Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

1 y*>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAAAAAAAAA* Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Szír—jordán államszövetség JORDÁNIA FŐVÁROSÁBAN, Ammanban tár­gyal jelenleg Szíria miniszterelnöke, Kalafavi, vala­mint miniszterelnök-helyettese, Abdel Halim Khad- dam. Nem keltett különösebb meglepetést, nogy ez utóbbi már Ammanba érkezésekor kijelentette: szin­te teljesen kidolgozták már Szíria és Jordánia új ál­lamszövetségének terveit. Károm hónappal ezelőtt Husszein jordániai király damaszkuszi látogatása és Asszad elnökkel folytatott megbeszélései során elért t i megállapodás nyomán kezdett a két kormány fo,: i kozni a politikai és katonai integráció tervei­nek kidolgozásával. A jelek szerint a két szíriai po­litikus most az „utolsó simítások’ elvégzése végett tárgyal Husszein királlyal és Badran miniszterelnök­kel. BÁR AZ ÜJ ÁLLAMSZÖVETSÉG tervének rész­letei még nem ismeretesek, biztosra vehető, hogy nem valamiféle „összeolvadásról”, egy államfő és egy közös parlament égisze alatti egyesülésről van szó. Inkább arról, hogy a két ország, — miközben válto- zaltanul megtartja önálló államiságát —, az eddigi­nél jóval alaposabban összehangolja kül- és katona- politikáját. Mindkettő úgynevezett frontállam, és az izraeli agresszió áldozata lévén, erre már régóta szükség is mutatkozik. (Az 1967-es arab—izraeli há­borút követően Irak, Szíria és Jordánia hármas ál­lamszövetséget deklarált, de a terv lényegében pa- - píron maradt...) Az arab világban régóta megnyil­vánuló egységtörekvések legújabb hajtása Damasz­kusz és Amman jelenlegi szövetkezése, de az eddigi tapasztalatok — a hirtelen fellángolások és kiábrán­dulások — óvatosságra intenek sikerét illetően, mindenesetre most a korábbiaknál kedvezőbbek a feltételek a két szomszédos ország együttműködésé­nek magasabb szintre emeléséhez, akcióegységének kialakításához. AZ AMMANI TÁRGYALÁSOK során megvital- f ták azt a javaslatot, hogy az arab frontállamok — í Egyiptom. Szíria és Jordánia — tartsanak konfe- 5 renciát Rijadban. (A színhely megválasztása Szaúd- Arábia megnövekedett befolyását jelzi.) Egyelőre kevés szó esik arról, hogy részt vesz-e ezen a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet is. Pedig a Palesz­tinái—jordániai megbékélés nélkül — a viszály az­óta tart, hogy a jordán' hadsereg 1970 őszén felszá­molta a PFSZ gerilláinak jordániai bázisait — az új államszövetség nehezen bizonyulhat életképesnek. Már csak azért is, mert Jordánia lakosságának 60 százalékát palesztinok alkotják. Igazságot Teng Hsziao- pingnek? A néhai Csou En-laj mi­niszterelnök emléke körül felcsapó indulatok csütörtö­kön eljutottak tetőpontjukra. Peking szívében megjelent egy több részletből álló pla­kátsor (tacepao), amely a „teljes igazságot” követelte az 1976. áprilisi Tienanmen téri „ellenforradalmi inci­dens” dolgában. Az „ellenforradalmi inci­denst”, amely 48 órával ké­sőbb ürüggyé vált Teng Hsziao-ping leváltásához, az váltotta ki, hogy a hatósá­gok az április 4-ről 5-re vir­radó éjszaka puccsszerűen eltávolították a térről a Csou En-laj emléke előtt tisztelgő koszorúk ezreit. En­nek nyomán összetűzésekre került sor. A csütörtöki tacepao szer­zői azt írják, hogy a „négyek bandája” eltorzította az ese­ményeket, megrágalmazta Teng Hsziao-ping elvtársat és brutális .fasiszta módon el­nyomta a tömegeket, ame­lyek Csou halálának há­romhónapos fordulója al­kalmából fejezték volna ki tiszteletüket az elhunyt em­léke előtt. Reméljük — olvasható a plakáton —, hogy a Hua Kuo-feng elvtárs vezette központi bizottság f 'me­sén tanulmányozza majd az ügyet és teljes igazságot szolgáltat. 5 Sikeres légi manőver Szerdán éjszaka a Csen­des-óceán fölött villám csa­pott az új-zélandi légitársa­ság egyik Tahitiba tartó re­pülőgépébe. A DC—10-es típusú gép fedélzetén 213 utas és 15 főnyi személyzet utazott. A kapitány az üzemanyag nagy részét a tengerbe en­gedte, majd sikeres kény­szerleszállást hajtott végre a legközelebbi repülőtéren. Megérkezett az első ha]ó Az egyiptomi zászló alatt ha* józó Gazirah nevű személy* szállító hajó futott be első* ként a 19 hónapig tartott li* banoni polgárháború után a bejrúti kikötőbe. Az előtér* ben az arab békefenntartó erők egyik páncélautója ügyel az utasok biztonságára. (Népújság telefotő — AP—MTI—KS) Ár és árképzés a Szovjetunióban Nyikoláj Gluskov, a Szovjet Minisztertanács Állami Ár­bizottságának elnöke válaszolt Gennagyij Piszarevszkijnek, az APN közgazdasági szemleírójának kérdéseire. — Napjainkban a szovjet köz- fogyasztási cikkek többségének ára azonos, az öt és tíz eszten­dővel ezelőttivel. Hogyan bizto­sítják a kiskereskedelmi árak stabilitását? — A Szovjetunióban 1976­ban az élelmiszerek 99 szá" zalékának és az iparcikkek 92 százalékának ugyanaz volt az ára, mint 1970-ben. Egyes árucikkek kiskereske­delmi ára nem egyszer csök­kent. Figyelembe kell venni, hogy a főbb fogyasztási cik­kek kiskereskedelmi árának stabilitását olyan körülmé­nyek között biztosítjuk, ami­kor a termelési költségek magasabbak, mint a kiske­reskedelmi árak. A termelési költségek és a kiskereskedel­mi árak közötti különbséget az állami költségvetésből fe­dezik, 1975-ben például a hús- és tejtermékek stabil árainak dotálása csaknem 19 milliárd rubelt tett ki. Az állami költségvetésből do­tálják a gyermekruházati cikkek, gyógyszerek, tan­könyvek és több más fontos árucikk termelését. ^M^M^^A^WAA/WWWWWWVWW\/W\Vi/WWVWWV\AWW/VVl" r Múlik az éjszaka. A Ní­lus keleti partján lassan megvilágosodik a Muqúat- tam-hegy felső pereme, éle­sednek a körvonalak. A tér­ről útjára indul az első ütött-kopott autóbusz olda­lán ezernyi horpadás. Lapos kordén — embernyl magas a kerék — érkezik „ friss zöldség, turbános, bő gala- béjjas fellah feszül a rúd­nak. Mögötte juhnyájat terel az aszfalton egy szikár arab, szamara utána kocog. Éled a város. Messze, a házak mögött — még alig észreve­hetően — kirajzolódnak a piramisok. Gizában járunk, a Nílus nyugati partján. Abban a városban, amelyik oly szer­vesen tartozik Kairóhoz, mint Pesthez Buda mégis külön város, más kormány­zóság. Széles, kétszer kétsávos sugárút vezet „ város köze­péből nyílegyenesen a pira­misok felé. Nevét, is innen kapta: Sharia al-Ahram — a Piramisok útia. Az út északi oldalán éjszakai mu­latók, klubok hosszú sora, délen a módos polgári kö­zéposztály ápolt kertekkel körülvett villái. A derengő hajnali fényben sorra zár­nak a mulatók, csapzott fér-' fiák integetnek taxi után. Balra kanyarodó, mere­dek kaptatóval ér véget a sugárút és közelről szinte váratlanul tárul elénk a monumentális síremlék: Kheopsz piramisa. Szó nél­kül nézzük — bámulunk — s még az autó motorja is csendesebben duruzsol. Kétmillió-háromszázezer kőtömb feszül itt egymásra a gúlában — kötőanyag nélkül, csak a fizika törvé­nyeinek engedelmeskedve —, s két és fél tonnát nyom mindegyike. Tömege a Gel~ lért-hegyhez hasonlítható, Ojmmm , 1977. január 7. péntek Egyiptomi űtinapió (2.) Hajnal Gizában alapterületén elférne egy fa­lu. Száznegyvenhét méteres volt, ma százharminchat méter magas. Lenyűgözve állunk az em­ber építette kőhegy előtt, s múlandónak érezzük ma­gunkat. És még inkább an­nak; amikor tovább halad­va a Kheopsz takarásából feltűnik Kefren fáraó pira­misa. Kisebb ugyan — két méterrel! —, mint „ „nagy” piramis, mégis magasabb­nak látszik, mert a sivata­gi plató magasabb pontjára emelték. A két óriás mellett csak játékszernek tűnik a 1 harmadik: .Mükerinosz pi­ramisa. „Mindössze” hat­vanhat méter magas, bár arányai talán még szabályo­sabbak. mint Kheopsz és Kefren piramisáé. Nyugatra fordul az út, ki­tárul a sivatag. Végtelenül, végeláthatatlanul hullámza- nak a dünék, a homokdom­bok vonulását csak a siva­tagi út aszfaltcsíkja zavar­ja — egy ideig. Azután el­enyészik ez is a homok óceánjában miként a te­kintet. Csendesen, lassan gu­rul a kocsi az úton, meg ne zavarja n sivatag napfel­kelte előtti csendjét. Egy kanyarban délre for­dulunk — és ez is hihetet­len — hétvégi házak a si­vatagban! Magányosan áll­nak a homokban, előttük ott a sivatag. Az út felett csővázas ka­pun felirat: Sahara City. Pár száz méter a sivatagi szórakozóhely ott véget is ér az út. Megélénkül a for­galom, kocsik jönnek egy­más után: záróra. Hatalmas Chevroletben fátyolruhás keleti táncosnő, mellette s/mokingos férfi. Néhány pillanat és feltű­nik a Nap korongja, mesz- sze a Nílus mögött. Izzó pont. vakító sáv, s már az egész korong ott ragyog, fénylik Khéopsz és (Cefrén piramisa között. Rózsaszín fényben fürdik a sivatag, sötéten komorlanak a gú­lák. Megrendültén állunk és megértjük az ókori Egyip­tom emberét, aki leborult és istenként imádta a Na­pot ... Napi vándorútján lépett már néhányat a Nap, a ko­ra reggel tiszta fénnyel bo­rítja a tájat. Nem komorak már a piramisok, csak... fenségesek. Olyan az egész, mint egy rendkívüli méretű színjáték díszlete. S estén­ként az is. Itt áll nem messze a kétezer személyes nézőtér, hogy estéről estére helyet adjon a gizai hang- és fényjáték, a világ talán legkülönösebb színháza né­zőinek. Sötétedéskor gyülekeznek a nézők és amikor minden fény kihunyt a sivatag fe­lett megkezdődik a játék. Zene szól és a távolban hal­ványkék fényben feltűnnek p piramisok. Erősödik a fény, erősödik a zene — majd megszólal az első nar­rátor : — A világ leghíresebb, legmesésebb helyére jöttek el önök ma este. Az éjszaka függönye felemelkedik azon a színpadon, ahol az embe­ri civilizáció kezdetének drá­mája lejátszódott. Zengő, irodalmi arab nyel­ven szól a bevezető.'mint­ha a sivatagból hangzanék. A gúlákon kiteljesedik a kék fény, s mint a láng, vörösbe borul a Szfinx. Egy óra alatt lejátszódik az óbirodalom ötezer éves története. Szereplők nélkül, - csupán hanggal, fénnyel, ze­nével. Sárga, kék, zöld szí­nek villognak hunynak ki, megszólal a fáraó, a törté­nelem. Zúg a zene, hatal­mas crescendó, nappali fény­ben ragyog a Szfinx, a pira­misok, a sirkörzet, és... be­lehull a sötétségbe. Vége, csend. Kihunynak a reflek­torok a sivatagban. Ébredjünk a varázslatból1 Reggel van és a mai Egyiptom kopog mögöttünk. Ni csak! Tevék lépegetnek felénk, hátukon komótos arabok. Piros, sárga, kék színek, fa- és üveggyön­gyök a tevenyergeken. Ide­genforgalmi tevék, idegen- forgalmi beduinok. Megáll­nak mellettünk, ékes — bár arabul hangzó angolság­gal kínálgatják portékáju • kát: tevegelés a sivatagba^ ötven piaszter. Köszönjük nem kérünk. Akkor leg­alább fényképezzünk, pár piaszter csupán. (S hogy az érdeklődést fokozzák, egyi­kük szájoncsókolja a tevét, s a teve őt.) No, a fényké­pezésről lehet alkudni. — Húsz piaszter? Nem, az sok lesz, kevesebbet kérj. — De miszter, húsz piaszternél kevesebbet? Leg­alább tizenötöt! — s köz­ben, orvul, n hátuk mögött kattog a fényképezőgép. Mi­re véget ér az alku, a gép tokjában lapul. S ha már semmire sem sikerült rá­venni bennünket, legalább ezt a csekélységet vegyük meg — tart elénk a leg- magasabbikuk egy álezüst Nofretete-fejet . Csak öt font... Nem, sukhran. sukh- ran (köszönöm, köszönöm), ezt sem kérjük. Hát akkor, saida, maá asszalláhma, Al­lah legyen véletek! És ba­rátságosan integet a távo­lodó autó után. Nem tör­tént semmi, fontos a barát­ság. Kazal Gábor (Folytatjuk.) I — a Szovjetunióban . évente mintegy 5 milliárd rubellel do­tálják az állami költségvetésből a lakásalap fenntartását és üze­meltetését. Miért van erre szük­ség? — A Szovjetunióban a la­kások bérbeadását nem üz­letnek, hanem társadalmi szolgáltatásnak tekintik. Az országban a lakások túlnyomó többsége állami költségvetés­ből épül és az embereknek ingyen utalják ki. Ugyan­csak változatlan immár csak­nem 30 éve a központi fűtési díj, a villanyáram- és a gázdíj, a legfontosabb váro­si közlekedési eszközök díj­szabása. — 1977 első napjaiban számos közfogyasztási iparcikk árát csökkentették, ugyanakkor egyes árucikkek árát emelték l Mi ennek az oka? — 1977. január 5-én a Szovjetunióban 5—25 száza­lékkal csökkentették egyes ruha- és cipőfajták, hűtő- szekrények, tévékészülékek, magnók, hangszerek és sok más árucikk kiskereskedelmi árát. Leszállították számos gyógyszer árát is. Ugyanak­kor felemelték a szőnyegek, kristályok, selyemszövetek árát Amint látjuk az emelés viszonylag kis számú áru­cikket érint. Az utóbbi években ezeknek a termé­keknek a gyártása jelentősen megnőtt, javult a minőségük. De az árak számos esetben nem feleltek meg ,a minő­ség, a választék megváltozá­sának, a termelési költségek­nek. Ezenkívül, egyes áruJ cikkek, így a selyemszöve­tek gyártása veszteséges és dotációt igényel az állami költségvetésből. Az említett árucikkek árának felemelé­se ösztönözni fogja a terme­lést. — 1977 elején emelkedett egyes könyvek ára. Mt az oka ennek? — Az utóbbi években ész­revehetően javult a köny­vek művészi és nyomdai Ki­vitele. A finom papírra nyo­mott. jó minőségű kötésben készült kiadványok száma jelentős mértékben megnö­vekedett. Széles körűvé vált a többszínnyomású irodalmi művek kiadása, mindez, nö­velte a könyvek önköltségét. Ugyancsak hozzájárult az önköltség növekedéséhez a nyersanyag és üzemanyag drágulás is. A Szovjetunió­ban a könyvek nyugati mér­cével mérve hihetetlenül ol­csók. Dosztojevszkij teljes 30 kötetes akadémiai kiadása mindössze 69 rubelba kerül. Shakespeare összes, művei­nek ára mindössze Í2 rubeL A papír azonban egyre jobban drágul: az ország eu­rópai részén levő erdők már nem tudják biztosítani a szükséges nyersanyag-meny* nyiséget. Iparosítani kell a szibériai tajgát, ami további horribilis költségekkel jár. Ezért született meg a hatá­rozat, hogy részlegesen emeljék a könyvek árát. Ami a tankönyveket illeti, áruk továbbra is változatlan. A tankönyveket, akárcsak: eddig, a jövőben is igen ala­csony árakon fogják árusíta­ni. A HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT felsőfokú végzettséggel (mérnöki, vagy üzemmérnöki képesítéssel) erősáramú külső, belső szerelésben jártas szakmérnököt, legalább 5 éves vezetési gyakorlattal azonnali belépéssel alkalmaz. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán (Eger, Klapka u. 11.). Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy az egri, Aradi úti ABC-áruházunkban az áruda átalakítása miatt tőkehús, presszókávé, zöldség árusítása 1977. január 10-től ideiglenesen szünetel. Szíves elnézésüket kérjük. Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom