Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

Az ifjúsági parlamentekről 'elentjiik Felelősségtelj esen, hivatástudattal... Ifjú pedagógusok és népművelők Egerben Fiatalok, a húszon túl, s harmincon innen. Óvónők, általános, középiskolai, szak­munkásképző intézeti taná­rok, kultúrház-igazgatók, művészeti előadók. Vala­mennyien intézményük kép­viseletében jelentek meg az ifjú pedagógusok és népmű­velők megyei parlamentjén, amelyet szombaton délelőtt rendeztek meg az egri Há- mán Kató Megyei Úttörő- házban. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben helyet foglalt — többek között — dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Voksán József, a Pedagó­gusok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének főtit­kára. Kiss Sándor, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára is. A színvonalas kultúrmű­sor után. Kameniczky Antal, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője számolt be az ifjúsági tör­vény helyi végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatos ten­nivalókról. Először arról szólt, hogy mi valósult meg az 1974. június 11-i parla­menten elhangzott javasla­tokból. Egyre több pálya­kezdő névelőt vontak be a továbbképzésbe, s időközben számos újszerű, közkedveltté vált forma is született. Mű­ködik például a vezetők is­kolája. Megkönnyítették a friss diplomások munkahe­lyi beilleszkedését. A Peda­gógusok Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága fel­hívta a munkáltatók figyel­mét arra. hogy — a lehető­ségekhez képest — lakást, étkezést, albérletet biztosít­sanak a fésizekrakóknak. Ko­rábban sokan kifogásolták: nem bízzák meg őket köz­életi feladatokkal. Ez a gond ma már a múlté, hi­szen számosán tevékenyked­nek a politikai, a társadal­mi. a kulturális élet terén, és igénylik hozzáértésüket az úttörőmozgalomban, vala­mint a KISZ-szervézetekben is. Javultak az oktatás tár­gyi feltételei: 1975-ben és 1976-ban például évi 6—6 millió forintot költöttek ál­talános iskolai tanszerek és taneszközök vásárlására. Az osztályvezető beszélt az elmúlt két év eredmé­nyeiről is. 1972-höz viszo­nyítva az óvodák száma 114- ről 131-re emelkedett. A kö­zépiskolai kollégiumokba 67Ú-nel több diákot vehet­tek fel, mint három évvel ezelőtt. Utalt a szakmunkás- képzés terén kibontakozott fejlődésre, majd a kezdő népművelők helyzetéről szó­lott. Többségük felelősségtu­dattól vezérelve dolgozik és számíthat az idősebb, a ta­pasztaltabb kollégák segít­ségére. Sajnos, anyagi és társadalmi megbecsülésük még nem megfelelő és jó né­hány jogos kívánságukat kell majd teljesíteni. Hamarosan rendezik például a tisztelet­díjak kérdését — erre a célra előreláthatólag 630 ezer forintot biztosítanak. Kameniczky Antal végül a tennivalókat, a feladatokat összegezte. Megállapította, hogy tovább kell javítani a tantestületek és a tágabb környezet demokratizmusát, azért, hogy a fiatalok zök­kenőmentesen illeszkedhes­senek be új közösségükbe. A megyei parlament ez­után szekcióüléseken foly­tatta munkáját. A megbe­szélések a vita légkörét a felelősségérzet, a választott hivatás iránti lelkesedés, if­jonti lendület jellemezte. A középfokú oktatási intézmé­nyek küldöttei nemcsak egyéni sérelmeiket, a magas albérleti összeget, jogos la­kásigényüket emlegették, ha­nem a következetesebb to­vábbképzésre, a mozgalmi, a KISZ-tevékenység színvona­lasabbá tételére is fölhívták a figyelmet. Szó esett a kollégiumi nevelők nehézsé­geiről, a nagy lekötöttség­ről, s az ebből következő állandó elvándorlásról. A tartalmas hozzászólá­sok végeztével plenáris ülés következett. Ezen szót kért Molnár Lászlóné és Kiss Sándor, majd Kameniczky Antal válaszolt a felvetett kérdésekre. A tanácskozás záróak­kordjaként megválasztották azt a tizenhárom küldöttet, akik az országos parlamen­ten képviselik majd me­gyénk ifjú' pedagógusait és népművelőit. Fiatalok a mezőgazdaságból Ugyancsak szombaton tar­tották meg Egerben a me­gyei tanács nagytermében a Heves megyei mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek és társulások ifjúsági parla­mentjét is. Az elnökségben foglalt helyet Hammer Jó­zsef mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterheíyet- tes, Tóth Mihály, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, dr. Varga József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Laklia László, a KISZ-kb mezőgazdasági osztályának munkatársa és Ambrus Jó­zsef, a KISZ Heúes megyei Bizottságának titkára is. A megnyitó után Koós Viktor, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tartotta meg beszámolóját az elmúlt két évben végzett if­júságpolitikai munkáról. Né­hány kiragadott mondat e beszédbőr: — Legfontosabb eredmé­nyük az. hogy az üzemi ve­zetés fokozottan fonódik az ifjúsággal. Ezt nemcsak kö­telességből tették, hanem a termelési feladatok megva­lósítása érdekében is. Két év alatt a tsz-ek 17 millió forintot fordítottak a fiata­lok támogatására és például a szolgálati lakások csak­nem felét is ők kapták. Számítanak rájuk a gazda­ságok irányításában is. A megyében dolgozó 5025 pá­lyakezdő majd egyharmadá- nak viszont nincs semmi­lyen szakképzettsége, úgy­hogy e téren még van mit tenniük a szövetkezeti ve­zetőknek. Ugyancsak elgon­dolkodtató, hogy az ifjúsági parlamenteken az érintettek több mint fele nem vett részt, pedig a feladatokat a felnőtt nemzedék csak az ifjúsággal együtt valósíthat­ja meg — mondotta az osz­tályvezető. Beszéde második részében szó esett az agrárértelmisé­giek helyzetéről, az alkotó ifjúság mozgalomnM, a fia­talok kulturális és ’sportolá­si lehetőségeiről, majd a következő évek legfontosabb feladatait összegezte. A beszámolót követő szek­cióüléseken a küldöttek be­számoltak tapasztalataikról és a mindennapok gondjai­ról is. Varga István, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet agronómusa például java­solta, hogy azok is kapják meg a szociálpolitikai ked­vezményeket, akik falun kívánnák letelepedni. Töb­ben kifogásolták, hogy a munkahelyi körülmények ja­vulása még mindig lassú ütemű. A felszólalók szinte mindegyike köszönetét mon­dott a jelentős anyagi tá­mogatásért, de megjegyezték, hogy az erkölcsi névelés, be­illeszkedés segítése helyen­ként még mindig másodren­dű kérdés. Délután a parlament ple­náris üléssel folytatódott, ahol a szekciók elnökei szá­moltak be az elhangzottak­ról. A vitazárőt követően pe­dig megválasztották az or­szágos parlament küldötteit. Heves megye mezőgazdasági fiataljait e szerint Torbavecz Éva, a Tarnamente Egyesült Termelőszövetkezet KISZ- titkára és Lévai Ferenc, a gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Termelőszövetkezet gép- •kocsivezetője képviseli majd. A kiszolgálás gyorsításáért A hódmezővásárhelyi MET- RIPOND Mérleggyár 1976- ban 400 •millió forint érték­ben gyárt mérlegeket, ame­lyeknek' 60 százalékát 18 or­szágba exportálják. Képün­kön: az optikai műhelyben szerelik össze a három kilo­grammos kereskedelmi opti­kai, árjelzős mérlegeket. (MTI fotó — Bi'anstetter Sándor) Három község ölven emberéri Ködös novemberi délelőtt. Az ónszürke ég alatt tuja- cserjék kísérnek az egykori földbirtokos, Wampetics Károly kis kastélyáig, ame­lyet hosszú éveken át az idő vasfoga őrölt haszonta­lanul. Hogy csinosodik a park, s immár új köntösben kelleti magát az épület: Lőrinci nagyközség vezető testületének érdeme. Ezzel együtt az is, hogy napközi otthonhoz jutottak a telepü­lés elaggottjai, légyenek bar termelőszövetkezeti nyugdí­jasok, vagy közeli bányák kiöregedett, magukra ma­radott munkásai. — Fél millió forintnál többet áldoztunk ebben az évben a lás kastély felújí­tására, berendezésére, s esz­tendőkbe telt, amíg jogot formálhattunk használatára — mondja Szentgyörgyi Já­nos tanácselnök. — Persze kevés lett volna mindehhez a mi pénzünk, ha nem se­gítenek az üzemek, ha nem fog össze a lakosság! Segítőkész lakosok: Lőrinci, Selyp, Petőíibánya munkás­emberei összefogtak, hogy ötven dologban megfáradt ember hétköznapjai kedé­lyesen, társaságban, jó ellá­tást, orvosi felügyeletet él­vezve teljenek. Talpraesett kis fekete asszony, Lázi De- zsőné vezetőnő, gyorsan példákat is sorol. — Erőmű, gépüzem, cu­korgyár, csőszerelő vállalat, gumiipari szövetkezet, ve­gyesüzem, műanyagosok. Sorolni is" nehéz. Egyik szo­cialista brigád belső szere­lést végzett, a másik festett, takarított, a harmadik tér­elválasztó falakat ková­csolt, a negyedik terraszte- tőt készített. Később az áfész, a szakmunkásképző Intézet, majd a községi KISZ fiataljai terepet rendeztek, sódert szállítottak az új ke­rítéshez. S most járt nálunk Kiss Adám, a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet elnöke. Televíziót adnak klubter­münkbe. Szóval nem pa­naszkodhatunk. Amit ezekhez fűzünk: a segítőkészség nem ígérkezik szalmalángnak. Valamennyi üzem, intézmény folyama­tosan kívánja támogatni Lőrinci új létesítményét, amelynek további fenntar­tásához évente csaknem 509 ezer forintot ad a nagyköz­ség tanácsa. A szervezés ideje alatt némi bizalmatlansággal ta­lálkoztak a tanács és a he­lyi tömegszervezetek kül­döttei, akik az igényjogo­sultságot méricskélték, öre­gek napközi otthona? Mi ez? Menhely, szegények háza, ahová összeterelnek boldog- boldogtalant, s tányér leve­sen tartják? Valami ilyes­mi bujkált az emberekben. Jelenleg már huszonötén él­vezik Lőrinci legújabb szociá­lis intézményének vendégba­rátságát, januártól azonban duplájára emelkedik a lét­szám. A tanács ugyanis ak­korára tudja előteremteni a fenntartás valamennyi költ­ségét. Természetesen a fel­töltést változatlanul gondos felmérés előzi meg. Az ér­deklődés ugyanis mostmár olyan nagy, hogy mérlegre kell tenni: ki érdemli meg leginkább az öregkori java­kat. Ügyelnek a tartásdíjak megállapítására is! Akinek nyugbére nem éri el az 1000 forintot, díjmentesen jut a napközibe. De a legmaga­sabb juttatást élvezőnek sem kell az ellátásért, gon­doskodásért háromszori ét­kezésért napjában 10 fo­rintnál többet fizetnie. Pár napja, az intézmény avató ünnepségén, azt mondta valaki a vendégek közül: Az öreg Wampetics elsápadna az irigységtől, ha látná, milyen pompával rendezték be egykori rezi­denciáját. Nos, nem csak a pihenők, klubszobák, szoci­ális helyiségek bútorzatá­ról, az étterem és tálaló fel­szereléséről lehet felsőfok­ban beszélni. Lázi Dezsővé nagy gondot fordít az ott­hon rendjére, tisztaságára, s ebben minden „napközis” a kezére játszik. Molnár Er­zsébet például ízléses hím­zéseket készített a falakra. Vörös Miklósné díszbabákat var,rt. Király . Albert napon­ta segít a takarításban. Fe­lesége pedig éppen akkor kötötte maga elé a fehér kötényt, hogy terítsen, fel­szolgáljon, amikor az ott­honba látogattunk. Mások közben olvasgattak, négy öreg jó hangulatban babra huszonegyeze.tt. S hogy iga­zán elégedetten, közmeg­nyugvásra telnek itt a na­pok, Krenács András sza­vából tűnik ki: — Látja, ilyen kellett vol­na nekünk már régejt.. Ak­kor talán száz esztendeig kihúznánk valamennyien Moldvay Győző Januártól DH-munkarendszerben dolgoznak a Mátraaiji Szénbányáknál B tsz-konpesszusra készülve Mit adnak a közös gazdaságok? A. HARMADIK ORSZÁGOS kongresszusukra készülnek a mezőgazdasági szövetkeze­tek és a halászati szövetke­zetek. Ez év december 14-én és 15-én mintegy 500 küldött vitatja . meg Budapesten a tsz-mozgalom legfontosabb, időszerű kérdéseit. A tapasz­talatokat, a véleményeket, a különféle javaslatokat össze­gyűjtő és értékelő munka hónapok óta folyik. Valamennyi tsz-ben, szak- szövetkezetben. halászati szövetkezetben és szövetke­zeti társulásban megvitatták a Termelőszövetkezeteit Or­szágos Tanácsa által aján­lott kongresszusi beszámoló­tervezetet, sok ezren véle­ményt nyilvánítottak észre­vételeket fejtettek ki és ja­vaslatokat tettek. Magasabb szinten — többféle tapasz­talat birtokában — elvégez­ték ugyanezt a munkát a megyei, illetve a területi küldöttgyűlések is. A decemberi kongresszus nemcsak a tsz-ek működé­se, gazdálkodása. fejlődése szempontiából nagy jelentő­ségű. Egész társada’munk- nak nagy érdeke fűződik ah­hoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek töretlenül, egészségesen fejlődjenek. Ezek a szövetkezetek köz­vetlenül hatással vannak f’.OO ezer család' — mintegy 2 millió ember — életére.. Tevékenységüktől, gazdálko­dásuktól, eredményeiktől függ a közös munka körül­ményeinek a személyes jö­vedelmeknek az alakulása, a tagok emberi, közösségi fej­lődése és művelődése. A TAGOK TÖBBNYIRE ismerik saját szövetkezetü­ket. Véleményt formálnak azonban a közös gazdasá­gokról azok is, akik falun laknak, de már nem a me­zőgazdaságban, esetleg nem is falun dolgoznak. A városi emberek is értesülnek a szövetkezetek munkájáról és sajnálatos hogy nem min­dig a valóságnak megfele­lően. Éppen ezért érdeke mind­annyiunknak, hogy a tsz- ekről nyert információink, értesüléseink igazak, ponto­sak legyenek, hiszen csak így tudunk helyes véleményt formálni. Az első és a leg­fontosabb: sohasem szabad bizonyos — elszigetelt je­lenségek alapján általánosí­tani. És sohasem csupán a felszínt, a tüneteket kell észrevenni, hanem a mé­lyebben fekvő okokat is. így — a tények, az igazság erejével — vehetjük eléjét a káros hangulatoknak. így szolgálhatjuk a munkás— paraszt szövetség erősödését is. Hazánkban 1462 tsz. 123 szakszövetkezet, 19 halászati tsz. 268 szövetkezeti társu­lás működik. Tagjaik száma eléri az egymilliót. E szövet­kezeti kereteken belül mint­egy 640 ezer aktív dolgozó tevékenykedik: 6 millió hekl tárnyi földterületen 110 mil­liárd forint értékű eszközök­kel évente 130 milliárd ér­tékű terméket állít elő. A közös gazdaságok szervezik és segítik 800 ezer háztáji gazdaság termelését is. A mezőgazdasági szövet­kezetek közös gazdaságai és társulásaik állítják elő a mezőgazdasági termékek 60 százalékát. Viszont jelentős szerepük van abban .is, hogy a tsz háztáji és a szakszö­vetkezetekbe tömörült pa­rasztok gazdaságai a mező- gazdasági termékek 20 szá­za1 ékát adják. Ezek az arányok megha­tározzák egyben azt á fon­tos szerepet is, melyet a mezőgazdasági tsz-ek a la­kosság ellátásában, az ipari nyersanyagok termelésében és az exporttervek teljesíté­sében betöltenek. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazda­ság a lényeges és a legfon­tosabb élelmiszerekből nem­csak a lakosság ellátását biz­tosítja hanem a népgazda­sági export 22—23 százalékát is adja. Sőt. az export része­sedése a fejlett tőkés orszá­gok viszonylatában általában meghaladja a 40 százalékot Az Olaszországba és a Nyu- gat-Németországba irányuló exportunknak pedig több mint 60 százaléka mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékekből áll. Hazánk ma kétszer annyi élelmiszert exportál, mint tíz évvel ez­előtt. MEZŐGAZDASAGUNK ma kevesebb emberrel. kisebb termőterületen 45—50 száza­lékkal több terméket ad, mint tíz-tizenkét évvel ez­előtt. Gazdaságilag is kifi­zetődőnek bizonyult tehát falun a szocialista nagyüze­mek létrehozása, fejleszté­se. Jól szolgálják egész tár- sada'munk érdekét, elősegí­tik életszínvonalunk emel­kedését és lehetővé tették az új paraszti életforma ki­alakulását. T. B. Következik: A sikerek alapja (Tudósítónktól.) Jelentős esemény színhe­lye volt szombaton a Mát- raalji Szénbányák. Tanács­kozásukon a vállalat dolgo­zóinak kétharmadát képvi­selő szocialista brigádveze­tők elhatározták: a munka- vereeny-mozgalom eredmé­nyeinek hatására januártól a vállalat kollektívája a Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szerben teljesíti majd fel­adatát A munkaértekezleten megjelent dr. Kapolyi Lász­ló nehézipari miniszterhe­lyettes, dr. Halász Tibor, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyet­tese és Kun Lajos, a Bá­nyász Szakszervezet titkára is. Az elért eredményekről Góda Miklós, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese többek között elmondotta: nagyrészt a szocialista bri­gádoknak köszönhető, hogy az idei év időarányos részé­ben a vállalat túlteljesítette termelékenységi' és árbevéte­li tervét. Ezután Kapolyi Lászl- miniszterhelyettes méltatta a vállalatnál dolgozó . szocia­lista brigádok munkáját, majd a tanácskozáson újabb vállalások születtek a fo. gyasztók elsősorban a Ga­garin Hőerőmű igényeinek jobb kielégítésére. A szén­termelést, 6,1 millió tonnáról jövőre 6,6 millió tormára emelik a vállalatnál. A fel­ajánlások másik fontos pont. ja: a dolgozók általános él szakmai műveltségének eme­lése. A petőfibányai Vegyes, üzem szocialista brigádjaja. vasolta: a brigádok — pél­dájukhoz hasonlóan —•, he­tente két alkalommal nyújt­sanak segítséget a tanulni vágyóknak a „Mindenki is­kolája” tananyagának elsa­játításában. A visontai Tho- rez Bányaüzem ezüstkoszo­rús Nógrádi Sándor szocia­lista brigádja ugyanakkor a fiatalok pályaválasztását elő­segítő kezdeményezéssel állt elő. Végezetül tizenegy kül­döttet választottak a szocia­lista brigádok ágazati ta­nácskozására. Mika István Mmmői Q 1976. november 30., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom