Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

Ahol több mint háromezren művelődnek Látogatóban a Ihorez bányaüzemben Valamennyien bejárók. A háromézer-hatszáz em­bert naponta ötvenhárom községből hozzák az autó­buszok. Három műszakban dolgoznak aki például reg­gel hatkor kezd. négy óra­kor kel és délután három­ra. fél négyre ér haza. A munka Tiét végén sem állhat le, ezért ezerkétszá- zan nem vasárnap pihennek otthon, hanem a szabad na­pokon. Jegyeztem az adatokat, s közben arra gondoltam: jó helyre jöttem művelődő bri­gádokat keresni! Ugyan ki vállalná azt, hogy fáradtan előadásokat hallgat, vetélke- , dokién vesz részt, folytatja, illetve befejezi általános vagy középiskolai tanulmá­nyait? Függetlenített könyvtáros Néhány bizonytalan mon­dattal jelzem is aggályai­mat, hozzátéve azt is, hogy ilyen körülményele között felesleges lenne ostorozni az igénytelenséget. Hulitka István, a szak- szervezeti bizottság munka­társa azonban mindjárt fel­világosít. — Szó sincs érdektelen­ségről, nálunk — valami­lyen formában — úgyszól­ván mindenki gyarapítja is- mereteit. Hívja is Orosz Tibort, aki a pártbizottság képviseleté­ben nem marad adós az ér­vekkel és a tényekkel sem. Íme egy csokorra való be­lőlük ... — A munkások nyolcvan- három százaléka elvégezte a nyolc osztályt. Nem rossz arány, dé gondolnunk kellett a többire is. Elsősorban a negyven év alattiakra, hi­szen ők még behozhatják hátrányukat. Húszán Abasá- ron és Visontán tanulnak. A tájékozottabbak sem elég­szenek meg jelenlegi tudá­sukkal. Hatvanan középisko­lába. tizenhatan főiskolára és négyen egyetemre jár­nak. Ti égy száznyolcvanán vá­lasztották a különböző szak­képzési formákat. Könyvtá­runkat mintegy háromszáz- húszán látogatják rendsze­resen. Itt majd 2400 szépiro­dalmi, politikai és 2500 mű­szaki témájú kötet közül vá­logathatnak. A nagy érdek­lődésre számítva függetlení­tett könyvtárost alkalmaz­tunk. Sokan jelennek meg a vetélkedőkön. Jó néhányan .kedvelik a hobbykiállításo- kat, az ajánlott filmeket, a helyi MSZBT-tagcsoport ren­dezvényeit. Évente ezer- négyszázan jelennek meg a politikai oktatásokon. Anyagi ösztönzés A kör még korántsem zá­rult, ám egy-két motívum­ra már érdemes felfigyelni. Az első az, hogy a szor­galom, az igyekezet nem marad méltatás nélkül. — A kollektív szerződés­ben rögzítettük, hogy 500— 5000 forintig terjedő összeg­gel jutalmazzuk azokat akik elvégeznek valamelyik szak- munkástanfolyamot. A leg­nagyobb összeget azok kap­ják, akik jeles érdemjegyet szereztek. Bízvást mondha­tom: a kezdeményezés be­válj s a differenciált mél­tatás komoly ösztönzőerő. Az elbírálásnál egyéb szempont is mérvadó. Erre utak Hulitka István: — Kevés például a kotró­mester, ezért ha valaki en­nek jelentkezik, akkor szán­dékát külön honoráljuk. Így is lehet egyeztetni az egyéni óhajokat a vállalati érdekkel. Ráadásul mindkét fél jól jár. Útra készen a buszok Sok múlik a kínálaton. Vajon miként összegezik a kívánságokat, s hogyan ál­lítják össze az ajánlatot? A tervezés műhelytitkaiba avat be Párvy Tivadar cso­portvezető, a kulturális bi- . zotfság tagja. — Két üdülőházunk van: az egyik a markazi tónál, a másik Lajosházán. Itt ren­dezzük a brigádtalálkozókat vetélkedőket. Természetesen jöhetnek a családtagok is, a szállításról a cég gondosko­dik. A kötetlen hangulatú megbeszélések közelebb hoz­zák egymáshoz az embere­ket. Nem mindenki lelkese­dik? Egyesek megfeledkez­nek a kulturális Vállalások­ról? Mi öten felkeressük a lazsálókat. Nemcsak győz­ködjük őket, hanem ötlete­ket is adunk nekik. Közkedveltek az ország­járó kirándulások, ilyenkor a dolgozók megismerkednek egy-egy tájegység idegenfor­galmi, történelmi nevezetes­ségeivel, s ezeket az utakat általában összekötik színház­vagy mozilátogatással is. Eb­ben az évben kilencvenhá- rbm alkalommal kérték ezt a kedvezményes lehetőséget Még egy érdekesség: a je­gyeket se kapja akárki. —- A műhelybizottságok azoknak juttatják, akik leg­becsületesebben dolgoznak. Ez rangot ad az egész ügy­nek. Valóban, bár másutt is Így csinálnák... A sok is kevés Orosz István telefonon keresi az Alekszej Leonov- ról elnevezett brigádot. Evőd ve kezdi: — Hallom, rosszul álltok a közművelődéssel. A tervetek­ből semmit sem teljesítet­tetek. önérzetesen csattan a vá­lasz. — Na. ne viccelj! — Hát akkor gyertek, mondjátok el, mit csinálta­tok. — A naplót is hozzá­tok. — Minek az, nem a papír a lényeg... A pedagógtiS'lovábbképzés új rendszere Befejezés előtt áll a peda­gógusok továbbképzése kor­szerűsített rendszerének ki* dolgozása az Oktatási Mi- niszériumban. A korszerűsí­tett rendszer a meglevő ala­pokra épít, azokat fejleszti tovább. A jövőben jobban érvényesül a központi irányí­tás és ellenőrzés, egyértel­műbbé válnak a továbbképző intézmények feladatai. A ké­szülő új jogszabály hangsú­lyozza. hogy az ideológiai­politikai, a szakmai, a peda­1976. december 15., szerda gógiai és a pszichológiai kép­zés komplex egységet alkot. Továbbra is jelentős sze­rep hárul a megyei tovább­képzési intézetekre. Az úgy­nevezett gyakorlati-módszer­tani szemináriumokat a ko­rábbinál magasabb színvo­nalon, egységes tematikák alapján a jövőben is meg­hirdetik. Ezt a formát az új jogszabály a nevelőknek a pedagógiai gyakorlat első tíz évében ajánlja. Rendszeres továbbképzést biztosítanak — a területi űltörőszövetségek- kel és KISZ-bizottságakkal összhangban — az ifjúsági mozgalomban tevékenykedő pedagógusoknak. . _ , „ És jöttek, s egymásnak adva a szót idézték élmé­nyeiket. Somodi Tibor asztalos is a müveltséggyarapító kirán­dulásokat emlegeti. — Esztergomban nem hagyhattuk ki a múzeumot. Lillafüreden az István-bar- langot csodáltuk meg. Kovács László a politikai délutánok — havonta egy­szer rendeznek ilyen fog­lalkozást — hangulatát ele­veníti fel. ■ — Kerüljük a fontosko­dást, mégis megvitatjuk egymás között az éppen ak­tuális hazai és külföldi ese­ményeket. S ha már össze­jöttünk, akkor huzamosabb ideig együtt is maradunk. Arra valamennyien büsz­kék, hogy a huszonhét tagú gárdából négyen szakközép- iskolába járnak s egyikük a marxista egyetemen ta­nul. Azt hiszem, elégedettek, de ők másképp vélekednek. — Ma már a bányászok Is igényesek, szeretnének minél többre jutni. Ha egyéb lehetőség volna, az­zal is élnénk. Szóval: a sok is kevés. Ezt vallja Orosz István is, aki bepillantást nyújt a jövő elképzeléseibe. Ne csak szavakat! — Júliusban nálunk is megalakult a közművelődési munkabizottság. Ennek töb­bek között tagja a szak- szervezeti kultúrfelelős, a könyvtáros, az ifjúsági klub vezetője. Egyeztetjük a kü­lönböző javaslatokat s ezen­túl minden év elején aján­lást juttatunk el a brigá­dokhoz. — Nehézségek? — Csak a legfontosabbat említem. Figyelemmel kísé­rem a közművelési témájú cikkeket. Különösképp, ha azok az ingázó, a bejáró munkásokkal kapcsolatos kérdéseket elemzik. Sajnos, nem jutnak túl azon a meg­állapításon, hogy meg kell keresni, meg kell találni a hatékony módszereket, öt­letekkel azonban nem szol­gálnák, pedig hát ez első­sorban a szakemberek fel­adata lenne. Mennyire igaz... Pécsi István „Özönvíz előtt V A Nemzeti Színház decem­ber 15-én mutatja be Nagy István Özönvíz előtt címií darabját. Rendező: Harag György, a Kolozsvári Állami Ma­gyar Színház főrendezője. Képünkön: Sinkovits Imre és Bodnár Erika a darab egyik jelenetében. (MT fotó — Bénító Imre felv. — KS) Cigánvkliri, felnőttoktatás, színvonalas szolgáltatások A poroszlói művelődési ház jövő évi tervei Elkészültek a jövő évi közművelődési tervek me­gyénk községeiben. A. köz­művelődési munka centru­mai, a művelődési házak és könyvtárak többsége válto­zatos. hasznos, szórakoztat­va nevelő, ismeretterjesztő programok kidolgozásával készül 1977-re. A poroszlói művelődési ház a jövő évben öt klub­közösség, ezek között az if­júsági, a gyermekklub, a népfrontklub és Üjlőrinc- falván a vegyes klub mű­ködtetését tervezi. Űj kö­zösségként szervezi meg a cigánykiubot A művészeti nevelést a népdalkórus, a citeraegyüttes, az irodalmi színpad és az intézményben folyó zeneoktatás szolgálja. Rendszeres műsorszolgálta­tást ad Poroszlón az Állami Déryné Színház, az Állami Bábszínház s a jövő év májusában ismét felújítják a tiszai napok hagyományé« rendezvénysorozatát Jövőre is működik a honismereti, a fotó- és a sportszakkör. A munkásművelődés segítése céljából megkezdte műkö­dését az intézményben a dolgozók iskolájának hete­dik és nyolcadik osztálya, 30 felnőtt hallgatóval. Rendkívül hasznos és tar­talmas a művelődési ház jövő évi ismeretterjesztő programja. Előadássorozat indul a szülők részére pe­dagógiai témákból. Az ifjú­sági klubban a szocialista életmód, az öregek napközi otthonában pedig az egész­séges életmód témaköreiből lesznek előadások. A cigány­klub tagsága részére a tár­sadalmi magatartás, a sza­bad idő kulturált eltöltésé­nek kérdéseiről esik több szó. A nők körében több egészségügyi témájú előadás tartását vállalták a község egészségügyi dolgozói. A termelőmunka segítésé­hez a termelőszövetkezet­ben és Üjlőrincfalván tar­tandó mezőgazdasági témá­jú előadások, műszaki kiál­lítások, szocialistabrigád-ta- lálkozók, agrártechnikai ve­télkedők szervezésével já­rulnak hozzá. A poroszlói művelődési ház tizenkét különböző he­lyi üzemmel, társadalmi szervvel, művelődésügyi in­tézménnyel kötött együtt­működési megállapodást a jövő évre. Terveik sikeres valóra váltását az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola hallga­tói is segítik kiállításokkal, műsorokkal, kihelyezett szol­gáltatásokkal. Az intézmény jelenlegi folyamatos jó mű­ködése kellő alapot, ad ar­ra, hogy jövő évi terveiket is sikeresen valóra válthas­sák. Császár István Egy nehéz nap éjszakáján Éjfél körül járhatott az idő, amikor B 606—004077 egy tömött pénztárca mélyén kikötött. — Na, itt talán megpihen­hetek — sóhajtotta félhango­san. — Hű, micsoda napom volt! Reggel még szép vol­tam, ropogós, frissen vasalt, most pedig kopott vagyok, rongyos, megviselt. Hogy en min mentem keresztül reggel óta! — Nehogy elmesélje már! — intette le a szomszédja, — Mi sem egy hűvös széfben ül­dögéltünk egész nap, hanem, dolgoztunk- Most aztán pihe­nésre vágyunk, csendet aka­runk . B 606—004077 epésen visz- sza akart vágni, de még ide­jében észrevette, hogy a szomszédja egy előkelő, ke­mény kiállású ötszázas. O pe­dig csupán egy lilásvörös százforintos. Jobbnak látta tehát, ha elhallgat. Ám egy zöldfülű tizes, aki ott lapult a közelében, odasúgta neki: — Csak mesélje, bátyám, engem nagyon érdekel. És B 606—004077 mesélni kezdett... ★ Reggel arra ébredtem, hogy egy férfikéz két ujja ki­emel társaim közül és bele­csúsztat egy orvosságszagú fehér köpeny zsebébe, e sza­vak kíséretében: — Köszönöm a tanácsait, doktor úr, remélem, hasz­nomra lesznek­A fehérköpenyes átsétált a fürdőszobájába, ahol két fér­fi matatott. . ____ — Ugye remélhetem, hogy estig meglesznek vele? Na, itt egy kis pénz italra, hogy sza­porábban haladjon a munka — mondta. s azzal az időseb­bik férfi markába csúsztatott. — Tíz perc múlva már a szemközti kisvendéglőben voltam. Amikor a szerelők fi­nom ingyen. Előlegnek itt ez a százas... A sofőr később felugrott a vállalati fuvarirányítóhoz: — Kedves kartársam, a jö­vő hétre írjon már ki nekem néhány vidéki utat, hadd nö­vekedjen a kilométer. — Majd meglátjuk, mit tű­zettek velem, a geblnes nem a kasszába tett, hanem ha­nyagul bedobott a saját zse­bébe. Aztán átsétált a szem­közti építőanyagtelepre és pusmogni kezdett az őrrel: — Kellene még egy kis ke­rítésdrót a telkemhez. Készít­sen ki egy köteggel, majd egy alkalmas pillanatban elvi­szem. Addig maga ezt a pi- roshasút tegye a szemére .. • A telepőr odament az egyik rakodó gépkocsi sofőrjéhez: — Vasárnapra kellene egy jcU fekete fuvar. Nem kive­hetünk — mondta a tisztvise­lő, s miután egyedül maradt a szobában, kihalászott en­gem a menetlevelek közül, ahova a sofőr becsempészett- Aztán átugrott a szomszédos szövetkezeti szabóságba, ru­hát próbálni. Mondanom sem kell. hogy a szabónál marad­tam. De nem sokáig, mert a szabó átvitt a közeli bútor­boltba. — Kékkárpitos Sylvia-gar- nitúránk most nincs, de amint érkezik belőle, rögtön félre teszem önnek — ígérte készségesen a bútorbolt veze­tője a szabónak. Eközben én, természetesen, újból gazdát cseréltem. A bútorbolt vezetője bevit­te kocsiját a szervizbe. Mi­után kifizette a számlát, már csak én maradtam a kezé­ben. — Szeretnék magának bor­ravalót adni, — mondta a szerelőnek, de csak egy szá­zasom van•.. — Nem tesz semmit, van aki még ennyit sem ad, — mondta a fiatal szerelő. ki­emelt a boltvezető kezéből és lezseren zsebre gyúrt. A szerelő és alkalmi nőis­merőse hamarosan egy szál­lodai recepcióban álldogált, szobát kért. — Sajnos, nem megy..', — közötte elutasítóan a por­tás, de amikor ujjai meg­érezték engem a nyilvántar­tókönyv alatt, megenyhült a szigora: — Talán mégis tu­dunk segíteni... Amikor idáig ért a törté­netben, B 606—004077 elhall­gatott- Észrevette, hogy már a kis zöldfülű tízest is el­nyomta az álom, úgy látszik, túl mindennapinak találta társa kalandjait. Pedig még nem is volt vége! B 606— 004077 kissé megbántottnak érezte magát, majd csende­sen duzzogva maga is elaludt. Reggel arra ébredt, hogy effV férfikéz két ujja kiemeli társai közül. s belecsúsztatja egy orvosságszagú fehér kö­peny zsebébe, e szavak kísé­retében: — Köszönöm a tanácsait, doktor úr, remélem, hasz­nomra lesznek... i ■éiüh,' .&*: • fiadványi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom