Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

Nagyobb felelősség az élelmiszerekért A kenyérnek is van szabványa KEVESEN TUDJÁK, hogy a kenyérnek is van szabvá­nya pedig gyakran vitáznak erről az illetékesek. Igaz, az utóbbi években sokat fejlődött a sütőipar is, több korszerű gép segíti már a kenyér és a pékáruk gyár­tását, ám mégsem eléggé. Ezt a gyakran visszatérő példát emlegették egye­bek között a minap Egerben tartott szabványügyi tanács­kozáson is. A résztvevők tanúi lehet­tek annak a fejtegetésnek, miszerint nemcsak a kenyér, gyártással van baj, hanem a kenyérszabvánnyal is. Pe­dig ez utóbbi, melyet a Magyar Szabványügyi Hiva­tal ír elő meghatározza a termék anyagát, összetételét, alakját, méretét, sőt a cso­magolását is. A szabvány- ügyi hivatal képviselői el­mondták, hogy a kenyérfo­gyasztók minőségi kifogása gyakran nemcsak a gyártás­sal, hanem a kenyér anya­gával. a liszttel függ össze. Pontosabban a liszt minő­ségével, amely a termelő gazdaságokig vezethető visz- sza... Arról van sző ugyanis, hogy közös gazdaságainkban sok helyen még mindig nem fordítanak kellő hangsúlyt a tárolásra, a különböző - mi­nőségű búzák — az étkezési és takarmánybúzák — elkü­lönítésére. Aztán az üzemek nem folytatnak saját mű­szeres gabonavizsgálatot sem, arra hivatkozva, hogy drága! Pedig erre éppoly szükség lenne, mint a jó tárolásra a búza. illetve az abból készülő liszt minő­ségvédelme érdekében. A szabványügyi hivatal kép­viselői bejelentették hogy az országos tapasztalatok alapján, a sok minőségi ki­fogás miatt, szigorítják a ‘kenyérszabványt, melynek kidolgozása folyamatban ‘van. ' HASONLŐ A HELYZET a húskonzerveknél is. A fel­szólalók szóvá tették, hogy egyes készítményeknél nem érvényesül a tájjelleg A gyártóüzemek inkább a hús­keverékek készítésére törek­szenek, mint az egyedi ter­mékek előállítására. A kon- zervhúsok többségét úgyne­vezett hulladékhúsokból ké­szítik ami sok minőségi ki­fogást rejt magában. A do­bozokban ugyanis gyakran minden más van csak ép­pen hús nincs, ezért jogosan bosszús a fogyasztó. Ennek oka az, hogy elmarad az el­lenőrzés és nem a szab­ványban előírt összetételű árut készítik, illetve csoma­golják. Az is gondot és gyakran minőségi kifogást jelent, hogy a húsüzemekben és az üzletekben az átlagosnál rosszabbak a tárolási felté­telek. A gyakori mozgatás miatt az áru törik ésköny- nyen romlik. Amikor pedig a fogyasztóhoz kerül, már nem mindig felel meg a szabványadta követelmé­nyeknek. Ezen igyekeznek változ­tatni a jövőben. Az áruk fo­kozott minőségvédelmére olyan szabványt dolgoznak ki. amely a kor, az élet kö­vetelményeihez alkalmazkod­va a gyártási alapanyagtól a végtermékig: tehát a bú­zától a kenyérig, illetve a fiústól a konzervig védi a minőséget. Ehhez arra is szükség van, hogy a jövő­ben szigorúan betartsák a szabványban előírtakat és arról rendszeres ellenőrzés­sel meg is győződjenek.- Az idei nyári aszály sok gondot okozott a zöldségter­melésben és az -ellátásban. A magas fogyasztói árak el­lenére is, szűk volt a kíná­lat piacainkon és az élelmi­szerüzletekben. A rendkí­vüli helyzet miatt országos intézkedések születtek és az ellátás javítására minden zöldséget, gyümölcsöt felvá­sárolt a kereskedelem. A pillanatnyi helyzethez igazították a szabványokat is, oldottak a merev kötött­ségeken. Ez sokszor vissza­élésekhez is vezetett. Mint az egri tanácskozáson is ki­fejezésre jutott, az idei zöldség- és gyümölcsárak nem mindig kerültek össz­hangba a szabványokkal. Gyakran előfordult hogy a felvásárlók a másod-, 6Őt harmadosztályú áruként át­vett paradicsomot, vagy pap­rikát első osztályú áruként hozták forgalomba piacain­kon. A fogyasztók által ki­fizetett, olykor elég magas ár viszont nem mindig tük­rözte reálisan az előírt első osztályú minőséget. AZ IDEI RENDKÍVÜLI helyzetet azonban nem le­het általánosítani. A kedve­zőtlen időjárás okozta ká­rok ellenére sem módosítják a zöldség- és gyümölcsszab­ványokat. A példa azonban mégis arra int, hogy a fel­vásárló vállalatoknál és az élelmiszerüzletekben na­gyobb szigorral ellenőrizzék, az árak alakításánál betart­ják-e a szabványban előír­takat? A következetesebb ellen­őrzés el is kel. mert zöld­ség-gyümölcs szabványaink alatta maradnak a nyugat­európai országok szabványai­nak. Góndoljunk csak a csomagolás színvonalára, mi­után hazai piacainkon alig látni csomagolt almát, pa­radicsomot, paprikát, de so­rolhatnánk a többit is. Ez­zel szemben elég gyakran — éppen mert nem követe­lik meg —, sáros gyökér­zöldség, sárgarépa vagy ka­ralábé kerül a piaci pul­tokra. Pedig mennyivel íz­lésesebb, bizalomgerjesztőbb lenne megmosva, a sártól megtisztítva átvenni a vá­sárlóknak, a háziasszonynak. Egyelőre azonban nem így van;.. mert mit mond a kereskedő:... „így is meg­veszik ...!” Nem beszélve az export­ról, nyugat-európai és skan­dináv vásárlóink ugyanis csak dobozba csomagolva veszik át a nagy hírű heve­si dinnyét, a paradicsomot, a szőlőt Ha ez nincs, nagy hír ide vagy oda, inkább más­hol kötnek üzletet. Ebből már sok kellemetlen tapasz­talat született, mivel a nem kellően csomagolt árukat külföldi partnereink soroza­tosan visszaküldték arra hi­vatkozva, hogy az adott or­szág szabványaiban előírt feltételeknek nem felelnek nem. 4 hazai csomagolás te hát sokszor elmarad a szab­ványoktól. Elismerésre méltó ezért az olyan kezdemé­nyezés, mint a Heves me­gyei SZÖVTERMÉK Válla­laté, ahol az idei műszaki fejlesztés egy részét éppen a kulturált, szabvány szerinti csomagolás megvalósítására fordították. Nemrég helyez­ték üzembe az egri hűtő­házban a félkész és kony­hakész zöldségféléket készí­tő gépsorokat. Ezekkel bur­gonyát, gyökeret, sárgaré­pát karalábét mosnak, sze­letelnek és műanyag tasa- kokba csomagolva árusítják. MAR TAVALY IS, de az idén is műanyag fóliával zárt papírtálcákba csomagolt primőr paradicsomot és paprikát árultak. Ezek ha­mar megnyerték a fogyasz­tók tetszését és kivívták el­ismerésüket A szakemberek mégis azt mondják... — persze, a csomagolt áru drágább, mert nagyobb a rá­fordítás. mintha ömlesztve hoznák forgalomba... Ez is egyféle álláspont de még­sem a közvéleményt tükrö­zi, mert a többség inkább nagyobb árat fizet, de ezért elvárja a kulturált, ízléses csomagolást is. Van tehát mit tenni a termelőknek, a feldolgozó­iparnak és a kereskedelem­nek, az érvényben levő élel­miszerszabványok következe­tes betartásáért, az áruk minőségének javításáért. Eh­hez viszont a felelősséget vállalva, a következetesebb ellenőrzés sem maradhat el.. .1 Mentusz Károly Önként - a közbiztonságért A Hevesi Állami Gazdaság gépműhelyében már a szo­kásos téli karbantartó mun­ka folyik; a nagy mezőgaz­dasági hajrá után gyógyít- gatják a „segéderőt”, a gé­peket. Középidős, 6vájcisapkás férfi nézegeti az egyik trak­tort. Mozdulatai, ahogy a keze végigsiklik az alkatré­szeken, jelzik, hogy jól ösz- szeszoktak ők ketten: Jurás János és a traktor. De nem emiatt kerestük fel, hanem egy igen szép, bár egyáltalán nem könnyű társadalmi munkával kapcsolatban be­szélgettünk vele. Jurás Já­nos ugyanis önkéntes rend­őr Hevesen, a közrendvéde­lemnél. — Sajnos — mondja —, elég sok tennivaló akad. Hiába, az ujjunk sem egy­forma; vannak felelőtlen, a közbiztonság szánjára ve­szélyes emberek, így aztán szükség van a rendőrségre, s ugyanilyen szükséges a tár­sadalmi erők bevonása is. — Mikor lépett be a cso­portba? — Már hat esztendeje. Több ismerősöm is önkén­tes rendőr, akik sokat me­séltek munkájukról, s ked­vet kaptam én is. Úgy érez­tem, valamit nekem is ten­nem kell a közösségért. Vál­laltam és azóta is szívesen járok szolgálatba. — Mi mindennel találko­zik az önkéntes rendőr egy- egy „portyán”? Felemeli a kezét, hogy fel­sorolja, aztán legyint. — Szinte mindennel, mert az alkoholtól az egyes ál­lampolgárok hanyagságáig sokféle „lehetőség” kínálko­zik. A feladatunk elsősorban a megelőzés. Ne várjon ro­mantikus történeteket. A hétköznapok kitermelik az intézkednivalót... Itt van­nak például a gépjárműveze­tők. Tisztelet a kivételnek, sajnos elég sok gondot okoz­nak. Nemrégiben — akkor éppen nem voltam szolgálat­ban — feltűnt, hogy egy fér­fi a kocsmából eléggé ittasan jött ki, s így akart beszállni a kocsijába. Nem engedtem meg. Elképzelheti, milyen bajt okozhat egy italos gép- járművezető! Aztán itt van­nak a bálok, ahol a jó han­gulatot nemcsak a zenekar­nak, hanem — a rendőrség­nek is biztosítania kell. ^ A szolgálat heti négy óra, de szükség esetén önállóan is intézkedhet — és intézke­dik is — az önkéntes rend­őr. Rendkívüli alkalmakkor ugyancsak igényt tartanak szolgálatára. — Ügy érzem — mondja Jurás János —, hogy van tekintélye és rangja ennek a munkának. Elég például, ha csak úgy belépünk vala­melyik italboltba, hogy a hangoskodásból már ne le­gyen komolyabb baj. Ismer­nek bennünket, tudják, hogy szükség esetén azonnal köz­belépünk. — A munkahely? — Elismerik és értékelik társadalmi tevékenységün­ket Körülbelül hatan va­gyunk a gazdaságban önkén­tes rendőrök, s az elismer „Hatvan és vidéke..." Hét település szövetsége a jobb ellátásért Sokrétű, nehéz munkát fe­jezett be a szervező bizott­ság, amely a négy települést — Hatvan, Heréd, Boldog, Nagykökényes — eddig ma­gába foglaló fogyasztási és értékesítő szövetkezet tevé­kenységét volt hivatott bő­víteni. Az említett helysége­ken kívül Horton, Csányban, Ecséden egymást érték a részközgyűlések, tisztázandó: a községek szövetkezeteinek tagsága lcívánja-e az egye­sülést, akar-e Hatvanhoz kapcsolódni? Most már egy­értelmű a kérdésre adott vá­lasz. A hét helyen összesen 17 ellenszavazat, 107 tartóz­kodás ténye került a jegy­zőkönyvbe, ami jószerint számba sem vehető, hiszen több ezerre rúg a Részköz­gyűléseken jelen voltak lét­száma. S az ilyenformán véglegessé vált egyesülés azt jelenti most már, hogy 1977. január elsejétől 9638 tagja lesz az új, Hatvan és Vidé­ke nevet viselő fogyasztási szövetkezetnek s a hét vá­rosban, illetve községben 154 különböző bolt, áruda, el­árusító és felvásárló telep szolgálja a jobb, gazdaságo­sabb lakossági ellátást. 480 millió forint Ha a most következő újabb részközgyűléseken a tagok jóváhagyják az átszer­vezés rendjét, módosított alapszabályukat, továbbá megválasztják a központi és helyi vezetőséget, különböző bizottságaikat, rögtön dön­tenek az 1977-es esztendő áruforgalmi és termelési ter­véről is! A forgalom terve­zett pénzértéke megközelíti a félmilliárd forintot. Beleért­ve a kiskereskedelem Ven­déglátóipar, felvásárlás ho­zamát. És 16 millió forint fe­lett van a nyereség, amit az éves terv szerinti adatok alapján javasolt az előké­szítő bizottság. A félmilliárd forintot kö­zelítő áruforgalmi terv több­féle jót fedez mind a tagok, mind pedig a települések la­kosságának ellátása szem­pontjából. Keretei között megfér a bolthálózat, áruel­(Fotó: Szilvás István) rést gyakran értékes juta­lom formájában is kifejezik a gazdaáág vezetői. Minden­képpen ez a legfontosabb: mi magunk is érezzük mun­kánk eredményét, tudjuk, hogy az önkéntes rendőri szolgálat milyen sokat je­lent a közbiztonság megszi­lárdításában. Kísérőnk, Bohák Pál had­nagy, a Hevesi Járási Rend­őrkapitányság közrendvédel­mi alosztályának vezetője tette fel a pontot az „i”-re. — Az egyik legjobban dol­gozó önkéntes rendőri cso­portunk tagja Jurás János. Az elmúlt év értékelése so­rán a szocialista versenyben öl: érték el az első helyezést: megkapták a vándorzászlót és a járási hivatal magas pénzjutalmát. (kdtai) látás fejlesztése éppen úgy, mint a vásárlási könyv alapján eszközlendő vissza­térítés. Utóbbi különösen Csány, Ecséd, Hort szövet­kezeti tagságát érinti. Min­den hatvani áruházban, jár­mű- és bútorszaküzlelben vásárolt cikk értékét bejegy­zik a rubrikákba, s összegük után kapják majd az éves nyereség szerinti térítést! Hálózat:ejiesztés Az egyesült fogyasztási szövetkezetnek ötszáznál több alkalmazottja lesz a hét te­lepülés üzleteiben és a he­lyileg fenntartott ügyintézői irodákban. Nem hagyják ugyanis magukra a tagságot egyetlen községben sem. He­lyi vezetőség, valamint füg­getlenített ügyintéző foglal­kozik a tagok gondjaival, miattuk senkinek sem kell Hatvanba utaznia. A központosított vezetés, az anyagi alap összeolvasz­tása és átgondolt kezelése növeli viszont a hálózatfej­lesztés lehetőségét, a kisebb- nagyobb beruházások meg­valósításának biztonságát. Csányban, nem messzire az állami gazdaságtól, így költ­hetnek például 350 ezer fo­rintot a vegyesbolt kibőví­tésére. Horton 300 ezer fo­rintért végleg megvásárolják a presszó épületét, s ugyan­ott előkészítik egy új ABC- áruház kiviteli tervét, hogy 1978-ban felépülhessen. Ecsé­den a boltok korszerűsítésé­re 880 ezer forintot szánnak egy esztendő alatt. Hatvan­ban. a Szabadság úton, szin­ten ABC-áruház építése kez­dődik, fejlesztik továbbá a Csapajev utcai felvásárló te­lepet. S csak arra egymillió forintot irányoztak elő, hogy Minden eddiginél többen, mintegy 31 ezren vették ki részüket ezen a nyáron a KISZ központi építőtáborai­nak munkáiból. Az ország különböző részéből érkezett jelzések szerint jövőre leg­alább 42 ezer diákot vár­nak a mezőgazdaságba, épí­tőiparba, a sürgető felada­tok elvégzésének pieggyorsí- tására — mondották el a KISZ-kb építőtáborok bi­zottságán, ahol a napokban mérték fel a vállalatok és gazdaságok jövő évi igénye­it. — Jelenleg a megyei KISZ- bizottságokkal és az egye­temek KISZ-szervezeteivel közösen mérlegeljük: hogyan tudunk eleget tenni a meg­növekedett kéréseknek. Az önkéntes építőmunka jövő évi tervének kidolgozásánál nagy súlyt helyezünk ar­ra, hogy a népgazdaság kü­lönböző ágazataiban olyan vállalatok és gazdaságok feladatainak ellátásához nyújtsunk segítséget, ame­lyeknél a legnagyobb szük­ség van az ifjúság lelkes munkájára. Ezúttal is ki­emelt helyet foglal el a me­zőgazdaság más forrásból meg nem oldható idény­munkáinak elvégzése. Először futott be hozzánk termelőszövetkezettől kérés építőtábor szervezésére: a Nógrád megyei Karancsla- pujtő községben működő ter­melőszövetkezet 150 hektár­ra növeli a málnást, s mint elmondták, a megnövekedett szüretelési feladatok ellátá­sához további segítő kezek­re van szükség. Kiterjeszti a gyümölcs határait a dán_ szentmiklósi Micsurin Tsz is, s az idénymunkák vég­zéséhez ugyancsak több hét­re igénylik a fiatalok tá­mogatását. Elhatároztuk, hogy jövőre nyári építőtá­a hortihoz hasonló mindé» vegyeskereskedésben, árudá­ban hűtőpult legyen. SzakcsojiorfO* Az egyesülés profilbővü­lést is eredményez majd, hi­szen az új Hatvan és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet há­lózatába három tüzelőt és épületanyagot árusító telep tartozik majd. A szervező bizottság azonban fonto­sabbnak tartja ennél, hogy hatvani, boldogi, herédi pél­da nyomán az újonnan csat­lakozó községekben mielőbb kibontakozzék a háztáji ter­melőkből, kisegítő gazdasá­gok tulajdonosaiból álló szakcsoporthálózat, felkarol­va a zöldségtermesztést ép­pen úgy, mint a sertés, ba­romfi, nyúltenyésztést. E csoportoknak minden támogatást megad az egye­sült szövetkezet igazgatósá­ga. hogy gazdaságosan, a települések jobb ellátása ér­dekében dolgozhassanak. S pillanatnyi elképzelés sze­rint falvanként egy szak­csoport tömörítené a külön­böző termelési ágazatokat. A szervező bizottság, túl immár az egyesülés kimon­dásán, miben látja az el­képzelések megvalósulásának biztosítékát? Feltétlenül bí­zik a dolgozók további be­csületes munkájában, hiszen az átszervezés senkinek az egzisztenciáját nem veszé­lyezteti. De feltétlenül szá­mít a helyi párt- és tanácsi szervek támogatására is! Hi­szen közös érdek a helyi szövetkezeti vezetőségek jó munkája, valamint a tagok segítő részvétele minden ál­lásfoglalást követelő gazda­sági, termelési kérdésben. Ez pedig olykor meggyőző, po­litikai háttérmunkát kíván. Moldvay Győző borokat szervezünk a KISZ- építkezéseken, illetve véd­nökségeken. A Kazincbarci­kán épülő PVC 3-as számú gyár KISZ-védnökségi mun­káiba szeretnénk bekapcsol­ni mintegy 1500 szakmun­kástanulót is. Számukra az ott végzett munka egyúttal szakmai gyakorlat lenne. A paksi atomerőmű KISZ- építkezésére elképzeléseink szerint mintegy ezer vállal­kozó kedvű fiatalt mozgósí­tunk a földmunkák végzé­sének meggyorsítására. Szak­munkástanulókat és gimna­zistákat egyaránt várunk majd Békés városában az ifjúsági üdülő építkezésére. Pécsett kollégium és iskola létesül, amelynek munkála­taiba ugyancsak több száz fiatalt szeretnénk bevonni. Várhatóan jövőre június 19- től augusztus 27-ig öt építő* tábori turnust szervezünk, a „hivatalos” táborozás után augusztus 27. szeptember 5. között segítene be a „0” év­folyamos egyetemisták kö­rében meghirdeteett hatodik építőtábori turnus, a soka­sodó őszi munkák elvégzé­sébe. Elmondották még, hogy a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem KISZ- esei vállalták, hogy az épí­tőtáborozó fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek egyetemi előkészítő tanío- lyamot szerveznek. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem hallgatói a Helvéciái Állami Gazdaság egyik táborában tartanak előadásokat a középiskolák politikai vitaköreit szerve­zők és vezetők részére. SMMMQ 1916. december 10., péntek Jövőre 42 ezer építötáborozét várnak az iparban, a mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom