Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Megkezdődül az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) nyi, még hasznosítható hulladék, melléktermék. Itt az ideje hogy mindenütt azokat kövessék — mert ilyenek is vannak egyre nagyobb számban —, akik ésszerűen és nem a minőség rovására takarékoskodnak Tisztelt országgyűlési A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk. Pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának fontos eszköze. összehangolt és konkrét intézkedésekkel el kell érnünk, hogy a foglalkoztatottak ott dolgozzanak, ahol erre a népgazdaságnak leginkább szüksége van. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglevő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legésszerűbb ellátásához a létszámot. Tisztelt országgyűlés! Az a célkitűzésünk, hogy jövőre a mezőgazdaság termelésé 7—8 százalékkal haladja meg az 1975. évit. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetésszerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarhatenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tejtermelés. Természetesen a teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban használják ki a termelési adottságaikat. Fokozottabban gondoskodni kell a megtermelt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, tárolásáról és feldolgozásáról. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szükség. A teljesítés feltételei között kell említeni, hogy az allami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését Ez teljes mértéiben megfelel agrárpolitikánknak. Továbbra is mindent meg kell tennünk, hogy ez a kedvező folyamat erősödjék. tartóssá váljon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kívánnak a mezőgazdaság dolgozóitól, de ugyanez a követelmény az egész gazdaságban. S itt is bőven rendelkezünk még hasznosítható tartalékokkal. Ilyen például a fajta jó megválasztása, az agrotechnika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése, a műtrágyák és növényvédő szerek jobb hatásfokkal történő felhasználása. A beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, az előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagy beruházás fejeződik be és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. Az előkészítés, a kiszabadítását is eredményezte. — 1977-bcn is különösen jelentős a KGST-országok- kal, köztük kiemelten a Szovjetunióval kialakított kapcsolatunk fejlesztése. Ehhez alapvető politikai érdekeink mellett, gazdasági érdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztásból származó előnyök, ezek biztosítják a tervgazdálkodásunk szempontjából felbecsülhetetlenül fontos termelési értékesítési és beszerzési biztonságot. Az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelmünkben változatlanul azt a célt tűzzük magunk elé, hogy az államközi megálapodá- sokban vállalt kötelezettségeket kölcsönösen, korrekt módon teljesítsük. A KGST-n kívüli szocialista országokkal is — terveinknek megfelelően —internacionalista politikánk alapján, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével az együttműködés növelésére és szélesítésére törekszünk. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növelni. Munkánkat a helsinki záróokmányban megfogalmazottak alapján végezzük. — A nem rubel elszámolású viszonylatok között kiemelt figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal fennálló, vagy kialakítandó kapcsolatainkra, amelyek már ma is nagy jelentőségűek. — A tervelőirányzatban foglaltaknak megfelelően 1977-ben a nem rubel vi- szonylatú behozatal volumenének mintegy 8 százalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása megköveteli, hogy a kivitel növekedési üteme az import növekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17—18 százalék legyen. — Mindezeket a tőkés világgazdaság adott politikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kell megvitelezés hiányosságai továbbra is gondot okoznak. A körülményes eljárások, az engedélyező hatóságok nem kellően koordinált munkája: az, hogy még mindig a beruházási pénzforrások megszerzésében mutatkozik a nagyobb aktivitás, nem pedig a tervszerű kivitelezésben — fékezi a fejlődést, illőre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. Tisztelt országgyűlés! Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelében, az ipari — ezen belül a gép- és vegyipari — cikkek exportjában kell előre lépnünk. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—1 százalékos növekedését irányozza elő. A termelő vállalatoknál a bérpolitikai intézkedések alapvető formája a műszakpótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátóiparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatékonyságát ösztönözve — műszakpótlék egységesítésére, bevezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egy- időben a villamosenergia- iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. A lakosság jövedelme a jövő évben az ideinél erőteljesebben, bár a korábbi évekénél még mindig szeré" nyebb mértékben emelkedik. Ilyen körülmények között még inkább alapvető köve" telmény, hogy a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott legyen. A terv előirányzatai biztosítják a vásárlóerő és a megfelelő választékú árualap összhangját. A lakosság szükségletei hazai termelésből és importból javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan kielégíthetők. Ez fontos politikai követel* mény is mindazokkal szemben, akiknek e téren feladataik vannak. Fontos feladat, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. Ennek érdekében fokozni kell az árak szigorú ellenőrzését, megakadályozva minden indokolatlan áremelést Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a gazdaságban van szükség tervszerű, fegyelmezett munkára, hanem az élet minden terüietén, az igazgatásban, a szolgáltatásokban, a tudományos és kulturális életben éppúgy, mint az egészségügy és az oktatás területein, egyszóval mindenütt. A jövő évi terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb feltétele, hogy egységes akarattal fogjunk munkához. Kedves elvtársak! A XI. kongresszus megállapította, hogy gazdaságirányítási rendszerünk jól szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. A nehezebbé vált gazdasági feltételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerezzünk bevált alapelveinknek. Ezért a tervszerűség javítása érdekében. egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és a helyi önállóságot, felelősséget. A szocialista társadalom építésében népünk sok nagy feladatot megoldott, számos nehézséget leküzdött. Ha csak a legutóbbi két évtizedre tekintünk is vissza, mindenki tudja, hogy pártunk és kormányunk teljesítette a nép szolgálatában vállalt feladatait. Népünk becsüli, nagyra értékeli a közös munkával elért eredményeinket- Támogatja a fejlett szocialista társa* dalom építésére irányuló törekvéseinket, amelyekért érdemes odaadással, becsülettel dolgozni. Népgazdaságunk rendelkezik a további fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben sikerrel megoldjuk feladatainkat — fejezte be beszédét Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messzemenően függ attól, hogyan tadunk beilleszkedni a világgazdaság fejlődési folyamatába, mennyire tudjuk ipari és mezőgazdasági termelésünket alkalmassá tenni a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek optimális kihasználására. — 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megállapíthatjuk — mutatott rá —, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, erősödött a végrehajtás tervszerűsége, a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A miniszter az 1976. évi népgazdasági terv legfontosabb külkereskedelmi előirányzatainak várható teljesítéséről szólva elmondta: — A KGST-országokkal külkereskedelmi forgalmunk tervszerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt fris6 és tartósított gyümölcs- és zöld- ségszállitási kötelezettségeinket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is valamelyest a tervezett alatt marad. Kötelezettségeinknek azonban minden más területen pontosan eleget téve, exportunkat a tervnek és az államközi megállapodásokban foglalt kereteknek megfelelően teljesítjük. — A rubel, elszámolású Dr. Bíró József bevezetőben hangsúlyozta: — A külkereskedelem helyzetét természetszerűleg nem tekinthetjük át belső gazdasági fejlődésünktől függetlenül. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok társadalmi-gazdasági életünk szerves részét alkotják, abból ki nem szakíthatok. A külkereskedelem feladata nem lehet egyetlen ágazat — a külkereskedelmi ágazat — ügye. Nyilvánvaló: importban a tervezettet valamelyest meghaladó forgalmat bonyolítunk le. Egészében véve nem alakul kedvezőtlenül a nem rubel elszámolású kereskedelmi forgalmunk sem. Ügy tűnik, hogy a feldolgozóipari ágazatok 1976ban a tervezettnél lassúbb fejlődés mellett is el tudják érni az értékesítési irányokra vonatkozó célokat. A belföldi fogyasztás tervezettnél kisebb növekedése nemcsak a behozatal mérséklődését, hanem exportárualapok felDr. Bíró József beszéde (Fotó: Perl Márton) (Munkatársunk telefonjelentése.) Az országgyűlés téli ülésszaka , kezdődött meg december 16-án, azaz tegnap délelőtt 11 órakor. A diplomáciai páholyok tömve voltak. Ez természetes is, hiszen a tervgazdasággal összefüggően egy újabb ötéves terv első esztendejének sikeres végrehajtásáról is szó esett, illetve a második esztendővel kapcsolatos igen fontos zsebbe vágó témákról beszélt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Ami a téli ülésszakot illeti, ez valóban mindenképpen téli volt A Duna felől hideg szél fújt és reggel az érkezőket havas eső fogadta a fővárosban. A Parlament épületében mindjárt elsőként több képviselővel sikerült összetalálkoznunk: Fialó Tivadarné- val, dr. Novak Pálnéval, Fodor Istvánnéval* Vadkerti Miklósáéval, Nagy Mártával, Eperjesi Ivánnal és nem sokkal később csatlakozott hozzánk Hever Lajos, Szabó Imre és Vaskó Mihály is. Amint beszélgettünk. csatlakozott a társasághoz dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese is, aki nem régen érkezett haza egy küföldi és igen fontos államközi látogatásról. A folyosón Vaskó Mihály képviselőnk szólt Szekér elvtársnak, hogy ar unokája szerint nagyo n ritkán van itthon, mert a tévében mindig azt látja csak, hogy elutazik. Dr. Szekér- Gyula a képviselőn keresztül is megnyugtatta az unó. kát» hogy ó nemcsak. eU utazik hanem szerencsésen haza is érkezik... Dr. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszélgetett nem messze Heves megyei képviselőkkel és emitt Benkei András mondott néhány aktuális gondolatot, ugyancsak Heves megyei képvis éknek. Benkei András bel agy-miniszter néhány szóv -sérte azt a munkál, v , a jogi fölvilá- CMÍjfco munkával és a bűn- cselekmények megelözéséel kapcsolatban folyik Heves megyében. Vaskó Mihály képviselőnk a tervek szerint, legalábbis az országgyűlés napirendje szerint» m. mai nap iolyä^r valósítani. Reálisán sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazdaság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít: vámhátrányokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával is. A Külkereskedelmi Minisztériumnak is megnövekedtek - a feladatai, ezért elemzéseket végzünk arra vonatkozóan, hogy a kialakult jövedelmezőségi arányok a kitűzött céloknak megfelelően teszik-e érdekeltté a vállalatokat az exportban, s hogy a komplett export ösztönzésének rendszere megfelel-e tervezett céljainknak, nincs-e szükség új elemekkel való bővítésére? — Távlati gazdasági fejlődésünk keretében vizsgáljuk, hogy miként vegyen részt hazánk a KGST-oíszá- gok célprogramjainak megvalósításában. Vállalatainkat arra ösztönözzük, _hogy a szocialista és fejlődő országokon kívül, a tőkés _ országok cégeivel is kölcsönösen előnyös, hosszú távú együttműködést alakítsanak ki. Távlati tevékenységünk elvi megalapozása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a munkának, amely az ország külgazdaságának stratégiáját hosszabb távra is áttekinti. összefoglalóan megállapítható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől összehangolt tevékenységet, széles körű összefogást igényel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Az elmúlt év eredményei, tapasztalatai jó alapot és biztatást adnak 1977. évi feladataink megoldásához. Tisztelt országgyűlés! — Felszólalásomat azzal, a t evezetőben már érintett gondc lattal szeretném befejezni, hogy a külkereskede’mi tévé* kenység nemcsak a szorosan vett külkereskedelmi apparátus, hanem az egész népgazdaság tevékenysége. Ilyen értelemben annak eredményességéért, hatékonyságáért, a tervben kitűzött célok eléréséért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet minden ága. E fér lelősség pozitív jelei már az idén érzékelhetők voltak. Véleményem szerint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenységnek és összefogásnak, melynek célja az V. ötéves terv maradéktalan teljesítése, a gazdasági egyensúly biztosítása, égj szóvá1 a népgazdaság dinamikus fejlődése — mondta a miniszter, s az 1977. évi költségvetést az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Cselótei László, Pest megyei küldött felszólalásával az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Péter János, Raffai Sarolta és Inokai János — véget ért. A tanácskozás pénteken a költségvetésről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. mán szólal fel és mondja el véleményét a költségvetéssé) kapcsolatos előterjesztésről. Szabó Imre úgy is, mint tsz-elnök, és úgy is, mint képviselő, a legmesszebbmenőkig támogatja a jövő évvel kapcsolatos költség- vetési törvényjavaslatot. Kiemelte, hogy a témával összefüggésben dr. Romany Pál miniszterhelyettes kiegészítése külön is ösztönző erőt adott a további munkához. Igaz a zö’dség- és szarvasmarhaprogramot nem sikerült a tervezettnek megfelelően teljesíteni, de a mezőgazdasági szövetkezetek, a közös gazdaságok alkalmasak arra, hogy a nép- gazdasági igényeket figyelembe véve, az elkövetkezendőkben éppen az igényeknek megfelelően tervezzék munkájukat. ___ Kátai Gábor He ves megye képviselőnői az ülésteremben
