Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
I Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka lFolytatás az 1. oldalról) f B vállalatok ötéves terveit | áttekintve azt tapasztaltuk, j hogy létszámbővülésre száll mítanak, holott arra álta- í Iában nem lesz lehetőségük j — folytatta. Csak azok a I vállalatok tudják a tevé- ! kenységüket bővíteni ame- í lyek a munka jobb meg- [ szervezésével és a munka- j igényes tevékenységek gé- T. pesítésével újra és újra fel- j • szabadítják az alacsonyabb ' hatékonyságú területekről a j,1 munkaerőt. j A gyártási folyamatok és i áz anyagmozgatás gépesíté- f sére több mint 2 milliárd i forint támogatást nyújtunk j az ötéves tervidőszakban.. Ez évben a jobb munka- [ erő-gazdálkodást szigorúbb I központi intézkedésekkel is támogattuk. Ennek kedver ző hatásai mutatkoznak is. I Most az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb és 1 - tartósabb megoldásra té- 1 rünk át: a létszám zárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is 1 takarékos létszámgazdálko- 1 dást kíván, gátolja a_ lét- • számbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, az eltávozok pótlását. 1 Az igazgatási és az úgynevezett gazdasági középirányító szervek létszámát 1980-ig 5 százalékkal csökkenteni kell, amit a munka ésszerűsítésével, egyszerűsítésével együtt fognak végrehajtani. A vállalati tevékenység zavartalansága érdekében arra a sok tekintetben kényszerű elhatározásra jutottunk, hogy az árváltozások miatt túlságosan _ hátrányos helyzetbe kerülő vállalatoknak újabb támogatásokat adunk, ennek fedezetéül a nagy előnyöket élvező vállalatoktól bizonyos jövedelmeket elvonunk. Ilyen körülmények között a termelésiadó-befizetés tovább differenciálódott, s összegében megkétszereződött, 1976-ban meghaladta a 40 milliárd forintot, 1977- ben már 45 milliard forintot tesz ki. : Tisztelt országgyűlési ! A szocialista: szektor béru- 1 húzásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint I- összesen 164 milliárd fo* rintot fordítunk beruházá- f sokra, 13—14 milliárddal l többet, mint ebben az évf ben. ! A költségvetés beruházási kiadásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek számottevő részét a megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kv-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük. i A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami : támogatást adunk. A Magyar Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására — csaknem 260 fejlesztéshez — kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. A jövő évre négy új nagy- beruházás: a márkushegyi barnaszénbánya, a Bittó II. bauxitbánya, a Szikra Lapnyomda és a szekszárdi húskombinát beruházásainak megkezdését már elhatároztuk, a beruházási javaslatukat jóváhagytuk. Kedves képviselő elvtársnők és elvtársak! . Központi fogyasztói. ár- intézkedésre az ideinél jóval szűkebb körben kerül ' sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedhet. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — úgynevezett „minimális” — bérét a jövő .évG.kmism 1976. december 17., péntek tői 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglévő béraránytalanságokon. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakás-építéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkáslakás-építéshez. Az életkörülmények javulásához hozzájárul hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi jutta" tások együttes összege 1977ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; e ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és több gyermekes családok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — 2 százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most nincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ellátásra, A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az Országos Kardiológiai Intézet új épületének megnyitása a szív- betegségek gyógyításához nyújt kedvezőbb feltételeket. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, a csecsemő- és a gyermekegészségügyi ellátásra fordított kiadásokat. Az oktatást tekintve: az állami oktatásban fokozzuk erőfeszítéseinket az általános iskolai végzettség teljesebb megvalósítására. A kor követelményeinek megfelelően módosítják a tanterveket. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma: közel 700 új napközis csoportban mintegy 23 000 tanuló részére nyújtható ellátás, elsősorban az ipari településeken. Tisztelt országgyűlési Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink bizonyítják. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak any- nyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék^ a kollektívákban meglevő ten. niakarág kibontakozását. A jövő évi terv és költségvetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor, előre vivő célokat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! — Mondta befejezésül Faluvá- gi Lajos pénzügyminiszter. Faluvégi Lajos expozéja után Sas Kálmán (Heves megye), a terv- és költségvetési bizottság előadója, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárának igazgaNémeth Károly: tója szólalt fel. Elöljáróban beszámolt arról, hogy az országgyűlés bizottságaiban 110 képviselő mondott előzetes véleményt az 1977. évi költségvetésről, az idei gazdálkodás tapasztalatai* róL Az egyes bizottságok észrevételeit ismertetve az előadó elmondotta: az ipari bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy több megbecsülést érdemel a tenniakarás, a bátor gazdasági vezetés. Az újat. jobbat keresőknek hatékonyabb támogatást kellene kapniok a felső szintű vezetéstől és a társadalmi szervektől egyaránt. A beruházásokkal foglalkozva több bizottság szóvá tette, hogy késik a szociális, egészségügyi és kulturális létesítmények befejezése, s ez komoly népgazdasági kárt okoz. Felhívták a figyelmet a lakásátadások rendszertelenségére és hathatós intézkedéseket kértek a beruházások jobb előkészítésére. A kulturális bizottság elismerően nyugtázza, hogy az ismert nehézségek ellenére a kulturális ágazat költségvetési előirányzata 8 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Problémát jelent azonban a tanácsi szervek számára, hogy bár a vállalatok szívesen adnak segítséget új közös intézmények felépítéséhez, fenntartásukhoz már nem járulnak hozzá. Az előadó arról is szólt, hogy az 1976. évi gazdasági fejlődés fő iránya megfelel a terv céljainak: gazdaságunk a számítottnál hátrányosabb feltételek ellenére* terv céljaival összhangban fejlődik. Az 1977. évi költségvetést törvényjavaslatban foglaltak, a bevételi és kiadási oldal arányai alapvetően ■ fejlődés helyes irányát tükrözik: az előző évi tervhez képest — a népgazdasági egyensúly stabilizálódása mellett — magasabb növekedést irányoz elő. A gazdaságpolitikai célokról szólva aláhúzta a termelő egységek, a vállalatok és szövetkezetek felelősségét. A termelő egységek dolgozó kollektíváinak. vezetőinek szemlélete, jó vagy gyenge munkája gyorsíthatja, illetve lassíthatja céljaink elérését. A vállalatok munkáját hosszabb távon biztonságossá teszi, hogy nagy részük ötéves, középtávú terv alapján termel, s a stabilitást, a gazdálkodás biztonságát szolgálja az is, hogy a kormány állást foglalt az 1976. január 1-én életbe léhasználásával, s az ennek érdekében alkalmazott teljesítménykövetelményekkel, valamint a munkafegyelem javításával lehet pótolni. Sas Kálmán, Heves megyei képviselő az elnöki emelvényen pett gazdasági szabályozók alapjainak meghagyása mellett. Tudomásul kell vennünk, hogy munkaerő-tartalékaink ki* merültek, s a hiányt a munka jobb szervezésével, az élőmunkát igénylő folyamatok gépesítésével, a munkaidő teljesebb kiSzámottevő tartalékok szabadíthatok fel a termelő és feldolgozó vállalatok együttműködésének javításával. A vállalatoknak tö- rekedniök kell termelési költségeik ésszerű mérséklésére — ez is javítja a termelés hatékonyságát — fejezte be felszólalását Sas Kálmán. A népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik Tisztelt országgyűlési Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Kemény munkával végigdolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, értékelte idei gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel összhangban álló költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek azt elfő1' gadom és tisztelt képviselő- társaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékelte gazdasági helyzetünket. Megállapította. hogy népünk a XI. kongreszus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üteme nem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elamara-, dunk. Kedves elvtársakl Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem az idén négy százalékkal emelkedik. Ez elmarad ugyan a tervezettől, de figyelembe véve a munkát nehezítő körülményeket, elfogadható eredménynek tekinthető. A terv előírásának megfelelően — összhangban a kiegyensúlyozottabb fejlődésre irányuló törekvésünkkel — a belső felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekszik. Mérsékeltebben nő a lakosság életszínvonala, mind a reálbér, mind a reál- jövedelem növekedése kisebb az előirányzottnál. Ebben szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági terméskiesés miatt alacsonyabb a mezőgazdasági lakosság bé^ vétele, továbbá az. hogy a fogyasztói árszínvonal, döntően a zöldségárak miatt, némileg meghaladja a tervezettet. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesz- szük, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik, alapvetően kiegyensúlyozott az anyag- és energiaellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény mértékben is —, de emelkedett a lakosság élet- színvonala, javultak az életkörülmények.’ A gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről adhatunk számot Köztudott, hogy egész sor,’ rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak feladataink, de erőink, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. A terv a nemzeti jövedelem növekedését 6—6,5, a belföldi felhasználásét 4—5 százalékban határozza meg. Ez lényegesen meghaladja az idei várható teljesítést, de összhangban van gazdaságunk anyagi-műszaki lehetőségeivel és társadalmunk szellemi erőforrásaival és teljesítőképességével. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményéit. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű a mennyiség növelését is megelőző követelmény,' a minőség javítása. Iparunk, a kapacitását tekintve képes lenne a termelést több mint 6 százalékkal növelni. A népgazdaságnak azonban olyan termékekre van szüksége, amelyek tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, minden piacon versenyképesek. tehát gazdaságosan értékesíthetők. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. J Mindenki tudja, hogy anyagban, energiában szűkösek a hazai lehetőségeink, s a növekvő termelés növekvő importot követel. Mégis úgy tűnik, hogy egyes helyeken ezt nem veszik figyelembe. Hiszen elegendő, ha az ember ogy-egy építkezést körüljár — tisztesség a kivételnek — • hogy lássa milyen pazarló módon bánnak az importfával, cementtel és más anyagokkal. De hozzátehe- tem, hogy általában nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a selejt és ne menjen veszendőbe any(Folytatás a 3. oldalon)
