Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Érzik munkájuk hasznosságát fikció után, az önkéntes rendőri parancsnokkal Egérből — elefánt (?) Jön, lát és kellemetleneket kérdez a KÖJÁL [ Két órát cirkáltak az önkéntes rendőri csoport tag- ’ jai a kora estében. Elmúlt már nyolc óra. a parancsnok leveti kabátját, s kifújja magát.' — Kíváncsiak voltunk, miként élnek a lehetőséggel fiataljaink. Este nyolcig ugyanis tizennyolc éven aluliak is látogathatják a szórakozóhelyeket. Legalább tíz hatvani presszóban vendéglőben, klubban megfordultunk. Jártunk a MÁV-pá- lyaudvaron, betértünk a Vörösmarty Művelődési Központba. Szóval, ahol ilyenkor összeverődhet az ifjúság. — Általános benyomás? — Néhány helyen kellett igazoltatnunk, de az olyan közismerten forgalmas szórakozóhelyeken, mint a Rózsa Cukrászda, a Búzavirág Étterem, vagy a nyáron megnyílt Pipacs Eszpresszó, nem találtunk rendellenességet. Kólát, gyümölcslét, feketét. süteményt fogyasztottak a fiatalkorú vendégek. Ez mindenképpen az üzlet- vezetést dicséri.,. A CSELLENGŐKÉRT Az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport tagjai, miközben ellenőrző munkájukat végezték, próbáltak képet összeállítani: kikből verődik össze egy-egy szóra, kozóhely fiatalsága? A Jerevánban sok a diák. Kollégiumi. szülői engedéllyel ugranak be egy kis bratyizás- ra. A MÁV.pályaudvar sűrítésében, előcsarnokában, váróiban lépten-nyomon csellengő fiatalokba botlottak a csoport tagjai. Nem utaztak sehova, nem vártak senkit, kijöttek szétnézni. Igazoltattak közülük többet. Volt rendes munkahelyük. A Rózsa Cukrászdában szakmunkás- tanulók melegítették a székeket. Lehettek harmincán, jobbára jaffa mellett, go- molygó füstöt szíva. A kérdés itt sem maradt el. A válasz pedig: vége az oktatásnak. másfél óra múlva indul a buszunk, hol töltsük el addig az időt? Az utcán ücsörögjünk hidegben, őszi latyakban? — A jogos igényre egyetlen helyen találtunk megnyugtató választ — jegyzi Szeged külső városrészében, Mihályteleken egyes házaknál még hagyományos mó•Mfi. november 21., vasárnap meg a parancsnok, akit a kórházban dr. Bakos Balázs főorvosként ismernek. — A Vörösmarty Művelődési Központ klubjában tudományos fejtörő közepébe cseppentünk. Monori Zoltán TIT. titkár vezette a játékot, s az ifjúmunkások, akik lehettek harmincán, láthatóan jól érezték magukat. Kellemesen teltek a félórák. Más kérdés, hogy egy ajtóval odébb vágni lehetett a füstöt, s a biliárdasztalt körbefogó fiatalembereket csak a tévémese vonta el tíz percre a szórakozástól. Ez különben szellemi színvonaluk mércéje...! járható üt Hatvanban és a hozzátartozó községekben egy friss felmérés szerint öt év alatt megduplázódott a fiatalkorú bűfiözők száma, ötvenhármán például1 alig lépték túl a gyermekkor határát. Kicsit a számok mögé nézve kiderül: az ilyen bűncselekményt elkövető fiatalok rendezetlen családi körülmények között nevelkedtek, vagy éppen elkapatott. jóval tartott gyerekek, akik a garázdaságban, a kétes kalandban vélik a jó időtöltést. — Hogy mi lesz belőlük, társadalmi feladat. Mintahogyan az állomási csellengők, a Rózsa cukrászdái ifjúmunkás vendégek figyelmét is nekünk kell sürgősen helyes irányba terelnünk — summázza az egész csoport véleményét dr. Bakos Balázs. — Járható, hasznos útnak véljük ezért a Vörösmarty Művelődési Központ ifjúsági klubját, ha a hét minden napján tartalommal töltik meg a programot. Ezt kellene hálózattá fejleszteni a városban, természetesen a KISZ eszmei irányítása mellett, s a társadalom széles összefogásával. Biztos . vagyok benne, hogy a vasutasoknál, a gyári otthonban, de több üzemünk klubjában kopírozható a példa, még. pedig eredménnyel. Viszont a körvonalazott műsor, munkamódszer rovására nem szabad engedményt tenni. Rögtön veszélybe kerül a cél. visszájára fordul a vállalkozás. dón történik a fűszerpaprika utóérlelése. Az egyik legszebb paprikásház Kónya Jánosnéé, az Űj Élet Tsz tagjáé. Piros csövek ezrei díszítik a ház falait a Vörös Hadsereg u. 18. számú házon. (MTI fotó = Tóth, Béla). BRIGADVÁLLALAS Természetesen nemcsak az ellenőrző akciók, s a nyomukban következő értékelések jelentik az önkéntes rendőri csoport tevékenységét. Szoros kapcsolatban vannak a város gyáraival, iskoláival s a kapott jelzések alapján rendszeresen figyelik a veszélyeztetett körülmények között élő fiatalokat. A gyámhatósággal együtt veszik vállukra a csoport tagjai az utógondozottak felügyeletét is. Tavaly például tizennyolc ilyen ifjúval törődtek rendszeresen. Űjabban pedig azt a gondolatot szeretnék városszerte népszerűsíteni, hogy munkájuk és az ügy eredményessége érdekében a szocialista brigádok vegyék fel vállalásaik közé egy-egy veszélyeztetett körülmények közt élő fiatal gondozását. Más brigádok az állami nevelőotthonból kikerülő ifjúmunkásokat karolhatnák fel, hogy könnyebben találják meg helyüket a társadalomban. Még valamiről szó esett beszélgetésünk során. Hogyan értékeli a kívülálló az önkéntes rendőri csoport tevékenységét? Akciók közepette hallani megjegyzéseket, kérdik: mit okvetetlen- kedik itt Halmos doktor, Bognár Zoltán, Sütő tanár, meg Cserkuti Attila. A sanda szóbeszéd nem érdekli őket. Érzik munkájuk hasznosságát. S meg is bizonyo- sítja őket ebben sok levél, találkozás, mind teli hálával, vagy éppen kérelemmel tanács, segítség dolgában. Az önkéntes rendőrnek ez a legtöbb, amit munkájáért kaphat,.. „A cipőd fogd, ide tedd le most elém, Ugye szól, ki tudja, melyik az enyém” — dalolják a gyerekek, miközben kézről kézre adogatják a cipőket. — A papucsos játék szabályai a következők: a lányok és a fiúk körben térdelnek a teremben, és miközben gyorsuló ritmusban éneklik ezt a kis versikét, cipőt, vagy papucsot raknak a társuk elé. Aki nem tudja időben továbbadni a papucsot. kiesik a játékból. Annál izgalmasabb a játék, minél több és nagyobb cipővel versenyeznek — mondja > pajtásainak Mata Jóska, az egerbaktai úttörőcsapat tanácsának titkára. — Ezt a játékot nemcsak az általános iskolások kedvelik, úgy hallottam, hogy a KISZ-esek a kongresszus idején éjszakákon keresztül, fáradhatatlanul papucsoztak- Most, amikor az úttörők VI. kongresszusára készülünk, felelevenítjük az ismert és a szórakoztató játékokat, sőt újakkal töltjük meg az ötletzsákokat, nehogy szégyent valljunk Zalaegerszegen... Mindezt a megyei miniparlamenten mondták el a pajtások, a KISZ Heves megyei Bizottságán, ahol a közelgő országos úttörőparlament megyei küldöttei tanácskoztak. — Együtt izgulunk a gyerekekkel — teszi hozzá Farkas Júlia, a megyei úttörővezetői tanács titkára —, mivel valamennyien először vesznek részt országos úttörőtalálkozón. Lelkiismeretesen készülnek az egyes szekciók foglalkozásaira, s a tarsolyukban sok-sok kérdést, ötletet őriznek, amelyeket szeretnének eljuttatni az úttörőszövetség vezetőihez. Most ezen a miniparlamenten elevenítjük fel a Hl. megyei út törőtanácskozáson elhangzott javaslatokat, észrevételeket és természetesen ez Kátyúk és rengeteg sár. Eltelt a nap, Boldogról megyünk haza, és alig várjuk, hogy Hatvant elérjük, mert onnan már csak más, csak jobb az út Egerig. November közepe van, késő délután, és a sárga Polski utasai — a megyei KÖJÁL stábja — csendben hallgatják a rádió műsorát. Zene és irodalmi fejtörő. Most egy versidézet: „Kunyhó, olajmécs, munka, éhség. Gyermek, rongy, szégyen és a többi... ” — És most találjátok ki — így a rádió —, hogy mi a vers címe, és hogy ki a szerző. Csúszkál, nagyokat zöty- tyen a Polski az úton... Ki irta, mi a címe?... Ha ezt a mai napot is ilyen tömörséggel, ilyen kifejezően leírhatnám, mondjuk, valahogy így: „KÖJÁL, húsüzem, pech, penész, Piszok, egerek, vita, jegyzőkönyv...” Satöbbi. De ebből — sajnos — igen csak keveset tud meg az olvasó. Jobb lesz, ha inkább tiszta vizet öntünk a tiszta pohárba. Kezdjük azzal, hogy — mint mindig — a már említett napon is erre törekedett a KÖJÁL háromtagú stábja — dr. Csermely Katalin igazgatóhelyettes, dr. Szolyka Gizella és Jerzli Lászlóné. Bekopogtattak tehát a Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet gyöngyösi húsfeldolgozó üzemébe, amely — legyünk őszinték — évekkel ezelőtt úgy épült fel, hogy az egészség- ügyi szervek még csak nem is tudtak róla. Csupán a termelés megkezdése után értesültek az egészről, s mia rendkívüli kis összejövetel sem múlhat el játék nélkül. Szerencsére mókamesterben nincs hiány. S ez jó, mert ahogy visszaemlékszem az előző országos parlamentekre, mindig vidáman, sok-sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. , A káli kerekezők A kilenc kis küldött közül Antal Szilárdra fontos feladat vár— A káli 1217-es számú Gárdonyi Géza úttörőcsapatot képviselem- Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy az országos találkozón esetleg én tolmácsolom a Heves megyeiek üdvözletét. Ha szót kapok, a turisztikáról. a sportról és a táborozásról, a kedvenc időtöltéseimről beszélek. Szívesen elmondanám az országos találkozón is, hogy a káli pajtások minden hónapban kerékpártúrán vesznek részt, megismerkednek a megye településeivel, nevezetességeivel. Ebben az évben hirdettük meg a tíz kilométeres kerekező akciót: ez azt jelenti, hogy az ötödikesek ötven, a nyolcadikosok már nyolcvan kilométert „tekernek” le egy év alatt. Az elmúlt hét végén a Tisza mellé kirándultunk. Horgásztunk, cgurdítottunk, kellemesen éreztük magunkat, s kipirul- tan. fáradtan érkeztünk haza. Azt szeretnénk, ha a ..kerekezők” táborához az ország más őrsei is csatlakoznának, mert így lehetőség lenne arra, hogy a többi megye pajtásaival is találkozzunk, közös kerékpártúrákat szervezzünk. „Újabb levelező partnerekre számítok" — Angol, zene, kézilabda. .. Nehéz választani, melyiket szeretem jobban, egy biztos, egyik sem hiányozhat vei ké6z helyzet elé lettek ál" lítva, mást nem tehettek, mint hogy igyekeztek érvényt szerezni a megfelelő egészségügyi előírásoknak. Erről viszont tudni kell: hosszas, fárasztó feladat. És kissé kellemetlen. Ez már az első percekben kiderül, amikor az ellenőrzést vezető Csermely doktornő valósággal a kérdések özönével árasztja el Vincze Jánosnét, a húsüzem jelenlegi vezetőjét Róla viszont jegyezzük meg: nem nagyon régen tölti be ezt a posztot, így most lényegében kényszerű örökösként igyekszik tőle telhetőén tisztességes válaszokat adni a kellemetlen kérdésekre. — Mikor készül el végre a modulbarakk? — Hadd ne mondjak dátumot. .. június óta csinálják, ígérik, de... szóval, hadd ne mondjak dátumot. — Mi van a megbeszélt repülőtetővel? Nem látom, hogy meglenne, pedig legutóbb már leszögeztük, hogy kell! — Doktornő, drága... — Értem. Menjünk tovább: most mit csinálnak? — Füstölt kolbász tarja, zsír, tepertő... — Hurka? — Azt nem. A főorvosasszony azt mondta, hogy még nem engedélyezi. — Hány sertést dolgoznak fel? — Heti hatvanét. De két részben, kétszer harminc sertést. A húsüzem afféle kis kó- eerájként hat, annak ellenére, hogy látszik: szeretnék egy kicsit kipofozni. Az udvar első részét lebetonozták, a zsúfoltság egyhítése érdekében a bejárattal szemben felhúztak egy kis új- épületrészt is — még nem száradt- meg rajta a a napi programomból — mondja Sípos Zsuzsa, az egri II- számú gyakorló általános iskola Bornemissza Gergely úttörőcsapatának elnöke— A megyei parlamenten a Törvényünk szellemében elnevezésű szekció munkájában vettem részt. Nemcsak én, de mások is elmondták, hogy a csapatban vannak még pajtások, akik azt hiszik, hogy az úttörők 12 pontjának ismerete elegendő a munkánkhoz. Arról is szó volt, hogy az úttörőkéhez hasonlóan a legkisebbeknek, a kisdobosoknak is — legalábbis intézményenkét — rendezzenek játékos feladatokat, kössék követelményekhez az úttörőtagság elnyerését. Ha már az angolt, a zenét és a sportot említettem, nem hallgathatom el, hogy rendszeresen levelezek német, ceyloni, japán és finn gyerekekkel. Már egy egész gyűjteményem van a leveleikből, az ajándékaikból. Remélem, hogy a VI. országos úttörőparlament után magyar pajtások címével is gyarapodnak a levelezőnaplóm lapjai. Ki tudja, a következő évtől elég lesz-e a zsebpénzem a borítékokra, a képeslapokra... ? És a többiek? A kilenc küldött közül hárommal ismerkedtünk meg, ám így a csapat nem teljes, hiszen ott lesz Zalaegerszegen, a VI- országos úttörőparlamenten Liptai Zoli Selypről, Kolozsvári Pista Hatvanból, Pócs Gyuri Gyöngyösről, Boldizsár Anikó Egercsehiből, Vdka Ági Hevesről és Palik Jancsi Gyöngyösről- Valamennyiüknek jó munkát kívánunk és reméljük, hogy élményekkel gazdagodva, új barátokat szerezve térnek majd haza. gfeüle Rita vakolat és sok minden kell, hogy végre használatba vehessék. A kérdezz—felelek csak afféle kis bemelegítő. A helyszíni szemle már sokkal „keményebb”, és a kérlelhetetlen KÖJÁL-stáb mindent feljegyez. Hogy az építési anyagok szerteszét hevernek az udvaron, hogy nem elég a kobzott anyag tároló, hogy nincs zárt kerítés, hogy a zsírolvasztónál koszos rongy szolgál kéztörlésre, a kézmosó kicsi és nem is használják... Míg tart a leltár, „vendég” érkezik: Angeli József, a szövetkezet ipari osztályának vezetője. Ö sem régi ember, de természetesen tőle telhetőén igyekszik menteni a helyzetet, türelmet kér; és szó ami szó, erre valóban nagy szükség van. Mert nagyon sok a fogyatékosság, csak úgy telnek az oldalak, amikor végre hozzákezdenek a jegyzőkönyv elkészítéséhez. Búcsúzóul a tőszomszéd — szintén a szövetkezethez tartozó szeszfőzde épületében is teszünk egy rövid, műsoron kívüli látogatást. összehasonlíthatatlanul nagyobb a rend, a tisztaság... A munka végére a mintavétel tesz pontot. Néhány nap és megtudjuk, hogy az üzemben készült termékek, a munkához használt kések, s maguk a munkáskezek nem tartalmaznak-e fertőző baktériumokat. Boldog. A helybeli szövetkezet húsfeldolgozójában a fogadtatás már kevésbé hangulatos, de erről nem Kovács József húsüzemvezető tehet A KÖJÁL-ellenőrzés- nek ez dukál, és nem is lepődik meg rajta senki. Annál inkább néhány szembetűnő dolgon. Először is azon, hogy az iroda tiszta, rendes. Szinte csodálkoznak az egészségügyiek, később viszont, amikor a raktárban gondtalanul kergetöző egerektől riadoz- nak, már kezdik látni, hogy „jó helyen” járnak. Akkor is, amikor egy másik helyiségben penészes nyers kot bászt találnak. Akkor is, amikor a sózott szalonnával egy teknőben hivalkodó, töltésre váró béltekercsekre találnak. Amikor a novemberi hideg ellenére légyraj röppen fel érkezésükre a zsírolvasztó üstnél, akkor is, amikor egérpí- szokkal sűrűn telehintett — egyébként üres — hűtőszekrényre találnak a szintén ide tartozó italboltban. (Utóbbi vezetője, egy fiatal ember, kevésbé belátó, zúgolódik, amiért „egérből elefántot" csinál a KÖJÁL). Ismét mintavétel. És kézvizit Ez is szükséges. Előző ellenőrzésünk színhelyén az egyik asszony kezén, az ujjak közt kiázott kimart, erősen gyulladásos sebet találtak. Azonnal abba kellett hagynia a munkát orvoshoz küldték. Sajnos, ez is hozzátartozik még az iménti gyöngyösi képhez. Két fárasztó — időnként valósággal küzdelmes — ellenőrzés után hazaindul a szép, de immár kissé sárOs Polski Fiattal a stáb. Esteledik A rádió irodalmi vetélkedőt közvetít „Kunyhó, olajmécs..." Egyik középiskolás versenyző végre rájön, hogy a verset Ady Endre írta. A riporter lelkesen megdicséri érte, aztán búcsúzik. Mi még nem tehetjük ezt, meg kell várni a minták laboratóriumi vizsgálatának eredményét. Az előzmények után a néhány nap várakozás nem minden izgalom nélkül váló. Egy-két rossz- álmú éjszakát biztosan okozott az egyelőre még válasz nélküli kérdés: Vajon mi lesz? Aztán megtudtuk. A vizsgálat eredménye — ezúttal negatív. Fellélegezhetünk. Fellélegezhetünk... ? B. Rua libát Paprikásház Szegeden Moldvay Győző Utazási lázban a... Kilenc kis küldött
