Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

ígérettel és optimizmussal nem lehet fűteni Meleg telet „jósol” a TÜZÉP és az ÁFOR Nyolcvan vagon exportra A mátraballai alma híre Hideg lesz-e az idei tél? A kérdésre ezúttal nem a meteorológusok hanem a me­gye lakosságának tüzelő­anyaggal való éltetőért te­lelő» szervek vezetői adtak választ azon a tanácskozáson, amelyen a megyei tanács ke- reskedelmi osztálya kérte számon a TÜZÉP, az Ál és az ÁFOR egysegek teli felkészülését. Az elhangzott vélemények alapján a jelenlegi helyzetet röviden úgy jellemezhetjük, baj nincs, szén, olaj viszont van. És nemcsak a telepeken, a kutakban, hanem a lakos­ság nagyobb része is időben „bespájzolta” a szükséges tü­zelő egy részét. Ráadásul ol­csóbban is jutott hozza, hi­szen a különböző kedvezme- nyes akciókon több mint ki­lencmillió forintot takarított meg. > Politikai feladat is 1 ­Az ördög azonban nem al­szik. Vagyis még nincs itt a tél amely azonban egeszen biztosan megérkezik, es sen­ki sem tudhatja előre, hogy ugyanolyan enyhe }e«-e, mint az utóbbi negy-ot év­ben volt. Beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhatna te­hát ha az ellátásért felelős éUarai és szövetkezeti egyse­geknél rosszul mernek fel a lakosság mondjuk meg ^anten ez ellen nem tiltakoztak az érintettek sem —, utóbbi években nemcsak a lakosság, hanem a forga^ eó és szállítóegységek te hoz­zászoktak a kellemesebb tói hónapokhoz. Így aztán nehéz lenne most garantáltan meg­jósolni, hogy 1 tél próbáit miként állna ki a TÜZÉP és az ÁFOR. A közelmúltban « belke­reskedelmi miniszter is.na- piparancsban” adta m az vezetőinek: a folya. mates, a tervszerű tüzelő­anyag-ellátás biztosítása po* i htikte feladat is, wrt a ke­reskedelmi egysegek, vala. SS az illetékes tanácsi I szervek rendszeresen ellen­őrizzék a forgalmazást, a ! Sízést, a minőséget, az ^ utánpótlás biztosítását. Síén »an, fuvaros nincs. i A megrendelt tüzelő gyors házhoz szállításával kapcsola­tosan viszont a miniszter sem | tudott sok jót ígérni. A hely- í zet ugyanis évek óta az, i hogy a kistételek - ot-tlz mázsa - szállításához a vá­sárlók nem kapnak gépkocsit, így aztán maradnak a >=Se- bés” maszekok, akik sok Fejlesztési tér? kaiban (Tudósítónktól) Elkészült Kál nagyközség 1977. évi fejlesztési terve, melyet Kelemen Kálmán, a nagyközség közös tanácsá­nak vb-titkára terjesztett a vb-ülés elé. Az új évben több mint hétmillió forint­tal gazdálkodik a község, majdnem négyszázezerrel többel, mint ebben az év­ben. A nagy összegből egy­millió-kétszázezer forintot használnak fel a kulturális ágazatban, közel egymillió- négyszázezret az egészség­ügyben. A település fejlesz­tésére hárommilliót költe­nek, s több mint egy millió forintos társadalmi* munká­ra is számítottak a tervek elkészítésénél. A fejlesztési tervben szerepel az új tele­pülés központban megépí­tendő új lanácsháza, erre mintegy egymillió-három­százezer forintot költenek. Tovább folytatódik a köz­ségben a vízhálózat bővíté­se. A vb megvitatta és elfo­gadta a tervet. ^ esetben a szén áránál is töb­bet kérnek egy-egy fuvarért. Gyakran éri jogos kifogás a szén minőségét is, — néhány szénfajtát tűzoltó szénnek nevezte ej a lakosság — Egerben változatlanul keve­sebb jut a csehi szénből, a hasonló minőségű szénnek ugyanakkor nincs reklámja, a vásárlási csúcsokban — kü­lönösen Egerben — már a hajnali órákban sorba kell állni az utalványok beváltásá­ért. Jogosan fáj továbbá a la­kosságnak az is, hogy fűré­szelt és aprított fát sem le­het vásárolni. A lakótelepe­ken, a többszintes házakban pedig nincs hol fát fűrészel­ni. A TÜZÉP-ek szívesen se­gítenének, de évek óta nem kapnak olyan vállalkozót, aki a hivatalosan megállapí­tott 1,30 forintos tarifáért felfűrészelnék, felaprítanák a fát. Nem is csoda, hiszen a maszek fűrészesek 8 forintot kémek és kapnak mázsán­ként ugyanezért a munkáért A panasznak már szakálla nőtt, tudnak róla a miniszté­riumban is, de az árhivatal szerint a tarifamódosítás egyelőre nem fér bele a meg­emelt áruk listájába. Olajból sincs hiány Egyelőre bőségesen van tü­zelőolaj is. Mint az ÁFOR vezetői elmondották: a 'szük­séges mennyiség biztosított A baj viszont az, hogy az úgynevezett „viszont eladók", vagyis az állami és a szövet­kezeti egységek változatlanul nem rendelkeznek megfelelő tároló kapacitással, így tarta­lékolásra nincs is lehetősé­gük. Ráadásul komoly ve­szély fenyegeti a folyamatos szállítást is, mert az. ÁFOR gépkocsiparkjának 30-40 szá­zaléka ma sem üzemképes. Rendkívül nehéz ugyani« a szükséges alkatrészek beszer­zése, ezért lassú a javítás, el­húzódik a karbantartás. És h* még a hő, a jég is meg­jelenik az utakon, akkor az Ä NAPOKBAN avatták a KAEV mintegy 60 millió forintos beruházással léte­sített új egri gyárát s — mint az ünnepi esemény alkalmával tett bejelentés alapján, annak idején tudó­sításunkban is közöltük —a következő években további, hasonló összegű fejlesztésre kerül sor a Kistályai úti korszerű telepen. A hír, s amit erről utóbb Nagy Dezső gyáregységi fő­mérnöktől részletesebben is hallottunk, minden kétséget kizáróan arra vall, hogy a korábban némelyek által már ,,halálra is ítélt” üzem — ép~ penséggel a virágkorát éli: minden eddiginél remény- teljesebb jövőnek néz elé* be, néhány esztendő alatta megyeszékhely legjelentő­sebb ipari egységei közé emelkedik. Mert nézzük csak, miről is van szó? Nos, ahogyan a főmérnök — egyebek mellett — el­mondotta: egyrészt terüle­tileg is bővítik a gyártele­pet, másrészt pedig újabb, nagy építkezésre, gépesítés­re gondolnak. Az országos vállalat ugyanis — többi között — cipőipari gépgyártásának erőteljesebb növelésére tö­rekszik, s ebben az elkép­zeléseit a már hagyomá­nyokkal, kellő tapasztala­is előfordulhat, hogy az ola­jat szállító gépkocsikat hiá­ba várja majd a lakosság. Az ÁFOR vezetői ezért is java­solták, hogy a most egyesülő, megerősödő ÁFÉSZ_ek — ahogyan a GYÖNGYSZÖV már meg is tette — vásárol­janak szállító járműveket, s így az ÁFOR-rai együtt biz­tonságosabbá lehetne tenni a rendszeres, a tervszerű szállí­tást. Fokozni a felkészülést Sok jogos kifogás érte az elmúlt hetekben Heves me­gyében is az akadozó pro- pán-butángáz-ellátást. A „gázt”, vagyis hát a hiányt, a szajoli töltőállomáson „gyár­tották”, ahol zavarok voltak a termelésben, s egy ideig a nyíregyházi körzetet is nekik kellett ellátni. Szerencsére már zavartalan a termelés Szajolban, s így megszűnt a hiány Heves megyében is. Pillanatnyilag valamennyi cseretelepen van elég gázpa­lack. Summa summárum tehát: a „tüzelőfronton” jelenleg béke van, az illetékesek op­timisták, a bányák esküsznek a folyamatos szállításra, nyu­godt az ÁFOR is. Nem az ördögöt akarjuk azonban a falra festeni, de azt a lakosság is jól tudja, hogy ígérettel és optimizmus­sal még a legmodernebb kályhákat, kazánokat sem le­het fűteni. Szándékosan is­mételjük meg ezért a belke­reskedelmi miniszter már idézett véleményét, valamint a megyei tanács kereskedel­mi osztályának figyelmezte­tését: a készültséget fokozni kell, mert szén, olaj van, a lakosság tüzelőanyaggal va­ló ellátása valóban politikai kérdés is. Semmiképpen sem fázhatunk tehát rá a télre. Függetlenül attól, hogy enyhe lesi« vagy hideg. •■fl**’* - Koós József tokkal, bizonyos felkészült­séggel rendelkező egriekre alapozza. Miután Egerben már évek óta előállítanak — sikeresen nyugati ex­portra indítanak — ilyenfé­le berendezéseket, sőt, az ország különböző helyein hegesztett gépvázak meg­munkálásával a pesti és soproni testvérgyárak rend­szeres segítésére is módot tudtak teremteni. S nyil­vánvaló, hogy az egriek kö­rülményeik, lehetőségeik alapján — hegesztő mérnök által irányított, hegesztő technikusokból, minősített hegesztő szakmunkásokból álló gárdájukkal — kivált­képpen megfelelő anyagi támogatással, akár nagyobb feladatokra is vállalkozhat­nak. PÉLDÁUL arra, hogy ezentúl a helyi profil , erő­sítése mellett valamennyi gyáregység számára Eger­ben történjék az említett gépek 0,1—3 tonnás vázai­nak hegesztése, hőkezelése, szükséges megmunkálása, alapfestése, ne kelljen ilyen munkákban vállalaton kí­vüli üzemekkel együttmű­ködni. Mert a külső koope­ráció meglehetősen bizony­talan s az elaprózott rész­műveletek még a cégen be­lül is számos kellemetlen­séggel, sok fölösleges költ­séggel járnak. A legkevésbé sem egészséges dolog, hogy Kis gazdaság a Mátra tö­vében. Rossz földek, mere­dek lejtők, kedvezőtlen adott­ságok. Mátraballán örökös küzdelmet folytatnak a mos­toha viszonyokkal, ennek el­lenére mégis figyelmet ér­demelnek eredményeik. Leginkább az almát emle­getik, amely a 70-es évek elejétől folyamatosan igen jó eredményt ad, pedig az almatermeiésnek nincs több évtizedes hagyománya a kö­zös gazdaságban. A szövet­kezet megalakulása után a vezetőség javaslatára olyan termelési szerkezet kialakí­tására törekedtek, amely az adottságoknak megfelelően jövedelmező és biztos meg­élhetési forrást jelent a tag­ságnak. Ezek egyike volt az alma. — Van itt szántóföld is — mondja Albertus Imre, az Űj Barázda elnöke — csak nehéz a művelése. A növek­vő anyag- és gépi költségek ellenére évről évre alacsony a gabonatermés. A búza mellett van burgonya és cukorrépa is. melyek terme­lése már gazdaságosabb. Szövetkezetünk tagja a me­gye jobb ellátására létreho­zott burgonyatermelési tár­sulásnak, a répát pedig szer­ződés alapján a Mátravidéki Cukorgyáraknak termeljük. Ezek mellé sorakozik az al­ma, mely az idén kétszáz mázsás termést adott hektá- ranként. Persze a kedvezőt­len időjárás ebben is kárt tett — Hány hektáron termel­nek almát? — Ültetvényeink több mint tízesztendősek. A Tagi- és a Hásasfő-dűlőben ötvenhek- táros az almáskertünk. Van jonatán, starking és golden. Augusztusban jég pusztítot­ta a hásasfői területen levő almákat, ami minőségi rom­lást okozott. Az Állami Biz­tosító a becslést elvégeztess a felmérés alapján az évvé­gén kártalanítást kapunk. ízre, zamatra és elállóké­pességre dicsérik a ballal almát, ezt bizonyítja, hogy külföldön is ismerik már. — Valóban, a Szovjetunió­ban, a Német Demokratikus például a soproniak a jö­vőben is Budapest közelé­ben készíttessék gépeik vá­zait, aztán ezeket Egerben éppen csak megmunkálják, a berendezések összeszere­lésére azonban valójában megint a Dunántúlon, Sop­ronban kerüljön sor. Az elképzelés megvalósí­tása 40—42 millió forintba kerül — s ezt exportfej­lesztő hitelként, a vállalat­nak nyújtott nagyobb ösz- szegen belül a bank már biztosította is. Mi több: a jövő év első negyedében a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat hozzálát a kívánt új üzemcsarnok — másfél hajós épület —• ki­vitelezéséhez is, ' sőt a megrendelések alapján — a hazai és külföldi gyártók — a második félévtől a gép­vázak nagyfelületű meg­munkálásához szükséges berendezések szállítását is megkezdik. A program sze­rint 197 S. első negyedében kerül átadásra az épület, s olyan ütemben történik a szerelés, hogy az év máso­dik felében megindulhas­son a próbagyártás. A mintegy kétezer négyzetmé­teres új munkahelyen a már elkészült technológiai elgondolások mellett, 1979- től évi 400 cipőipari — sza­bász — gép váza készülhet, illetve mód nyílik arra, hogy Egerben 200 komplett Köztársaságban. Csehszlová­kiában és a Német Szövet­ségi Köztársaságban, ahová szállítunk, ismerik almáin­kat — sorolja az elnök. — Hogy idáig eljutottunk, az elsősorban annak köszönhe­tő, hogy a tagok megszeret­ték az almát és .áldozatkész munkával gondozzák a gyü­mölcsöst. Egyre nagyobb gondot okoz viszont, hogy kevés a munkaerő. Ezt kü­lönösen most. ősszel, az al­maszedésnél tapasztaltuk. A betakarítás befejeződött, de ehhez a környező fal­vakból is toboroztunk em­bereket. A szövetkezeti ta­gokon kívül Nádújfaluból, Mátraderecskéről és Mátra- mindszentröl is jöttek szed­ni az almát. — Mennyit szállítottak ed­dig? — Nyolcvan vagonnal, de összesen száz vagon termés kerül el november végéig Mátraballáról. Ebből 80 ex­portra, a többi pedig a ha­zai piacokra, a SZÖVTER- MÉK útján. A mátraballai vasútállo­mástól nem messze a szö­vetkezet 900 négyzetméteres almaválogatót létesített. Asz- szonyok dolgoznak most is, osztályozzák és csomagolják az almát, méret és nagyság szerint. — Közvetlenül a határból teherautókkal és pótkocsis traktorokkal szállítjuk ide az almát — mutatja Alber­tus Imre. — A termést va­gonokba pakoljuk és útnak indítjuk rendeltetési helyük­re. Kevés a rakodómunkás, a kézi munkaerő. Az almater­melés viszont sok kézi erőt igényel, ezért a szövetkezet középtávú fejlesztési tervé­ben, a meglevők mellett, nem szerepel új ültetvények telepítése. — Mégis hogyan akarják megőrizni a ballai alma jó hírnevét? — Csak egyféle módon — válaszolja az elnök — a ter­mésátlag növelésével. Ezt pe­dig nagyobb adagú műtrá­gyázással érhetjük el, amely­hez biztosítjuk a pénzt. gépet gyártsanak, minimá­lis létszámnöveléssel. Emellett — más jellegű fejlesztéssel — licence vá­sárlásával, 16—18 millió fo­rintos gépi beruházással a textilipari klímaberendezé­sek gyártását is tökélete­sebbé teszik Egerben, s természetesen egyéb termé­keikből, mezőgépeikből, manzardszárító berendezé­seikből is megpróbálják még jobban kielégíteni partnereik — hazai, egyre több külföldi megrendelőjük — igényeit. Az egri gyáregység az elmúlt években fokozatosan megvált kevésbé gazdaságos vagy éppen gazdaságtalan gyártmányaitól, a legutób­bi időkben is tisztította profilját. Határozott szán­dékkal iparkodik a legjö­vedelmezőbb termékeket előállítani, s munkájában a legeredményesebben fel­használni kialakult külföldi kapcsolatait is, az NSZK- val, az NDK-val, illetve a holland partnerével megíe-" rerntett kooperációt. Folya­matosan növeli termelését, s az V. ötéves terv végére szeretné elérni a 200 millió forint körüli árbevételt. AMELYRE az immár 90 esztendős üzem történeté­ben, korábban aligha mer­tek volna gondolni. Gyónj Gyula A „HETEKBŐL” telt cl most egy... Nem hinném, hogy különösebb magya­rázatot kellene fűznöm eh­hez a mondathoz. A „he­tek” ugyanis, amelyek a paiyavaiasztás, a műszaki fejlesztés, illetve a fa- és bútoripar modernizálása jegyében telnek el, közvet­ve, vagy közvetlenül szü- kebb hazánk valamennyi lakójához kötődnek. Gon­doljunk csak arra, hogy közeleg az iskolai félév, a gyerek az előmenetelének jegyei, a szülő a végzős csemetéje sorsa, továbbta­nulása, az Éleibe való be­illeszkedése miatt aggódik. Mi legyen, mi lesz a gye­rekből? Az vesse rám az első követ, aki nem fogad el ilyenkor egy kis segít­séget, tanácsot a döntés­hez. Mert hát ki iudná felsorolni, hogy hányféle pálya, tanulási és munka- lehetőség van ebben az or­szágban?! Reklámízűnck tűnik, amit most leírok, de tény, van „aki” tudja: a pályaválasztási tanácsadó intézet, amely — mint az elmúlt héten is —> meg­szervezte a szülők parla­mentjét, vagy az érintet­teknek, a töprengő, döntés előtt álló gyerekeknek a nyitott kapuk elnevezésű akciót, az üzem- és gyár- látogatások sorozatát. Hogy lássa a gyerek, miként is készUl például a szobabú­tor... APROPÖ: bútor. Ez a másik „hetek” témája. Az egri fa- és bútoripari na­pok is bizonyították: van új a nap alatt, s nemcsak a bútordivatban, hanem a fa- és bútoripari üze­mekben is. Az iparág gé­pesítése, a gyártástechno­lógia modernizálása ugyan­is egyben a jobb minősé­get, az érdeklődő, a meg­rendeléseket biztosító pia­cot szavatolja. Az új, a korszerűbb, a gazdaságo­sabb — nem ma született kifejezések. Ám évről év­re komolyabb tartalmat kapnak. Nem véletlen hát, hogy az idei megyei mű­szaki hetek —saz elmúlt hat nap — során a Gép­ipari Tudományos Egye­sület rendezvényein az újí­tásokról, a legújabb mű­szaki eljárásokról esett szó. Ötletbörze volt ez, egy olyan bevált forma, amely­hez hasonlót sok más munkaterületen rendezhet­nének. Hogy mennyire megérné, azt hiszem, nem kell bizonygatni. Az elmúlt hét kiemel­kedő eseménye volt a me­gyénkben megrendezett ár­konferencia. Erre csupán azért utalok, mert egy mondat megragadta a fi­gyelmemet: „Jövőre a mos­taninál alacsonyabb, 3,8— 4 százalékos emelkedés a terv, az elképzelések sze­rint kisebb területen és kisebb mértékben kerül sor központi intézkedések­re.” Ügy gondolom, ehhez nem keli külön kommen­tárt fűzni... Mindenképpen említést érdemelnek azok a min­dennapos, ám fontos események, amelyek a határban történnek. A közös gazdaságok tagjai esőben, sárban végzik a betakarítási munkákat: most a cukorrépa a sláger! A feladat pedig az, hogy minél előbb a gyárakba kerüljön, az értékes ter­més. Szinte ide kívánko­zik az angolok örök mon­dása: az idő pénz! Való igaz, minden elveszett óra, nap csökkenti a répa cu­kortartalmát, átvitt érte­lemben pedig az ország — s valamennyiünk — pénz­tárcájából veszi ki a fo­rintokat. A CUKORRÓL jut eszembe — s a héten kez­dődött játékvásárról —, valahonnan, a hófedte he­gyek közül talán már a héten elindult messzi kőr­útjára a sok-sok édesség­gel teli puttonyt cipelő Télapó... Szilvás István Mentusz Károly Országos vállalat bázisa lesz További jelentős fejlesztés a KAEV egri gyárában

Next

/
Oldalképek
Tartalom