Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

Kádár János felszólalása a mezőgazdasági szövetkezetek XU. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt kongresszusi Kedves elvtársak, elvtárs• nők! A mezőgazdasági szövetke­zetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szaka­szának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor ha­zánkban ezelőtt 15 évvel vég­bement a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista tár­sadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá. hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvaló­sítása, az önkéntesség tiszte­letben tartásával történt és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági terme­lés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség új tartalmat kapott, 6 ma a szo­cialista nemzeti összefogás­nak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gaz­dálkodó mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős ténye­zői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátás­ban, a dolgozók elért élet- színvonalának megalapozásá­ban és további emelésében* Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társa­dalmát érintő fontos politi­kai eseménynek színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszá­molójával egyetértek, s kü­lön üdvözlöm, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatai­nak megoldását a maga terü­letén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék ele­get tenni megtisztelő megbír zatásomnak: átadom önök­nek, a kongresszus küldöttei­nek minden résztvevőjének, az önök személyében a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek milliós tagságának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elv­társi üdvözletét és őszinte jó­kívánságait, s a magam ré­széről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszu­suknak. Kedves elvtársak! Ami az ország belső hely­zetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a mun­kásosztály hatalma szilárd, a munkás-paraszt szövet­ség erős, a szocialista nem­zeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutób­bi kongresszusa is meg­győzően tanúsította — mind jobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetke­zeti mozgalom nemcsak gaz­dasági, termelési kérdés, ha­nem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió em­bert tömörítő különféle szö­vetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunk­ban. Az egységes népgazda­ság részei, számottevően hoz­zájárulnak a nemzeti jövede­lemhez­Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megválto­zott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradal­mi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszkö­zökkel termelő mezőgazdasá­gi dolgozó már régen nem a kisárutermeléssel együttjáró individualista, a falu határán alig túllátó, látástól vakulá- sig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgo­zik és gondolkodik, mindin­kább összeforr kipróbált har­costársával az ipari munkás­sággal, világnézete egyre ha­tározottabban szocialista. Kedves elvtársak! Nemzetközi tevékenysé­günk megfelel népünk szoci­alista törekvéseinek, nemzeti érdekeinek. A szocialista országok ak­tív. kezdeményező külpoli­tikát folytatnak. Ennek ki­emelkedő állomása volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően mi is igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Páriáink és kormányunk ak­tív nemzetközi tevékenysé­get folytat: a Magyar Nép- köztársaság államközi kap­csolatai kielégítően fejlőd­nek. Hogy csak a legutóbbi hetekre emlékezve említsek néhány példát: jól szolgálta kapcsolataink erősítését Lo- sonczi Pál elvtársnak Vene­zuelában, Peruban és most Indiában, Lázár György elv­társnak a Lengyel Népköz- társaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz. társaságban tett látogatása. A békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati meg. nyilvánulásaként értékeljük Urho Kekkemen Finn Köz- társasági elnök magyaror­szági látogatását, illetve a magyar—osztrák kapcsolatok erősítését szolgáló legutóbbi bécsi tárgyalásokat Kreisky kancellár úrral és az osztrák politika többi vezetőjével. Várakozással tekintünk az 1977-es belgrádi értekezlet elé. Szilárd meggyőződésünk, hogy akkor töltheti be fel­adatát, ha nem kölcsönös reklamációk beterjesztésének színtere lesz hanem ha fele­lősen összegezi az elért ered­ményeket, és a továbblépés útjait-módjait kutatja feles jelöli meg. Kedves elvtársak! Rövidesen végei ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pár­tunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a továibbi te­endőket Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Köz­ponti Bizottságunk megálla­pította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mu­tatókat — előreláthatóan — — nem érjük el teljes mér­tékben, népünk a párt XI. kongresszusának iránymuta­tásait követve, eredménye­sen dolgozik. Igaz, munkánkat az utób­bi két-három évben nehe­zítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellené­re is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelke­dik a lakosság életszínvo­nala, javulnak életkörül­ményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek te­kinthető. Kiváltképpen ak­kor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ez­előtt hasonló természeti csa­pások 20—30 százalékos visz. szaesést okoztak. Most vi­szont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány a tehenen­ként: tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület Kedves elvtársak! A mezőgazdaságban — az Idei elmaradást is behozva — 1977_ben egyetlen év so­rán hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállí­tani. A feltételek a terv tel­jesítéséhez adottak. A kez­det nem rossz. Az őszi me­zőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a veté­sek szépen fejlődnek, a gé­pek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gaz­dasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módo­sításuk nem szükséges. Kü­lön intézkedésekkel ösztö­nöztük a zöldség- és gyü­mölcstermesztést, a sertés- tenyésztést. az öntözésfej­lesztést, a kisárutermelést A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mező- gazdaság előtt álló nagy fel­adatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a ter­melés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növe­Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezeté­sével a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, 6 még nagyok a tartalékai. A meglévő lehetőségeink jobb kihasználásával össze­függésben kívánok 6zólni a háztáji gazdaságokról. Az ed­diginél következetesebben kell érvényesíteni azt az el­vet, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egy­séget alkosson. Támogatni kell a termelő­szövetkezetek és tagjaik kö­zött azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szer­ződéses alapon elsősorban ál­latot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt ter­melnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok igyekezze­nek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kíván­nak venni a lakosság ellátá­sát is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgaz­daságban is mind fokozot­tabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére- Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsé­ge Jó felkészültséggel, felelős­séggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát> sokszor nehéz és bonyalult körülmények között Most ar­ra van elengedhetetlen szük­ség — és ez egyaránt érdeke a tsz-tagságnak, az egész népnek és népgazdaságnak, — hogy a vezetés színvonalá­nak emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. Tisztelt kongresszus! A szocialista társadalom további menete szempontjá­ból elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövő­je. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk Bzilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politi­kai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a más­fél évtized során megduplá­zódott. megháromszorozódott A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti ténye­zőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellenállóképes­ségét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több | Kitüntetések > A termelőszövetkezetek 111. kongresszusa alkalmával a > TOT-székházban kitüntették a szövetkezeti mozgalomban ? kiemelkedő dolgozókat. Három területi szövetség titkár- •; > helyettese kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokoza- < > tát. A kitüntetettek között van dr. Geri András, a Heves { > megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tit- > > kárhelyettese is. > < Kiváló szövetkezeti munkáért kapott kitüntetést Si- < S peki Zsigmondné, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet i > szocialista brigádvezetője, valamint Kaszab Balázs, a pé~ s s tervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet elnökhelyettese. | okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal többet fo­gyaszt az ország lakossága, mint 15 évvel ezelőtt, az át­szervezést megelőzően. Ez az új szocialista mező- gazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társa­dalom anyagi helyzetének ál­talános javulásával együtt javult a mezőgazdasági cTol* gozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének szín­vonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő., A szövetkezeti dolgozók a munkaszervezettségében. a munkafeltételekben és szak­mai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkás- osztályhoz. Ebben a teremben jelen vannak szép számban a szőr vetkezeti mozgalom veterán­jai, kipróbált harcosai és mai legjobb képviselői. Nagy do­log, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt vettek a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondol­hatnak arra, milyen rövid idő alatt mekkorát emelke­dett a hajdan annyira elma­radt magyar falu, benne a szocializmus útjára lépett magyar parasztság. A ma­gyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akik a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték, és végbevit­ték most emelt fővel és tisz­ta lelkiismerettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjö­vendöltek igaznak bizonyult! Tisztelt kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság aránya a népgazdaságban mind a nem­zeti jövedelemhez való hoz­zájárulást, mind a foglalkoz­tatottak számát tekintve, csökken. De hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatéko­san, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. Pártunk és kormányzatunk ( mint eddig, a lehetőség sze­rint a jövőben is megad min­den szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek szocialista jellegét. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősíté­se több irányú feladat- A szö­vetkezeti földtulajdon rész­arányának növekedésén túl kifejezésre kell jutnia a vál­lalatszerű gazdálkodás erősö­désében; a nagyobb tervsze­rűségben; a munka maga­sabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételé­ben; a szocialista elosztási elvek következetes érvénye­sülésében; a szövetkezeti tag­ság szocialista tudatának fej­lődésében egyaránt Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legéssze­rűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások he­lyett a továbbiakban meg­fontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjed­jen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élel­miszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásai- ' nak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fej­lődésében új szakasz kezde­tét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor halad­hatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan' be­tartjuk a bevált szövetke­zetpolitikánk alapelveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, az anyagi ér­dekeltség elvét Kedves elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadal­mi rendszerünk kiteljesedé, sének egyik legfőbb feltéte­le a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az össze­függésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti pa­rasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert s ennek nagy a társadalmi ha­tása. Mindemellett nem le­hetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelessé­gek nem egységesen érvé­nyesülnek még mindig 6ok a formalitás. Ezeknek a hi­báknak is szerepük van abban, hogy a szövetkeze­tekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés, sez itt-ott fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a kö­zös tulajdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratiz­must érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb fel­adat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, ami­kor a mezőgazdasági üze­mek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere a munka szerve­zeti rendje, lakó- és mun­kahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a de­mokrácia új formáit igény­li — alakítsák ki a szövet­kezeti demokrácia gyakorlá­sának legmegfelelőbb mód­ját, úgy, ahogy azt a kong­resszus elé terjesztett hatá­rozati javaslat tartalmazza. Tisztelt kongresszus! Hazánkban a szocializ­mus építésének minden te­rületén szorgos, eredményes munka folyik, népünk köve­ti a párt XI. kongresszusá­nak útmutatásait. Céljaink ösztönzőéit, pár­tunkat követi népünk, 9 hatalom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szí* lárdak­Az kell, hogy mindenki te­gye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse áldozatnak, ha­nem a haza. családja és ön­maga iránti természetes kö­telességének. Eredményes munkát kívá­nok a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek veze­tőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyő­ződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptek­kel halad tovább, előre a be* vált úton és tevékenyen se­gíti a szocialista Magyaror­szág felépítését. A kongresszus ma folytat-; ja munkáját. A kongresszus napján Amikor megnyílt a ter­melőszövetkezetek harma­dik kongresszusa, a földeket már hó borította. A mező- gazdaságban a szántóföldi munkák java már befejező­dött. Hogyan telik egy mun­kanap, amíg a fővárosban egymillió termelőszövetkeze­ti tag megválasztott küldöt­te tárgyal, ezt szerettük volna megkérdezni a szűcsi állattenyésztési telep kétta- karmányosától, de Varga András, a telep vezetője elé- bünk állt — Ha lehetne kérni az elvtársakat, hogy álljanak el a szándékuktól, nagyon megköszönném. — Miért? — Reggel óta hordják a takarmányt az istállókba, de a kocsival meg a lóval na­gyon lassan lehet mozogni, mert még nem fagyott meg annyira a föld. Nemsokára jön a délutáni etetés és még 10 fordulót kellene megten­nie a két fogatnak. Pedig ma mindenki előbb szere­tett volna végezni, mert az egész évi jó munka jutal­maként ma összeül a bri­gád, a kondérban már ben­ne van a bárányhús. Megkerestünk egy másik munkahelyet is, ahol az au­tomata gép mellől szólítot- ftik el Panyik János szere- lőlakatost akitől azt kér­deztük, melyik munkát tart­ja nehezebbnek: az övét, vagy a mezőgazdaságit? Az Izzó gyöngyösi gyárának munkása így válaszolt. — Semmilyen tapasztala­tom nincs a mezőgazdaság­ban. Világ életemben gyári munkás voltam, még a ro­konok közül sem dolgozik senki termelőszövetkezetben. Én úgy gondolom, ott any- nyival nehezebb a munka, hogy szabad ég alatt kell mindent elvégezni. — Az idén sok baj volta zöldségellátással. Váltott-e ki személy szerint rossz érzést a mezőgazdasági dolgozókkal szemben a feszült helyzet? — Tudom, hogy aszályos év volt, de azt is, hogy nemcsak emiatt volt kevés a zöldség. És nagyon drága volt. Bár erről, azt hiszem, a tsz-tagok tehetnek a leg­kevesebbet. — Mit gondol, mennyi a termelőszövetkezeti dolgozók, munkaideje? — Már ott is ugyanúgy a nyolc óra járja, mint ná­lunk. Pataki Ferencet, a gyön­gyösi termelőszövetkezet traktorosát, a Rába-Steiger mellett találjuk, indulásra készen. Még mindig lehet szántani. Éjszakai műszak következik. — Mennyit szokott egy­huzamban dolgozni? ' — Hát ezt a traktort ki kell használni, mert na­gyon drága, hogy ha áll. Ál­talában 10—12 órát szoktam vele menni, de most nincs váltóm, úgyhogy lemegy sok­szor a 16 óra is. A legtöbb az volt, amikor két napot és még egy éjszakát is egy­be le kellett verni. Az sok volt egy kicsit. De hát az időjárás nem vár ránk. Ak­kor kell dolgozni, amikor alkalom van rá. — Mióta traktoros? — Tizennégy éve. — És mennyi a keresete? — Volt, amikor megke­restem a 7600 forintot, de olyan is. amikor csak 1500- at. Attól függ, mennyire en­ged az időjárás. — Elmenne-e máshová dol­gozni? — Minek mennék? Én ezt a munkát szeretem. soha nem is csináltam mást Nem mondom, eleinte nagyon ne­héz volt, szélben, esőben, hidegben fent ülni a trak­tor nyergében, de most, amikor bent a fülkében nyá­ron mínusz fokot is lehetne csinálni a légkondicionáló­val, most már sok minden megváltozott. SZ. a. cMMkMQ 1976. december 15., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom