Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Heti külpolitikai összefoglaló | A HÉT CÍMSZAVAKBAN! ^ IÉTFÖ: Carter-interjú au atomkísérletek betiltásáról, a jegy ver- korlátozási tárgyalásokról — Schmidt kancellár látoga­tása Londonban — Elrabolták a spanyol legfelsőbb kato­nai bíróság elnökét, fasiszta terroristák, baloldali jogá­szokat gyilkoltak le KEDD: Giscard d’Estaing befejezte szaud-aráblai látogatását — Szovjet—koreai kormányfői tárgyalások Moszkvában — Személyi döntések a román párt- és állami vezetésben SZERDA : Százezrek sztrájkja Spanyolországban — Modale amerikai alelnök villámlátogatása Nyugat-Berlinben SSÜTORföK: Hárommillió dolgozó munkabeszüntetése Franciaország­ban — Makariosz érsek találkozott Denktassal, a török közösség vezetőjével pENTEK: Megállapodás az olasz szakszervezetek és a munkáltatók között — A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt .mini- kongresszusa" Bad-Godesbergben — Két rendőr és három 1> csendőr francoista merénylők áldozata lett Spanyolor­d' szagban SZOMBAT: Modale európai útjának utolsó állomásán, Párizsban tár­gyalt — Átszervezik a portugál szakszervezetet, az Inter- sindicalt KommeRtátannké, Pálfy Józsefé a szó: A hét 3 kérdése Spanyolország válságos napokat él át: a fasiszta terrorcselekmények a fran- coizmus utóvédharcát jel­zik. Rendőrök, csendőrök és baloldali ügyvédek a merényletek, gyilkosságok áldozatai. A terror megaka­dályozhatja-e a demokrati­kus kibontakozást? Nyugat-Európában Mon­dale amerikai alelnök szinte „kissingeri tempójú” kör­utat tett a héten, a jövő hét elején már Tokióban lesz. Mi a célja Carter küldöttének? A Palesztina! Felszaba- dítási Szervezet, amely az elmúlt évben, főként a li­banoni dráma csúcspontján, szinte elszigetelődött és sok vonatkozásban visszakozni kényszerült most ismét nagy diplomáciai tevékeny1 ségbe kezdett. Miért vetőd­hetett fel egy palesztin ide­Heves politikai vihar ser port végig az elmúlt na­pokban Kairó, Alexandria és más egyiptomi nagyvá­rosok utcáin. Olyan erejű, amelyhez hasonlót legutóbb 1952-ben, Faruk király és a monarchia megdöntésekor tapasztalt az ország. Azóta most először vetették be a katonaságot is a tüntető polgári lakosság ellen. A tömegtüntetések másodjk napján — szerdán, amelyet a népnyelv máris „fekete” jelzővel látott el — a kar­hatalmi szervek brutális fellépése nyomán a meg­mozdulás zavargássá fajult. Az összecsapásokban 79 em­ber életét vesztette s mint­egy 600 megsebesült. Több mint kétezer személyt le­tartóztattak . Az anyagi kár felmérése még folyik. de mindenképp igen nagy le­het mert a feldühödött tö­meg számos középületet, éjjeli mulatót és luxuscikk­üzletet dúlt fel, személyau­tókat. autóbuszokat. villa­mosokat gyújtott feL Setelt a pohár Türelmes nép az egyipto­mi, az elnyomás és a ki­zsákmányolás évezredes ta­pasztalatai edzették meg, s ezért csak nagyon alapos indokok késztethetik az ut­cára való kivonulásra. Hogy ez esetben, mi vitte rá őket erre a kétségbeesett lépésre? A legpontosabb válasz & tüntetők egyik transzpa­rensén volt olvasható: „Mindegy nekünk, hogy az OJÍMim 1977. január 30-, vasárnap iglenes kormány megalakí­tásának gondolata? — ezek a hét kérdései. 1. A spanyolországi terror- hullám megakadályozhat­ja-e a demokratikus ki­bontakozást? Madridban mintha min­den a visszájára fordulna... Emlékszünk rá hogy a fa­siszta rendszer, még Franco végnapjaiban, azzal akarta meggátolni a liberalizálási folyamat kezdetét, hogy né­hány rendőrgyilkosság után baloldaliakat végeztetett ki. Nem nehéz elképzelni, milyen hangulatban élnek a rendőrök, a csendőrök s az a bizonyos, hogy nem egy közülük nem is annyi­ra a gyilkos francoista fa­sisztákat okolja, haiiem a kormányt, amely „túl mesz- szire .ment el a liberalizá­lásban ..legalábbis így mondják egyesek, s a tér roristák éppen ezt akarják elérni. Suárez miniszterelnök sze­rint a terror sem vethet gátat a demokratizálási fo­lyamatnak az ellenzéki pár­tok ugyanezen a vélemé­nyen vannak. A kormány­nyal közösen foglaltak ál­lást egy olyan megbeszélés után, amelyen először- volt alkalmuk a madridi veze­tőkkel egyenrangú félként tárgyalni. Kérdés persze, hogy a terror légköre nem kelt-e olyan feszültséget, amely­ben a provokációnak még tágabb lehetőségei akadnak. 2. Mi volt a céjja Carter küldöttének Nyugat-Euró­pában? Sok szó esik mostanában Amerikában az úgynevezett „trilaterális politikáról”, arról a „háromoldalú” el­gondolásról, amely az USA-t, Nyugat-Európát és Japánt tömöríti washingtoni ve­zetés alatt, s amely a tőkés világ három döntő elemének szoros szövetségét írja elő. Carter á jelek szerint va­lóban ennek a „háromolda­lú” politikának a megvaló­sítására készül. Ezért küld­hette el — nyomban a be­iktatási ünnepség után — alelnökét, Mondele-t nyu­gat-európai körútra, mely­nek végeztével az elnök képviselője Tokióba is ellá­togat. (Az külön érdekesség, hogy nem külügyminiszterét, Vance-et küldte el, hanem az alelnököt. Emel is érzé­keltetni akarta, hogy most nem a külügyminiszter az amerikai külpolitika első embere, hanem maga az elnök, aki Mondele-nek mintegy az elnöki hatalom részesének adott megbízást a kapcsolatfelvételre az euró­pai és japán szövetségesek­kel.) A legfontosabb megvita­tott kérdések — gazdasá­giak, pénzügyiek voltak. Megfelelően annak, hogy a tőkés nyugat még korántsem lábalt ki a válságból! Ango­lok és franciák, ne?n is be­szélve az olaszokról, azt vár­ják Washington új vezetésé­től, hogy az amerikai gaz­daságot fellendítve a part­nerek gondjait is csökkenti. A nyersanyagellátás kér­dései, a harmadik világ problémái szintén ott voltak a tárgyalások napirendjén, amelyeket Mondale folyta­tott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO központja!) is a meg­látogatott fővárosok között volt, az amerikaiak európai katonai elkötelezettsége szin­tén a témák közé sorolódott. Carterről az a hír járja, hogy szeretné csökkenteni a külföldön állomásozó ame­rikai csapatokat, ' tekintve azok óriási fenntartási költ­ségeire. 3. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakulásának gondolata? Egy cáfolattal kezdődött... Az A1 Ahram, az ismert egyiptomi lap, amely gyak­ran a kairói kormány félhi­vatalosának számít, szenzá­ciós Arafat-interjút közölt. E szerint Arafat felvetette egy palesztin ideiglenes kor­mány megalakításának gon­dolatát. Kevéssel utána a palesztin hivatalos szóvivő cáfolta, hogy a PFSZ elnöke nyilatkozott volna az egyip­tomi lapnak, s az A1 Ahram egész cikkét koholmánynak minősítette. Egy történelmi analógia kínálkozik: 1958. szeptembe­rében úgy kiáltotta ki a még javában harcoló FLN az Algériai Köztársaságot és úgy alakította meg az ideig­lenes kormányt, hogy előbb úgynevezett „kísérleti lég­gömbök” egymást érték. Hí­rek és visszavont hírek ar­ról, hogy kell-e, lesz-e GPRA, — ez volt az ideig­lenes kormány rövidítése... 1962 áprilisában jött aztán létre az eviani fegyverszü­net és ez év júliusában füg­getlenné vált Algéria. Kétségtelen, hogy egy pa­lesztin ideiglenes kormány megalakítása elindíthatná a nemzetközi elismerés folya­matát Nyilván nem kerül­hetett sor eddig erre. A li­banoni dráma miatt éppúgy nem, mint az amerikai el­nökválasztási kampány miatt Kairó „fekete szerdája" éhezéstől, avagy Szadat go­lyóitól halunk meg!” Egy másik jelszó — „Le a ki­zsákmányolással és a nyo­morral!” — pedig a két fő bajra mutatott rá. Az évek óta tartó gazdasági pangás és zűrzavar — az évi 20 százalékos infláció, 11 mil­liárd dollár külföldi adós­ság, a kiterjedt korrupció, sok millió munkanélküli stb. — annyira kikezdte a tömegek amúgy is alacsony életszínvonalát, hogy végül is „betelt a pohár”. Az utolsó csepp a kormánynak az a bejelentése volt. amely szerint megszünteti a né­hány alapvető élelmi cikk­hez nyújtott ártámogatá­sát. Ez pedig azt is jelen­tette volna, hogy a megél­hetési költségekre alapve­tően ható cikkek árszínvo­nala ugyancsak megugrik. Jóval magasabban annál a 10 százalékos fizetéseme­lésnél amelyet a kormány ezzel egyidejűleg, de csak az állami alkalmazásban állóknak ígért. A nép gyomrára mért horogütéssel ért fel ez az intézkedés amely az állam­polgárok havi fejadagjának a megvonását célozta. Min­den egyiptominak ugyanis — jegyre és alacsony áron — a következőket biztosí­totta a kormánydotáció: 4,5 kg barnalisztet, 2 kg rizst. 0,5 kg étolajat 0,45 kg cukrot és 4 dkg teát. Kaphatók ezek az élelmi­szerek korlátlan mennyi­ségben is, de szabadpiaci árakon, amelyek az állami­lag garantáltaknál többszor- te magasabbak. S ha eh­hez figyelembe vesszük, hogy egy frissen végzett diplomás szakember havi fizetése — állami szolgá­latban — 15 dollárnak megfelelő egyiptomi iont és általában nyugdíj ázásakor sem lesz több a 65 dollár­nál, akkor érthetővé válik a néptömegek felháborodá­sa. Hiába a nyitott ajtók Az érem másik oldala, hogy bármilyen szerény is az ismertetett fejadag: fenn­tartása súlyos — évi 1,3 milliárd dollárnyi — teher­ként nehezedik az állam vállára. Gond egyáltalán a magas népszaporulaté or­szág 40 millió lakosának az élelmezése, mert a Nílus keskeny .völgyére és deltá­jára korlátozódó termőte­rület elégtelen, a termés­hozamok pedig a kezdetle­ges megművelés miatt igen alacsonyak. Ez arra kény­szeríti a kormányt, hogy évente egymilliárd dollárt költsön gabonabehozatalra. Rejtély, hogy ezt miképpen bűvészkedj össze, miközben a súlyosan eladósodott or­szág fizetési mérlege króni­kus hiányban szenved. Az egyiptomi «gazdaság pangásához és az azzal szo­rosan összefüggő szociális feszültségek fokozódásához nagyban hozzájárult a Nasszer elnök halála óta végrehajtott „liberalizálás”, amely szerint nagyobb ma­nőverezési lehetőséget biz­tosítottak a magántőke szá­mára. Ez azt eredményezte, hogy a munkások és fella- hok még szegényebbek let­tek, a gazdagok pedig még gazdagabbak. Megérezte az ország azt is, hogy a kor­mányzat lemondott a Szov­jetunió és más szocialista országok Egyiptomnak nyúj­tott értékes segítségéről, amelynek pedig az alapipar számos nagyszabású létesít­ményét köszönhette. Ugyan­akkor nem váltak ba as „nyitott ajtók” politikájához fűzött remények. (Ez alatt az értendő, hogy Kairó megpróbálta „becsalogatni” az országba a nyugati tő­két és az arab „olajdollá­rokat”. ..) Á várt aranyeső elmaradt: a kevés tőkés csak gyorsan megtérülő be­ruházások (idegenforgalom, bérházak .építése, kereske­delmi cégek létesítése) iránt érdeklődik. A „kommunista összeesküvés” meséje A tömegmegmozdulás nyomán kínos helyzetbe ke­rült kairói vezetés meg­próbálta azzal kivágni ma­gát hogy az egészért a „kommunistákat és a nasz- szeristákat” tette felelőssé. A „kommunista összeeskü­vés” meséjét azonban nem hitték el Kairónak nyugati barátai sem: az ottani lap­kommentárok többsége ar ra mutat rá, hogy spontán és az egész nép széles körű támogatását élvező megmoz­dulásról van szó. A New York Times szerint: Kairó az USA (egyik legnagyobb hitelezője) zsaroló tanácsá­ra folyamodott a drasztikus művelethez. A fegyverek erejével és a népszerűtlen intézkedés visszavonásával a kairói kormány ura maradt a hely­zetnek. Az alapvető gazda­sági problémák és velük együtt a szociális feszültség azonban fennmaradtak. A létminimuma védelmében megmozdult nép egyben po­litikai figyelmeztetésben is részesítette a rendszert, ami így fogalmazható meg: az egyiptomi tömegeket a to­vábbiakban már nem lehet kenyér helyett — külpoli­tikai látszatsikerekkel „meg­etetni”,, Pálji Viktor Hét végi jegyzet A feiiifyeii Akkora, mint egy gyermek­kocsi, de célja egész más. Utol­jára hasonló berendezést a Hold­kutatásról szóló filmen láttunk. Ez azonban, amelyről most szó van. nem valamely égitesten dolgozik, nagyonis földi, sőt rút földi ügyek megoldására állít­ják munkába Nyugat-Euróbá­ban. Robot rendőr felügy előnek nevezték el, és valóban sok mindent tud. ami az ilyesmihez kell: lánctalpon felmegy a lép­csőn, fényszórója, automatiku­san működő fegyvere van, be­épített filmkamera egészíti ki a felszerelést, és végül a legkülö­nösebb rész, amely valóban ro­bottá teszi: karjai vannak ame­lyekkel adott esetben megfog­hat. valamit, és bizonyos felada­tokat el is végez... Elsősorban a terroristák által elhelyezett, időzített bombákat akarják vele ártalmatlanná tan­úi A bemutatóról készült film- felvételen látni is lehet, amint (a 198 kilogramm nehéz, vezeté­ken távolból irányított) robot­felügyelő megközelít egy kézi­táskát. amelyben a feltételezett pokolgép ketyeg, kinyitja a kof­fer zárját, és ártalmatlanná te­szi a bombát. Vagy — maga 'is ' elpusztul, ami ugyan tetemes anyagi kár. de még mindig jobb, mint ha egy élő, 198 kilogram­mos felügyelővel történne meg ugyanez. De ha csak bombák elten kí­vánják bevetni, mire az auto­matikus fegyver? Feltehetően nemcsak a terroristák pokolgé­pe, hanem maguknak a terror­istáknak, mondjuk egy meg­szállt háznak szállodának, kö­vetségnek a megközelítésében is szerepet szánnak neki. Nem kis meglepetést okoz majd, ha a gerillák látják, hogy közeledik valo.mi furcsa szerkezet, de nem fogja a revolver, vagy a gép­pisztoly golyója. Ismerjük azonban a fegyver­kezési verseny törvényszerűsé­gét. Hiába találnak ki minden páncélt átütő lövedéket, hama­rosan megjelenik az új páncél, amely ellenáll minden lövedék­nek, ezt követi a még tökélete­sebb lövedék, majd a még erő­sebb páncél, és így tovább. El­képzelhető, hogy ebben az eset­ben ugyanez a folyamat játszó­dik le. S egyszer majd. tanúi tehetünk, amint bevetik a ro­botfelügyelőt, az odamegy a házhoz, majd visszajön és je­lenti (mert akkor már beszélni is fog) a főfelügyelőnek (aki nem robot): , Nem bírok az épületben levő terroristával „Miért nem?” — kérdi zordan a főfelügyelő. „Mert az is robot” — hangzik majd a felelet. Tatár Imre Hr tanít jiik kedves vásárlóinkat, \ hogy az AFÉSZ-ek a megye területén a „GYÖNGYSZÖV Áruházban, Eger piac téri áruházban, Hevesi Áruházban, Hatvani Áruházban, Füzesabonyi Áruházban, Pétervásári Áruházban, POROSZLÓN, SARUDON, ERDŐTELKEN, PÉLYEN, KÖMLŐN, TISZANÁNÁN, TARNAMÉRÁN, BOCONÁ- DON. TARNAÖRSÖN, HORTON, CSÁNYBAN, ECSÉ- DEN, GYÖNGYÖSPATÁN, NAGYRÉDÉN, VÁMOS" GYÖRKÖN, GYÖNGYÖSSOLYMOSON, ADÄCSON, VISZNEKEN VERPELÉTEN. LUDASON, KARÁCSON- DON, APCON, LŐRINCIBEN, PÁRÁDON, MÁTRADE- RECSKÉN, RECSKEN, DOMOSZLÓN ABASÁRON, KÁ­POLNÁN, KÁLBAN, TARNALELESZEN ÉS AZ EGRI LENIN TÉRI „BÁSTYA” DIVATBOLTBAN SZAKÜZ­LETEKBEN ÉS VEGYESIPARCIKK-BOLTOKBAN: 1977. január 31-től február 124» féli vásárt rendeznek. Egyes ruházati cikkek nagy választékban, 30 _itt szá zalékos árengedménnyel kerülnek kiárusításra. Tekintse meg áruajánlatunkat a fent felsorolt áruházakban és szaküzletekben! Most érdemes vásárolni, megéri! Az ÁFÉSZ-ek áruházai, kijelölt boltjai várják önt udvarias, előzékeny kiszolgálással, ________________________________________________ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom