Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Versenynaptár 1977 Magyarország—MSZX vá'ogatott tekemérkőzés Egerben Tornászcsillagok közelről f A szurkoló sok esetben inonolpolhelyzetben van. Nem érte rendezik ugyan a í versenyeket, nélküle azon­ban fabatkát sem érne az egész. Ez a gondolat nem feltétlenül így tudatosul mindenkiben, de amikor va­laki kiválaszt egyet mondjuk a kosárlabda, vívás, kézilab­da és labdarúgás egyidejű programjai közül, valójában kiváltságát gyakorolja. Szur­kolói szemmel lehet érdekes a most következő körkép, amely Heves megye ez évi versenynaptárának jelen­tősebb dátumait jelzi előre. Csáki Balázs, a megyéi testnevelési és sporthivatal csoportvezetője évek óta hangolja össze naptárrá a városi, járási sportszervek, sportági szakszövetségek és klubok versenyajánlatát. Tő­le tudjuk, hogy 1977-ben 28 sportágban viaskodnak He­vesben. Több mint 660 ren- oezvényt terveztek! A nap­tár készítést sem lehet elég korán kezdeni, a munka I976. júniusában indult. A végleges műsorterv aztán a szeptemberi országos ver­senynaptár-egyeztetési ér­tekezleten — az OTSH-ban — vált teljessé. Budapestről 23 országos jellegű esemény megyei lebonyolításának vál­lalásával érkezett meg Csá­ki Balázs. Ez kevés, nem is annyira számszerűségében mint milyenségében. A nél­külözések gyökere szinte megszokott, elintéződik egyetlen mondattal: sajnos fedett sportlétesítmények hiányában jelentős, kiemel­kedő versenyeket nem tu­dunk vállalni! Addig legfel­jebb irigykedhetünk a na­gyobb vidéki városok — Pécs, Debrecen, Miskolc, Győr, Szeged, Szombathely — pazarnak ígérkező évad­jára. | Heves megyében a hétről ! hétre folyó különböző sport­ágak bajnoki találkozói mel­lett több nagyobb szabású vetélkedőre kerül sor három városunkban. A sportágak ábécé-sorrendjében — a tel- i jesség nélkül — a kínálat: | Asztalitenisz — kézilabda | Hatvanban rendezik az asztaliteniszezők serdülő Tí- ' zek-bajnokságát szeptember­ben. Atlétikában ugyancsak Hatvan ad otthont a területi serdülő bajnokság résztve­vőinek és a területi serdülő összetett bajnokságra ér- ke zőknek. Birkózásban — bár válogatott I. osztályú te.i ott sportolók vannak Ege rben — nem kapott a megve felnőtt I osztályú versenyt A remény persze meg megvan, mivel az NB I-es kötöttfogású CSB küz- de'meinek színhelyét nem jelölte ki a Magyar Birkózó Szövetség. Nagyszerű lenne, amennyiben az egyik fordu­lót Egerre bíznák. Kézi­labdában a Bornemissza if­júság' emlékversenyt lá­nyoknál és fiúknál is meg­rendezik 1977-ben. Labdarúgás — sakk Eger, Gyöngyös és Hat­van fogadja az Agria Kupa ’77 nemzetközi ifjúsági lab­darúgótorna együtteseit, jú­lius 24—31. között. Ritmi­kus sportgimnasztikában áp­rilisban Eger lesz színhelye az országos vidékbajnokság­nak. Ökölvívásban a nemzet­közi Dobó-em’.ékverseny au­gusztus 18—21. között Eger­be utaztatja a magyar vá­logatott keret tagjait, remél­jük, számos külföldi öklöző társaságában. Hatvanban a serdülők Tiszántúl-bajnok- ságát bonyolítják le október­ben. Fiú és leány ifjúsági csapatok indulnak majd a Bornemissza Gergely röp­labda emlékversenyen a me­gyeszékhelyen. A sakk sportág legnagyobb megyei rendezvénye a XXII. mátrai villámverseny lesz július 2— 5 között Mátraházán. Sí — teke A földrajzi adottságok, valamint az a tény, hogy a Kékesi Sas, GYVSC, Zalka SE élversenyzői egyben a magyar élmezőnynek tagjai — a legtöbb- magyar sí­bajnokságot Galyatetőn és Kékestetőn rendeznek. Az időpont január 15-től feb­ruár 25-ig. Amennyiben a hóviszonyok lehetővé te­szik, a BHSE megszervezi a Dózsa Tibor síugró emlék- versenyt január 23-án. Sportlövészetben és súly­emelésben Dobó- és Bor­nemissza-emlékversenyek lesznek. Tájfutásban Felső- sőtárkány—Szarvaskő tér­sége biztosítja a terepet az országos középiskolás, vala­mint egyetemi és főiskolai bajnoksághoz. Tekében slá­germérkőzésre van kilátás Egerben szeptember 8—9-én. A címben szereplő férfi és női válogatott csapatok mérkőznek egymással. Is­merve az NSZK férfiak és nők eredményes nemzetközi szereplését, nagy küzdelem­re lehet számítani. Tenisz — vízilabda I. osztályú férfi és női teniszviadal az októberi Do­bó-emlékverseny. Tollas­labdában három sportcse­mege házigazdája Hatvan: vidéki ifjúsági egyéni baj­nokságra, országos ifjúsági Tízek- és országos felnőtt Tízek bajnokságára kerül sor. Ez utóbbira december 3—4-én. Úszásban pezsgő idény elé néznek a verseny­zők. Csak az úszó szakszö­vetség több mint húsz ver­senyt rendez. Vívásban két I. osztályú minősítő verse­nyen lehet pontot szerezni. Mindkét esemény színhelye Eger, kardban november 13, női tőrben november 27. A ■vízilabda kedvelői augusz­tusban nemzetközi tornát láthatnak Egerben. Szintén itt bonyolítják le az Orszá­gos Ifjúsági Kupa döntőjét július 5—8 között. Színesítik a repertoárt a nemzetközi klubkapcsolatok. A birkózóknak jugoszláv, a női kézilabdázóknak cseh­szlovák, a sportlövészeknek lengyel, a férfi kézilabdá­zóknak dán, az ökölvívóknak NDK, az úszóknak ugyan­csak NDK, a vízilabdázók­nak holland ellenfeleik lesz­nek. Tessék választani! Budavári Sándor A sportvilágban már ha­gyományos, hogy minden esztendőben megválasztják az év legjobb sportolóit. A nők­nél ezúttal a romániai, 15 éves Nadia Comanecire a montreali olimpia háromszo­ros aranyérmesére esett a választás, akinek mozgás­művészetét a legmagasabb jelzőkkel illette a világsaj­tó. Nemrég a CBS amerikai tv-társaság rendezője és pro­ducere egy teljes stábbal jelent meg' Nadia szülőváro­sában, a Kárpátok között Nadia Comaneci fekvő Gheorghi Gheorghiu Dejben, hogy filmet készít­senek a csillag mindennapi életéről, edzéseiről. A producer a forgatás be­fejeztével visszaérkezve Hollywoodba a következőket mondta az újságíróknak: ,,Comaneci állandó edzés­ben van és szorgalmasan készül a különböző nemzet­közi tornászversenyekre és természetesen az 1980-as olimpiára. Nadia nem lakik a szüleivel, hanem intézet­ben él, és itt folytatja ta­nulmányait, itt készül a ver­senyekre, a román tornász­válogatott többi tagjával együtt természetesen a leg­jobb szakemberek irányítá­sával. A közös amerikai—román tévéfilmen bemutatjuk az egész román olimpiai csa­patot. Láthatják majd a né­zők, hogy milyen módsze­res tornászoktatás folyik Romániában. Már a három­éves gyermekek tanulják a különböző tornagyakorlato­kat. A hatéves gyerekek kö­zül választják ki azokat, akik különleges tehetséget árulnak el. Lenyűgözően cso­dálatos látvány volt szá­munkra: láttunk olyan hat. éves kislányokat, akik ugyanazokat a gyakorlato­kat végzik, mint Nadia Co­maneci. Nos többek közt ezzel is magyarázhatók a fiatal román tornásznemze­dék világraszóló eredmé­nyei. Arról is meg kell emlé­keznem, hogy a világ Mont­realban Nádiét elgondolko­dó, zárkózott, mosolytalan kislányként ismerte meg. A tévéfilmen viszont látják majd a mosolygó Comanecit is, amint labdázik, játszik társnőivel. Kérdésünkre, hogy az olimpián miért volt oly komor, tömören ezt vá­laszolta: „A koncentráció és az állandó önfegyelem oly­annyira igénybe vett, hogy még kikapcsolódásra sem gondolhattam.” Nadia Ccmaneci annak el­lenére, hogy ezrével kapja hetenként a leveleket cso­dáiéitól, megmaradt a sze­líd iskoláslánynak akit nem szédített meg a siker ~ és nem gondol arra, hogy té­vés sztár legyen. Egyetlen célja — vallja —, hogy mi­nél tökéletesebben felké­szüljön a következő olim­piai játékokra. A Szovjetunió is kifogy­hatatlan „aranytartalékok­kal” rendelkezik már ami a tornásznőket illeti. Ezt bi­zonyítja, hogy Olga Korbut és Ludmilla Turiscseva után a 19 éves Nelli Kim a montreali olimpián nyújtott csodálatos teljesítményével alig maradt el Nadia Coma- necitől. Bár nem lett abszo­lút olimpiai győztes, a ta­lajon és a lóugrásban is nyert olimpiai aranyérmet. Nelli Kimn a kazahsztá­ni Tsimkent nevű kisváros­ból származik, ahol 40—50 évvel ezelőtt még nagyon kevés embernek volt fogal­ma a női tornáról. Szülővá­rosában Vlagyimir Baj dir edző, egy általános iskola! tornaórán figyelt fel a jé alakú kis Nelli különleges mozgáskészségére. Ettől kezdve Nelli szorgalmasan részt vett a Bajdin edző ál­tal vezetett városi sportis­kola tornaszakosztályának Nelli Kim munkájában és keze alatt a kislány tízévi szorgos, ki­tartó munkával eljutott az, olimpiai aranyéremhez. „Mi sikereinek titka?” —'> faggatták Nellit az újságírók. A szerény válasz így hang. zott: ,,A versenyekhez elen­gedhetetlenül szükséges kon­centrációs képességemet, ffi kitartást, a szorgalmat ct családomtól örököltem. Hobbym? Imádom a zenét és amint zakatol a ritmus, önkéntelenül is tornászni kezdek. Nos talán ez a si­kereim egyik titka...” A msriegen: 1973 (1-) Nagy István felülmúlta a várakozást Új sportág születik Sárkányrepülők Egerben lat, vagy szerv, pedig a lel­kesedésük megérdemelne egy kis segítséget. Az egri sárkányrepülők nagy több­sége fizikai dolgozó és amit tettek, azt mind a sport iránti lelkesedés diktálta. A világon mintegy százez­ren hódolnak ennek az új sportágnak. Egerben mind­össze tízen, s közülük is a leglelkesebbek Tóth Béla ta­xivezető, Teleki József esz­tergályos és Forgó Antal mérnök. Azt tervezik, hogy 1977-ben Egerben is meg­alakítják a sárkányrepülők klubját és a levegő kedve­lőit megtanítják erre az iga­zán érdekes sportra. Szabó Lajos f Szeles nyári és őszi dél­utánokon szokatlan látvány­ban volt részük a Novaj és Verpelét határában dolgo- i zóknak. Az égbolton néha- ! néha feltűnt egy kiterjesz- I tett szárnyú sárkányhoz ha­sonló repülő alkalmatosság, alatta hevederekbe kötött sisakos emberrel, i Néhány percig körözött, majd simán földet ért az időközben összesereglett né­zők csodálkozására. Azután a „repülőember” hátára vet- ! te a kiterjesztett „szárnya- '. kát” és elindult felfelé a kopár hegy oldalán, hogy új­ból lerepüljön a völgybe. I Egy új sport — a sárkány- repülés — kedvelői hódol­nak szabad idejükben Eger­ben ennek az erőt, ügyessé- 1 get és bátorságot igénylő sprtnak. i Az országban egyedül Bu­dapesten a Műszaki Egye­tem keretében működik egy klub, amelynek több mint száz tagja van, férfiak és nők. Az egriek ebben az évben vették fel a kapcsola­tot velük és már tízen vé­geznek rendszeres edzést a maguk alapította klub tag­jai. A budapestiek nagy gond­dal patronálják a lelkes eg­ri repülőket, akiknek műsza­ki rajzokat és szakmai taná­csokat adtak a sárkány­szárny elkészítéséhez. Ami­kor elkészült az első sár­kány, eljöttek Egerbe és az Eged oldalán berepültek azt. Azóta már négy sárkányt készítettek az egriek fiáját maguk és most egy újabb konstrukción dolgoznak. Mi is a sárkány tulajdon­képpen? A sárkányszárny nem más, mint a repülés kezde­tekor konstruált felszerelés javított változata. A sár­kány négy részből áll; a szárnyból, a fémvázból, amelyet négy cső alkot, az oldalkötelekből és a heve­derből, amely a pilótát ülő vagy fekvő helyzetben rög­zíti. ' Sokan veszélyesnek ítélik, pedig semmivel sem veszé­lyesebb mint a vitorlázóre­pülés vagy mint az ejtőer­nyős ugrás. Természetesen az első felszállást hosszabbb felké­szülés előzi meg. Senki sem repülhet, amíg nem ismeri az aerodinamikai feltétele­ket, de a gyakorlottabbak is felszállás előtt mérik a szél- sebességet és a szélirányt. Egy új sport van születő­ben és máris gondok van­nak. Nincs patronáló válla­Heves megye atlétáinak 1976- faan elért eredményei alapján Ismét elkészült a megyei rang­sor. melyet több folytatásban közlünk. A múlt évi értékelés is Nagy István nevével kezdődött. Most még inkább az 6 neve fémjelzi megyénk atlétikáját. A 17 éves hevesi gimnazista nem talált méltó ellenfélre a megyé­ben. 100 méteren 10,9-ről 10,5-re, 200 méteren 23,5-ről 21,5-re javí­totta a megyei felnőtt és Ifjú­sági csúcsot. Mindkét számában győzött az országos ifjúsági bajnokságon, 200 méteren volt a felnőtt bajnokságon, és tagja lett az országos Ifjúsági, vala­mint felnőtt válogatottnak. Ed­zője és tanára, Tóth Gyula ki­váló munkát végzett felfedezé­sével, tehetségének, tudásának csiszolásával. Nagy mögött alig találunk tehetséges vágtázót. Tollner lmmel-ámmal atlétizál, Tóth D. nem régen fut, Kucsik nehezen választ a labdarúgás és a futás között. Romlottak az egyéni teljesítmények és az át­lagok a 400. a 800 és az 1500 ni­es távon. Nagy nevével talál­kozunk a 400-as rangsor elején, közepes eredménnyel. Igaz, csak egy versenyen indult ezen a távon, s ha rászánja magát, jövőre alaposan megjavíthatja 49 másodperces megyei felnőtt csú­csot. Csordás M. 800-on és 1500- on nem érte el régebbi eredmé­nyeit. A főiskolás Potsay nem versenyzett rendszeresen. A fia­talabbak közül Szilágyi, Bara- nyi, Seres, Dósa és Szőke T. to­vábbi fejlődése várható. Hosszú távon Brenner az egyeduralko­dó, 5000 méteren és 3000 m-es akadályíutásban alaposan meg­javította a megyei csúcsot, őszi formája alapján utánpótlás­kerettag lett. Boros Z. 10 kilo­méteren ért el nagyon jó egyé­ni csúcsot. Mögöttük nincs sen­ki. akitől nagyobb javulást re­mélhetnénk. Csak dicséret illet­heti azokat, akik a hosszú távú versenyeket alapos felkészülés nélkül végigfutották. Gátfutás­ban Paray István nagyon hi­ányzott, a többiek nem tudták pótolni a jelenleg a Bp. Honvéd- ban versenyző megyei csúcs­tartót. Szőllősi 110, Géczy 400 gáton vette át tőle az elsőséget gyengébb eredménnyel. Géczy 300 méter gáton az ifjúsági baj­nokságon aranyjelvényes ered­ményt ért el. Nagy tehetség az egri Csabai, aki 100 m gáton fu­tott új csúcsot. 100 m: 10,5 Nagy István (He­ves) megyei felnőtt és ifjúsági csúcs. 11,1 Tollner L. (Egri Dó­zsa), Tóth D. (Hatvani Kinizsi)* 11.2 Patkó A. (Gy. Vak Bottyán)» 11.3 Kucsik I. (GYESE), Szán- kovics I. (Heves), 11,4 Géczy F« (GYF.SE), Szalay JVL (GYESE)» Kovács G. (H. Kinizsi), 11,5 Fe­kete K. (Egri Tanárképző). Se­res J. (E. Dózsa), Laczkó L. (Gy. Vak Bottyán). Átlagok, ötöss 11,4, tizes: 11,22, tizenötös: 11,33« mindhárom uj csúcs. 100 m: 21,5 Nagy István felnőt® és ifjúsági csúcs. 23,4 Tóth D-» 23,5 Tollner L., Ondrik G. (H. Kinizsi). 23,7 Laczkó L., 23,8 Géczy F., 24,2 Majoros B. (E. Dózsa). 24,4 Kovács G., 24 6 Pet- hes J. (Gy. Berze), 24,8 Izrael J. (E. Dózsa), Hegedűs L (Gy. Berze). 400 m: 51,4 Nagy I. 51,8 Tóth Gy., 52,5 Ondrik G., 52,6 Géczy F. , 52,9 Potsay Cs. (E. Tanár­képző), 53,2 Szalay M., 53.3 Ko­vács G„ 53,8 Szabó A. (E. Dó­zsa), 53,9 Maksa L. (H. Kinizsi)» 54.2 Hevér T. (GYESE). 800 m: 1:56,7 Potsay Cs., 1:57,6 Csordás M. (H. Kinizsi), 1:59,9 Tóth S. (E. Tanárképző). 2:04.1 Szilágyi M. (H. Kinizsi), 2:04,3 Seres J., 2:05,2 Baranyi S. (H. Kinizsi), 2:05,8 Hevér T.. 2:06,7 Dósa L. (EDSI), 2:08 Géczy F.» 2:09.2 Péter M. (GYESE). 1500 m: 4:03,2 Csordás M., 4:09.6 Hevér T., 4:10 Tóth S., 4:16.4 Péter M„ 4:17 Szőke T. (H. Ki­nizsi), 4:18 Mészáros I. (F. Dó­zsa). 4:22,2 Szilágyi M„ 4:23 6 Baranyi S., 4:24 Orosházi Cs. (H. Kinizsi), 4:24,6 Maksa L. 5000 m: 14:17,4 Brenner P. (H. Kinizsi) megyei felnőtt csúcs, 16:19,8 Mészáros I., 16:31.6 Dé­nárt M. (E. Dózsa), 17:10,4 Hon- fy G. (E. Dózsa). 17:17,4 Kováca L., (H. Kinizsi). 17:20,8 Bubo­rék J. (H. Kinizsi). 10 000 m: 31:17 Brenner P.j 31:20 Boros Z. (H. Kinizsi) 34:08,8 Mészáros L, 35:30 Honfy G. Maratoni futás: 1:48:48 Boros Z., 2:55:48,6 Honfy G. 110 gát (106 cm): 15.8 SzőUősS SU (H. Kinizsi), 16,8 Géczy F.i 17.4 Kovács G., 18.4 Szalay M.:, 31.3 Hevér T. 400 m gát (91 cm): 87,8 Géczy F., 58,7 Ondrtk G., 58.8 Makss. L., 60,2 Szalay M., 61 Szőllősi L-„ 61.4 Brenner P„ 64,5 Tövis Gy. <H. Kinizsi). 3000 m akadály: 8:85.8 Brennen Pál. megyei csúcs. 10:20,8 Ko­vács L., 10:21,2 Hevér T„ r -51,2 Baranyi S., 11:00,8 Buborék j, ötös átlag; 10:18.5 új csúcs. ; ____ Körntet Kárát}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom