Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

Ä vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatai Á vállalatoknál — néhány kivételtől eltekintve — be­fejeződtek a szocialista bri­gádvezetői tanácskozások, ahol a tavasszal sorra ke­rülő iparági, illetve orszá­gos tanácskozást készítették elő. Több mint másfél mil­lió szocialista brigádtag képviseletében 136 ezer bri­gádvezető mérte fel a bri­gádmozgalom helyzetét, be­hatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniök a tervek sike­res teljesítéséért, ehhez mi­lyen feltételek megteremté­sét várják a vezetőktől, ho­gyan szervezhetik meg job­ban a brigádok továbbkép­zését művelődését. A tanácskozások legfőbb tapasztalatait a következők­ben összegezték öt ágazati szakszervezet illetékesei: A vasipari tanácskozáson az egyik központ! kérdés az volt, hogy milyen mód­szerekkel használhatják ki még jobban a korszerű gé­peket. hogyan hasznosíthat­ják a különféle okok mi­att eddig kárbaveszett mun­kaidőnek legalábbis jelen­tős részét. Szinte minde­nütt említettek egy-egy olyan munkafolyamatot, amely jobb szervezéssel lé­nyegesen gyorsítható, s er­re a vállalatvezetés figyel­mét is felhívták. Ugyanak­kor számot vetettek a mun­kások számára teremtett új lehetőségekkel, például az­zal, hogy az utóbbi időben korszerű úi géneket kaotak, modernebbé vált a techno­lógia. s bővültek a szakmai továbbkénzés lehetőségei. Az Ózdi Kohászati Üzemek bri­gádjai például vállalták, hogy a korszerűbb munka- feltételeket, s egyben a bő­vülő értékesítési lehetősége­ket kihasználva, az idén 20 ezer tonna acélt és 26 ezer tonna hengereltárut gyárta­nak terven felül. Egész sor brigád, például 0 kismntor- és gépgyáriak úiabb műsza­kok bevezetésére vállalkoz­tak. ami számottevően nö­veli a modem gének telje­sítőképességének kihaszná­lását s az ugyancsak je­lentős műszaknótlék nyo­mán a boríték is vastagabb lesz. A társadalmi érdek és az egyéni érdek együttes hatása fejeződik ki a Dunai Vasmű pácolóüzemi Lenin szocialista brigádjának fel­ajánlásában is, amelynek lényege, hogy a brigád va­lamennyi tagja második szakmát is tanul — példá­ul a hegesztők a szerelést is megtanulják és fordítva —, ezzel megszüntetik a mun­kában a kényszerszünete­ket, mindig ott dolgoznak majd, ahol a legnagyobb szükség van munkájukra. Az építő­és építőanyagipar több mint 13 ezer szocia­lista brigádvezetője is első­sorban a munka minőségé­nek helyzetét vizsgálta. Az építkezéseken „ dolgozók­nak immár 60—65 százalé­ka szocialista brigádtag, aki sokat ad munkájának be­csületére. Együttműködnek a minőség javításában vi­gyáznak arra, hogy ne te­gyenek kárt abban a mun­kában, amit az előző bri­gádtól vesznek át. Sok szó esett azonban arról is, hogy még mindig előfordulnak felháborító jelenségek, fele­lőtlen rongálások. Felhí­vással fordultak valameny- nyi munkabrigádhoz, hogy mindenkitől követeljék meg a közös munka védelmét, ne tűrjék meg maguk kö­zött azokat akik gondatla- nul-felelőtlenül megrongál­nak szerelvényeket, falakat, tapétákat. Azt is szorgal- ták, hogy jobb szervezett­séggel előzzék meg a zsú­foltságot, kapkodással, hi­bákkal járó év végi haj­rát. A bányász szocialista brigádvezetők be­hatóan vizsgálták „ szocia­lista emberformálás hár­mas követelményének telje­sítésében elért eredménye­ket és a gondokat. Különö­sen sok szó esett a társa­dalmi munkáról, például az új gyermekintézményekről és szociális létesítmények­ről amelyek építésében részt vettek, a sikeres „egy üzem —egy iskola” az „egy osz­tály—egy brigád” akciók­ról, a lakóterületek szépí­tésében elért eredményekről. A szénbányászok a múlt év­ben mintegy 590 ezer óra társadalmi munkát végez­tek s ebben a szocialista brigádok jártak az élen. Több tanácskozáson arra is figyelmeztettek, hogy a tár­sadalmi munka egyik-má­sik szocialista brigádnak már szinte az egész szabad idejét kitölti, s előfordul, hogy ezért nem jut ideje művelődésre, tanulásra. Az ágazati tanácskozáson is ajánlják majd, hogy a szo­cialista cím elnyerésének hármas követelményét ará­nyosabb megosztásban ér­vényesítsék, a társadalm' munk3 vállalásában se en­gedjenek teret olyan tö­rekvéseknek, amelyek a szocialista brigádok segítő­készségével visszaélhetnek. Erőteljesebb fejlesztés az építőanyag- iparban - javul az ellátás Äz építőanyag-ipar az idén a népgazdasági terv­nek megfelelően 4,5—5 szá­zalékkal növeli termelését, s ezen belül a korszerű épí­tési módszerekhez szüksé­ges termékeket dinamiku­san, a hagyományos tech­nológiához használt anya­gokét mérsékeltebb ütem- ■ben. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium az állami építkezésekhez szükséges anyagok biztosítá­sa mellett nagy figyelmet fordított arra. hogy a la­kosság zavartalan építő­anyag-ellátását ütemesebb és tervszerűbb szállítással segítsék az üzemek, s ki­elégítsék a minőségi és vá­lasztéki igényeket is. Kontingensek meghatáro­zásával gondoskodtak ezút­tal is a lakosság részére megfelelő belkereskedelmi árualapról cementből, fal­burkoló csempéből és ke­rámia padlólapból A haza1 cementtermelést szocialista országokból érkező import­tal egészítik ki. Ebben az évben 870 ezer tonna ce­mentet szállítanak a belke­reskedelmi építőanyag-tele­peknek. Ugyancsak import­tal segítik a zavartalan mészellátást is. Bőséges ellátás lesz az idén azbesztcement hul­lámlemezből. Továbbra is dinamikusan növekedtek az igények falburkoló csem- -péből. s bár a hazai ter­melés is bővütt a zavarta­lan ellátás érdekében szo­cialista és részben tőkés importból is beszereznek még egymillió 180 ezer négyzetméter falburkoló csempét. A számítások szerint a következő években dinami­kusabban emelkedik az épí­tőanyag-kereslet Az igé­nyek kielégítését ezért az idén q beruházások jelen­tős meggyorsításával készí­tik elő. Nagy ütemben folytatják a bélapátfalvi ce­mentgyár építését, hogy az első létesítményeknél már a jövő év elejére megteremt­sék a Próbaüzemelés felté­teleit. Különösen nagy fi- gyelfnet fordítanak az idén átadandó beruházásokra, köztük a pilisborosjenői, a mátraderecskei és szentesi téglagyár, valamint az új padlólap és betonelemgyár- tó üzemek építésére. (MTI) A közlekedési vállalatok brigádvezetőinek értekezle­tein különösen azt hangsú­lyozták, hogy a szocialista életmód éppen olyan fon­tos. mint a jó termelési eredmény. Megnövekedett termelési feladataikat csak­is nagyobb tudással, jobb felkészültséggel tudják meg­oldani. Sok helyütt ezért örvendetes eredményként ér­tékelték, hogy bővültek a művelődési és tanulási le­hetőségek. A Hungarocami- on például jó együttműkö­dést épített ki több oktatá­si intézménnyel, aminek célja, hogy mindenki tanul­hasson aki akar. Erre a le­hetőségre alapozva határoz­ták el a szocialista brigád­vezetők, • hogy valamennyi brigádtagot, akinek eddig nem volt lehetősége rá, hoz­zásegítenek az általános is­kola elvégzéséhez, illetve a munkakörének megfelelő to­vábbképzéshez. A 6. számú Volán Vállalatnál is sok di­csérő szó hangzott el arról, hogy a vállalat debreceni központjában jó lehetősége­ket biztosítottak a dolgo­zók művelődéséhez és tanu­lásához, bírálták viszont a vállalatot azért mert ugyan­ezeket a lehetőségeket nem teremtette meg a megye távolabbi üzemfőnökségein. A nyomda:pari szocialista brigádvezetők is a tanulás, a magasabb szak- képzettség jelentőségét hang­súlyozták. Mint mondották csak magasabb szakképzett­séggel lehet valóban jól ki­használni a rekonstrukció során munkába állított új gépeket, s helyesen alkal­mazni a korszerű ofszet­technológiát. A papíripari brigádok ugyancsak a megnöveke­dett feladatokról tárgyal­tak, a többi között arról, hogy az idén a tavalyinál 44,4 százalékkal több csak­nem 135 ezer tonna papírt kell előállítaniuk. A fűzfői, a csepeli, a lábatlani és a szentendrei gyárak brigád­jai egyaránt elhatározták, hogy a termelékenység nö­velésével segítik a megnö­vekedett feladatok ellátását. Az 'érintett brigádok arra is ügyelnek, hogy a dunaúj­városi hullámvertikum új gépeiről kiváló minőségű papírt kapjanak a vásár­lók. Ne nézzünk vissza haraggal Nincs okunk a haragra, de a dicsekvésre sem. Végeztük a munkánkat, több-kevesebb ^ikerrel. Ahogy ez általában lenni szokott. Mégis, ha egy csokorba szedjük össze az eredményeket és a fiaskókat, úgy látszik igazán: hók kezd­tük tavaly januárban és hol fejeztük be decemberben? Gyöngyösön ez történt. A VÁROS ÉLÉSKAMRÁJA örömmel sorolja az új üz­leteket Magyari Géza, a He­ves megyei Élelmiszer Kis- kereskedelfni Vállalat igaz­gatóhelyettese. Valamennyi 1976-hoz fűződik. Kiemelke­dik közülük a Mérges utcai ÁBC, de jelentősek azok is, amelyek a Mátrát gazdagít­ják. Sikerült a Füzesabonyi Állami Gazdasággal közösen további négy pavilont meg­nyitni a kirándulóhelyeken. Két ideiglenes üzlet a Fecske utcában és a Szőlőskert ut­cában: a külső részek lakói­nak ad könnyebbséget. — Nőtt a forgalmunk, és ez a munkánk következmé­nye, mert a júniusi árválto­zás nekünk nem segített. Csökkentette az érdeklődést a húskészítmények iránt. Majd a számok következ­nek, ezek bizonyítják, hogy a különböző boltok forgalma túlhaladta a tervezett mér­téket. — Nagy erőfeszítéseket tettünk a zöldség- és gyü­mölcsfélék kínálatának nö­veléséért, de a keresletet így sem tudtuk hiánytalanul ki­elégíteni. Pedig külön be­szerzőnk járta az ország kü­lönböző tájait, teherautóval szállította az árut a bolt­jainkba, hogy minél több zöldség- és gyümölcsféle le­gyen a polcokon. Az alapvető élelmiszerek­ből mindenki annyit vásá­rolt, amennyit akart, ez is lényeges. Általában a vá­lasztékkal sem volt baj. idő­szakonként előfordult még­is, hogy a folyamatos kínálat akadozott, főként az igé­nyesebb árufélékből. SEGÍTETT A SZÖVETKEZET Elég sokat beszéltünk az időjárásról tavaly. Főként a szárazság okozott gondot. Az öntözéshez új berendezé­seket gyártott az Agromecha- nika Szövetkezet a Rain Rollt, magyarul: esőkereket, ezzel is segíteni akarván a .mezőgazdaságnak. — Egy évvel korábban még csak 18 berendezést értékesí­tettünk, tavaly pedig már egy híján harmincat — kö­zölte Dáhnis Richárd, a szö­vetkezet elnöke. — Nagyon örültünk, hogy ilyen sikere lett az új öntözőberendezés­nek. Hasonló sikereket értek el a tehergépkocsik fékdobjai­nak a gyártásában, ahogyan a különböző motorszelepek előállítása is öregbítette hírnevüket. — Nem ment azonban túl­ságosan simán a gyártás. Az év első felében anyagellátá­si nehézségeink voltak. A szükséges műanyagcsövek alapanyagát késve kapta meg a partnerünk, ahogy késtek az NDK-ban gyártott hidrau­likák is. Ott voltunk kétsé­gek között. A mezőgazdaság­nak kellett volna az öntöző- berendezés, nálunk csak gyűltek a félkész termékek, és nem tudtuk, mikor kap­juk meg a szükséges alkatré­szeket. . Az árbevételi tervük végül is a tervezett 56 millió helyett el­érte a 60 milliót. A második félév egy kicsit megszorítot­ta ugyan a szövetkezetieket, de az évvégi hajrá mégsem lett olyan feszített, mint a korábbi években. REMÉNYEK ÉS TÉNYEK Az év eleje volt a remé­nyek időszaka a Mátra Kin­cse Tsz-ben. Aztán változott a helyzet. — Burgonyából is, szőlőből is szép termésre volt kilátá­sunk, de az időjárás sok kárt okozott — idézi a múltat Visontai László tsz-elnök. — A szántóföldi növényeknél ötmilliós kiesésünk volt, fő­ként a kukorica miatt. A ker­tészet eredménye billentette helyre az egyensúlyt. Jól si­került a másod vetés. A zöld­ségfélék mindenből többet adtak, mint amennyit ter­veztünk. Egy-két kivételtől eltekintve. A szőlő még így is tíz mázsával termett töb­bet, mint ami a tervben sze­repelt. Ha ősszel nincs az a csapadékos időjárás, akkor A tavaszra készül a mezőgazdasági légiflotta A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikopterei és repülőgépei 1976-ban kétmillió-nyolcszáz ezer hektár szántóföld és gyümölcsös műtrágyázását, gyomirtását és egyéb növényvédel­mét végezték el. A téli hónapokban Budaörsön készítik fel a légiflottát a jövő évi fel­adatokra- Képünkön: helikopter a javítóműhelyben. (MTI fotó — Bajkor József felvétele) jóval a száz mázsán felül fi­zetett volna. A burgonya termesztésé­ben a kombájn munkájával nincsenek megelégedve. Nem nyújtja azt a tósjesítményt, amit vártak tőle. A termés ugyan kezdetben kétszáz má­zsán is felülinek látszott, de végül ettől jóval kisebb lett, hektáronkénti átlagban. A tsz árbevétele kedvezően alakult a nehézségek ellené­re is. Számítottak 85 millió­ra, elértek 90 milliót. Az egyéni jövedelmekben a színvonal 1975-ben 2600 fo­rintnak felelt meg havonta, ezt mintegy hét százalékkal haladják túl 1976-ban. — Hogy milyen szorgalma­san, lelkiismeretesen dolgoz­tak a szövetkezet tagjai, az őszi esős, hideg napokban mutatkozott meg — hangoz­tatja Yisontai László. — De­cemberben sem voltak még egyetlen évben sem annyian, mint most Ez a szorgalom a mi legfontosabb alapunk. SZERÉNYEBB FEJLŐDÉS Berényi József, a városi tanács elnöke így foglalja össze 1976-ot: — A korábbi évekhez ké­pest szerényebb fejlődést hozott. De minden eredmény nagyon fontos a város lakos­sága szempontjából. Majd sorolja: megépü’t háromszáz lakás, amiből ugyan 87 még 1975-ből ma­radt el. Elkészült négy-négy tanterem, és egy tornatetem. December végén átadták az új, százszemélyes, koordiná­cióban tető alá hozott óvo­dát. A kórházhoz tartozó vi­sontai egészségügyi intéz­mény újabb 550 ágyat bizto­sít a beutaltaknak. Ott már a berendezkedés folyik. A tanácsi építők azonban nem tudták befejezni a belső bő­vítést, ami további 114 ágyat jelentett volna. A közművesítésre elköl­tötték 16 milliót, hatmilliót pedig a kisajátításokra. összesen 190 milliója volt a városnak fejlesztési célokra. Ebből csak annyi maradt, ami a városi művelődési központ munkálnak késése miatt maradt vissza, illetve , amit a mátrafüredi vízmű bővítésére szántak. Az intézőbizottságtól a mátrai fejlesztésekre 1,7 mil­liót kaptak, saját erőből 2.2 milliót irányoztak élő, de ezt az összeget nem tudták mind felhasználni, mert kifutottak az időből a tárgyalások el­húzódása miatt. Kékesen megépítették az autóparkolót, rendbe hozták a sípályát. Mátrafüreden, orvosi rende­lő és. gyógyszertár épült. El­készült a Sástó fejlesztési terve, összesen 6—7000 em­ber pihenésére teszik alkal­massá ezt a kedvelt pihenő*: helyet. — A lakosság ellátásában, a nyári hónapokban volt nehézségünk, de az év utol­só negyedére kiegyensúlyo­zottá vált a helyzet. A váro­si pártbizottsággal együtt megfelelő intézkedéseket hoztunk és hozunk folyama­tosan most is azért, hogy a lakosságot zöldség- és gyü­mölcsfélékkel hiánytalanul ellássuk egész évben — mondta befejezésül Serényi József. Sem kiugróan jó, sem el- keserítőeu tossz eredménye­ket nem hozott a?, elmúlt év a gyöngyösieKnek Azt bizo­nyította isméte'ten, hogy a mindennapi munkán túl a találékonyság, a tenniakarás a legfőbb erő — mindig és mindenben. G. Molnár Ferenc NmüsösC) 1977. január 7. péntek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom