Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

Növelni kell felelősségünket Egy felszólalás a pb-ülésen Számvetés volt. Azt mérte fel a gyöngyösi városi párt- bizottság a legutóbbi ülésén, hogy a tavalyi céljait meny­nyire érte el a város, mit teljesített, miben van még további tennivalója. Kónya Lajos, a pártbizottság első titkára terjesztette a testület elé a jelentést. A felszólalók között volt Keresztes Lajos, a városi ta­nács elnökhelyettese is. — A pártbizottsági állás- foglalás alapján a cselekvési programunkat kidolgoztuk, abban a legfontosabb kérdé­sekre összpontosítottunk — mondta bevezetőül. — Fél­évenként ellenőriztük a prog­ram végrehajtását. Értékel­tük már az egész évi ered­ményeket is. Az egészségügyi, szociális és kulturális intéz­ményeink biztosították a za­vartalan ellátást, a szinten tartás igényét kielégítve. A túlzsúfoltság ismert. Gazdál­kodásunkban a fegyelem szi- lárdulása a jellemző. Kirívó rendellenesség nem fordult elő. Költségvetésünkben 2,5 százalékos bevételi kiesés volt, amit intézményeink nem éreztek meg, mert a tartalékból biztosítottuk a gazdálkodás egyensúlyát. Majd a következőkkel folytatta: 4— Biztosítottuk 332 ipari tanuló, 80 gimnáziumot vég­zett és tovább nem tanuló, valamint 59 gyors- és gépíró­iskolát végzett fiatal munká­ba állítását. Megvizsgáltuk a szolgáltató vállalatok mun­káját. Megállapítottuk: ezen a területen is vannak még további teendőink. Javíta­nunk kell a szolgáltatások színvonalát, valamint a szol­gáltató tevékenység feltéte­leinek biztosítását. Érzékeny területet ért el a felszólalásában. — Külön szeretnék szólni a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátásról. Aláírtuk a közreműködőkkel az akció- programot. A jövőben ellen­őrizni fogjuk, hogy a gazda­ságok a tervükben szerepei- tetik-e burgonya- és a zöld­ségtermesztést. Segítik-e a kisegítő és háztáji gazdasá­gokat, a kertszövetkezeteket a termelésben? Felvásárol­ják-e a megtermelt zöldség­féléket? Ellenőrizzük a pia­cot, a termékek minőségét, az árak alakulását, az áruvá­lasztékot. A rendellenessé­gek ellen határozottan fellé­pünk. Az építkezésekkel kapcso­latban megállapította: — Havonta tartottunk rendszeresen megbeszélése­ket az építőipari vállalatok­kal, ezt tesszük ezután is. Bár egyeztettük a feladato­kat. azok nem valósultak meg a vállalatok tervei sze­rint sem. A fejlesztésben részt vevő vállalatok az éves tervüket 96—100 százalékban teljesítették. A lakásépítési terveket, ha a termelési ér­téket vesszük, csak 60—75 százalékban teljesítették. Megállapíthatjuk, hogy a pártbizottsággal és a tanács­csal egyeztetett tervüktől a vállalatok 20—25 százalék­ban eltértek. Az idei feladatokat így summázta: — A vállalatok nyugodtan számíthatnak arra, hogy a tanács eleget tesz kötelezett­ségeinek. Az 1977-ben és az 1978-ban befejeződő lakások területét előkészítettük. Az év végéig előkészítjük az 1981-ig épülő lakások terü­letét is. Gondoskodtunk a munkáslakásokról, az óvodai felvételekről, a szükséges munkaerő biztosításáról. Kö­szönettel nyugtáztuk, hogy tavaly a végzett társadalmi munka értéke 5,8 millió fo­rintnak felelt meg. Az idén a társadalmi munka mértékét még tovább akarjuk fokozni, számítunk a társadalmi ak­tivitás növekedésére. Befejezésül ezt mondta Ke­resztesi Lajos: — Az idei cselekvési prog­ramunk elkészült. Szerepel­nek benne a pártbizottság ál­tal megfogalmazott feladatok is. A végrehajtásában növel­ni kell a saját felelősségün­ket, de a fejlesztésben köz­reműködők munkájának ha­tásfokát is. Az előterjesz­tett jelentést elfogádom és azt elfogadásra javasolom. (gmf) Mintafarm Irak déli részén Tervezi: az AGROBER Nem mindig látványos, de mégis fontos munkát végez­nek. Az AGROBER Heves megyei kirendeltségén dolgo_ zó mérnököknek és techni. kusoknak rajzasztalán nap mint nap új létesítmények, szarvasmarha-, sertés- és juhtelepek, fóliaházak, ter­ményszárítók, raktárak és üzemi utak születnek. A rajz­asztalokon megálmodott tég_ lalapok és kockák épületeket jelölnek, melyek holnap va­lósággá válnak. Milliós beruházások terveit készítik és az építkezéseket folyamatosan ellenőrzik. Munkájuk nyomán tavaly 219 millió forint értékű új me_ zőgazdasági és élelmiszeripa_ ri létesítmény valósult meg Heves megyében, sőt a me­gye határain túl, máshol is az országban. A Debreceni Állami Gazdaságnak például szőlő- és gyümölcsléfeldolgo­zót, illetve -tárolót terveztek. Tevékenységüket dicséri a budapesti Rozmaring Terme­lőszövetkezetnek készített. 40 ezer négyzetméteres üvegház is, ahol szegfűpalántákat gyökereztetnek és a virágo­kat Nyugat-Európába expor­tálják. Fő feladatuknak azonban Heves megye élelmiszer-gaz­daságának segítését tekintik. Ennek szellemében készültek fel az idei évre is. Mint Semperger József főmérnök elmondta, 1977-ben főleg a szarvasmarha, és a ser­téstenyésztés, valamint a zöldségtermelés fejlesztését támogatják. Részt vesznek a már meglevő, szakosított te­lepek felújításában és kor­szerűsítésében. Ezeket nem­csak megterve'--1-, hanem köz­reműködnek a beruházások előkészítésében, és az építke­zések során pedig a műsza­ki ellenőrzést is vállalják. Munkájukat segíti a Heves megyei Tanácsi és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, az Egri Közúti Épí­tő Vállalat, a lajosmizsei AGROSZER. valamint az eg­ri MEZŐGÉP Vállalat is. Az idén a zöldségtermelés fej­lesztésére megkezdik a 160 milliós költséggel épülő he­vesi hűtőház tervezését. Már hozzáláttak az egri szövetke­zeti baromfikeltető rekonst­rukciós tervének elkészítésé­hez. Az állomáson új gépe­ket szerelnek fel, melyekkel 112 ezer tyúk- és 106 ezer ka­csatojást keltetnek. Elkészítik a detki és a kál- kápolnai termelőszövetkezet géptelepének, a gyöngyös- solymosi termelőszövetkezet szőlőfeldolgozójának rekonst­rukciós tervét. Fafeldolgozó üzemet terveznek az isten- mezejieknek, 4<X>—400 férő­helyes hízómarha-, illetve te­henészeti telepet a sarudia k_ nak. Hatszáz férőhelyes te­henészeti telepet pedig az Egyesült Tarnamenti Ter­melőszövetkezetnek. Leendő üzemi utak építé­séhez is készítenek terveket. A hevesi, a füzesabonyi és a Kiskörei Állami Gazdaság­nak például 8,5 kilométer hosszú* úthoz szolgáltatnak rajzokat. A termelőszövetke zetek közül a feldebrői, a detki, az Egri Csillagok, az egerszóláti, a bélapátfalvi és va gyöngyöspataiak üzemi út­építését segítik elő. 1977-ben összesen 250 millió forint ér­tékű mezőgazdasági beruhá­zás tervezésében és előké­szítésében vesznek részt. Tevékenységüket azonban nemcsak Heves megyében és az ország más részein isme­rik, hanem határainkon túl is. így a magyar—iraki gazdasági vegyes bizottság ál­tal jóváhagyott egyezmény alapján Egerben tervezik az Irak déli részén létesítendő, ötezer hektáros mintafarmot. (mentusz) Cipők Szigetvárról A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységé­ben az idén kétmillió pár női divatcipöt gyártanak és ebből több mint 600 ezer párat exportálnak. Egy-egy modellből csupán kis szériákat készítenek, hogy változatosabb legyen a kínálat. A cipőfelsőrész is szalagrend­szerben készül. (MTI fotó — Hadas János) Ä hatvani „autógyárban *# Diavetítők, játékautók, hú­zózárak. Méghozzá százezres, milliós tételben. S mindezt évente háromszázan produ­kálják a hatvani Szociális Foglalkoztatóban, amely idén ünnepli tizedik születésnap­ját. Az üzem létrehívását első­sorban szociálpolitikai meg­fontolás indokolta. A város vezetői keresethez kívánták juttatni a nagycsaládos ma­mákat, a csökkent munkaké­pességű embereket. Negyve­nen kezdték a munkát, meg­lehetősen mostoha viszonyok között. Ma pedig majdnem tízszer annyian vannak, s gombválogatás helyett négy telepen, főként az Elzett Mű­veknek szerelik az emlege­tett árucikkeket. Pest és Hat­van között három teherkocsi ingázik naponta, s nincs üres­járat. Kész árut visznek, al­katrészt hoznak. ★ Évek múltán természetesen nemcsak a dolgozók létszáma nőtt, hanem az átgondolt irá­nyítás, az előrelátó tervezés a bérmunkák értékét is felfut­tatta! Tavaly például 4 millió 200 ezer forint teljesítményt irá­nyoztak elő, s ezzel szemben az év végi bevétel majdnem elérte az öt és fél millió fo­rintot. Az üzem gyakorlati­lag 126 százalékra teljesítette éves tervét, ami meglátszott a napi hat órában, s heti öt munkanapon tevékenykedő asszonyok, férfiak jövedel­mén is. Amíg 1975-ben 1400 forint volt az egy főre jutó havi jövedelem, a múlt esz­tendőben ez az összeg már 1700 forintra emelkedett. Az idei, új esztendő még talán ennél is többet ígér! Persze nem alaptalanul. Ugyancsak nő az igény a Hatvanban összeszerelt játé­kok, húzózárak iránt. Csak az első évnegyedben 12 ezer ve­títőgépet, 220 ezer kisebb-na- gyobb autót, valamint 3 mil­lió húzózárat kell elkészíte­nie a 300 dolgozónak. Utóbbi cikk egyébként 50 százalék­ban szovjet, cseh, albán, nyu­gatnémet piacra utazik. ★ A növekvő kereslet arra késztette az üzem vezetőit, hogy bővítsék gyártó részle­geiket. S ez az elgondolás összecsengett a herédiek ér- deklődéséveL így született meg tavaly ősszel a Szociális Foglalkoztató immár ötödik műhelye, éspedig Heréden, az ottani tanács által biztosított épületben. Természetesen áldozott rá Hatvan is! Rendbehozatták a házat, bebútorozták, majd el­látták különböző célgépekkel, amelyek a húzózár-gyártás teljesítményét növelik. Mennyi idő alatt lendültek munkába a herédi asszo­nyok? Jószerint pár nap ele­gendő volt valamennyinek, hogy bent, Hatvanban elsajá­títsa a szerelő fogásokat, a célgépek kezelését. S alig két hónap múltán ott tartanak már, hogy egy hatórás mű­szakban ők is 2000 húzózárat raknak össze, s havi jövedel­mük eléri az 1300 forintot. ★ Hatvan bérmunkából élő üzeme, amelynek három mű­helye is a szanálásra ítélt bel­városban van. most egyre in­kább Üj-Hatvanba, a Baj- csy-Zsilinszky utcába teszi át működését. A végső, össze­vont telephelyet ott akarják kialakítani. E cél érdekében már tavaly jelentős beruhá­zást eszközöltek. A hagyma­szárító szomszédságában csaknem egymillió forintból új üzemcsarnokot építtettek, majd elkészült a fuvarozást végző teherautók szálláshe­lye. Milyen titkolt reményük van mindezen felül a Szociá­lis Foglalkoztató Vezetőinek? Terjeszkedni szeretnének Heréden, s nagyon örülnének, ha ebben segítségükre lenne Nagykökényes. Az Elzett Mű­vek cikkbővítést tervez, egy pesti műszergyár tekercselő munkával áll sorba. Csak éppen nem mernek rá vállal­kozni. Hatvanban legalább is kevés a munkaerő... (moldvay) Hat község — köztük a „mammut” községgé fejlő­dött Lőrinci — képezi azt a választókerületet, amelynek országgyűlési képviselője a legújabb ciklusban Komjá­thy Aladár, a Budapest-dél Református Egyházmegye esperese lett. A parlamenti tudósításokból bizonyára megismerték már nevét ol­vasóink, és a selypi meden­ce dolgozói — természetesen — személyesen is találkoz­tak vele. A bő másfél esz­tendős képviselői munka ta­pasztalatairól és a tervekről beszélgettünk a tainap bu­dai otthonában. Kedvesen nyugodt mon­datai mögött a tennivágyó ember napra, és segíteni kész, jó szándékú feszültsége hú­zódik meg. A megyét isme­ri ; hosszú éveken keresztül dolgozott Egerben. — Éppen a minap vettem részt az országgyűlés keres­kedelmi, valamint az egész­ségügyi és szociális bizott­ságának együttes ülésén — kezdi a beszélgetést. — Az alkoholellenes küzdelemről volt szó, s éreztem, hogy jó szándékú törekvés hatotta át a bizottság tagjait, amikor ezt a témát boncolgatták. Mint egyházi ember, szoci- ál-etikai szempontból szük­ségesnek tartom, hogy e kérdésben is együttműköd­jünk a társadalmi erőkkel, így aztán — nem álltam meg, hogy ne szóliak hoz­zá... Többen például ab­ban látják a megoldást, hogy a talponállókat azon­nal be kell szüntetni. Ezzel Közös a célunk” Látogatóban Komjáthy Aladár országgyűlési képviselőnél nem értettem egyet, hiszen többségében futó, „egy-két- poharas” vendég fordul meg itt, viszont... Ismerek ve­zető beosztású embereknél olyan irodát, ahol az egyik szekrényben üvegek garma­az ülésen elfogadták a véle­ményemet. Egyébként ez volt az első parlamenti bi­zottsági ülés amelyen részt vettem. — A hétköznapok? — Megválasztásomat kö­Pillanatfelvétel a Komjáthy Aladár ban. Parlament legutóbbi ülésének szünetében: Vadkerti Miklósné képviselőnő társaságá- (Fotó: Perl Márton) dája áll. Ebből nem az egy­szerű dolgozók kapnak kós­tolót ... Ezek más célt szol­gálnak! Vajon itallal, kíná­lással mindent el lehet ér­ni? Szóval: példát „felülről” érdemes mutatni, hogy „lentről” ne érhesse szó a ház elejét... Ügy éreztem. vetően az első esztendőben sokat tudtam dolgozni. Be­jártam a községeket, foga­dónapokon és egyéb alkal­makkor találkoztam a terü­let vezetőivel és lakóival. Engem is sokan felkeresnek itt, Budapesten egyéni, vagy a közösséget érintő kívánsá­gokkal, s ha indokolt, teljes erőmből igyekszem segíteni, így sikerült például a Sely­pi Cementgyárnak az az­besztcső-gyártáshoz sablo­nokat szerezni, most meg a lőrinci vízmű ügyében fára­dozom. Ügy látom, nem lesz eredménytelen, mert az OVH illetékesei nemcsak biztató, hanem konkrét vá­laszt adtak. Természetesen a megye vezetőivel egyet­értésben. folynak a tárgya­lások ez ügyben is. Ami a továbbiakat illeti ? Kissé megnehezíti a képviselői munkámat, hogy Hatvanban megszűnt a járási szintű népfrontbizottság, így újfaj­ta segítségre lesz szüksé­gem, hogy a programokat, a találkozásokat lebonyolít­hassam a területemen. — Most beszéljünk a vá­lasztókról ... — Lelkes, hozzáértő, a népet szerető vezető embe­rekkel, és szorgalmas, a fel­adatokat ismerő, a közössé­gért élő dolgozókkal ismer­kedtem meg. Öröm velük együtt dolgozni. Hogy befo- gadtak-e? Ügy érzem, igen. Egyszer például — mondja mosolyogva a képviselő — lakodalomra is meghívtak! Egyébként igen nagy él­ményben volt részem tavaly a horti tsz zárszámadásakor. Egy idős néni „reklamált”, mondván, hogy nagybűne a tsz-nek: nem alakult meg korábban. Így mondta: „már akkor jobb világ le­hetett volna!...” — Mint lelkész, hogyan képviseli a közös társadalmi programot? — Sokféle lehetőség kí­nálkozik. Beszélgetésünk elején szó volt a, szociál- etikai kérdések közös meg­közelítéséről. De van más mód és alkalom is. A lelké­szekkel és a presbiterekkel igyekszünk megismertetni a legutóbbi népfrontkongresz- szus anyagát, különös tekin­tettel az egyházakra — köz­tük a református egyházra — vonatkozó feladatok tük­rében. Ezért például febru­árban a két. budapesti re­formátus egyházmegye kép­viselőinek részvételével meg­rendezésre kerülő tanácsko­zásra most készítek egy beszámolót a népfrontkong­resszus anyagáról. — Közös a célunk, az em­beri társadalom építése, amelyben az egyház is meg­találhatja a maga szép fel­adatát — mondotta beszél­getésünk végén Komjáthy Aladár országgyűlési képvi­selő. Kátai Gábor Münfíkfín A flWEtUttSIUl ^1, 1977. január 26* szerda í

Next

/
Oldalképek
Tartalom