Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Kölcsönalap a tanácsoknak Ki kaphat a pénzügyi nagykalapból7 Új metrópremier december 31-én Szolgál a XXI. század emberének is Nem fantasztikus-tudományos regény-illusztráció: a Deák téri csomópont rajza teljes kiépülése után. (MTI fotó — KS) A tanácsi pénzügyi gazdálkodás eszköztára egy új formával gazdagodott ebben az esztendőben: több megyében — így Hevesben is — létrehozták a tanácsok kölcsönalapját. Ez az új gazdálkodási forma lehetővé teszi a megyén belüli szétaprózott fejlesztési források összpontosítását. Erről a lehetőségről, a kölcsönalap lényegéről kérdeztük Kántor Imrét, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjét. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsoknál évről évre jelentős ősz- szegek halmozódnak fel, s „hevernek” felhasználatlanul, mivel a települések vezetői egy-egy későbbi beruházásra tartalékolnak. Volt olyan esztendő, amikor megyénkben ez az összeg elérte a 30 millió forintot, az idén is 10—15 millióra rúg. Ennek a pénznek a jelentős részével pedig okosan gazdálkodhatnánk, ha egy olyan ..kalapba” gyűjtenénk össze, amelyből az igények szerint bármelyik tanács kölcsön kérhetne. Félreértés ne essék, nem a tartalékolt pénz elvételére gondolunk akkor, amikor szervezni kezdtük a tanácsi kölcsön- alapot, hanem arra, hogy milyen óriási segítséget tudnának nyújtani egymásnak a megye tanácsai. — Milyen konkrét példával lehetne érzékeltetni ezt a segítségnyújtást? — Nálunk eddig csak három község helyezte el a tartalékolt pénzét az OTP(Folytatás az 1. oldalról) dezések, gépek beszerzésére a kőolajtermékek és a gáz szolgáltatásához szükséges létesítményekre. Többek között befejeződött a Dunai . Kőolajipari Vállalat második beruházási szakasza, amelyben csaknem 40 létesítmény épült fel, köztük az évi másfél millió tonna kapacitású atmoszfé rikus kőolaj-desztillációs üzem. 1977-ben is több mint 3 milliárd forintot fordíthat a tröszt a kőolaj- és földgázkutatás, a feldolgozás, a termelés, a szállítás és a szolgáltatás új beruházásaira. — Az 1977. évi tennivalók közül elsősorban fontos, hogy a kőolaj- és földgáztermelés rugalmasan alkalmazkodjon az igényekhez. Növelni kell a szeizmikus kutatásokat és legalább 2800—2900 kilométer hosz- szú szakaszon kell elvégezni a szükséges méréseket. Továbbá összesen 200 kilométer hosszúságú kutatófúrást kell mélvíteni a szénhidn- gé'J'észletek feltárása érdekében. — A földgáz termelését az ötödik ötéves tervben az 1977-re előírt szintnél magasabbra kell növelni hogy az orenburgi szovjet földgáz 1979. évi nagyobb mennyiségű megérkezéséig is a kőolaj egy része helyett földgázt használhassunk. Ezért jövőre a földgáztérmelés az ideit 250 millióval, az ötödik ötéves terv második évére számítottat pedig 300 millió köbméterrel fogja meghaladni és kereken 6 milliárd köbméter lesz. A tervek szerint 10—11 településen — többek között Pápái. Sümegen, Gödöllőn. Bé- ké'°n Érden. Budakeszin — ke1' megkezdeni a földgáz- szi’eáltatást. Űiabb 21 00° háztartást, kapcsolunk be a vezetékes gázszolgáltatásba és úiabb 91 000 háztartást látunk el palackos pb-gáz- zal. Az igényekhez alkalmazkodva növeljük a széndioxid-termelést, s főként & sziforirpatron gyártását. nél vezetett kölcsönalap-- számlán. Egerfarmos Bükkszék és Szarvaskő csaknem másfél millió forintja a kezdet, s még legalább 40— 50 település gyarapíthatja a számlán levő összeget. Szá- mításáink szerint a megyében hozzávetőlegesen 10 millió forintos alappal lehet majd tervezni egy-kél év múlva. Ezt a pénzt olyan községek, és városok helyezik el eáen a külön kezelt számlán, amelyekben a későbbi évek során kezdenek hozzá a tervezett beruházások megvalósításához, tehát pillanatnyilag nincs szükségük az összegre. Szüksége lehet azonban pénzre egy másik településnek, amelynek a tanácsa mind a tervezést, mind pedig a kapacitáslekötést illetően jól előkészítette a beruházást. Hozzá is kezdhetne a kivitelezéshez de nincs együtt a pénze, csak mondjuk 2—3 év múlva áll a rendelkezésére a megfelelő összeg. Ilyenkor fordulhat ez a tanács hitelért a kölcsönalap- hoz. Amennyiben az előzetes vizsgálatok bizonyítják, hogy valóban szükséges a beruházás korábbi megkezdése, s az előkészítés is. alapos volt, úgy nincs akadálya a kért összeg megadásának. — Ahhoz, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék a tanácsok, egy sor feladatot kell megoldaniuk. Ehhez viszont rengeteg pénzre van szükségük. Jut-e hát mindenhova az alapból? — A kőolajtermelés mérsékelt emelkedéssel 1977- ben eléri a 2,15 millió tonnát. Az importtal, elsősorban szovjet szállításokkal együtt a finomítók 10 millió tonna kőolajat dolgoznak. fel, valamivel kevesebbet a korábban tervezettnél, ugyanis a takarékos gazdálkodás eredményeként Mindhármukkal a gépműhelyben találkoztunk. Délután volt már és kicsit fáradtak voltak az egész napos hajtás után. Sok a munkájuk most, hogy befejeződött az őszi betakarítás, az" esőtől, a sártól megcsigázott traktorokat és munkagépeket jávít- ják. Ügy teszik el őket télire várva a jövő esztendő újabb nagy munkáit. Mindhárman szerelők és egy brigádban, a Barátságban dolgoznak. Alapító tagjai ennek a közösségnek. 1968-ban mind a hárman szót emeltek a brisádmozga— A pénz felhasználását rendelet szabályozza. Elsősorban a helyi tanácsok tervében szereplő kommunális, egészségügyi és kulturális feladatok megvalósítását támogatjuk az összeggel. Másrészt: csak addig gazdálkodhatunk a kölcsön- alapból is, ameddig a takarónk ér. A hitelt minden esetben vissza kell téríteni akkorra, amikorra a tartalékolt pénzre a betevő községnek szüksége van. Éppen ezért alapos és körül- tekintő_ vizsgálat előzi meg a hitelnyújtást. — Mint minden új intézkedésnek, bizonyára ennek is vannak még olyan oldalai, amelyek finomításra szorulnak. — Természetesen még sok munkánk lesz addig amíg az egész megyét átfogja majd ez a kölcsönalap-há- lózat. A másik teendő, hogy megvizsgáljuk, mennyi időre adhatunk a későbbiekben hitelt a községeknek. A gond ugyanis az, hogy az összeget most' még csak viszonylag rövid időre lehet kölcsön adni. Emiatt előfordulhat, hogy néhány község nem. tudja majd igénybe venni a támogatást. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miként lehetne módosítani a mostani sza- bályokat_ rugalmasabbá tenni az alap felhasználását. Ez ugyanis még vonzóbbá tenné a tanácsok kölcsönalapja által nyújtható támogatást. ez a mennyiség is elegenr dő. Sok felhasználó olajtermék helyett földgázt is használhat, ugyanakkor a kőolajtermékek importjának növelésével is segítjük a kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást — fejezte be nyilatkozatát Zsengellér István. (MTI) lom megteremtése mellett a tarnaörsi szövetkezetben, — Gépszerelők, lakatosok és esztergályosok összefogtunk — mondja Szabó József az esztergályosból lett karbantartóúzem-vezető. — ' 1969 elején egy reggel jött a párttitkár és szóltunk, hogy brigádot szeretnénk alakítani. örült neki. és nyomban megígérte, hogy minden támogatást megadnak hozzá Mi meg nem sokat késlekedtünk, hanem cselekedtünk, és létrehoztuk a brigádot. A célunk az volt, hogy ezzel még közelebb kerüljünk egyÜjabb félmillió ember öröme? — Tény, hogy a budapesti metró észak—déli vonalának teljes kiépítésé után a Halár út és az újpest) végállomás között várhatóan egy irányban naponta 550 000 ember utazhat gyorsan és kényelmesen — jelzi a jövőt Homoki József, a Közlekedési és Metróépítő Vállalat vezérigazgatója. A Határ úti állomásé 1979, az újpesti István téri végállomás 1985-ben nyit. A messzenéző XX. századi ember, akit mér egy-egy világűrutazás sem rendít meg, de aki még' jócskán szenved a földi-városi forga- 1 )m zajától, bűzétől, idegtip- ró túleKedésétől, gyakorta és türelmetlenül * faggatja a szakembereket: mi várható a jövőtől? Nos, úgy látszik, még a fantázia is nehezen szakad el a hagyományos eszközöktől; 1830 óta, amióta vonat létezik, a prognosztika is a síneken maradt. Még sem lehetünk pesszimisták. Jót derülünk a száz évvel ezelőtti pesti riporter sirámain, amelyek a lovas kocsik, ló ház+a „jdllnmosok” korában vészjóslóin riogatták a közhangulatot: ha így megy tovább, 2000-ben oly magasan borítja a pest-budai utcákat a lóirágya, hogy teljesen megbénul a forgalom. Ezzel a veszéllyel már régen nem kell számolni. De van füst, van gáz, van csörömpölés, motordübörgés, tumultus 2000-ben meg kell fulladnunk hát a gázban, benzingőzben vagy csak hangszigetelt bukósisakban sétálhatunk a pesti utcákon? Ügy tűnik, hogy a földalatti gyorsvasút megoldást hoz a ma és a belátható jövő számára. A földalátti gyorsvasút rohamosan hódít a világban. 1927. március 23-án, kedden reggel 6 óra és este 10 óra között a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésénél 3790 athaladó járművet számoltak meg. Ezek java része kerékpár volt, így az utazók száma a tízezret sem érte el. 1942. május 19-én, ugyanezen a helyen egy nao alatt 13 005 jármű fordult meg, mintegy 30 ezer emberrel. máshoz, mind a munkában, mind a szabad idő közös eltöltésében. — Amikor a szövetkezetben látták, hogy mit akarunk — veszi át a szót Sánta Ferdinand brigádvezető —, mások is kis közösségeket alakítottak'. Kezdeményezésünkre főleg a nők járták az élen. Az idén már 12 szocialista brigád dolgozik gazdaságunkban. Érdemes volt tehát összefogni, mert egymás után jelentkeztek a munkatársak. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy tavaly már több mint 40 tagja volt brigádunknak. Előkerül a napló, a vezető ebből olvassa: — A tavaly végzett munkánkat a versenybizottság tavasszal értékelte és a 12 brigád között a második helyen végeztünk. A brigádtagok nagy része valamilyen iskolába jár és tanul. Társadalmi munkánkkal eddig is nagyrészt a termelést segítef tűk. Sokat, dolgozunk, de elégedettek vagyunk a keresettel. Mi soha nem sajnáltuk a szombat délutánokat, sokszor a vasárnapokat sem, mert akkor is együtt voltunk. Aratáskor ha kellett, még éjszaka is javítottuk a kombájnokat, szántáskor a ’.nehéz traktorokat, vetéskor a meghibásodott gépeket, hogy ezzel is csökkentsük a veszteségeket, a kiesett órák számát Ilyenkor nélkülöztük a családi otthon melegét, de megértéssel fogadták, hogy távol 1973-ban a Blaha Lujza térre egyetlen napon autóbusszal 51 432 ember, villamossal 84 058 ember érkezett és a metróra az állomáson 135 490 ember szállt fel. Ez 270 980 ember! TuDb, mint egv negyedmillió! Budapest egyetlen forgalmi pontján, egyetlen nap alatt! Fontosabban, reggeltől estig. Az 1973-as tények nemcsak a forgalom robbanásszerű növekedéséről harsognak, hanem azt is jelzik már, hogy a terhek-terhét egyre inkább a metró veszi át. Ügyhogy a metrón utazók juthatnak el a leggyorsabban, a legkényelmesebben, a leg- nyugodtabban a céljukhoz. Tökéletesen érthető tehát, hogy a szakmai előretekintés a XXI. századra is népszerűséget jósol a földalatti gyorsvasútnak. Érthető, hogy a budapesti metróhálózat kiépítése, amely ugyan 1950-ben kezdődött, de 1953-bdn a gazdasági nehézségek miatt törést szenvedett, 1933-ban újult erővel, bár a szerény gazdasági lehetőségek megszabta mérsékelt tempóval folytatódott. Az 1970-ben üzembe helyezett első vonalszakasz néhány hónapos forgalmi tapasztalatai megerősítették: vagyúnk. így volt ez a- idén is elég gyakran. Több mint 200 óra társadalmi munkát végeztünk, közvetlenül a termelés segítése mellett, a műhely körüli udvart parkosítottuk, fákat ültettünk és 4500 forintért / játékokat vásároltunk a helyi óvodának. — Miután sokan voltunk a brigádban — veti közbe harmadik beszélgető partnerünk, Kaszab Ferenc — úgy határoztunk, hogy az idén a korábbi egy helyett három brigádban folytatjuk a munkát. így alakult januárban a traktorosokból a Béke, mi, szerelők alkotjuk a Barátság brigádot és a harmadik pedig a 23 éven aluli Ifjúsági brigád. Mi hárman tehát 1969 óta másodszor is részt vettünk az alapításban. — Hol tárt ma a Barátság? — Valamivel előbbre, mint tavaly a még összevont nagy brigád. Nem titkoljuk, sze- repnénlc jövőre is a legjobbak között lenni és a versenyben dobogóra kerülni. Rendszeresen találkozunk a szövetkezet vezetőivel és negyedévenként szocialista brigádgyűléseken is véleményt cserélünk. — Miről esik olyankor BZÓ? — A legtöbbször mindig a soron következő munkáról. Az idén például sokszor szóbeszéd volt az alkatrészellátás. Nemegyszer bosszúságot. okozott a nyári és őszi munkacsúcsok idején, hogy a kukoricaadap terhez nem nem lehet késlekédni! A tömegközlekedés súlyos problémáit — beleértve a fővárosba érkező, rajta áthaladó országos, külföldi emberáradat mozgását is — csak a metróhálózat kiépítésével lehet megoldani, ahogyan azt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kidolgozott a kormány Gazdasági Bizottsága által jóváhagyott koncepció tartalmazza. A terv három vonalon, rendelte el az építést: a kelet—nyugati, az észak—déli és a dél-budai szakaszon. Az Örs vezér tértől a Deli pályaudvarig és vissza, tehát a kelet—nyugati, több kilométeres alagutakban már zavartalanul robognak a szerelvények. Ennek a három vonalnak a megépítése, forgalomba állítása a mi századunk gondja, terve és öröme. A metró nemcsak hétköznap népszerű. A budapestiek és a messzibb tájakról érkezők vasárnapokon, ünnepnapokon úgy keresik fel csillogó állomásait, kedves kék vonatait, mint élményt nyújtó látványosságot. A metró milliók öröme, az egész ország kincse. volt felhordólánc, vagy a Dutra traktorhoz tányér* es kúpkerék. Ezek miatt a Dutra például öt hónapig állt. Tudja milyen jelentős kiesés az, mennyi munkában segíthetett volna a gép? — Brigádgyűlésen javasoltuk a III. termelőszövetkezeti kongresszusnak — jegyzi meg Szabó József —, hogy legyen az országban háromnégy olyan központi raktár, ahol csak egy-égy alkatrészt lehetne kapni, mert szerintünk ebben is a szakosodás segíthet az ellátási gondokon. Nem alaptalan ez aké~ résünk, miután a nyáron egy kétezer forintos pótalkatrész beszerzésére 5000 forint értékű benzint autóztunk el, míg Tarnaörstől Győrig ráakadtunk. Ez teljes ráfizetés volt. A? ilyenért bosszús az anyagbeszerző, bosszút a traktoros, mert áll a gép, és még bosszúsabb a szerelő, mert nem tud segíteni. .. Mi jövőre is mindent elkövetünk, hogy ne legyen, kiesés a termelésben, folyamatosan dolgozzanak a gépeink, de központi segítséget is várunk, hogy megoldódjanak említett gondjaink. .. Mentusz Károly 1976. december 30., csütörtök Tovább korszerűsödött az ország energiaszerkezete Zsengellér István miniszterhelyettes nyilatkozata Soltész István Egy brigád véleménye Hárman a Barátság brigádból: Szabó József, Sánta Ferdinánd és Kaszab Ferenc, (Fotó: Szántó György)
