Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
Növelni kell felelősségünket Egy felszólalás a pb-ülésen Számvetés volt. Azt mérte fel a gyöngyösi városi párt- bizottság a legutóbbi ülésén, hogy a tavalyi céljait menynyire érte el a város, mit teljesített, miben van még további tennivalója. Kónya Lajos, a pártbizottság első titkára terjesztette a testület elé a jelentést. A felszólalók között volt Keresztes Lajos, a városi tanács elnökhelyettese is. — A pártbizottsági állás- foglalás alapján a cselekvési programunkat kidolgoztuk, abban a legfontosabb kérdésekre összpontosítottunk — mondta bevezetőül. — Félévenként ellenőriztük a program végrehajtását. Értékeltük már az egész évi eredményeket is. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményeink biztosították a zavartalan ellátást, a szinten tartás igényét kielégítve. A túlzsúfoltság ismert. Gazdálkodásunkban a fegyelem szi- lárdulása a jellemző. Kirívó rendellenesség nem fordult elő. Költségvetésünkben 2,5 százalékos bevételi kiesés volt, amit intézményeink nem éreztek meg, mert a tartalékból biztosítottuk a gazdálkodás egyensúlyát. Majd a következőkkel folytatta: 4— Biztosítottuk 332 ipari tanuló, 80 gimnáziumot végzett és tovább nem tanuló, valamint 59 gyors- és gépíróiskolát végzett fiatal munkába állítását. Megvizsgáltuk a szolgáltató vállalatok munkáját. Megállapítottuk: ezen a területen is vannak még további teendőink. Javítanunk kell a szolgáltatások színvonalát, valamint a szolgáltató tevékenység feltételeinek biztosítását. Érzékeny területet ért el a felszólalásában. — Külön szeretnék szólni a burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásról. Aláírtuk a közreműködőkkel az akció- programot. A jövőben ellenőrizni fogjuk, hogy a gazdaságok a tervükben szerepei- tetik-e burgonya- és a zöldségtermesztést. Segítik-e a kisegítő és háztáji gazdaságokat, a kertszövetkezeteket a termelésben? Felvásárolják-e a megtermelt zöldségféléket? Ellenőrizzük a piacot, a termékek minőségét, az árak alakulását, az áruválasztékot. A rendellenességek ellen határozottan fellépünk. Az építkezésekkel kapcsolatban megállapította: — Havonta tartottunk rendszeresen megbeszéléseket az építőipari vállalatokkal, ezt tesszük ezután is. Bár egyeztettük a feladatokat. azok nem valósultak meg a vállalatok tervei szerint sem. A fejlesztésben részt vevő vállalatok az éves tervüket 96—100 százalékban teljesítették. A lakásépítési terveket, ha a termelési értéket vesszük, csak 60—75 százalékban teljesítették. Megállapíthatjuk, hogy a pártbizottsággal és a tanácscsal egyeztetett tervüktől a vállalatok 20—25 százalékban eltértek. Az idei feladatokat így summázta: — A vállalatok nyugodtan számíthatnak arra, hogy a tanács eleget tesz kötelezettségeinek. Az 1977-ben és az 1978-ban befejeződő lakások területét előkészítettük. Az év végéig előkészítjük az 1981-ig épülő lakások területét is. Gondoskodtunk a munkáslakásokról, az óvodai felvételekről, a szükséges munkaerő biztosításáról. Köszönettel nyugtáztuk, hogy tavaly a végzett társadalmi munka értéke 5,8 millió forintnak felelt meg. Az idén a társadalmi munka mértékét még tovább akarjuk fokozni, számítunk a társadalmi aktivitás növekedésére. Befejezésül ezt mondta Keresztesi Lajos: — Az idei cselekvési programunk elkészült. Szerepelnek benne a pártbizottság által megfogalmazott feladatok is. A végrehajtásában növelni kell a saját felelősségünket, de a fejlesztésben közreműködők munkájának hatásfokát is. Az előterjesztett jelentést elfogádom és azt elfogadásra javasolom. (gmf) Mintafarm Irak déli részén Tervezi: az AGROBER Nem mindig látványos, de mégis fontos munkát végeznek. Az AGROBER Heves megyei kirendeltségén dolgo_ zó mérnököknek és techni. kusoknak rajzasztalán nap mint nap új létesítmények, szarvasmarha-, sertés- és juhtelepek, fóliaházak, terményszárítók, raktárak és üzemi utak születnek. A rajzasztalokon megálmodott tég_ lalapok és kockák épületeket jelölnek, melyek holnap valósággá válnak. Milliós beruházások terveit készítik és az építkezéseket folyamatosan ellenőrzik. Munkájuk nyomán tavaly 219 millió forint értékű új me_ zőgazdasági és élelmiszeripa_ ri létesítmény valósult meg Heves megyében, sőt a megye határain túl, máshol is az országban. A Debreceni Állami Gazdaságnak például szőlő- és gyümölcsléfeldolgozót, illetve -tárolót terveztek. Tevékenységüket dicséri a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezetnek készített. 40 ezer négyzetméteres üvegház is, ahol szegfűpalántákat gyökereztetnek és a virágokat Nyugat-Európába exportálják. Fő feladatuknak azonban Heves megye élelmiszer-gazdaságának segítését tekintik. Ennek szellemében készültek fel az idei évre is. Mint Semperger József főmérnök elmondta, 1977-ben főleg a szarvasmarha, és a sertéstenyésztés, valamint a zöldségtermelés fejlesztését támogatják. Részt vesznek a már meglevő, szakosított telepek felújításában és korszerűsítésében. Ezeket nemcsak megterve'--1-, hanem közreműködnek a beruházások előkészítésében, és az építkezések során pedig a műszaki ellenőrzést is vállalják. Munkájukat segíti a Heves megyei Tanácsi és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, az Egri Közúti Építő Vállalat, a lajosmizsei AGROSZER. valamint az egri MEZŐGÉP Vállalat is. Az idén a zöldségtermelés fejlesztésére megkezdik a 160 milliós költséggel épülő hevesi hűtőház tervezését. Már hozzáláttak az egri szövetkezeti baromfikeltető rekonstrukciós tervének elkészítéséhez. Az állomáson új gépeket szerelnek fel, melyekkel 112 ezer tyúk- és 106 ezer kacsatojást keltetnek. Elkészítik a detki és a kál- kápolnai termelőszövetkezet géptelepének, a gyöngyös- solymosi termelőszövetkezet szőlőfeldolgozójának rekonstrukciós tervét. Fafeldolgozó üzemet terveznek az isten- mezejieknek, 4<X>—400 férőhelyes hízómarha-, illetve tehenészeti telepet a sarudia k_ nak. Hatszáz férőhelyes tehenészeti telepet pedig az Egyesült Tarnamenti Termelőszövetkezetnek. Leendő üzemi utak építéséhez is készítenek terveket. A hevesi, a füzesabonyi és a Kiskörei Állami Gazdaságnak például 8,5 kilométer hosszú* úthoz szolgáltatnak rajzokat. A termelőszövetke zetek közül a feldebrői, a detki, az Egri Csillagok, az egerszóláti, a bélapátfalvi és va gyöngyöspataiak üzemi útépítését segítik elő. 1977-ben összesen 250 millió forint értékű mezőgazdasági beruházás tervezésében és előkészítésében vesznek részt. Tevékenységüket azonban nemcsak Heves megyében és az ország más részein ismerik, hanem határainkon túl is. így a magyar—iraki gazdasági vegyes bizottság által jóváhagyott egyezmény alapján Egerben tervezik az Irak déli részén létesítendő, ötezer hektáros mintafarmot. (mentusz) Cipők Szigetvárról A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében az idén kétmillió pár női divatcipöt gyártanak és ebből több mint 600 ezer párat exportálnak. Egy-egy modellből csupán kis szériákat készítenek, hogy változatosabb legyen a kínálat. A cipőfelsőrész is szalagrendszerben készül. (MTI fotó — Hadas János) Ä hatvani „autógyárban *# Diavetítők, játékautók, húzózárak. Méghozzá százezres, milliós tételben. S mindezt évente háromszázan produkálják a hatvani Szociális Foglalkoztatóban, amely idén ünnepli tizedik születésnapját. Az üzem létrehívását elsősorban szociálpolitikai megfontolás indokolta. A város vezetői keresethez kívánták juttatni a nagycsaládos mamákat, a csökkent munkaképességű embereket. Negyvenen kezdték a munkát, meglehetősen mostoha viszonyok között. Ma pedig majdnem tízszer annyian vannak, s gombválogatás helyett négy telepen, főként az Elzett Műveknek szerelik az emlegetett árucikkeket. Pest és Hatvan között három teherkocsi ingázik naponta, s nincs üresjárat. Kész árut visznek, alkatrészt hoznak. ★ Évek múltán természetesen nemcsak a dolgozók létszáma nőtt, hanem az átgondolt irányítás, az előrelátó tervezés a bérmunkák értékét is felfuttatta! Tavaly például 4 millió 200 ezer forint teljesítményt irányoztak elő, s ezzel szemben az év végi bevétel majdnem elérte az öt és fél millió forintot. Az üzem gyakorlatilag 126 százalékra teljesítette éves tervét, ami meglátszott a napi hat órában, s heti öt munkanapon tevékenykedő asszonyok, férfiak jövedelmén is. Amíg 1975-ben 1400 forint volt az egy főre jutó havi jövedelem, a múlt esztendőben ez az összeg már 1700 forintra emelkedett. Az idei, új esztendő még talán ennél is többet ígér! Persze nem alaptalanul. Ugyancsak nő az igény a Hatvanban összeszerelt játékok, húzózárak iránt. Csak az első évnegyedben 12 ezer vetítőgépet, 220 ezer kisebb-na- gyobb autót, valamint 3 millió húzózárat kell elkészítenie a 300 dolgozónak. Utóbbi cikk egyébként 50 százalékban szovjet, cseh, albán, nyugatnémet piacra utazik. ★ A növekvő kereslet arra késztette az üzem vezetőit, hogy bővítsék gyártó részlegeiket. S ez az elgondolás összecsengett a herédiek ér- deklődéséveL így született meg tavaly ősszel a Szociális Foglalkoztató immár ötödik műhelye, éspedig Heréden, az ottani tanács által biztosított épületben. Természetesen áldozott rá Hatvan is! Rendbehozatták a házat, bebútorozták, majd ellátták különböző célgépekkel, amelyek a húzózár-gyártás teljesítményét növelik. Mennyi idő alatt lendültek munkába a herédi asszonyok? Jószerint pár nap elegendő volt valamennyinek, hogy bent, Hatvanban elsajátítsa a szerelő fogásokat, a célgépek kezelését. S alig két hónap múltán ott tartanak már, hogy egy hatórás műszakban ők is 2000 húzózárat raknak össze, s havi jövedelmük eléri az 1300 forintot. ★ Hatvan bérmunkából élő üzeme, amelynek három műhelye is a szanálásra ítélt belvárosban van. most egyre inkább Üj-Hatvanba, a Baj- csy-Zsilinszky utcába teszi át működését. A végső, összevont telephelyet ott akarják kialakítani. E cél érdekében már tavaly jelentős beruházást eszközöltek. A hagymaszárító szomszédságában csaknem egymillió forintból új üzemcsarnokot építtettek, majd elkészült a fuvarozást végző teherautók szálláshelye. Milyen titkolt reményük van mindezen felül a Szociális Foglalkoztató Vezetőinek? Terjeszkedni szeretnének Heréden, s nagyon örülnének, ha ebben segítségükre lenne Nagykökényes. Az Elzett Művek cikkbővítést tervez, egy pesti műszergyár tekercselő munkával áll sorba. Csak éppen nem mernek rá vállalkozni. Hatvanban legalább is kevés a munkaerő... (moldvay) Hat község — köztük a „mammut” községgé fejlődött Lőrinci — képezi azt a választókerületet, amelynek országgyűlési képviselője a legújabb ciklusban Komjáthy Aladár, a Budapest-dél Református Egyházmegye esperese lett. A parlamenti tudósításokból bizonyára megismerték már nevét olvasóink, és a selypi medence dolgozói — természetesen — személyesen is találkoztak vele. A bő másfél esztendős képviselői munka tapasztalatairól és a tervekről beszélgettünk a tainap budai otthonában. Kedvesen nyugodt mondatai mögött a tennivágyó ember napra, és segíteni kész, jó szándékú feszültsége húzódik meg. A megyét ismeri ; hosszú éveken keresztül dolgozott Egerben. — Éppen a minap vettem részt az országgyűlés kereskedelmi, valamint az egészségügyi és szociális bizottságának együttes ülésén — kezdi a beszélgetést. — Az alkoholellenes küzdelemről volt szó, s éreztem, hogy jó szándékú törekvés hatotta át a bizottság tagjait, amikor ezt a témát boncolgatták. Mint egyházi ember, szoci- ál-etikai szempontból szükségesnek tartom, hogy e kérdésben is együttműködjünk a társadalmi erőkkel, így aztán — nem álltam meg, hogy ne szóliak hozzá... Többen például abban látják a megoldást, hogy a talponállókat azonnal be kell szüntetni. Ezzel Közös a célunk” Látogatóban Komjáthy Aladár országgyűlési képviselőnél nem értettem egyet, hiszen többségében futó, „egy-két- poharas” vendég fordul meg itt, viszont... Ismerek vezető beosztású embereknél olyan irodát, ahol az egyik szekrényben üvegek garmaaz ülésen elfogadták a véleményemet. Egyébként ez volt az első parlamenti bizottsági ülés amelyen részt vettem. — A hétköznapok? — Megválasztásomat köPillanatfelvétel a Komjáthy Aladár ban. Parlament legutóbbi ülésének szünetében: Vadkerti Miklósné képviselőnő társaságá- (Fotó: Perl Márton) dája áll. Ebből nem az egyszerű dolgozók kapnak kóstolót ... Ezek más célt szolgálnak! Vajon itallal, kínálással mindent el lehet érni? Szóval: példát „felülről” érdemes mutatni, hogy „lentről” ne érhesse szó a ház elejét... Ügy éreztem. vetően az első esztendőben sokat tudtam dolgozni. Bejártam a községeket, fogadónapokon és egyéb alkalmakkor találkoztam a terület vezetőivel és lakóival. Engem is sokan felkeresnek itt, Budapesten egyéni, vagy a közösséget érintő kívánságokkal, s ha indokolt, teljes erőmből igyekszem segíteni, így sikerült például a Selypi Cementgyárnak az azbesztcső-gyártáshoz sablonokat szerezni, most meg a lőrinci vízmű ügyében fáradozom. Ügy látom, nem lesz eredménytelen, mert az OVH illetékesei nemcsak biztató, hanem konkrét választ adtak. Természetesen a megye vezetőivel egyetértésben. folynak a tárgyalások ez ügyben is. Ami a továbbiakat illeti ? Kissé megnehezíti a képviselői munkámat, hogy Hatvanban megszűnt a járási szintű népfrontbizottság, így újfajta segítségre lesz szükségem, hogy a programokat, a találkozásokat lebonyolíthassam a területemen. — Most beszéljünk a választókról ... — Lelkes, hozzáértő, a népet szerető vezető emberekkel, és szorgalmas, a feladatokat ismerő, a közösségért élő dolgozókkal ismerkedtem meg. Öröm velük együtt dolgozni. Hogy befo- gadtak-e? Ügy érzem, igen. Egyszer például — mondja mosolyogva a képviselő — lakodalomra is meghívtak! Egyébként igen nagy élményben volt részem tavaly a horti tsz zárszámadásakor. Egy idős néni „reklamált”, mondván, hogy nagybűne a tsz-nek: nem alakult meg korábban. Így mondta: „már akkor jobb világ lehetett volna!...” — Mint lelkész, hogyan képviseli a közös társadalmi programot? — Sokféle lehetőség kínálkozik. Beszélgetésünk elején szó volt a, szociál- etikai kérdések közös megközelítéséről. De van más mód és alkalom is. A lelkészekkel és a presbiterekkel igyekszünk megismertetni a legutóbbi népfrontkongresz- szus anyagát, különös tekintettel az egyházakra — köztük a református egyházra — vonatkozó feladatok tükrében. Ezért például februárban a két. budapesti református egyházmegye képviselőinek részvételével megrendezésre kerülő tanácskozásra most készítek egy beszámolót a népfrontkongresszus anyagáról. — Közös a célunk, az emberi társadalom építése, amelyben az egyház is megtalálhatja a maga szép feladatát — mondotta beszélgetésünk végén Komjáthy Aladár országgyűlési képviselő. Kátai Gábor Münfíkfín A flWEtUttSIUl ^1, 1977. január 26* szerda í
