Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Szilveszteri szokások ’Az óév a lehető legvidámabb búcsúztatás. Kissé már pi~ tyókásan, pezsgővel a kézben köszönünk el 365 szép, vagy kevésbé szép naptól, s egymás nyakába borulva fogadjuk az újabb esztendő érkezését. A föld gömbölyúségénél fogva nem egyszerre tesszük ezt, mert például Moszkvában akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szil­veszteri műsorát nézzük, de a szomszédos románoknak is egy óra fórjuk van, akárcsak a közel-keleti országok, vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában ,,más­naposak” vagyunk, amikor Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba megérkezik az új év. A maximális el­térés plusz—mínusz 11 óra, ennyi kell, amíg az egész gló­buszunkon elkezdődik 1977. ] Mikor kezdődik az újév? | Több millió embernek I azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ök | máskor köszöntik az új | évet. A mohamedánok és a zsidók már szeptemberben ) túlestek rajta, Ázsiában pe- i dig a holdújév ad alkalmat I az ünneplésre. Európában is ! csak a múlt században tör­tént meg az egységesítés. A régi rómaiak például már­cius elsejére tették az év­kezdetet, de még a köztár­saság korában, i. e. 153- ban áttértek a január 1-re. A kereszténység megszüle­tésekor január 6.-a, majd a negyedik században de­cember 25-e lett az év első napja. XI. Innocent pápa 1691-ben rendelte el a pol­gári év január. 1-ével tör­ténő kezdését de az egy­házi év még ma is ádvent- től ádventig tart. (Kará­csony előtt négy héttel van), Angliában pedig 1751- í ben szavazta meg a parla- 1 ment, hogy a következő év­től január 1-e legyen az | új esztendő első napja. Ad­dig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az eszten- ! dő. Bármikor is tartották az 1 évváltást, mindig fényesen i megünnepelték az emberek. ! A mai szilveszteri és újévi szokások szinte egytől egyig a múltban gyökerez­nek bár a tájegységenként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak hal­vány másolatai maradtak fenn. Ahogyan a hírszolgál­tatás fejlődik, a technikai forradalom eredményeként összezsugorodott a világ, úgy uniformizálódott ez az ünnep is. Az örökzöld há­zibulik mellett legkedvel­tebbek ma a vendéglátóipar szilveszterestéi cigányzene és táncmuzsika mellett. Ezt jel­zi, hogy szilveszterestére a szállodai férőhelyeket már a nyár derekán lefoglalták az élelmesebbek az éttermek- í ben és klubokban pedig de- : cember elején elkeltek a ! belépőjegyek. I A malacpecsenyéhez ! pezsgő dukál I A malacpecsenye, a pezs- j gőivás, a papírtrombiták ri- koltozása, a petárdadurrog- 1 tatás azonban réges-régi hie- | delmeket idéz amelyek kö- I zös célja volt: a következő I évre bőséget és egészséget | biztosítani . I Mongóliában régen feb- j ruár 2-án, a hold hónapján volt az óévbúcsúztató karne­vál. Ekkor rendezték az íjász-, a lovas- és a birkó­zóversenyeket. Bulgáriában január 14-én sütötték haj­danán a banicát, tésztájába somfarügyeket és pénzérmé­ket tettek. Az újévi süte­mény fogyasztói a hiedel­mek szerint, így bepillan­tást nyertek a jövőbe. Mára annyi maradt ebből, hogy január elsején somfaágak­kal és úgynevezett szurvács- kákkal díszítik fel a háza­kat, s a gyerekek ünnepi mondókákat mondanak. Dániában az emberek új­év napján igyekeznek mi­nél nagyobb lármát csapni. Régebben a tűziiáték a pat­ronok. a petárdák robba­nása olyan méreteket öl­tött, hogy rendelettel tiltot­ták meg az ilyen szórako­zást. Az NDK-ban még ma is mintegy 30 millió márka értékű tűzijátékrakétát gyár­tanak erre a célra. A hűvös angoloknál nem számít mun­kaszüneti napnak az új év első napja, a skótok viszont ünneolik. ősrégi hiedelem Skóciában hogy szerencsét hoz a házra, ha éjfél után elsőként fekete hajú ember léoi át a küszöböt. A sző­kék ilyenkor nem szívesen látott vendégek. Japánban a házak bejá­ratát. bambusznádcal, fe- . nyőfákkal, páfránylevelek­kel naranccsal, szalmaköte- gekkel díszítik fel. Minden dísznek szimbolikus jelen­tése van: jókívánságok jel­képei az új évre, amely ak­kor kezdődik, amikor a szentélyek gongjain elhal a 108. kongatás hangja. Pitli-bárok virslivel, pereccel Bőséges a magyarság szil­veszteri—újévi szokásainak tárháza is, változott formá­ban jó néhány még a mai nap is tovább él. A nép­rajzkutatók szerint régi szo­kás volt, hogy az éjféli óra­ütés előtt a családfők, ke­zükben pénzt szorongatva asztalra álltak, ahonnan pontosan éjfélkor a földre ugrottak, így biztosítva, hogy a következő évben ne legyenek szűkiben a pénz­nek. Somló vidékén újév napján egy ifjonc egy öre­get ver végig a falun az új esztendő váltja fel így az óévet, egyben a télkiverés szertartása is. Az újévi trombitálás, ke- reolés, zajcsinálás eredeti célja a gonosz elűzése volt, de a következő év termésé­nek megóvását is biztosít­va látták így. Szokás volt az első napon a gyümölcs­fák megfenyegetése is a bő termés érdekében. Ma a pes­tiek zajongó körúti felvo­nulása idézi ezt a hangula­tot. Az éjszakai körúti séta már több évtizedes múltra tekint vissza. Már a század elején álltak itt szilveszter­este a „Pitli-bároknak” ne­vezett, faszénnel fűtött bá­dogüstök. amelyekben virsli főtt A disznó a rómaiaknál is a szaporaság jelképe volt, a disznóhúsevés pedig szeren­csét ígért. A néphit szerint azért kell malacpecsenyét fogyasztani szilveszterkor, mert a malac előre túrja a szerencsét. A főzelékek kö­zül a lencse ajánlatos, mi­vel a formája hasonlít a pénzérmékhez, így biztos, hogy szerencsét hoz. Tiltott viszont ezen a két napon a szárnyas mivel a baromfi köztudottan elkaparja a háztól a szerencsét. Vidé­ken még ma is egész ke­nyeret tesznek sok helyütt az asztalra. A szokás ere­deti oka: kerülje el a csa­ládot egész évben az éhe­zés. A kocsonyának egykor főként a lányos házaknál volt nagy keletje. A néphit szerint ugyanis szilveszter- este a lányoknak ki kellett tenniük a kocsonyából ki­bányászott csontot az ud­varra, s akiét elvitte a ku­tya, az az új évben bizto­san férjhez ment. Lóhere és kéményseprő Sokan hisznek még ma is abban, hogy ami az első napon történik az ember­rel, az tartós lesz egész éven át. (Talán ezért pont újév napján fogadják meg egyesek, hogy új életet kez­denek és leszoknak káros szenvedélyeikről.) E meg­fontolásból tilos az eladás az év első napján, sőt a bontás és a fejtés is, s ná­lunk is öröm lányos há­zaknál ha az első látoga­tó férfi. Szilvesztertájt a kabala­tárgyaknak is megnő a sú­lyuk. Köztudott, hogy sze­rencsét hoz a szerencsema­lac, a négylevelű lóhere és különösen a kéményseprő. Utóbbi azért került a poros újévi relikviák közé, mert régen varázslónak is tartot­ták a kéményseprőt. Az oka: a sötét kémény mélyén dé_\ monok boszorkányok., szel­lemek tanyáznak, s aki be­lenéz, megláthatja a jöven­dőt. Ha nem is hiszünk már ezekben a babonákban, a tárgyak fontos kellékei a vidám szilveszterezésnek. Czippán György Földrajzlecke Szolgáltatás Földön hó, felhő az égen — Hát hiszen csak hadd legyen! Rajta nincsen mit csodálni, Télen ez már így meoiien. En ugyan nem is tudnám, hogy Tél vagyon, Ha ki nem pillantanék az Ablakon Itt benn ülök a melegben, Környékez sok jóbarát. Töltögetve poharamba Egri bércek jó borát. Jóbarátok, jó borocska — Kell-e más? Kebleinkben a kedv egy-egy Óriás. Kedvemnek ha magja volna: Elvetném a hó felett, S ha kikelne: rózsaerdő Koszorúzná a telet. S hogyhn földobnám az égre Szívemet, Melegítné a világot Nap helyett! — Százőtvenhárom esztendővel ezelőtt, 1S23. Január elsején született Petőfi Sándor. Petőfi Sándor: Egri hangok Idelátszik a hegy is. hol Dobó a hír könyvibe Nagy neve örök betűit Török vérrel írta be. Hej, az volt ám még az ember, Biz az ám! Míg olyan lesz, sok viz elfoly A Dunán. Elvirult már a magyarnak Tettvirágos tavasza! Hosszú gyáva tespedésben Pang sinlődik e haza. Megjövend-e még az elszállt Kikelet? Lesz virány e régtől puszta Hon felett?... Eh de hagyjuk, hagyjuk ezt most! Ügyis ritkán vigadok: E napot ne háborítsák Legalább a bánatok. S a sopánkodásnak úgysincs Sikere, S mit tehet mást a lant gyönge Embere? El tehát n hon bajival. Most ez egyszer el vele! A kitört bút minden ember Uj pohárral öntse le. Üj pohár bort hát. barátim, Üj pohárt! S ismét újat, az előbbi Ha lejárt. így!... de im, mit veszek észre? Egy század minden pohár; A jelen a hátam mögött van, Lelkem a jövőben jár. A jövőben vígan élek. V Boldogon! Mert nem árva már az egykor : Árva hon. Eger, 1844. február. Fekete humor Formabontás wwwAAAfVV^AW\AAAAM/WVWA/SAAAAAAAA/NAAAA(\WAAA/WVVNAA/SAAA/WWWVVVVVVVVVVWVVW^WVg JANUAR 7. Már késő. Megtör­tént. Aláírtam. Hiá­ba ütögetem azt a szép durcas fejemet a falba. Világéle­temben utáltam Ba­bák Arvédot. A gaz­ember annak idején elcsábította a meny­asszonyomat. S egy könnyelmű, ostoba pillanatomban még­is kezességet vállal­tam érte az OTP- nél egy 10 000 fo­rintos kölcsön ere­jéig. Miért? Anali­zálni próbálom ma­gam. Talán azért, mert nehéz, sanyarú gyermekkorom volt. Olyan szegények vol- tunk. hogy ebéd­re néha csu­pán étlapot olvas­tunk. Hatan laktunk egy olyan kis szobá­ban, hogy este, ha lefeküdtem, a lábam kilógott a lépcső­házba. Most, amikor ez az ellenszenves Habák felkért, vál­laljak érte kezessé­get, képtelen voltam nemet mondani. Be kell vallanom, egy kis büszkeség fo­gott el. Tekintélyes állampolgár vagyok, akiben szilárdan megbízik az OTP. Íme, vittem valami­re. Remélem, ez az átkozott Habák pon­tosan fizeti majd a részleteket. JANUÁR 26. Rémes hírt kap­tam. Habák ágynak dőlt. Leterítette az influenza. Mint a villám hasított agyamba a kérdés: mi lesz, ha az örök vadászmezőkre köl­^ - ^ f íS ‘ Zákányos...(?!) A vígságszerző nagy ünne­pek utáni testi-lelki törő- döttséggel, rossz közérzettel járó állapotra utal a címbeli szó. De a kijózanodás nem éppen kellemes állapotát so­kan még ma is a német katezenjammer szóalakkal nevezik meg. A címben idé­zett nyelvi formával ezt az idegen szót ki lehet iktatni nyelvhasználatunkból. Sokan próbálkoztak már a „ma­gyarítással”. Az idegen ki* fejezések ellen küzdők ügy- buzgalmának számlájára ír­hatók pl. ezek a megnevezé­sek: korhelyláz, borcsömör, mámorundor, tegnapi má­mor, tegnapos borgőz stb. A katezenjammer em van, katezenjammeres vagyok nyelvi képleteket pedig így próbálták magyarul meg­nevezni: tegnapos állapotban vagyok, másnapos vagyok. Hogy a katezenjammer, katezenjammeros német szár­mazékokat még ma sem si­került teljesen kiszorítani nyelvhasználatunkból, bázer nyitják ezek a versidézetek is: „A Blau Katczból ifjak jön­nek, / A hangjuk kaczenjam- meres” (Falu Tamás: Pest). — „Másnapos voltam akkor, / keserű volt a szám / azon a katezenjammeros napon” (Fülöp Gábor: Délutáni séta). Az idézett verssorok azon­ban már azt is példázzák, hogy a német megnevezések­nek a magyar másnapos, másnaposság szóalakokat tartják legkifejezőbb, leg­többet mondó magyar meg­felelőinek. Weöres Sándor verseimül is választja ezt a valóban nagyon kifejező nyelvi formát. Hogy milyen testi-lelki állapotra utal tö­mören ez a magyar szóalak, ebből a versrészletből is meg­tudhatjuk: „Hol lettem ré­szeg? elfeledtem részegen, / testemben tűz volt.. / sajog a bordám” (Weöres: A más­napos). Az idegen szóalakok ma­gyar megfelelőjeként java­solhatjuk a zákányos szóala­kot is. Mint tájnyelvi forma igen változatos jelentéstarta­lom megnevezésére alkalmas. De köznyelvi szóként kife­jezhetjük vele a másnapos, másnaposság fogalmi értéke­ket is. A zákányosan ébred­ni, zákányos hangulatban lenni, zákányos vagyok, nem is oly régen népnyelvi for­mákat is érdemes lenne szé­lesebb körben elterjeszteni. Kezdjük mindjárt a kará­csonyi és a szilveszteri idder gálások, mulatozások utáni reggeli órákban a vele való élést , í Dr. Bakos Tozset J tözik? Mint kezes, kifizethetem a tízez­ret a saját zsebem­ből. Gyorsan vásá­roltam négy kiló cit­romot, egy kiló téli­szalámit, édességet. Megmondtam Ha- báknak, ha lábra akar állni, jól kell táplálkozni. Éjfélig ültem az ágyánál és cserélgettem homlo­kán a vizes boroga­tást. IfoüBRUÁR 19. Nagy baj van. Ha- bákkal tegnap szakí­tott a menyasszonya, Elvira, mert belesze­retett egy fizetőpin­cérbe. Habák a vég­sőkig el van kese­redve. Vásárolt egy nagy üveg lúgkövet és búcsúlevelet írt. Kijavítottam a he­lyesírási hibákat és virradatig magya­ráztam neki, hogy az élet azért szép, és hogy fel a fejjel! Zokogva a váltamra borult és azt sóhaj- tozta, hogy Elvira nélkül nincs értelme semminek. Huszon­négy óra haladékot kértem, hogy intéz- kedhessem. FEBRUÁR 20. Elvirát meggyőz­tem, hogy Habák mellett gyönyörűség élni. Kibékültek, és összecsókolództak. Ma végre nyugodtan alszom. MÁRCIUS 12. Habák panaszko­dott, hogy a főnöke kiállhatatlan fráter. Idegösszeroppa­nást kap mellette. Elvittem mindkettő­jüket egy éjszakai mulatóba. A harma­dik üveg pezsgőnél — hála az égnek! — örök barátságot fo­gadtak. ÁPRILIS 24. Szeszélyes ez az április. Habákot megajándékoztam egy kötött gyapjú pulóverrel, csak meg ne fázzon. Éj­jel-nappal mellette vagyok, hogy vigyáz­zak, óvjam ezt az Utálatos frátert. MÁJUS 31. Ma iszonyatos per­ceket éltem át. Ha­bák egy óbudai kis­vendéglőben szálka­mentes halászlét va­csorázott és a tor­kán akadt egy szál­ka. Pont most, ami­kor úgy állok anya­gilag, hogy képte­len lennék helyette fizetni a részleteket. Taxiba vágtam ma­gam és egy hires gégespecialistával tértem vissza, aki elsősegélyben része­sítette Habákot. Bol­dogan láttam, hogy Habák túl van a veszélyen és moso­lyog. JÚNIUS 8. Még öt nehéz, ke­serves hónap, öt hó­nap múlva Habák az utolsó részletet is kifizeti. Utána be­lecsaphat a menny­kő abba az utálatos alakba, de addig is a kezes igy fohász­kodik: Tartsa meg őt az ég jó egészség­ben, és angyalok vigyázzák álmait!... Galambos Szilveszter • A/VWWVWW A/WWN/VWWWWWWWVWWWWW^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom