Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
Az Apci Qaalitá’ból jelentjük: Költözködés, sok milliós haszonnal Lassan negyedszázada, hogy az egykori Fémtermia „jogutódjaként” megkezdte a termelést Apcon a Qualitál Könnyűfém Öntöde. Munkája több irányú. Külföldön is alapanyagként eladható alumínium tömböket önt, ezenkívül kokilla és nyomásos alumínium öntvényeket gyárt, a hazai jármű- és elektromos ipar, valamint a gépipar részére. Az Apci Qualitál a Csepel Vas- és Fémművek 14 önálló termelő vállalatának egyike, s mindmáig gyáregysége működött Kőbányán, bizonyos tekintetben nehezítve az irányítás, az összpontosított gyártmánykészítés kibontakozását. Ahogyan Veres István igazgató mondotta: ez a felismerés késztette arra a Gazdasági Bizottságot, hogy felszámoltassa a kőbányai ' egységet, illetve annak tevékenységét, gépi berendezéssel együtt Apcra telepítve. A nagy költözködés utolsó szakaszába érkeztünk, december 31-ig folyamatosan befejeződik az apci törzsüzem teljes fölfejlesztése — mondotta az igazgató. —; A kőbányai gyáregység kitelepítésének alapfeltétele volt egy új tömbösítő üzem megépítése technikai felszerelése, ami 86 millió forintot emésztett föl. A dolgok nehezén azonban már túl vagyunk, az óriási csarnokban folyik a kemencék meleg próbaüzemeltetése. S ha semmi sem jön közbe a jövő esztendőben, Apcon 12 ezer tonna öntészeti tömböt tudunk előállítani. . KiPSZER r Kőbányán volt a Qualitál Vállalatnak még egy négyszáz tonna kapacitású ho- piokforma öntödéje is; amelynek termelése utóbb csökkent, mivel a kitelepítés tudatában a munkások zöme elvándorolt onnan. Ezt az öntödét — mint apci látogatásunk során tájékoztattak róla — nem költöztetik a községbe. Speciális öntvényeinek gyártását jelentős részben a Gamma Művek vette át. Hogy miért maradt ki a vállalat termékszerkezetéből a homok- forma öntés? Főleg gazdasági okai vannak. Egy hasonló teljesítményű üzem létesítése további 80 millió forintba kerülne. S ugyanakkor nem biztosított a megfelelő felkészültségű szakmunkásgárda, mivel a gyakorlott pestiek viszolyognak a vidékre költözéstől. A fővárosi gyáregység épületeinek sorsáról azonban körültekintően gondoskodtak. Jórészt a KIPSZER — Könnyűipari Szerelő Vállalat — veszi át hogy fejlesztési feladatát megvalósíthassa. A technikai felszerelés javarésze viszont már Apcon van, vagy éppen most utazik. A rostán áthullott berendezést pedig üzleti úton értékesíti a Qualitál Vállalat igazgatósága. A hűség jutalma Jártunk az új tömbösítő üzem csarnokában, szociális építményeiben. Egészséges környezetben, veszélymentesen dolgozhatnak az ide kerülő munkások, akiknek létszáma — a korábbi töm- bösítővel együtt — eléri a 170-et. Ha teljes erővel folyik majd a munka, további 25—30 szakemberre lesz szüksége a vállalatnak. Sez fogas kérdés, éppen a Pesten maradt munkások miatt. Az üzem szakmai irányítói belső átcsoportosítással kívánják megoldani a gondot, mégpedig folyamatosan, ahogyan januárban egyik kemence a másik után belép a termelésbe. f- A fővárosi gyáregység kitelepítése egyéb gondokat is felvetett az utóbbi időben. Gondoskodni kellett mindazokról, akik nem vállalhatták az Apcra települést. A gyár politikai, gazdasági, társadalmi vezetői messzemenő megértést tanúsítottak irányukban. Minden .munkásnak, aki a költözködésig kitartott és kitart az üzem mellett, bérben azonos elhelyezkedést biztosítottak Az aknás kemence csapolónyflását ellenőrzi Kulics Pál és Szabó Ferenc olvasztár Kiss Pál Imre a forgó dobkemence tűzálló falazását végzi (Vásárhelyi János felv.) kőbányai gyárakban, fenntartották részükre a törzs- gárdatagság folyamatosságát, továbbá hűségük méltánylásaként kifizetik a felmondási idejükre eső jövedelemrészt, ami összesen másfél millió forintra rúg. Változatlan eredménnyel A kőbányai gyáregység leépítése, valamint az apci nagyberuházás gondjai közepette sem szenvedett kárt a Qualitál Vállalat termelőmunkája, amire joggal büszkék a gyáriak. Változatlan ütemben, változatlan eredményességgel folyt hónapról hónapra a különböző gyártmányok készítése, kiszállítása' ami annyit jelent, hogy esztendő végére 670 millió forint körül lesz a vállalat összes termelési értéke. Ebből 80 millió forintot exportcikkel! hoznak a konyhára, segítve egyben azt is, hogy 15 millió forint értékkel túlszárnyalják feladattelj esi tményüket, s a vállalat nyeresége megközelítse a négymillió forintot. Hogy ez így sikerülhetett, elsősorban az öntészeti tömbkészítés kiemelkedő eredményének köszönhető. S hasznát látja a gyár 1300 főnyi munkáskollektívája, alkalmazotti gárdája, hiszen alaposan megnőtt a tervezett év végi nyereségrészesedés lehetősége. Mint az igazgató mondotta: hat helyett nyolc- napi munkabért tudnak majd fizetni a dolgozóknak. Az új esztendőről . Végül ne feledkezzünk meg arról a tervező, szervező munkáról sem, amit az új feltételek közepette induló 1977-es esztendő sikere érdekében kifejtett a vállalat „agytrösztje”. A vezérigazgatóság már október 27-én jóváhagyta a munkával. fejlesztéssel, szociális intézkedésekkel kapcsolatban készített dokumentumaikat, amelyek termelési volumenben és értékben egyaránt további előrelépést ígérnek. Lesz pénz Apcon például újabb présöniögépek beszerzésére, hat százalékkal növelhetik a bérszínvonalat, tíznapi munkadíjnak megfelelő részesedést irányoztak elő 1977 végére, s javítják a dolgozók kulturális ellátását. A vállalat vezetősége különösen fontosnak tartja, hogy segíthet a munkások lakásgondjainak megoldásában. A hatvani tanáccsal kötött szerződés alapján 1980- ig ötven lakást kapnak a qualitálosok, gyermekeik ellátása érdekében pedig egymillió forinttal támogatják az építendő óvodák, napközik ügyét Ezt a segítséget egyébként a környező községek is megkapják, hiszen az öntijgie nem csupán Apcé. Munkásai az egész selypi medencéből regrutálódtak. t Moldvay Győző i Vizel kap a homokhát Az öntözésfejlesztés távlatai Heves megyében •' A víz szerepéről, az öntözés fontosságáról könyvtárakat megtöltő irodalom jelent már meg. Mégis visszatérő probléma ez napjainkban, különösen olyan időszakban, mint az idei nyár volt. Heteken át nem esett az eső, kiszáradt a föld, megsínylették a növények, állatok is. Intő példa volt tehát az idei esztendő arra, hogy nem feledkezhetünk el az öntözésről. Heves megye mezőgazda- sági üzemei ez évben is jóval az országos átlag fölött használták ki öntözési lehetőségeiket. Ám vannak megyénknek olyan tájegységei — főleg a déli alföldi részen —, ahol nincs öntözési lehetőség. HUSZONHÁROM taroló — HÉTSZAZTlZ HEKTÁRON Heves megye öntözésfejlesztését — a kiskörei vízlépcső által uralt terület kivételével — már több minit egy évtizede a rendelkezésre álló vízkészletek határozzák meg. Napjainkban a síkvidéki részeken a fejlesztést sok esetben csak a felszín alatti vizek felhasználásával, a dombvidéken pedig tárolók építésével lehet biztosítani. Évek óta a felszín alatti vizekből látják el a Zagy- ' va-völgyében; Hatvan és Boldog, illetve a Tama mentén: Tamabod—Baconod— Erk—Heves körzetében * nagy hagyományokkal rendelkező zöldségtermelő területet A felszín alatti vizeket ma már nem tudják jobban hasznosítani öntözésre, mivel azokra ivóvízként van szükség. A kiskörei vízlépcső építését követően a térségben újabb vízhasznosítási lehetőségek nyíltak. A fejlesztések eredményeként 23 tároló épült 710 hektáron, melyekben húszmillió 140 ezer köbméter viz van. A tárolókat zömmel üzemi beruházásként létesítették. Legjelentősebb ezek között as idén üzembe helyezett gyöngyös—nagyrédei tároló, melyben egymillió 550 ezer köbméter víz van és 770 hektá- rat öntöznek belőle. A fejlesztésre további nagy Szükség van. Ehhez járult hozzá az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, ahol a közelmúltban tanulmánytervet készítettek, mely az öntözésfejlesztés távlatait foglalja össze Heves megyében. A fejlesztéshez szükséges vízmennyiséget a megye uéli részén, a kiskörei vízlépcső és tároló megépítése biztosítja. A megye északi részén pedig a víztárolók fokozatos kihasználása kínál új lehetőségeket i ÉPÜL A TISZÁN AN AJ S FÜRT Az ötödik ötéves tervben tízmillió ötszázezer forint költséggel folytatják a jászsági öntözőrendszer fejlesztését Ennék legjelentősebb része a tiszanánad fürt megépítése lesz, mellyel Sarud, Kömlő, Tiszanána, Hevesve- zekény, Pély és Kisköre földjein nyílik majd lehetőség öntözésre. A rendszer kiépítése a VI. ötéves tervben fejeződik be. Nagy jelentőségű lesz 8 hevesi öntözőrendszer építése is. A fejlesztés a füzesabonyi es a hevesi járás gazdaságaiban 18 ezer hektár öntözését segíti majd elő. Fontos ez, hiszen azon a vidéken a nyári csapadék 150 —175 milliméter, a növények viszont 550—600 milliméter vizet párologtatnak. Emiatt katasztrofális vízhiány alakulhat ki. Az öntözés szerepe tehát nő mind a termés biztosításában, mind az átlagok növelésében. A zöldség es a takarmánynövények fokozására a vízügyi igazgatóság javasolja a Laskó-patakból kiinduló főcsatorna építését, amely két ütemben valósul meg. 1975—1985 között létrehozzák a főműveket 1985— 1995 között pedig kiépítik az öntözőfürtöket és a telepeket. Ezzel a hefvesi homokháton is biztosítják a zöldségtermeléshez szükséges viA heves! ÖnfözóreKŐases'hez kapcsolódik majd a Las- kó és a Tisza által határolt rész is, Egerfarmos—Eger lövő—Szentistvin irányában. Ennek a területnek a vízellátását az öntözőrendszer úgynevezett fővízki vételi szivattyútelepe biztosítja csaknem hétezer hektáron. A terület öntözésfejlesztése elsődlegesen a poroszlói tiszai ártér döntése miatt a takarmánynövények pótlására irányuk MEGVÁLTOZIK a tárná Es A LASKÓ VÖLGYE A tanulmányterv as egnk legjelentősebb fejlesztésnek, a felső Tama-völgyi víztároló építését jelöli meg. Várhatóan a Tárná recski szakaszán torkolati elzárással, illetve a folyó pétervásári szakaszán ugyancsak vízelzárással két tárolót hoznak létre. Ezzel II500 hektáron biztosítanák az öntözést, főleg a zöldség, szőlő, gyümölcs és takarmánynövények termeléséhez. Egerszalók—Bernjén—Füzesabony térségében kétezer hektár öntözését látja majd el az Egerszalóktól északra épülő Laskó-völgyi víztároló, melyet 1980-ig elkészítenek. A tároló 4300 ezer köbméter vizet fogad be, mely- lyel felduzzasztják a Laskó. patakot; így a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Is lehetőség nyűik az öntözésre. VÍZ, HATVANEZER HEKTÁRRÁ ir A zöldségtermelés gyorsütemű fejlesztése a hevesi öntözőrendszer építésével időben összeegyeztethetetlen, mivel az vizet leghamarabb csak 1983—1985 között szolT Igáltak A zöldségtermelés ötödik ötéves tervi programjának megvalósítására viszont a hevesi homokháton gyors megoldást kell keresni az öntözésre. Ehhez kínál lehetőséget Tamabod határában a körtöltéses tároló építése. Ebből a tamamérai Egyesült Tamamenti, a káli Károlyi Mihály, az erdőtelki —tenki Szabadság és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet jut öntözővízhez. A tervtanulmány azertrrt a fejlesztés megvalósításával távlatokban csaknem 60 ezer hektár öntözése válik lehetővé Heves megyében. Ezt a meglevő öntözőművek korszerűsítésével, tervszerű és következetes munkával valósíthatják meg üzemeink. A tanulmány segítséget nyújt a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerhez kapcsolódó ti- szanánai fürt, valamint a hevesi öntözőrendszer építésének előkészítéséhez. A jobb vízellátáshoz nélkülözhetetlenek az újabb tárolók is, melyek közül elsőnek az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával 1978- ban megkezdik a Laskó- völgyi építését A fejlesztésekkel egyidőben gondoskodnak arról, hogy a nagyüzemek felkészüljenek a víz fogadására, és a későbbi öntözésre is, lJentnsz .Károly IIA KRÓNIKÁRÓL lenne szó ebben ai rovatban, nehéz helyzetbe kerülne a sorok írója, különösen akkor, ha rangsorolni kellene az eseményeket. Maradjunk a jól bevált elméletnél, amely szocialista cpítőmunkánk gyakorlatában mindent a fontos jelzővel lát el. Bármit teszünk, ha jól tesszük: az a társadalom számára mindenképpen előnyös. így nincsenek szürke hétköznapok sem, hanem a dolgos hétköznapokat emlegetjük. Az ifjúsági parlamentek sorozatában már a megyei szintű események zajlanak. Korai lenne összefoglalót írni, egy fontos és jó tapasztalatot azonban okvetlenül meg kell említenünk. Az ifjúsági törvény — mint minden törvény —• annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Űttörömunka, amelyet minden hagyomány nélkül kezdtünk cl annak idején. Voltak félreértések — még akkor is, ha a jó szándék nem hiányzott —, akadtak túlzások is, egyoldalú vélekedések. Az első parlamenteknél annak idején hangsúlyozták több helyütt is — és joggal —hogy az ifjúság érdekében nemcsak, vagy nem elsősorban a pénztárcák szélesebbre nyitásával tehetünk sokat. A nevelőmunka a legfontosabb, s ez mindenképpen társadalmi ügy. A munkahely jelentősége ebből a szempontból nem lehet kevesebb a tanintézetekének A legújabb tapasztalatok már sokkal biztatóbbak, mint a héten lezajlott két megyei szintű parlamentben is észrevehettük: az ifjú pedagógusok és népművelők, illetve a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok parlamentjén. A segítség- adás egyre differenciáltabb, a jószándék egyre nyilvánvalóbb. S az sem közömbös, hogy a fiatalok mit tesznek mindezért az asztalra, tehát nem közömbös a jogok és a kötelességek józan felismerése, mérlegelése. A pályaválasztási hetek programja ugyancsak figyelemre méltó. Ez is egyfajta, s igen fontos segítségadást jelent, eligazodni a hivatás és a lehetőség, az érdeklődés és a meglevő eszközök labirintusában. Kulturális életünkben a* elmúlt héten a hatvanjuk szerepeltek szépen. Figyelemre méltó ugyanis, hogy ez a fejlődőképes város mi mindent tett az elmúlt években a megy® képzőművészeti kultúrájának érdekében. Nem véletlen például a második országos tájképfestészeti biennálé elmúlt heti nagy sikere, amelyen rangos művészek, élvonalbeli festők matatták be legszebb alkotásaikat, BEFEJEZÉSÜL okvetlen meg kell említenünk két kimagasló megyei rendezvényt. Az élelmiszer- és fagazdaság helyzetével, jövőjével miniszteri szintű értekezlet zajlott Egerben, Bélapátfalván pedig a megyei építkezésekről mis niszterhelyetíesi . szemle során cserélték ki véleményüket elképzeléseiket a résztvevők. Reméljük, hogy mindkét tancáskozás olyan eredményeket boa, amelyek segítenek szőkébb hazánk terveinek megvalósításában, szinkronban az országos célkitűzésekkel. (kátai) 1976, december 5., vasárnap •>
