazgatóság ve­zetőitől megtudtuk, ott. ahol korlátozásra sor kerül, min­den esetben gondoskodnak terelőutakról, amelyeken az említett határidőkre kijavít­ják a fölfagyott szakaszokat. A korlátozások egyébként várhatóan nem érintik majd az autóbuszokat és a mun­kásszállító járműveket. — Az elmúlt napokban 480 táblát helyeztünk ki, ezek az egyenetlen útfelület veszélyére figyelmeztetnek — tájékoztatott Szabó La­jos. — Érdemes ezeket ko­molyan venni, még ha nem is mindenütt olyan súlyos a helyzet, hogy forgalomkorlá­tozásra volna szükség. A kátyús gödrös utak veszé­lyesek. a türelmes, . óvatos vezetés sok bajt megelőz­het. Belvízkárok miatt egyébként máris korlátoz­nunk kellett a forgalmat a heves—gyöngyösi út Kará- csond—Nagyfüged közötti szakaszán. Hetek óta csú* szik. az út Egerszólát előtt, az átázás miatt. Szinte ál­landóan ott kell lenniük az embereinknek. Sártenger — utak helyett Pillanatnyilag egyébként a főútvonalak közül a 24-es mátrai út Recsk—Parádfür- dő közötti szakaszán kelet­keztek nagyobb károk. Az alsóbbrendűek között pedig igen rossz állapotban van­nak a Hatvan környéki köz­ségek útjai, a gyöngyöspatai út, a karácsond—nagyfüge- di, illetve a ludas—nagyfü- gedi út és a felsötárkányi átkelési szakasz. Az alföldi községekben, ahol a vízelvezető árkokat nem tartották rendben, most bizony utak helyett sárten­ger fogadja az arra járókat. Ez a helyzet Mezötárkány- ban s a Tárnáméra—Jász- árokszállás közötti szakaszon, Erk, Zaránk, Tarnaörs közsé­gekben. Érdemes példaként állítani eléjük Viszneket, ahol ilyen állapotok nem alakulhattak ki, mert rend­ben vannak az út menti ár­kok. A megyei körkép után nézzük, hogyan készült fel az igazgatóság a javítások­ra. Csaknem 70 milliós a kár, s ez arra is utal, hogy az idén nem lesznek bővé­ben a pénznek az útfenn­tartók; a többletköltségek kiegyenlítésére ugyanis nem kaphatnak pénzt terven fe­lül. Marad tehát a gyorsin­tézkedés. megelőzve a na­gyobb károkat, és az össze­gek átcsoportosítása. A hét­fői értekezleten riadót’ fúj­tak; minden műszaki be­osztású alkalmazott köteles a javításokon dolgozni irá­nyítóként vagy fizikai mun­kásként. A brigádok már készítik a terveiket, hogy a közös­ség erejével, felajánlásaik­kal is enyhítsék a gondokat. Az igazgatóságon a 44 órás munkahétről átállnak a fo­lyamatos műszakokra, a gé­pek pihenőnapokon is üzem­ben lesznek az egymást vál­tó dolgozók irányítása alatt. Március 1-én beindul az egerbaktai ászfaltkeverő te­lep s ez is a sürgős javítá­sokhoz adja az anyagot. Egyébként elgondolkodta­tó tény, hogy amíg az igaz­gatóság emberei ki sem lát­szanak a munkából, a liöz- úti építő vállalat számára még nem ért véget a téli ‘ szünet. Nem mintha ki akarnák húzni magukat; de gépeik az ilyen szétszórt munkaterületeken csak nagy ráfizetéssel lennének alkal­mazhatók embereket átcso­portosítani pedig (ami na­gyon fontos lenne) a jelen­legi bérszabályozások miatt nem lehet. Saját erőből, kölcsönanya- gokkal, minél alaposabb szervezéssel kell tehát vé­geznie a munkát az igaz- gatóságnak — remélhetőleg élvezik egyúttal a közleke­dők türelmét is... Hekeli Sándor 1977* február §6., szombat f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom