Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
A „kiszenvedett egyesület” r Akik valaha is törődtek Eger, vagy a megye irodalmi életével, bizonyára ' érdeklődéssel olvassák az első egri irodalmi társaság történetét. A múlt század végén, pontosan 1894 karácsonyán valaki azt gondolta, hogy egy társaságot kellene alapítani. Egy társaságot összegyűjteni és együtt tartani az ember és irodalom, az ember és művészet közti barátságban. íölkavarni a kisváros állóvizét, megszüntetni, vagy legalábbis ellensúlyozni a tintaioltoß íróasztalok, kártyaasztalok pincék vonzását, amelyek körül szinte mérgezetten keringett az értelmiség nagy része: ismeretekkel és vitákkal felfor- rósítani a levegőt, szikra pattan abból. Aki ezt gondolta, Zalár József volt, két esztendeje Heves megye alispánja. ö fogalmazta meg a toborzó felhívást: „Általános panasz hogy a rendkívüli szellemeket, kik nemzetünknek az irodalom terén nemcsak büszkeségei, de szellemi tőkénknek valódi letéteményesei — alig ismeri a közönség. S ez hová viszen. mindenki érzi és tudja. — Alig kell bizonyítgatnunk, hogy e sajhálatos jelenséggel szemben oly egyesületek alakítása melyek a könyv—irodalom jelességeinek pártolását tűzik ki komoly célul, a legkívánatosabb dolgok közé tartozik. Ne riasszon vissza bennünket, hogy más városokban ilyen természetű egyesületeket hiába keresünk; a nemzeti élet nagy ökonómiájában meg lehet, sőt meg is van minden helynek a maga specialitása. — Egerben tehát meg kell alakítanunk az Irodalom- és Művészbarátok Körét. — A Kör célja az irodalom, főleg a könyv-irodalom és a zene- szín- és képzőművészetek iránt való. mélyebb érdeklődés felkeltése, ébren tartása fokozása s e tekintetben városunk társadalmának oly színvonalra emelése, mely hazafiságának és műveltségének megfelel. — E célból az egyesület időnként gyűléseket tart, melyeken a könyv—irodalom időközben megjelent termékeit számba veszi, azokból a figyelemre méltóbbakat a tagok pártolásába ajánl, a legkitűnőbbeket e célra fordítható pénzerejéből megveszi, tagjai közt kisorsolja és nyilvános könyvtárt alapít. Felolvasó-, szavaló- ének- és zeneestélyeket rendez és az e célra, vagy ha nem is e célra, de az egyesület - részére tagjai által írt műveket évenként kiadja és tagjainak megküldi. Az Országos Képzőművészeti Társulatnak alapító tagja lesz, s rajta lesz, hogy itt kiállításokat rendezzen, műkedvelő előadásokat tart s az Egerben felállítandó állandó színház ügyét a siker útjára igyekszik terelni. Ilyen törekvésekkel indult meg az első irodalom- és művészetpártoló egyesülés, és Zalár az április 27-én tartott választmányi gyűlésen bejelentette hogy a belügyminiszter jóváhagyta az alapszabályokat. A megnyitó díszünnepséget 1895. május elsején tartották meg a vármegyeháza nagytermében. Itt Horváth Cyrill ciszterci gimnáziumi tanár, az egyesület titkára ismertette az egyesület programját, de irodalmi megnyilatkozás nem történt, hanem az Egri Dalkör, az Egri Kamarazene Társaság és a tanítónőképző intézet énekkara szerepelt Lányi Ernő vezényletével. Még ebben az évben elhatározták hogy helyiséget bérelnek a 'belvárosban. Ez meg is történt. Nem sikerült kideríteni, hol? De bizonyos, hogy nem sokan nyitották rá az ajtót az irodalmi körre, mert a következő évben felmondták a helyiség bérletét. 1896-ban még életjelt adott magáról az irodalom- és művészetpártoló ' társaság. Matinét rendezett, ahol Zalár és dr. Csillagh Mór verseket adott elő. Ttirk Frigves pedig felolvasást tartott „kicsiny, de igen válogatott” közönség előtt Ez a matiné a kölcsönös elkedvetlenedés jegyében zajlott le. Zalárék. úgy látszik, nem voltak gyakorlottak a rendezésben, a műsor hosszú volt és minden szépsége mellett is egyhangú, meg is kellett rövidíteni a kicsiny, de igen válogatott közönség létszáma pedig a Kör alapítóira mért végzetes csapást. Ebben az évben történt hogy az egyesület márványban örökítette meg létét. Elkészíttette Bajza József szülőházának emléktábláját Szűcsiben s az emlékjelet nagy ünnepélyességgel avatták fel a Tudományos Akadémia a Kisfaludy és Petőfi Társaságok küldötteinek jelenlétében. A következő evben, 1897- ben már nem történt semmi. Az alapító elnök, Zalár József ekkor töltötte be 72. életévét, s nyugalomba vonult. Volt ideje elmélkedni arról, hogy a kitűzött nagy célok közül semmit sem sikerült megvalósítania. A nyilvános könyvtár az állandó kőszínház építése, az irodalmi kiadványok ügye pusztába kiáltott szó maradt. Zalár pontos és törvény- tudó ember volt. 1898. július 11-re összehívta az utolsó közgyűlést amely hivatva volt kimondani az egyesület feloszlását. A gyűlésen oly kevesen jelentek meg, hogy nem volt határozat- képes. A tagok, akik oly lelkesedéssel fogadták az egyesület megalakításának gondolatát, nem kívántak egymás szemébe nézni. Most már a legutolsó közgyűlést kellett összehívni, amelynek határozatképessége független a megjelentek számától. Az Egri Híradó így ír: Ha már veszni hagyjuk a rövid, de szép múltú egyesületet legalább méltóképpen temessük el. Július 18-án kimondották az egyesület feloszlását. Az egri sajtó ilyen címmel közölte a hírt: Kiszenvedett egyesület. Dr. Kapor Elemér Mi legyen a házi patikában? Ismeretes, hogy január 1- től olcsóbban lehet hozzájutni mintegy 180 olyan gyógyszerhez, amelyet a korábbi előírások szerint is recept nélkül lehetett kapni a patikákban. Zömmel olyan orvosságokról van szó, amelyekből minden család kisebb-nagyobb mennyiséget tárolt otthon. A könnyebb, olcsóbb beszerzés lehetősége ismét nyomatékkai veti fel a kérdést: mi legyen a házi patikában? — Amennyire helytelen a különféle — betegség után megmaradt — gyógyszerekből kialakítani a házi patikát, és pusztán azért gyűjteni gyógyszereket, mert bonyodalmak nélkül és igen kedvezményes áron beszerezhetők — annyira elképzelhetetlen hogy a háztartásban ne legyen néhány alapvető szer. Fejfájás, fogfájás megszüntetésére, kisebb sérülések ellátására bármikor szükség lehet — mondták az Egészségügyi Minisztériumban az MTI munkatársának. — ' Fájdalomcsillapításra fejfájás, fogfájás esetén is jó szolgálatot tehet az Algo- pyrin, a Barbamid, az Anti- neuralgika és a Kalmopyrin, ezekből egyszerre egy, legfeljebb másfél tablettát szabad bevenni. Hashajtónak a Phenolphtaleint, a Videx tablettát ajánlatos használni. A hasmenés házi orvossága ,a széntabletta, amelyből egyszerre 3—4 szemet lehet bevenni naponta többször is. — A Hyperol és a Neo- magnol tabletta, a fertőtlenítés e két nagy hatású eszköze is nyugodtan tartható a házi patikában, annál is inkább, mert lejárati idejük három év. A használati utasítás egyébként a csomagoláson szerepel. A köhögés csillapítására a régóta ismeretes hársfatea mellett nyugodtan lehet használni a Radipon tablettát, amelyből naponta 4x1—2 szemet lehet bevenni. Sokan küszködnek hányingerrel autóbuszon, illetve repülőút alatt. Panaszaik legjobb orvossága a Daedalon tabletta, amelyet az erre hajlamosaknak már az utazás megkezdése előtt egy órával kell bevenni. Sokaknak van szükségük nyugtatóra. Naponta 3—4 alkalommal egykét szem Hovaletten vagy Sevenaletta tabletta, illetve kockacukorra cseppentett, Valeriana (20—40 csepp) naponta többször is alkalmazható. Különösen gyerrríekes családoknál fordulnak elő kisebb sérülések, amelyeknek ellátására színjén tanácsos felkészülni. A Reseptyl Urea sebhintőpor, a bórvazelin, a kamillatea, vagy a Burofix tabletta mind-mind olyan szer, ami szükséges a kisebb sérülések gyógyításához. Hasznos tudnivaló az is, hogy a steril vatta a csomagoláson feltüntetett dátumtól számítva három évig tekinthető sterilnek, de ha már egyszer kibontották, nem steril. Jó, ha van a háznál egy csomag steril pólya, illetve ragtapasz. Ahol szükséges, a gyógyszertárak az egyes készítményekre vonatkozó lejárati időt feltüntetik, ám az imént felsorolt gyógyszerek többségén a lejárati idő nem szerepel. Ezeket egységesen öt évnél tovább nem szabad tárolni. A gyártástól a beszerzésig eltelt raktározási időt figyelembe véve általában 4, négy és fél évig lehet használni kockázat nélkül ezeket a készítményeket. A gyártás ideje egyébként minden egyes csomagoláson fel van tüntetve: az úgynevezett gyártási szám utolsó négy számjegyéből erre könnyen visszakövetkeztethetünk, mert a legutolsó két számjegy az évet, az azt megelőző két számjegy pedig a gyártás hónapját jelöli. Az általános szabály alól a felsoroltak közül egyedül a széntabletta kivétel, mert az tíz évig használható. Vaddisznó a földeken Korunk nem kedvez a vadon élő emlősöknek, számuk mindenütt fogyatkozik. Ez alól mintha kivételt képezne a vaddisznó, egész Közép-Európában, így hazánkban is, ahol számuk sokszor több mint amennyi kívánatos lenne. Az emberen kívül azonban ezen a tájon nincs más ellensége. Rendkívül igénytelen és meglehetősen szapora állat. Csupán azt igényli, hogy megtalálja a táplálékát és legyen hol elrejtőznie. Különösen kedveli a pocsolyás területeket, ahol kedvére turkálhat és hempereghet a • sárban. Helyenként tetemes kárt okoz a mezőgazdaságban. Nemcsak a szántóföldeket túrja fel, hanem széttapossa a zabtáblákat, kapásnövényeket, a lóherét, lucernát, hüvelyeseket is, kitördeli és felfalja a kukoricát, de még a legelőket is feltúrja keresgélve a talajban élő vakondokat, földigilisztákat és rovarlárvákat. Az erdőkben azonban kifejezetten hasznos a vaddisznó. Ezrével pusztítja a talajban élő kártékony rovarokat és eltakarítja az elhullott állatok tetemeit. Ha hozzájut, tölgy- és bükkmakkot és gombát eszik. Ha nagy tömegben szaporodnak el a mezei pockok, az egyébként káros vaddisznó hasznot hajt. mert tömegesen pusztítja a : fészekben levő fiatal pockokat. A megsebesített vagy fel- dühített vaddisznó kimondottan félelmetes, különösen a vadkan. Ha azonban fiatalon fogják meg a vad. disznót, eléggé megszelídül, hozzászokik az emberhez, mint a képen látható malac is, amelyet Csehszlovákiában találtak, és hamarosan a falu kedvencévé vált. A vaddisznó egyébként 4—12 malacot hoz a világra Az újszülötteken 2—3 világos csík húzódik végig, amelyek a növekedés során elhalványodnak. Ha a túl korai szaporulat elpusztul, az anya még egyszer ellik, ez az oka hogy néha az év második felében is láthatunk vadmalacokat. 9—18 hónapos korukra érik el ivarérettségüket, ezzel is magyarázható szaporaságuk. Röhögnek körülöttem... Sötét nézőtér. A vásznon drámai jelenet pereg: a hős. nő szerelmi bánatában nagy adag altatót vesz be, jön az orvos, gyomormosás, majd erőnek erejével sétáltatni kezdik a szobában, nehogy elaludjon, mert az végzetes lehet... Es körülöttem röhögnek. Szívből, igazán. Harsányan, jóízűen. Csak én ülök der- medten, aggódó képpel. Nem értem. Mi van velem? Megnézem a pulzusomat, elég normálisan ver. Közérzetem jó, az üléstől ugyan zsibbadt egy kicsit a lábam de attól még nevethetnék. Valami bajom van, de mi? A hőst elüti az autó, elterül az aszfalton — nagy derültség. Hm. Min nevethetnek? Biztosan mindenkinek megmondták a pénztárnál, mikor kell röhögni, csak nekem nem szóltak. Érzem, hogy elönt a kisebbrendűségi érzés. Még meglátják, hogy itt szomor- kodom egyedül, és kivezetnek a moziból. ne rontsam a hangulatot... igaz is, minek jön ide egy ilyen savanyú pofa... Valamit tenni kell, míg nem késő. Szúrós szemmel figyelem a vásznat. A főhős valami viccet mesél, na végre, most majd én is nevethetek. Elsüti a poént, én meg felröhögök, mit, felnyerítek■. hadd lássák, hogy mulat egy filmszakértő. A mo. zi falai visszhangozzák kacajomat, a koloratúrból a basszusba csapó üvöltést. Mi ez? Egymagámban röhögök? Körülnézek — mellettem, mögöttem zokognak ni magam. Es milyen remek pofa ez a Rómeó. Hogy itt mi lesz még? Nézzük csak, jön Páris gróf, baj rí vás, a gróf halott. Hát ez óriási hajrá, Rómeó! Es megissza a mérget —, hogy ez miket csinál, meg kell szakadni. Most meg... nézez emberek, szemükből patakzik a könny, vállukat rázza a zokogás, többen megvetően elfordulnak tőlem. Nagyon ideges vagyok. Még szúrósabb szemmel figyelem a vásznat. Most éppen Júliát temetik. Ott van egész Verona. Na, mondom, most mi lesz? Ez elég szomorú jelenet. biztosan nevetni kell. Megvárom az első nevetéshullámot, és szorgalmasan bekapcsolódok. Kezdem érteni a dolgot. Menet megáll, koporsó döc- cen — nevetés. En is nevetek. Elmennek, besötétedik. Jön Rómeó. Észreveszi Júliát, odarohan — nagy nevetés, Kezdem jobban érez* zék esők... feléled Júlia... nem igaz, nem bírom tovább, nem bírom, már az oldalamba nyilallik... Bru- hahaha! Szerencsére hamar véget ér a film, máskülönben hívhatnák a mentőket. Gurulunk a nevetéstől, van. aki a szemét törölgeti. Nem volt kár a pénzért, ilyen jól még nem szórakoztam. Megjött az önbizalmam is. Felemelt fejjel nézhetek a többiek szemébe. Haverok vagyunk. Néhány pasas leverten, szomorúan ballag kifelé. Ezekbe mi ütött? Olyan furcsán néznek rám. Nem tetszett nekik a. film? Hülye sznobok! . Harthy Barna KOSSUTH 8.27 9.00 9.30 10.05 10.35 11.34 12.20 12.35 14.20 14.52 15.10 15.39 16.00 17.07 17.30 18.00 18.30 19.30 20.10 20.23 21.05 22.20 22.30 23.00 Schumann: Kreisleriana Utazás az agy körül Auber és Adam operáiból Iskolarádió Zenekari muzsika A Pickwick Klub Szegedi zenei hét Melódiakoktél Ezeregy délután. • • Éneklő Ifjúság Néni zene Magyarán szólva.., Szegfedi zenei hét Áremelés előtt az OPEC Verdi-tenoráriák A Szabó család Esti magazin Néozenei magazin Költőavató Liszt-művek Kilátó Janán a koromsöprés havában Maya (Operettrészlet) Dohnányi kamarazenéjéből PETŐFI 8.20 8.33 /8.43 8*53 9.33 10.00 12.00 12.33 12.80 13.25 13.33 1A.00 18'. 00 18133 18.52 19.15 19.30 20.33 21.05 22.02 22.33 22.43 23.30 17.00 17.05 17.25 17.30 17.40 18.00 18.15 18.28 Japán a koromsöprés havában A? é*ő népdal Másod vetés •To!antha Derűre is derű... \ zene hullámhosszán Fúvószene Egy üKvvédjelölt naplójából Szimfonikus táncok Barkácsolók ötperce Beszélni nehéz Kettőtől hatig. . . Harminc perc rock Honvéd kantáta Néni zene Egy kutató sikerei Csak fiataloknak! irodalmi kirándulások örökzöld dallamok Ravel: Tükröződések Meditáció Néndalcsokor Stark Tibor szerzeményeiből SZOLNOKI RÁDIÓ Műsorismertetés — Hírek A debreceni Panta Rhie együttes játszik Ápolónők — Dévai Na^v Kamila népdalfelvételeiből Szemle üzemi lapokból Üttörőhíradó Zenekari muzsika Alföldi krónika Billy Preston és a Suprimes együttes énekel Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes s.on 9.05 14 05 16.45 18.10 19.20 19.30 20.00 21.20 v 21.55 22.45 MAGYAR Tévétorna (Ism.) Iskolatévé Iskoláiévá (Ism.) Bo. Spartacus— MTK-VM Mindenki iskolája Tévétorna Tv-híradó Kisfilmek a nagyvilágból Bóra termett. .. Családi kör Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Hat húron nendülünk 20.15 Don Quijote (NSZK tévéfilm) 21.45 Tv-híradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 A »sandenai bűntény (NDK-film) 21.15 Dalok 21.50 Híradó 22.00 Mustra viva — Zenés \ magazin' 22.45 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakoi A rendőrnő Színes olasz film vígjáték EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du fél 4. fél 6 és fél í órakor Rendet csinálok Amerikában és visszatérek Színes, szinkronizált olas2 film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor Robinson és a kannibálok Este háromnegyed 6 órakor volt egyszer egy vadnyugat I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Pénzt, vagy életet HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A három testőr I. HATVANI KOSSUTH: A járvány FÜZESABONY: Szigorú kamaszkor /
