Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

A politikai műveltség 1 műhelyei Közismert, hogy hazánk­ban évente mintegy 2,2 mil­liónyian ismerkednek az MSZMP politikájával és an­nak ideológiai alapjaival; kétharmados többségük a tömegszervezetek (a KISZ, a szakszervezetek, a nép­front) tanfolyamain, az ál­lami egyetemekén, és főis­kolákon, valamint az álla-, mi vezetőképzésben. Az egé­szen belül a legnagyobb — egyharmados — hányadot a szorosabb értelemben vett pártoktatás képviseli. En­nek két ága: a több mint százharmincezer személyre kiterjedő káderképzés és a csaknem hatszázezres lét­számú, úgynevezett tömeg- oktatás vagy tömegpropa­ganda. Az oktatásban a párttagságnak 73 százaléka • vesz részt, a hallgatóság so­raiban tehát ott találjuk a politikai és ideológiai kér­dések iránt az átlagosnál elevenebben érdeklődő pár- tonkívülieket is. A pártoktatásnak e két említett ága vagy szárnya természetesen — funkcióját, tananyagát és módszereit tekintve különbözik egy­mástól,. ugyanakkor szoros összefüggésben is van egy­mással. TANFOLYAMOK . SZÁZEZREKNEK A tömegpropaganda gaz­dái, a pártszervezetek, tíz — a politikai, társadalmi gazdasági, kulturális élet egyes területeit érintő —, tanfolyam köziül választhat­nak, a hallgatóság érdeklő­désének és előképzettségé­nek, főképp pedig a mun­ka- vagy lakóhely politikai szükségleteinek megfelelően. Ezeknek a tanfolyamoknak a rendszere hosszú évek so­rán kristályosodott ki, kü­lönösen az utóbbi öt-hat esztendőben korszerűsödött igen figyelemre méltóan; helyi ötéves oktatási ter­vekben ölt testet. A jelen­legi tanév kezdetén a ko­rábbiaknál is ' jobb tan­könyveket adtak ki számuk­ra. Nem iskolarendszerű itt az oktatás, a csoportok a propagandista vezetésével megbeszélve-vitatkozva sa- . játítják ej az ismereteket,. Fontos feladat, hogy ezek a csoportok ne csak az isme­retszerzés, hanem a szocia­lista meggyőződés kiková- csolódásának műhelyei is legyenek. Ennek a több mint félmilliónyi hallgatóságnak az eszmei-politikai felvérte­zettsége----„anyagi erővé v álva” — felbecsülhetetlen erőforrása az élet minden területén a holnap, a fejlett szocialista társadalom építé­sének. A VEZETÉS ISKOLAI Nagy társadalmi céljaink megvalósításának, rendsze­rünk szilárdságának és szün­telen erősödésének, a szo­cialista demokrácia fejlődé­sének nélkülözhetetlen fel­tétele, hogy á politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kul­turális élet irányitó poszt­jain, a párt-, az állami és. társadalmi szervek vezető testületéiben — az alapok­tól a legmagasabb szintig — jó vezetőképességgel ren­delkező, általános, szakmai és mindenekelőtt politikai értelemben, jól képzett em­berek dolgozzanak: ugyan­akkor a választáshoz vagy kinevezésben megfelelő mi­nőségű, mennyiségű után­pótlás álljon rendelkezésre. Egész társadalmunknak ér­deke az is, hogy vezető tisztségbe, vezető testüle­tekbe rendszeresen és kellő számban kerüljenek közvet­lenül a munkapad mellől munkások, fizikai dolgozók. A pártszervezeteknek és szerveknek erre irányuló, szerteágazó tevékenységét összefoglaló néven káder­munkának nevezzük (az ál­lami életben személyzeti munkának), amelynek egyik döntő szakasza a káderkép­zés, illetve továbbképzés. A pártoktatáson belül lépcső­zetesen egymásra épülő is­kolák szolgálják ezt a célt: a marxizmus—leninizmus egy- és kétéves középisko­lája, hároméves esti egyete­me, s ezt követő, több éves szakosítók, az öthónapos és egyéves pártiskola, valamint az MSZMP Központi Bi­zottságának Politikai Főis­kolája. A káderképzésben a bentlakásos formák mellett egyre nagyobb szerepet kap­nak az esti és levelező ta­gozatok. A káderképzés te­hát iskolarendszerű, vizs­gakötelezettséggel jár, bizo­nyítványt, felsőbb fokon ál­lamérvényes diplomát nyújt, a főiskola pedig alapot ad tudományos fokozatok meg­szerzésére is. Amíg a tömegpropagan- da-tanfolyamokon politikánk alapjaival ismerkednek meg a hallgatók, a káderképzés­ben egyrészt mélyebben, ' részleteiben is e politiká­val, másrészt pedig annak tudományos, ideológiai alap­jaival: a marxista—leninis­ta filozófiával, politikai gaz­daságtannal, a magyar és a nemzetközi munkásmozga lom történetével. Magasabb szinten helyet kap a kép­zés anyagában . a szocioló­gia, a vezetéselmélet, s több más fontos kiegészítő tan­tárgy is. az Érdeklődés kötelez Az elmondottak ellenére nincs merev választóvonal a pártoktatás e két tartomá­nya között. A káderképzés különböző szintű iskoláira elsősorban azokat a pártta­gokat vagy pártonkívülieket javasolják az alapszerveze­tek, akik a tömegpropagan- da-tanfolyamokon — s emellett természetesen . a gyakorlati politikai munká­ban — kitűntek érdeklődé­sükkel, aktivitásukkal, tudá­sukkal. Csak megbízható alapokra lehet tovább építe­ni a marxista—leninista mű­veltséget is. A káderképzés tehát egyrészt szüntelenül merít a tömegoktatás tábo­rából, másrészt pedig vissza is ad: jól képzett propagan­distákat a tanfolyamok ve­zetésére. Nemcsak a kommunisták között, hanem egész közvé­leményünkben is növekvő rangja, tekintélye van a pártoktatásnak. Az érdeklő­dés különösen megélénkült a XI-.. pártkongresszus óta. Nemcsak az esti középis­kolára és egyetemre jelent­keznek mindenütt oly so­kan, hogy a jelentkezők nagy részét hely hiányában fel sem tudják venni, ha­nem a helyi tömegpropa- ganda-tanfolyamokra is. Ez az érdeklődés az oktatás színvonalának további ja­vítására kötelezi a propa­gandistákat és a pártszer­vezeteket egyaránt. Koncz István Huszonnégyezer négyzetméter A Tárná menti fehér ház ' Amikor hat, település egye­sült egy termelőszövetkezet­be a Tárná mentén és el­kezdték építeni az új iroda­házat, — az építéshez hasz­nált fehér kőpor miatt — a tsz-tagok elnevezték az épületet fehér háznak. A fehér házba csaknem egy esztendeje új elnök köl­tözött. A hír hamar terjedt el róla. Túl keménykezű. ' Mér amikor átvette a „ha­talmat”, akkor érezni lehe­tett, hogy itt valahogy más­képpen fognak menni a dol­gok. Amikor a szakemberek­kel együtt végigjárta a bú­zatáblákat, azt mondta hogy a 34 mázsás hektáronkénti terv kevés. Feli kell emelni 37 mázsára. Sok. Mégis fel kell emelni. Lombtrágyázták a búzát. Meglett a 37 má­zsa. ! négymilliós az árbevételi terv. Ezt teljesítenem kell, akkor 50 százalékig premi­zálható vagyok. Világos, hogy hajt az ember. Külö­nösen akkor ha valaki 27 éves és ilyen feladata van. O A termelőszövetkezetnek nagy tervei vannak. Nem csupán zöldséggel, hanem az állattenyésztéssel is. Üj telepet kívánnak létrehozni. Ügy. hogy jövőre már álljon az épület és megkezdje ter­melését a speciális tejterme­lő tehénállomány. Az ága­Blaho Arpádné állatgon­dozó: — Az elnök azt mond­ta, hogy ne adjunk a ko­csisoknak borravalót a fuva­rért. Azért kapják a fizeté­süket. Azt mondta, maga se kap azért borravalót, rriert rendesen eteti, gondozz» a kisborjúkat. Svti Imre telepvezető: — Nagyon jó ez az új ju­talmazási rendszer. Három , százalék nyereségrészesedés mindenkinek garantált, aki­nek nincs fegyelmi vétsége. A továbbiakban nekem kell javasolni, hogy ki kapjon öt százalékos részesedést. A végzett munka minőségétől függően. Van egy ember a te­lepen. aki csak 1,5 százalé­kos részesedést kap, mert kifogásolható volt a munká­ja és sorozatos fegyelmi vét­ségekkel szegte meg a mun­karendet. Nagyon okos intéz­kedés volt ez a differenciált bérezés. Sokkal nagyobb a fegyelem. És mindenki dol­gozik. Ennek meg kell lát­szania előbb-utóbb az egész gazdaságon. A Tarnamenti Egyesült Termelőszövetkezetben már építik a huszonnégyezer égyzetméteres f óliatelepet. Ez lesz az új zöldségprog­ram egyik bázisa. A terme­lőszövetkezet egyike annak a húsz mod'ellgázdaságnak, amely az ország különböző pontjain kulcsfontosságú szerepet vállal a zöldségel­látás javításában. A Tárná menti közös gazdaság 1980- ig 1200 hektárra növeli a zöldségtermelő területet, ez­zel a legnagyobb zöldségter­melő lesz Heves megyében. Szomszéd Lajos főágazat- vezető: — Itt van fantázia. Hajtja az embert az ösztönző pré­miumrendszer is. Az is. hogy megbíznak benne, az is, hogy döntési lehetőséget és fele­lősséget adnak a kezébe. Az egész állattenyésztésért én vagyok a felelős. Negyven­zatvezetók már végigjárták az agárdi, a dunavarsányi és a tiszanánai telepet, hogy legyen tapasztalatuk. Jövőre üzemelnie kell a telepnek. A tervnek valóra kell vál­nia. Tavaly például elhatá­rozták, hogy baromfival is foglalkozik a termelőszövet­kezet. Még az elmúlt1 eszten­dőben berendezték az új te­lepedet. három és fél vagon pecsenyelibát értékesítettek. Az idén negyvenezer darab az értékesítési terv. Mayer Istvánná állatgon­dozó: — Sokszor elgondolkozom, hogy a munka ugyanaz, mint azelőtt, és még azt sem mondhatnám, hogy a pénz sokkal jobb, és mégis mostanában sokkál nyugod- tabban járok dolgozni. Kurunczi István tsz-elnök: — Tudom, hogy az üzemegy­ségek megszüntetése — ez azt jelenti, hogy a falvak mint üzemegység-központok működtek — nem minden­kinek tetszett egyformán. Tudom, hogy vezető állások szűntek meg az átszervezés­sel, de az átszervezésre, az ágazati rendszer kialakításá­ra szükség volt. Modern gazdálkodás, különösen hat Ecséd, ahonnan ötven-hat- van busz hordja naponta az ingázó munkásokat közeleb­bi-távolabbi üzemekbe, már erősen várja a tavaszt. Leg­alább annyira, mint a gépko­csin, teherautón, buszon köz­lekedők a helybéli utcák burkolatának javítását. Nyel­vét harapja el az ember, ha nem vigyáz, annyi a bukka­nó. A lassan múló tél külö­nösen sok kárt hagy maga után, egymást érik a felfa­gyások. S bizony a helyi ta­nács, amelynek nem valami vastag a bugyelárissa, jobbá­ra tehetetlenül áll a jelen­séggel szemben. Legfeljebb reménykedik, hogy valahol megszánják, s juttatnak ja­víttatásra a nagyobb kö­zösből. A Hatvan és vidéke Ta­karékszövetkezet kirendelt­ségén annál kedvezőbb hírrel fogadnak- bennünket. Az év első napjaiban megvalósult egyesülés nem hogy ártott volna a pénzintézetnek, még inkább nőtt iránta a biza­lom. Ennek legkézzel fogha­tóbb jele, hogy a tizenöt és fél millió forint betétállo­mány alig hat hét alatt egy­millióval növekedett. S jó­Ecsédi vegyestál val egymillió forint feletti összeget fizetett, be gépkocsi- nyereménybetétkönyvre a te­lepülés 185 polgára. Persze visszafelé is áram­lik a pénz! Négymillió fo­rint felett van a kirendelt­séghez tartozó tagok köl- csönállománya, s csak épít­kezésre majdnem három­millió forintot vettek fel az ecsédiek; Hogy milyen üte­mű a folyósítás? A kölcsön- alap havonta mintegy 300 ezer forint kifizetését teszi lehetővé, illetve átlagosan ennyire tartanak igényt a faluban. A takarékszövetkezet bel­ső életében sem hozott érez­hető változást, netán megtor­panást az egyesülés. Minden­ki a helyén maradt! A tagsá­got pedig lelkes társadalmi aktíva, képviseli az igazgató­ságban. Hétmillió forintot megha­ladó tiszta nyereséggel zárta az 1976-os esztendőt a két évvel korábban egyesült Ecséd—rózsaszentmárton i Egyetértés Termelőszövetke­zet, ahol most az elnök le­mondása fa legfőbb beszédté­ma. Ez azonban senkit sem fog vissza a szőlészetéről, gyümölcstermesztéséről is­mert közös gazdaságban az időszerű munkáktól. Csak­nem 400 hektár szőlő met­szése megállás nélkül folyik november óta, s ugyanezt mondhatjuk 100 hektárnyi őszj- és kajszibarackjukról, meggyükről. Legtöbb gondot e téren a kézi munkaerő hiánya okoz a szövetkezet szakmai irányí­tóinak. Utóbb már arra kényszerültek, hogy Mátra- szőlősről kérjenek segítséget. Kocsi megy minden reggel húsz-huszonöt nyugdíjasért, akik esteledésig buzgólkod­nak a fák, szőlősorok között. Á munkaerőpótlás e módján talán nem ütközik meg az olvasó, ha eláruljuk: az Egyetértés 1150 tagjából rendszeresen csak 380 dol­gozik, s ilyenformán az egy főre jutó kertészeti földterü­let — ideszámítva 160 hek­tár szántó kertészetet is! — három hektár körül van. Mindeközben „külföldi’’ igényt is kielégítenek az ecséd—rózsaiak! Vállaltak, hogy a nagygombosi állami gazdaságnak egymillió para­dicsompalántát szállítanak. Nehézség: nem nagyon jut­nak fóliához! Bár a tanácsvezetők sem­mi híradással sem kecsegtet­tek Ecsédre érkezésünk al­kalmával, a községben bók­lászva további közérdekű információt is szereztünk. Ez a,régi, három szintes magtárra vonatkozik Az épületet visszakapta a helyi tanács, s a közeljövőben sze­retnék a különböző szerveze­tek és az iskola tornaterem­mé alakítani. Összefogást, nagyszabású . társadalmi munkát terveznek az ügy ér­dekében. Mivel a községi pártszer­vezet támogatja az elgondo­lást, valószínűleg sikerül megoldani. Különösen az is­kolai testnevelés-oktatás lát­ná hasznát a teremnek, de a leendő tornacsarnok lehe­tőséget nyújtana az MHSZ- munka szélesítésére, s a he­lyi sportkör meghonosíthatna több teremben űzhető játé­kot. i (moldvay) falut magába foglaló terme­lőszövetkezetben, tízezer hektáron nem lehetséges enélkül. Ez volt az első döntő lépés. A második a fegyelem megszilárdítása, ami szintén nem közkedvelt dolog. Viszont nélkülözhe­tetlen. Nálunk egy év alatt 47 százalékkal csökkent . a táppénzes napok száma. Ez két és fél millió forintot je­lentett a termelőszövetke- zetnekLNagyon szigorú költ­séggazdálkodást folytatunk merész tervekkel párosítva.' Az 1975-ös mérleg szerint kétszáztízmillió forintos ter­melési értékkel rendelkez­tünk. Belátható közelségben van, hogy félmilliárdos gaz­dasággá nőjük ki magunk- kat. A termelőszövetkezetben egy év alatt 5000 forinttal nőtt a dolgozók éves átlagke­resete Az Egyesült Tarna­menti Termelőszövetkezet­ben .áz idei terméshozamok emelésének érdekében 95 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1976 őszén. A termelőszövetkezet 89 százalékkal több vegy­szert vásárol az idén, mint tavaly. És még egy adat. 1977. első negyedévében a tsz kétezer süldőt vásárolt fel a háztájiból, hogy ezzel is több húst adjon a nép­gazdaságnak. Túri Margit agronómus: — Egy vezetőnek két dol­got kell tudnia. Igent és ne­met is , mondani. És mind­kettőt akkor és arra, amire kell. Ezt tudja a mi elnö­künk. Szigethy András 197*. február 25., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom