Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
Tervek és lehetőségek * Ésszerű arányokat a termelők és nem termelők között Két év fejlesztő munkájának eredménye Zsűri előtt a bervai robotok Munka közben az ipari robot (Fotó: Szántó György) 1 A népújság FEBRUAR 6*1 SZAMÁBAN megjelent „Ha van akkor legyen” című írás témája egyik legnagyobb gondunk, a munkaerő. Figyelemre méltó megjegyzései késztettek bennünket is a hozzászólásra. Gazdaságpolitikánkat évek óta úgy irányítjuk hogy a vállalaton belüli létszám minél nagyobb arányban a produktív, a termelő tevékenységre legyen átcsoportosítva Az összlétszámúnk 53,5 százaléka kizárólag a gyárt- mánytermeléssel foglalkozik; kitűzött céljainknak megfelelően az elmúlt három év alatt jelentősen csökkentettük a nem fizikai dolgozók számát. A nem fizikai munkakörben dolgozók tavalyi átlagos állományi létszáma 543 volt, a jelenlegi létszám 530. Nézzük meg ezt országos összehasonlításban: a száz fizikai dolgozóra jutó, nem fizikaiak száma a fémtömegcikk-iparban átlagosan 30, ezzel szemben vállalatunknál csupán 17. Az 530- ból 180 közvetlen termelés- irányítással foglalkozik, mint főművezető, művezető. Ez a termelésirányító létszám feltétlenül szükséges a zavartalan üzemmenethez a termelő munkások folyamatos munkával való ellátásához. Az igazgatási, forgalmi, áruforgalmi, számviteli és egyéb ügyviteli munkával foglalkoztatottak száma 253 vállalatunknál. Ennek a létszámnak ilyen szintre való csökkentését az utóbbi években végrehajtott belső szervezésekkel értük el úgy, hogy megszüntettük a párhuzamos munkavégzést. AZ ADMINISZTRÁCIÓS MUNKA csökkentése, hatékonyságának növelése érdekében. tovább növeljük az ügyvitel gépesítését, ötödik ötéves tervünkben szerepel a számítástechnika vállalati alkalmazása, s ez ‘ermészete- sen az adminisztrációs munka racionalizálását is eredményezi. Az alkalmazotti létszám optimális kialakítására egyébként az e munkaterületeken végzett leterhelés-vizsgálatokkal és új létszámnormák kidolgozásával is törekszünk. Vállalatunk tubusokat, dobozokat, koronadugót tehát fémtömegcikkeket gyártó vállalat. A nagy teljesítményű gépsoroknak nagy a szerszámigényük. Gyakori vélemény — s ez fogalmazódott meg az említett cikkben is —, hogy a szerszámgyártással foglalkoztatottak improduktív dolgozók. A nálunk e területen tevékenykedő 261 dolgozó nem tudja jelenleg kielégíteni szerszámmal. készülékekkel a termelő üzemeket ezért kénytelenek vagyunk kooperációban is készíttetni szerszámokat. Terveink szerint e szűk keresztmetszetet nagy teljesítményű, NC-vezérlésű Ezerszámgyártó gépek beszerzésével oldjuk fel. Termékeink szerszámigényessége egyébként elsősorban a tőkés exportra gyártott cikkeknél igen nagy, ezért ezt a létszámot a jövőben még tovább kell növelnünk. A munkaerőhelyzet. a termelők és nem termelők arányának megítélésénél úgy érezzük, ezeket a szempontokat feltétlenül figyelembe kell venni. A mintegy 500 millió forint . értékű gépparkunk karbantartásával, felújításával 426 dolgozó foglalkozik. Vállalatunk a közgazdasági szabályozók által meghatározott fejlesztések figyelembe vételével a fenntartási . munkák gépesítését és korszerűsítését. a termelőüzemi géppark fejlesztése mellett háttérbe szorította, s ezért már pillanatnyilag is adódnak olyan veszteségeink, amelyek a termelő berendezések hibáiból következnek be, s a javítások elhúzódása miatt fokozatosan növekednek. TERMELÖBERENDEZÉSE- INK ÉRTÉKE, az elmúlt években átlagosan 3,5 százalékkal nőtt, de rohamosan emelkedett az úgynevezett „nullára futott” berendezések száma is. Míg ezeknek a gépeknek az eredeti értéke 1972 végén 16 millió forint volt, tavaly már elérte a 97 milliót, 1977-ben pedig várhatóan meghaladja a 120 milliót E tények indokolttá teszik, megkövetelik az üzemfenntartással foglalkoztatottak ilyen arányát. Fémtömegcikk-gyártásról lévén szó igen nagy a gyártmányaink anyagigénye: a termelési értéknek 59,5 százaléka. Területi széttagoltságunk miatt sokan foglalkoznak szállítással, anyag- mozgatással. E létszám csökkentése érdekében vezetjük be a jövőben a konténeres szállítást és új, korszerű anyagmozgató gépeket is vásárolunk. Vállalatunknál jelenleg az anyagraktárak igen szétszórtan helyezkednek el. Raktárfejlesztési tervünk megvalósítása során korszerű anyagmozgató gépekkel ellátott raktárakat alakítunk ki. ahol kevesebb lesz a nehéz fizikai munka, a felszabaduló létszámot pedig átcsoportosíthatjuk a termelő üzemekbe. A GYÁRTMÁNYOK MINŐSÉGÉNEK ellenőrzését önálló műszaki ellenőrzési szervezet végzi. Az itt foglalkoztatott dolgozókat sem tekinthetjük improduktívaknak, mert a mérés és minősítés a termelés nélkülözhetetlen része hiszen csak jó minőségű terméket értéA KÖZVÉLEMÉNY FOGALMA mintha alig szorulna magyarázatra: egyszerűen a „köz” véleménye és kész. Ám mégsem ilyen egyszerű a dolog. Felbukkanásaiban ellentétes természetet és jelentéseket mutathat. A közvélemény lehet „úr”: szűkebb közösségekből jd- üldözhet egyéneket (mert azok nem azonosultak szokásaival és erkölcsével), ítélethozatalánál megkeményítheti az elfogulatlan bírák szívét, megbuktathat közéleti személyiségeket, lemondathat politikusokat, intézkedések gyakorlati hatékonyságát fúrhatja meg. Passzív is maradhat: közömbösséget tettethet fontosabb, vagy kevésbé fontos társadalmi ügyekben: De válhat visszaélés tárgyává is eközben: éppen a modern tömegkommunikáció korában a szándékolt véleményformálás ügynökei nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a dolog igazi lényegéig jutás helyett a köz véleménye megragadjon a felszínen, a hamis, „felsőbb érdek” sugallta ideológiáknál. Mi több: ez éppen úgy is történhet, hogy rá hivatkoznak, a „csendes többségre”, az „izgágák”, a „zsörtölődök” és a „nem-tudni- mi-bajuk”-félék, a „szélsőségesek”, a „huligánok”, vagy éppen a „kommunisták” ellenében. A polgári társadalmak an- tágonisztikus érdekstrukt lírája teszi, hogy a közvélemény a fenti szélsőségeivel és említett jellegzetességeivel együtt van jelén, mintkesíthetünk. Ezen a területen egyébként szintén belső szervezéssel jelentős létszámcsökkentést értünk el. Vannak azonban olyan több művelete« gyártmányaink, ahol ezt nem tehettük meg, mert a minősítés alapos, műszeres méréseket igényel, s ennek elhanyagolása veszteségeket okozna, különösen dollárexportunknál. Az általunk gyártott termékek, a belföldi és az exportpiacon egyaránt keresettek. Az igények az idén is meghaladják kapacitásunkat. Üzem- és munkaszervezési intézkedéseink mellett ezért akarjuk újabb munkásfelvételekkel is növelni a fizikai dolgozók számát. Főleg női munkáskezekre van szükségünk. Jelenleg dolgozóink 52 százaléka nő. Természetesen ez újabb gondokat is okoz, hiszen pillanatnyilag is 378 kismama van szülési szabadságon illetve gyermek- gondozási segélyen. Több évre kiesnek a munkából, helyükre másokat kell állítani. • y VÁLLALATUNK, amely negyedszázada elsősorban azzal a céllal alakult, hogy munkát biztosítson a környéken lakóknak, ma már sok más üzemhez hasonlóan munkaerőgondokkal küzd. Nagy anyagi áldozatokkal járó műszaki fejlesztésekkel és sok belső szervezési intézkedéssel — mint példáink is bizonyítják — igyekszünk a meglevő munkaerőt minél hatékonyabban hasznosítani. Emellett azonban a még meglevő lehetőségeket felkutatva. bővíteni akarjuk a létszámunkat is, főleg női munkaerőkkel. Ésszerű és eredményt növelő létszámátcsoportosításokat a jövőben is hajtunk végre, és ezektől nagy eredményeket is várunk V. ötéves tervünk mindegyik évében. Molnár István, a Mátravidéki Fémművek vezérigazgatója egy állandó felbomlási folyamatban : hiszen az egymással versengő különös érdekek a „köz” Véleményét is ellentétes módon formálják, s az egészből a rendszert megkérdőjelező éllel nő ki a szocialista mozgalom. MI A HELYZET azonban a szocializmusban? Könnyű lenne azt mondani: mivel az általános társadalmi érdek szabályozza a szocialista fejlődést, a közvélemény lényegében egységes, az általános érdeket kifejező (hiszen a tömegkommunikációs eszközök által is ebben az irányban formáit) tényező a szocializmusban. S „elvileg” valóban annak kell lennie. Ez a minősége azonban mégsem adódik máról holnapra, s különösen nem önmagától. Az elmúlt évek társadalmi tapasztalata ezen a téren is gazdagabbá tett bennünket, s differenciáltabb megközelítést tesz lehetővé számunkra. Mert először is: a „társadalmi érdek” rr .ga sem olyan absztrakció, amely a különböző társadalmi osztályok és rétegek érdekei felett állna, mindenféle kapcsolódás nélkül. Nyilvánvalóan nem lehet úgy feltenni a kérdést: vagy gyarapodsz, vagy a társadalmi érdeknek szolgálsz! A társadalmi tevékenység bonyolult szerve-^ zete csak akkor működhet hatékonyan, ha a két oldal — az egyéni érdek kielégítése és a társadalmi érdeknek megfelelés — szerves kapcsolatba lép egymással. Ott, ahol nem teremthető A két hagyományos asztali fúrógép, amelyet egymás mellé állítottak a kísérleti üzemben, még nem nagy látványosság bár pótlólagosan félautomata berendezésekké alakították őket. Hogy mégis ezeknek a munkáját kíséri most a legtöbb figyelem az egri Finomszerelvény gyárban, azt az irányítójuknak köszönhetik. Nem egy kitűnő szakemberről van szó; ez a fényes burkolatú. egykarú szörny nem is hasonlít az emberhez. Ám igen ügyesen dolgozik: elszedi a megmunkált anyagot, újat rak a helyébe, s parancsai szerint engedelmesen működni kezdenek, vagy leállnak a gépek. Két év műszaki fejlesztésének eredménye .,ö”, a pontos neve FÉR—7,5 ipari manipulátor, egyszerűbben szóivá ipari robot. 1974 márciuséban kötött Szerződést az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Finomszerelvénygyárral ipari manipulátor kifejlesztésére. A cél: nagyobb termelékenység, a korszerű gépek jobb kihasználása, az emberi munka kiküszöbölése a monoton tömegtermelésben. illetve a veszélyes, egészségre ártalmas munkahelyeken. A megoldás a széles körű gépesítés és a minél magasabb szintű automatizálás. A bervai gyár olyan robot elkészítését kapta feládatul, amely könnyen átprogramozható az ára nem túl magas és egyaránt alkalmazható présgépek, fröccsöntő gépek, különböző megmunkáló berendezésék, gépsorok kiszolgálásához. A robothoz is szükséges pneumatikus elemeket már régóta készít a gyár és műszaki felkészültsége révén alkalmas erre a feladatra is. Az Akadémia Számítástechnikai Kutató Intézetének szakembereivel közösen tavaly májusra el is készítették a kísérleti darabokat Ezek értékelése után került meg ez az összefüggés, két dologról lehet szó: Vagy olyan egyéni érdekről, amely tartalmában és szándékaiban nem egyeztethető ösz- sze a szocializmussal, vagy úgy fogalmazható meg a „társadalmi érdek”, hogy nem találja meg kapcsolódását valóságos éltetőjével, a különös érdekkel. Az első eset a társadalmi tűrés határát súrolja, a második viszont arra vall, hogy a „hivatal? adminisztratív módon kíván megoldani olyasmit, amelyhez pedig az érintettek beleegyezése sem lenne mellékes. Mindkét esetre érvényes viszont: a feladat hatékony, politikailag is termékeny megoldása feltételezi a közvélemény aktivizálódását, „politizálódását” is. Közvetlenül azoknak a rétegeknek az aktivizálódását, akiket az adott intézkedés érint. Közvetve azonban — s tulajdonképpen ez jelenti az igazi politizálódást, a közösségi érdél* formálódását — az intézkedést be kell kapcsolni az egymással bonyolult kapcsolatrendszert alkotó társadalmi csoportok általánosabb tudatába és vélekedésébe is, különösen, ha egyes fontos társadalmi csoportokra vonatkozó intézkedések csak áttételesen kapcsolhatók össze mások érdekeivel. S itt példák sorával szolgálhatnánk. Egy városi munkás lehetőségei lényegében a nyolcórai üzemi munkához kötődnek, egy ingázó vágy egy termelőszövetkezeti dolgozó számára viszont adott a lehetőség,- hogy sor az első robotok gyártására: kettőt már munka közben láthattak szerdán az ország minden részéből zsűrizésre összegyűlt szakemberek. Ott voltaic többek között a Kohó- és Gépipari Minisztérium az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Automatizálási Kutató Intézet, az Általános Géptervező Iroda, a Gépipari Technológiai Intézet, a műszaki egyetem gyátásrtechnolögiai tanszékének képviselői, s a vásárlási igényeikkel már jelentkező vállalatok megbízottai : a Diósgyőri 'Gépgyárból. a Csepel Művektől, az Egyesült Izzóból a Jászberényi Hűtőgépgyárból. Az alapos és kritikus kérdésekre Kócza Imre vezérigazgató és Mézes Tibor műszaki igazgató adott válaszokat. Ismertették a gyártás feltételeit, szóltak a további fejlesztésekről. A legelső feladat az import alkatrészek hazaiakkal való helyettesítése. Az idén még öt robot készül a gyárban megrendelésre, s a jövőben munkaidejét akár megkétszerezze, s ezzel a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve alapján — jogosan — magasabb jövedelemhez jusson. Az így adódó egyenlőtlenséget lehet ugyan az érdekelt társadalmi csoportok érdekellentéteként értelmezni (igaz, hogy minden valószínűség szerint csak egy hamis egyenlősdi szellemében). De lehet úgy is felfogni, hogy rádöbbenünk: különböző társadalmi csoportok életproblémáinak a megoldása más-más utakat és módokat feltételez, más-más lehetőségekhez és társadalmi feladatokhoz kötődik, s ezért megoldásukat sem egymás ellenében kell elképzelnünk. De említhetünk egészen eltérő jellegű problémát is: a cigányság kérdésének társadalmi kezelése ugyancsak keresztezheti egyéb néprétegek közvetlenebb, előítéletektől sem mindig mentes elképzeléseit, és ehhez kapcsolódó érdek-megfogalmazásait. Az érdekegyeztetés itt is csak egy közvetettebb szemlélettel, az összfolyamat teljességének szem előtt tartásával érhető el, látható be. Anélkül, hogy folytatnánk a példákat: az egyenlőtlenségeket termelő közvetlen összeegyeztethetetlenség megszüntethető, ha a tiszta gazdasági síkról az érdekek egyeztetésének politikai síkjára emelkedünk fel. Az érdekek sokféleségének látszólagos „rendezetlensége” ezen a síkon olyan elrendezettséggé áll össze, amely a közvetlen érdekeltség ellenigény szerint kezdik meg a sorozatgyártást. Biztatóak a kilátások, exportra a szocialista' de még a nyugati országokba is. A munkahelyeken a robotkészítő fejlesztő csoport tagjai mutatták be a manipulátorokat. Ez a siker az ő érdemük is: vezetőjük Molnár Imre, műszaki fejlesztési főosztályvezető, a csoport tagjai pedig Pál Jenő, Rádi Károly és Farkas József műszaki fejlesztők. A robot 15 kilogramm súlyig háromtized milliméteres pontossággal helyezi el a kívánt helyre a megmunkálandó alkatrészt. Harmincháromféle különböző irányú mozgásra programozható, egyszerre három nagy teljesítményű gépet szolgálhat ki. Precízen, gyorsan dolgozik, erről a szigorú zsűri is meggyőződhetett a szerdai vizsgán. S ami még szintén figyelemre méltó előnye: cigarettaszünetet sem tart... tétes motívumain túllépve a szemlélet és magatartás tudatosságát is növelheti. TÁRSADALMI MIBENLÉTÜNK, érdekösszefüggéseinek a legkülönbözőbb szinteken való kidolgozása messze túl nyúlik hát a közvetlen irányító tudat problémáján, s alapjában érinti a különböző társadalmi rétegek gondolkodásmódját, s ennek politikussá formálását. A közvélemény maga — s a mögötte meghúzódó alap: a közgondolkodás — kettős meghatározottságában funkcionál ebben a folyamatban. Részben olyan alap, amire támaszkodni kell, amelyet valamilyen módon mindig számításba kell venni, mégpedig úgy, ahogy éppen van, adott fejlettségi szintjén. Részben pedig olyan jelenség, amelynek a formálása, továbbfejlesztése is társadalmi-politikai feladatként merül ‘fel. Egységessége és szocialista jellege a társadalmi folyamatok politikai és közéleti közvetítőcsatornáin keresztül formálódhat csak ki, miközben felbontásra és megvilágításra kerülnek a társadalmi érdekösszefüggések valóságos alapjai, s ezzel az egyeztetések módjai is. Nem vonható hót ki abból a tanulási folyamatból, amelynek eredményeképpen egy társadalom elsajátítja -saját mozgástörvényeit, s ezzel megvalósítja önmagát... 1977. február 17., csütörtök (hekeli) Közvélemény és szocializmus
