Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

Kölcsönalap a tanácsoknak Ki kaphat a pénzügyi nagykalapból7 Új metrópremier december 31-én Szolgál a XXI. század emberének is Nem fantasztikus-tudományos regény-illusztráció: a Deák téri csomópont rajza teljes kiépülése után. (MTI fotó — KS) A tanácsi pénzügyi gaz­dálkodás eszköztára egy új formával gazdagodott eb­ben az esztendőben: több megyében — így Hevesben is — létrehozták a taná­csok kölcsönalapját. Ez az új gazdálkodási forma lehetővé teszi a megyén belüli szét­aprózott fejlesztési források összpontosítását. Erről a le­hetőségről, a kölcsönalap lényegéről kérdeztük Kántor Imrét, a megyei tanács pénzügyi osztályának veze­tőjét. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsok­nál évről évre jelentős ősz- szegek halmozódnak fel, s „hevernek” felhasználatla­nul, mivel a települések ve­zetői egy-egy későbbi beru­házásra tartalékolnak. Volt olyan esztendő, amikor me­gyénkben ez az összeg el­érte a 30 millió forintot, az idén is 10—15 millióra rúg. Ennek a pénznek a jelen­tős részével pedig okosan gazdálkodhatnánk, ha egy olyan ..kalapba” gyűjtenénk össze, amelyből az igények szerint bármelyik tanács kölcsön kérhetne. Félreértés ne essék, nem a tartalékolt pénz elvételére gondolunk akkor, amikor szervezni kezdtük a tanácsi kölcsön- alapot, hanem arra, hogy milyen óriási segítséget tud­nának nyújtani egymásnak a megye tanácsai. — Milyen konkrét példá­val lehetne érzékeltetni ezt a segítségnyújtást? — Nálunk eddig csak há­rom község helyezte el a tartalékolt pénzét az OTP­(Folytatás az 1. oldalról) dezések, gépek beszerzésé­re a kőolajtermékek és a gáz szolgáltatásához szük­séges létesítményekre. Töb­bek között befejeződött a Dunai . Kőolajipari Vállalat második beruházási szaka­sza, amelyben csaknem 40 létesítmény épült fel, köz­tük az évi másfél millió tonna kapacitású atmoszfé rikus kőolaj-desztillációs üzem. 1977-ben is több mint 3 milliárd forintot fordíthat a tröszt a kőolaj- és föld­gázkutatás, a feldolgozás, a termelés, a szállítás és a szolgáltatás új beruházásai­ra. — Az 1977. évi tenniva­lók közül elsősorban fon­tos, hogy a kőolaj- és föld­gáztermelés rugalmasan al­kalmazkodjon az igények­hez. Növelni kell a szeizmi­kus kutatásokat és legalább 2800—2900 kilométer hosz- szú szakaszon kell elvégezni a szükséges méréseket. To­vábbá összesen 200 kilomé­ter hosszúságú kutatófúrást kell mélvíteni a szénhidn- gé'J'észletek feltárása ér­dekében. — A földgáz termelését az ötödik ötéves tervben az 1977-re előírt szintnél ma­gasabbra kell növelni hogy az orenburgi szovjet földgáz 1979. évi nagyobb mennyi­ségű megérkezéséig is a kő­olaj egy része helyett föld­gázt használhassunk. Ezért jövőre a földgáztérmelés az ideit 250 millióval, az ötö­dik ötéves terv második évé­re számítottat pedig 300 mil­lió köbméterrel fogja meg­haladni és kereken 6 milli­árd köbméter lesz. A ter­vek szerint 10—11 települé­sen — többek között Pá­pái. Sümegen, Gödöllőn. Bé- ké'°n Érden. Budakeszin — ke1' megkezdeni a földgáz- szi’eáltatást. Űiabb 21 00° háztartást, kapcsolunk be a vezetékes gázszolgáltatásba és úiabb 91 000 háztartást látunk el palackos pb-gáz- zal. Az igényekhez alkal­mazkodva növeljük a szén­dioxid-termelést, s főként & sziforirpatron gyártását. nél vezetett kölcsönalap-- számlán. Egerfarmos Bükk­szék és Szarvaskő csaknem másfél millió forintja a kezdet, s még legalább 40— 50 település gyarapíthatja a számlán levő összeget. Szá- mításáink szerint a megyé­ben hozzávetőlegesen 10 millió forintos alappal le­het majd tervezni egy-kél év múlva. Ezt a pénzt olyan községek, és városok helye­zik el eáen a külön kezelt számlán, amelyekben a ké­sőbbi évek során kezdenek hozzá a tervezett beruhá­zások megvalósításához, te­hát pillanatnyilag nincs szükségük az összegre. Szük­sége lehet azonban pénzre egy másik településnek, amelynek a tanácsa mind a tervezést, mind pedig a ka­pacitáslekötést illetően jól előkészítette a beruházást. Hozzá is kezdhetne a kivi­telezéshez de nincs együtt a pénze, csak mondjuk 2—3 év múlva áll a rendelke­zésére a megfelelő összeg. Ilyenkor fordulhat ez a ta­nács hitelért a kölcsönalap- hoz. Amennyiben az előze­tes vizsgálatok bizonyítják, hogy valóban szükséges a beruházás korábbi megkez­dése, s az előkészítés is. alapos volt, úgy nincs aka­dálya a kért összeg meg­adásának. — Ahhoz, hogy a lakos­ság igényeit kielégíthessék a tanácsok, egy sor feladatot kell megoldaniuk. Ehhez vi­szont rengeteg pénzre van szükségük. Jut-e hát min­denhova az alapból? — A kőolajtermelés mér­sékelt emelkedéssel 1977- ben eléri a 2,15 millió ton­nát. Az importtal, elsősor­ban szovjet szállításokkal együtt a finomítók 10 mil­lió tonna kőolajat dolgoz­nak. fel, valamivel keveseb­bet a korábban tervezett­nél, ugyanis a takarékos gazdálkodás eredményeként Mindhármukkal a gépmű­helyben találkoztunk. Délután volt már és kicsit fáradtak voltak az egész napos haj­tás után. Sok a munkájuk most, hogy befejeződött az őszi betakarítás, az" esőtől, a sártól megcsigázott traktoro­kat és munkagépeket jávít- ják. Ügy teszik el őket téli­re várva a jövő esztendő újabb nagy munkáit. Mindhárman szerelők és egy brigádban, a Barátság­ban dolgoznak. Alapító tag­jai ennek a közösségnek. 1968-ban mind a hárman szót emeltek a brisádmozga­— A pénz felhasználását rendelet szabályozza. Első­sorban a helyi tanácsok tervében szereplő kommuná­lis, egészségügyi és kulturá­lis feladatok megvalósítását támogatjuk az összeggel. Másrészt: csak addig gaz­dálkodhatunk a kölcsön- alapból is, ameddig a taka­rónk ér. A hitelt minden esetben vissza kell téríteni akkorra, amikorra a tarta­lékolt pénzre a betevő köz­ségnek szüksége van. Ép­pen ezért alapos és körül- tekintő_ vizsgálat előzi meg a hitelnyújtást. — Mint minden új intéz­kedésnek, bizonyára ennek is vannak még olyan olda­lai, amelyek finomításra szorulnak. — Természetesen még sok munkánk lesz addig amíg az egész megyét átfogja majd ez a kölcsönalap-há- lózat. A másik teendő, hogy megvizsgáljuk, mennyi idő­re adhatunk a későbbiekben hitelt a községeknek. A gond ugyanis az, hogy az összeget most' még csak vi­szonylag rövid időre lehet kölcsön adni. Emiatt elő­fordulhat, hogy néhány köz­ség nem. tudja majd igény­be venni a támogatást. Ér­demes lenne elgondolkodni azon, hogy miként lehetne módosítani a mostani sza- bályokat_ rugalmasabbá ten­ni az alap felhasználását. Ez ugyanis még vonzóbbá tenné a tanácsok kölcsönalapja ál­tal nyújtható támogatást. ez a mennyiség is elegenr dő. Sok felhasználó olajter­mék helyett földgázt is használhat, ugyanakkor a kőolajtermékek importjának növelésével is segítjük a kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást — fejezte be nyi­latkozatát Zsengellér Ist­ván. (MTI) lom megteremtése mellett a tarnaörsi szövetkezetben, — Gépszerelők, lakatosok és esztergályosok összefog­tunk — mondja Szabó Jó­zsef az esztergályosból lett karbantartóúzem-vezető. — ' 1969 elején egy reggel jött a párttitkár és szóltunk, hogy brigádot szeretnénk alakíta­ni. örült neki. és nyomban megígérte, hogy minden tá­mogatást megadnak hozzá Mi meg nem sokat késleked­tünk, hanem cselekedtünk, és létrehoztuk a brigádot. A célunk az volt, hogy ezzel még közelebb kerüljünk egy­Üjabb félmillió ember örö­me? — Tény, hogy a budapesti metró észak—déli vonalának teljes kiépítésé után a Halár út és az újpest) végállomás között várhatóan egy irány­ban naponta 550 000 ember utazhat gyorsan és kényel­mesen — jelzi a jövőt Ho­moki József, a Közlekedési és Metróépítő Vállalat ve­zérigazgatója. A Határ úti állomásé 1979, az újpesti István téri végál­lomás 1985-ben nyit. A messzenéző XX. száza­di ember, akit mér egy-egy világűrutazás sem rendít meg, de aki még' jócskán szenved a földi-városi forga- 1 )m zajától, bűzétől, idegtip- ró túleKedésétől, gyakorta és türelmetlenül * faggatja a szakembereket: mi várható a jövőtől? Nos, úgy látszik, még a fantázia is nehezen szakad el a hagyományos eszközöktől; 1830 óta, amióta vonat léte­zik, a prognosztika is a síne­ken maradt. Még sem lehe­tünk pesszimisták. Jót de­rülünk a száz évvel ezelőtti pesti riporter sirámain, amelyek a lovas kocsik, ló ház+a „jdllnmosok” korában vészjóslóin riogatták a köz­hangulatot: ha így megy to­vább, 2000-ben oly magasan borítja a pest-budai utcákat a lóirágya, hogy teljesen megbénul a forgalom. Ezzel a veszéllyel már ré­gen nem kell számolni. De van füst, van gáz, van csörömpölés, motordübörgés, tumultus 2000-ben meg kell fulladnunk hát a gázban, benzingőzben vagy csak hangszigetelt bukósisakban sétálhatunk a pesti utcákon? Ügy tűnik, hogy a föld­alatti gyorsvasút megoldást hoz a ma és a belátható jövő számára. A földalátti gyorsvasút rohamosan hódít a világban. 1927. március 23-án, ked­den reggel 6 óra és este 10 óra között a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésé­nél 3790 athaladó járművet számoltak meg. Ezek java része kerékpár volt, így az utazók száma a tízezret sem érte el. 1942. május 19-én, ugyan­ezen a helyen egy nao alatt 13 005 jármű fordult meg, mintegy 30 ezer emberrel. máshoz, mind a munkában, mind a szabad idő közös eltöltésében. — Amikor a szövetkezet­ben látták, hogy mit aka­runk — veszi át a szót Sán­ta Ferdinand brigádvezető —, mások is kis közössége­ket alakítottak'. Kezdemé­nyezésünkre főleg a nők járták az élen. Az idén már 12 szocialista brigád dolgo­zik gazdaságunkban. Érde­mes volt tehát összefogni, mert egymás után jelentkez­tek a munkatársak. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tavaly már több mint 40 tagja volt brigádunknak. Előkerül a napló, a vezető ebből olvassa: — A tavaly végzett mun­kánkat a versenybizottság tavasszal értékelte és a 12 brigád között a második he­lyen végeztünk. A brigádta­gok nagy része valamilyen iskolába jár és tanul. Társa­dalmi munkánkkal eddig is nagyrészt a termelést segítef tűk. Sokat, dolgozunk, de elégedettek vagyunk a ke­resettel. Mi soha nem saj­náltuk a szombat délutáno­kat, sokszor a vasárnapokat sem, mert akkor is együtt voltunk. Aratáskor ha kel­lett, még éjszaka is javítot­tuk a kombájnokat, szán­táskor a ’.nehéz traktorokat, vetéskor a meghibásodott gépeket, hogy ezzel is csök­kentsük a veszteségeket, a kiesett órák számát Ilyen­kor nélkülöztük a családi otthon melegét, de megér­téssel fogadták, hogy távol 1973-ban a Blaha Lujza térre egyetlen napon autó­busszal 51 432 ember, villa­mossal 84 058 ember érke­zett és a metróra az állomá­son 135 490 ember szállt fel. Ez 270 980 ember! TuDb, mint egv negyedmillió! Bu­dapest egyetlen forgalmi pontján, egyetlen nap alatt! Fontosabban, reggeltől estig. Az 1973-as tények nem­csak a forgalom robbanássze­rű növekedéséről harsognak, hanem azt is jelzik már, hogy a terhek-terhét egyre inkább a metró veszi át. Ügyhogy a metrón utazók juthatnak el a leggyorsabban, a legkényelmesebben, a leg- nyugodtabban a céljukhoz. Tökéletesen érthető tehát, hogy a szakmai előretekin­tés a XXI. századra is nép­szerűséget jósol a földalatti gyorsvasútnak. Érthető, hogy a budapesti metróhálózat kiépítése, amely ugyan 1950-ben kezdő­dött, de 1953-bdn a gazdasági nehézségek miatt törést szenvedett, 1933-ban újult erővel, bár a szerény gazda­sági lehetőségek megszabta mérsékelt tempóval folytató­dott. Az 1970-ben üzembe helyezett első vonalszakasz néhány hónapos forgalmi ta­pasztalatai megerősítették: vagyúnk. így volt ez a- idén is elég gyakran. Több mint 200 óra társadalmi munkát végeztünk, közvetlenül a termelés segítése mellett, a műhely körüli udvart par­kosítottuk, fákat ültettünk és 4500 forintért / játékokat vásároltunk a helyi óvodá­nak. — Miután sokan voltunk a brigádban — veti közbe har­madik beszélgető partne­rünk, Kaszab Ferenc — úgy határoztunk, hogy az idén a korábbi egy helyett három brigádban folytatjuk a mun­kát. így alakult januárban a traktorosokból a Béke, mi, szerelők alkotjuk a Barát­ság brigádot és a harmadik pedig a 23 éven aluli Ifjúsá­gi brigád. Mi hárman tehát 1969 óta másodszor is részt vettünk az alapításban. — Hol tárt ma a Barátság? — Valamivel előbbre, mint tavaly a még összevont nagy brigád. Nem titkoljuk, sze- repnénlc jövőre is a legjob­bak között lenni és a ver­senyben dobogóra kerülni. Rendszeresen találkozunk a szövetkezet vezetőivel és negyedévenként szocialista brigádgyűléseken is véle­ményt cserélünk. — Miről esik olyankor BZÓ? — A legtöbbször mindig a soron következő munkáról. Az idén például sokszor szó­beszéd volt az alkatrészel­látás. Nemegyszer bosszúsá­got. okozott a nyári és őszi munkacsúcsok idején, hogy a kukoricaadap terhez nem nem lehet késlekédni! A tö­megközlekedés súlyos prob­lémáit — beleértve a fővá­rosba érkező, rajta áthaladó országos, külföldi emberára­dat mozgását is — csak a metróhálózat kiépítésével lehet megoldani, ahogyan azt az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság által kidolgo­zott a kormány Gazdasági Bizottsága által jóváhagyott koncepció tartalmazza. A terv három vonalon, rendelte el az építést: a ke­let—nyugati, az észak—déli és a dél-budai szakaszon. Az Örs vezér tértől a Deli pá­lyaudvarig és vissza, tehát a kelet—nyugati, több kilo­méteres alagutakban már za­vartalanul robognak a sze­relvények. Ennek a három vonalnak a megépítése, forgalomba állí­tása a mi századunk gondja, terve és öröme. A metró nemcsak hétköz­nap népszerű. A budapestiek és a messzibb tájakról érke­zők vasárnapokon, ünnepna­pokon úgy keresik fel csillo­gó állomásait, kedves kék vonatait, mint élményt nyúj­tó látványosságot. A metró milliók öröme, az egész ország kincse. volt felhordólánc, vagy a Dutra traktorhoz tányér* es kúpkerék. Ezek miatt a Dutra például öt hónapig állt. Tudja milyen jelentős kiesés az, mennyi munkában segíthetett volna a gép? — Brigádgyűlésen javasol­tuk a III. termelőszövetkeze­ti kongresszusnak — jegyzi meg Szabó József —, hogy legyen az országban három­négy olyan központi raktár, ahol csak egy-égy alkatrészt lehetne kapni, mert szerin­tünk ebben is a szakosodás segíthet az ellátási gondo­kon. Nem alaptalan ez aké~ résünk, miután a nyáron egy kétezer forintos pótal­katrész beszerzésére 5000 fo­rint értékű benzint autóz­tunk el, míg Tarnaörstől Győrig ráakadtunk. Ez teljes ráfizetés volt. A? ilyenért bosszús az anyagbeszerző, bosszút a traktoros, mert áll a gép, és még bosszúsabb a szerelő, mert nem tud segí­teni. .. Mi jövőre is mindent elkövetünk, hogy ne legyen, kiesés a termelésben, folya­matosan dolgozzanak a gé­peink, de központi segítsé­get is várunk, hogy megol­dódjanak említett gondja­ink. .. Mentusz Károly 1976. december 30., csütörtök Tovább korszerűsödött az ország energiaszerkezete Zsengellér István miniszterhelyettes nyilatkozata Soltész István Egy brigád véleménye Hárman a Barátság brigádból: Szabó József, Sánta Ferdinánd és Kaszab Ferenc, (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom