Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

Tartalékok a mezőgazdaságban (II.) Energiatakarékosság - földcserékkel „Megy” a kocsi.•• ••és nem is rosszul Zsúfolt műhelyben dolgoznak a gyöngyösi szerelők . „ (Fotó: Szántó György) Ha bárki rátekint az ál­lami gazdaságok térképére, meghökkentő benyomásokat szerezhet Igaz, néhol ösz- szefüggő foltokat is látha­tunk ezen a térképen. így nagy táblát tükröz a Hor­tobágy, vagy egy régi álla­mi birtok, Mezőhegyes, de mihelyt a Dunántúlra pil­lantunk — kivéve Lajta- Hanságot — sokkalta sza­kadozottabb a földek el- és megoszlása. Baranya. So­mogy, Veszprém megye tá­jain mondhatni, cikkcak- kokban ékelődnek egybe az állami, termelőszövetkezeti, s a térképen már föl sem tüntetett magánföldek, az ésszerűség leghalványabb kívánalmainak is alig-alig engedvén. Természetesen mindez adottság, ha úgy tetszik, örökség a javából a ma már mindössze 137 állami gazdaság a „szektor” létre­hozásakor, 1948—49 táján ennél sokkal több volt, úgy 400-ra rúgott a számuk. Az összevonások még tavaly is folytatódtak — nem tisztel­vén a megyehatárokat. Ez azonban már nem megy valami simán. Olykor még a járási hivatalok is ber­zenkednek, ha „kicsúszik alóluk”, (voltaképpen csak jelképes irányításuk alól) valamely állami gazdaság. Érthető, hogy mind az Ál­lami Gazdaságok Országos Központja mind az Orszá­gos Földhivatal helyteleníti ezt az alapállást, beleért­vén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mot. az említett szervek felügyeleti hatóságát is. Mijiyorsítják i korrózióvédők és a miíanyagcsövek gyártásának tejesztését A Nehézipari Minisztéri­um áttekintette a vegyi, mű- (anyagfeldolgozó-ipari, gumi­ipari és alumíniumkohászati ipari szövetkezetek ötödik ötéves tervet, s elsősorban az állami nagyipart haszno­san kiegészítő tevékenysé­güket vizsgálta. Megállapí­totta: tervíeladataik megha­tározásánál az ipari szövet­kezetek a minisztérium és az OKISZ irányelveire támasz­kodva dinamikus fejlődést terveztek, s így termelésük 1980 végére várhatóan 55— 60 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Ugyanakkor évi 158 millióról több mint 300 millió forintra növelik exportjukat, s az átlagosnál is dinamikusabban fejlesz­tik a tőkés exportot. Az ötödik ötéves tervben is az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődést tervezlek a nagyipari termelést kiegé­szítő, kis volumenben szük­séges vegyi ható- és alap­anyagokból, a gyógyszerek és növényvédőszerek gyártá­sához szükséges közbenső termékekből, az úgynevezett intermedierekből, a korró­zióvédő anyagokból és a kü­lönböző ipari segédanyagok­ból. így megháromszorozzák a korrózióvédő és felületke­zelő anyagok termelését, s több mint kétszeresére növe­lik az intermedierek gyártá­sát is. Ötödik ötéves tervük sze­rint a szövetkezetek mű­anyagfelhasználása megha­ladja majd az átlagos évi 26 000 tonnát, ami 51 száza­lékkal több az 1975. évinél. A legdinamikusabb fejlődést a különböző poliőlefin, poli* sztirol és pvc alapanyagok feldolgozására tervezték. Így az átlagosnál nagyobb ütem­ben, mintegy 80 százalékka! növelik a tervidőszakban a műanyagcsövek és profilok, valamint az üvegszálerősíté­sű termékek gyártását. Dr. Romány Pál minisz­ter például így fogalmazott egyik interjújában: „a me­gyehatár ne legyen szinte államhatár jellegű... a közigazgatási egységek ve- zetői és maga a lakosság számoljon azzal: ezek az egységek... nem pótolnak semmiféle természetföld­rajzi és gazdaságföldrajzi egységet. Hiú ábránd és szükségtelen olyan igény­nyel föllépni, hogy vala­mennyi gazdasági szerveze­tünk illeszkedjék ezekhez a határokhoz.” A miniszter egyik legfőbb tartalékunkat látja például a megyehatárokat sem res­pektáló földcserékben: a racionálisabban kialakított táblák révén csökkenthetők a szállítási távolságok, kö­vetkezésképpen tetemes energiaköltség — nagy szó,, ez napjainkban! — takarít­ható meg. Tehát nem elsősorban az esztétikusabb-egységesebb térkép érdekében lenne meggyorsítandó az egyéb­ként már itt-ott, bátorta­lanul, de mégiscsak meg­kezdett folyamat. Két du­nántúli gazdaságban, Bakon és Devecserben tapasztal­tam ilyen próbálkozásokat, egyszersmind sikereket. A Zala megyei Bak községben központját fölépített, ám 34 falu határában „csordogáló”, kilencezer hektáros, száz­harminc kilométer átmérőjű állami gazdaság egyik veze­tője így vázolta előttem a földcserék helyzetképét: — Korábban a 6/1970-es ÉVM—MÉM—PM rendelet szabályozta az állami tu­lajdonban levő ingatlanok — főleg mezőgazdasági te­rületek — kezelési jogának átadását. Azelőtt is voltak persze önkéntes földcserék állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek között, az előbbiek inkább adtak, át­vételre kevésbé hajlottak. Volt ilyen eset gazdasá­gunk és a zalatárnoki tsz között: cseréltünk földet, adtunk épületet, még for­góeszközöket is, amely utóbbiakat megegyezés sze­rint fizette meg a tsz. Szá­munkra kieső földek vol­tak ezek, amelyek beéke­lődtek az ő területükbe; ugyanez fordítva is el­mondható, természetesen. Most zártabb és nagyobb egységek alakulhattak ki, a szállítási távolság megcsap­pant — a cserék tehát eredményesek voltak. Ez a folyamat nem állt meg, to­vábbi terveink vannak. Az elmúlt évek hagyomá­nyaihoz híven, szűkebb ha­zánk ifjúkommunistái ezút­tal is gazdag programot állí­tottak össze a három forra­dalmi tavasz megünneplésé­re. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében emlékeznek meg a KISZ-fiatalok a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 20. évfordulójáról. Az ünnepi készülődés terveiben, a ma még újabb és újabb ötletek­kel gyarapodó eseménylistá­ban tallóztunk: miként is köszöntik a három tavasz ün­nepét, s az évfordulót me­gyénkben. A KISZ Heves megyei Bi­zottsága — az előző évekhez hasonlóan — az idén is meg­hirdeti az Elődeink útján el­nevezésű akciót Az ifjú- komrpunisták ennek az ak­ciónak a keretében ismer­kednek meg a kommunista ifjúsági mozgalom történeté­vel. A mozgalom megszületé­se óta eltelt hatvan év — s a KISZ zászlóbontását kö­vető húsz esztendő — alatt egy sor kiemelkedő harcosa Volt az ifjúkommunisták ügyének: az elkövetkezendő időszakban az ő nevüket ve­szik majd fel az újonnan alakuló alapszervezetek. A Veszprém megyében meglelhető Devecseri Álla­mi Gazdaság bőséges példa­tárát nyújtja a különféle, olykor hármas földcserék­nek. Volt amikor „szőrén szőrt” alapon — ez az egyik vezető plasztikus kife­jezése — cseréltek földet tsz-ekkel s olykor fizetség­re is sor került. Milyen megtakarítások kalkulálha­tók ki? Itt is világosan ki­tűnt: egy tagban levő föl­dön olcsóbb gazdálkodni! Korábban öt teherautó ki­zárólag csak arra szolgált, hogy járja a távolságokat, nem is szólván a személy- szállítási bonyodalmakról. Gyorsan kitűnt, hogy nem pusztán áruszállítási gon­dokat lehet megoldani: mun­kaerő is megtakarítható ily módon. Devecserben 120 ember szabadult föl, még­pedig azzal, hogy a kis majorokból kivonultak, s így kevesebb vezetőre, s fizikai munkásra van szük­ség. Mert akármilyen ki­csiny egy major, vagy is­tálló; takarmányos, éjje­liőr, gondozó mindenüvé kell, külön-külön. Vagyis a kis állattenyésztési telepek jócskán hozzájárultak a létszám növekedéséhez. Persze akad „csakazértis” vonakodás aminek föloldá­sára most rnár — szeptem­bertől — van új jogsza­bály. A földrendezésekről szóló 1976. évi 23 tvr, s a végrehajtásáról rendelkező 29/1976. IX. 2. MÉM számú rendelet megkönnyíti, sőt ösztönzi a földcseréket, ugyanakkor lehetőséget te­remt arra, hogy a megyei tanács kezdeményezzen föld­cseréket. Viszonylag új ke­letű jogszabályról lévén szó, még nem valami nagy a mozgolódás. Miként az Országos Földhivatalban ér­tesültem, egyelőre csupán Szolnok megyéből érkezett híre annak, hogy a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya élni kíván a szóban forgó lehe­tőséggel. Az országos érdek, a me­zőgazdaság további ésszerű fejlesztése azt diktálja: jól megfontoltan ugyan, de lép­jenek a gazdaságok bát­rabban erre az útra. S ha nem saját elhatározásból teszik, fogadják ebben a szellemben a megyei taná­csok kezdeményezését. Er­re mondják, hogy — min­denkinek megéri. A forradalmi ifjúsági na­pok megnyitó ünnepségére ebben az esztendőben is március 15-én. Kápolnán kerül sor. Ezzel kezdetét ve­szi az az eseménysorozat, amelyben a megye minden KISZ-fiatalja részt vesz. Az ifjúsági klubokban, a fiata­lok fórumain Hogyan él­jünk? címmel vitakörök ala­kulnak, a beszélgetéseket az ifjúsági mozgalom veterán­jai, a párt- és az állami ve­zetők. közéleti személyiségek vezetik majd. A Tanácsköz­társaság kikiáltásának, vala­mint a KISZ újjászervezésé­nek évfordulóján Egerben kiállítás nyílik a megye if­júsági mozgalmának történe­téről. Ekkor kerül sor a KISZ és a népfront által meghir­detett ifjúsági mozgalmi kró­nikaíró pályázat eredmény- hirdetésére is. A kiállítás, illetve a pályázat témáit elő­adássorozatban ismertetik majd az alapszervezetekben. Az évforduló alkalmából nemcsak ünnepi események­re kerül sor. A fiatalok tár­sadalmi munkát végeznek, hogy ezzel is emlékezeteseb­bé tegyék a jubileumot, va­lamint a forradalmi ifjúsági napok programsorozatát. Azt tartja egy régi mon­dás, hogy pénz nélkül bolond a gazdaasszony, ez pedig nem jelent mást, hogy le­gyen bár a világ legjobb szakácsa, akkor sem tud sütr ni'főznj — ha nincs miből. A tervteljesítésben, az autó­szervizek belső világában járatlan egyszerű autósok­nak nagyon gyakran úgy tűnik, hogy ez a mi autó­javító szolgáltatásunk az említett gazdaasszonyhoz ha­sonló betegségben szenved, csak éppenséggel nem a pénzhiány, hanem az alkat­részek, a jó szakemberek, s helyenként és bizonyos ese­tekben a lelkiismeret hiá­nya okozza a bajt. Mondom, ezt csak a tudat­lan, oktondi autós hiszi így, mert valójában egészen más a helyzet. Nálunk, Heves megyében hivatalosan is jó­nak — az országos átlagnál is jobbnak — ítélik az autó­javító szolgáltatást. Mit te­het az ember? — természe­tesen örül neki. De csak ad­dig, amíg ne adj’ isten, vé­letlenül valami baja támad a kocsijának, vagy esetleg elérkezik a műszaki vizsga ideje. Mert bizony ezek nemcsak költséges, de igen körülményes „szórakozások”. Ismeretes, hogy az autó­javító szolgáltatás ország­szerte, s így Heves megyé­Vállalták. hogy az összefo­gásukkal segítik a megyei sportlétesítmények fejlesz­tését. Erre az időpontra esik majd a felsőtárkányi erdei tornapálya avatása is. Még a sporttal kapcsolatos: jubi­leumi lövészversenyt rendez­nek az ifjúgárdisták, akik a második megyei tanácsko­zásukat is ezekben a napok­ban tartják majd meg. Az ifjúsági mozgalom ün­nepére természetesen nem­csak a mai KISZ-esek ké­szülnek: az egykori alapító­tagok is részt vesznek az ifjúsági találkozókon, a kü­lönféle rendezvényeken. Azoknak pedig, akik 1957 óta a KISZ tagjai, az alapszer­vezeti taggyűléseken nyújt­ják át a KISZ-kb által ado­mányozott 20 éves K1SZ- tagságért kitüntető jelvényt. Őket. s az ifjúsági mozgalom jelenlegi, kiemelkedő mun­kát végző aktíváit az úttö­rők köszöntik majd minde­nütt. A forradalmi ifjúsági na­pok eseménysorozata — az eddigi hagyományoknak megfelelően — április 4-én, a kékestetői felszabadulási em­lékmű megkoszorúzásával, s a hálatűzzel fejeződik be. ben is gond. Az illetékesek az anyagi lehetőségeken be­lül igyekeztek és igyekez­nek javítani a helyzeten. E törekvés egyik legutóbbi megnyilvánulása a kápolnai Full-szerviz létrehozása volt. A 3-as fő közlekedési út mellett, igen jó helyen mű­ködik ez a szerviz. A kör nyékbeli autósok hamarosan megkedvelték, mert gyorsan és jól végezték a javítást. Egy ideig még az is divat voit itt. hogy a kijavított ko­csi ülésére elhelyeztek egy kis lanocskát, amely feltün­tette a gépkiesit megreperá- ló szerelő nevét, és ez a kedves figyelmesség min­denkinek jólesett. Most a munkafelvételnél egyetlen ember, Fónad Sán- domé fogad bennünket, af­féle mindenesként. Kedve­sen. szíves szóval, de egyből elmagyarázza, hogy most egyetlen kocsit sem tudnak fogadni. — Nem baj, nem is azért jöttünk mi ide, de ha már itt tartunk, ugyan, mondja már meg, miért nem vállal javítást a szerviz? — Vállalnánk mi, hogyne vállalnánk, de három szere­lőre mennyi munkát vállal­hat az ember...? Mert eny- nyi van. Három. Ők is fia­tal emberek, katonaság előtt állnak. Már mondtam is ne­kik — persze, csak tréfából —, hogy tanítsanak ki en­gem a szerelésre, maid be­állók én, ha már másképp nem megy... De hát, még ez se minden, mert ott van még az alkatrész, pontosab­ban az, hogy nincsen. Én nem sokat értek hozzá, de például a Skodához, ami leggyakrabban kéne, a fék­cső, az sincs. Moszkvicshoz, Zaporozsechez — semmi. Még talán a trabantosok helyzete a legjobb, mert ah­hoz általában azért van al­katrészünk. .. Gyöngyösön, a XI. sz. Au­tójavító Vállalat nagy szer­vizében jobb a helyzet. Leg­alábbis Bártházi István, a szerviz vezetője nem panasz­kodik. — Mi itt amolyan többcsa­tornás alkatrészbeszerzési módszert alkalmazunk. A központi raktárunk mellett az AUTŐKER-től és a válla­lat beszerzőirodáján keresz­tül jutunk hozzá az alkat­részhez. Különösen a karosz- szériaelemekre van nagy szükség, mert sok a karam­bolos gépkocsi. Márpedig a legjobb. leggazdaságosabb megoldás számunkra is, s az ügyfelek számára is a sérült karosszériaelemek kicserélé­se. Ilyen szempontból Zsigu­li területén különösen jól ál­lunk és általában nyolc na­pon belül elvégezzük a szükséges javításokat. A Wartburg- és Trabant-tu lajdonosok szintén nem pa­naszkodhatnak és általában a legtöbb keleti kocsihoz van elegendő alkatrészünk, jólle­het, zökkenők adódhatnak. Gondunk például a Skoda. Az ehhez szükséges alkatrészek­ből igen rapszodikus az ellátás, pedig ehhez különösen sok karosszériaelem lenne szük­séges, ha másért nem, hát azért, mert az ATI legtöbb tanulókocsija Skoda. Pedig számunkra természetesen az a legfontosabb, hogy az ügy­feleink elégedettek legye­nek... Mint ebből a nyilatkozat­ból is látszik: az autósoknak igazán nem lehet egy szavuk sem A szervizek mindent el­követnek, hogy mielőbb meg­javítsák az elromlott kocsi­kat.. jól és elfogadható áron. Komolyan örülhet, bol­dog lehet mindenki, akinek alkalma nyílik arra, hogy mindezt kipróbálja. Legfel­jebb egy kis ékezethiba, és nem megörül, hanem megő­rülhet a boldogtalan. Mert innen, a másik oldalról vala­hogy egészen másmilyennek látszik a helyzet Olyannak, hogy nem lehet alkatrészt kapni. Sokszor egészen egy­szerű kis „apróság” miatt kelt leállni a kocsival, lásd: Skoda-fékcső és ezernyi tár­sa. Aki keresztül-kasul ro­hanta már az országot, ne­talán még külföldre is ki­ment — és hiába, fölöslege­sen —, annak nem kell ma­gyarázni, hogy mit jelent, ha pontosan az a kis csavar nincs se égen, se földön, amitől az ő kocsija menne. De olyan is megtörténik, hogy „szerencséje” van, a szervizben megtalálható a szükséges alkatrész, megy is a kocsi, nincs semmi baj, és legközelebb veszi csak észre, egy másik javításnál, hogy műsoron kívül egy kis plusz­szerelést végeztek az autó­ján a jó alkatrészt valami ügyes kéz régi, kopottra cse­rélte ki. Van ilyen? Igen, van. A szervizben úgy véleked­nek erről, hogy lelkiismeret­len emberek máshol is akad­hatnak, náluk is. és termé­szetesen mélységesen elítélik őket. De sokat — sajnos — nem tudnak ellene tenni. Minden­ki mellé nem állíthatnak őröket, és általában az au­tók gazdái sincsenek — s nem lehetnek — ott a javításnál. Megy tehát a „termelés”, a tervet „hozzák”, erőn felül kihasználják a kapacitást és — ahogy mondani szokás — „megy" a kocsi. Legalábbis a szervizeké. És nem is rosszul. B. Kun Tibor 1977. január 20., csüturtoa Keresztényi Nándor A HÁROM FORRADALMI TAVASZ ÜNNEPE O KIÁLLÍTÁS A MEGYE IFJÚSÁGI MOZGALMÁRÓL O TÁRSADALMI MUNKÁVAL A SPORTLÉTESÍTMÉNYEKÉRT A zászlóbontás évfordulója *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom