Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
ígérettel és optimizmussal nem lehet fűteni Meleg telet „jósol” a TÜZÉP és az ÁFOR Nyolcvan vagon exportra A mátraballai alma híre Hideg lesz-e az idei tél? A kérdésre ezúttal nem a meteorológusok hanem a megye lakosságának tüzelőanyaggal való éltetőért telelő» szervek vezetői adtak választ azon a tanácskozáson, amelyen a megyei tanács ke- reskedelmi osztálya kérte számon a TÜZÉP, az Ál és az ÁFOR egysegek teli felkészülését. Az elhangzott vélemények alapján a jelenlegi helyzetet röviden úgy jellemezhetjük, baj nincs, szén, olaj viszont van. És nemcsak a telepeken, a kutakban, hanem a lakosság nagyobb része is időben „bespájzolta” a szükséges tüzelő egy részét. Ráadásul olcsóbban is jutott hozza, hiszen a különböző kedvezme- nyes akciókon több mint kilencmillió forintot takarított meg. > Politikai feladat is 1 Az ördög azonban nem alszik. Vagyis még nincs itt a tél amely azonban egeszen biztosan megérkezik, es senki sem tudhatja előre, hogy ugyanolyan enyhe }e«-e, mint az utóbbi negy-ot évben volt. Beláthatatlan következményekkel járhatna tehát ha az ellátásért felelős éUarai és szövetkezeti egysegeknél rosszul mernek fel a lakosság mondjuk meg ^anten ez ellen nem tiltakoztak az érintettek sem —, utóbbi években nemcsak a lakosság, hanem a forga^ eó és szállítóegységek te hozzászoktak a kellemesebb tói hónapokhoz. Így aztán nehéz lenne most garantáltan megjósolni, hogy 1 tél próbáit miként állna ki a TÜZÉP és az ÁFOR. A közelmúltban « belkereskedelmi miniszter is.na- piparancsban” adta m az vezetőinek: a folya. mates, a tervszerű tüzelőanyag-ellátás biztosítása po* i htikte feladat is, wrt a kereskedelmi egysegek, vala. SS az illetékes tanácsi I szervek rendszeresen ellenőrizzék a forgalmazást, a ! Sízést, a minőséget, az ^ utánpótlás biztosítását. Síén »an, fuvaros nincs. i A megrendelt tüzelő gyors házhoz szállításával kapcsolatosan viszont a miniszter sem | tudott sok jót ígérni. A hely- í zet ugyanis évek óta az, i hogy a kistételek - ot-tlz mázsa - szállításához a vásárlók nem kapnak gépkocsit, így aztán maradnak a >=Se- bés” maszekok, akik sok Fejlesztési tér? kaiban (Tudósítónktól) Elkészült Kál nagyközség 1977. évi fejlesztési terve, melyet Kelemen Kálmán, a nagyközség közös tanácsának vb-titkára terjesztett a vb-ülés elé. Az új évben több mint hétmillió forinttal gazdálkodik a község, majdnem négyszázezerrel többel, mint ebben az évben. A nagy összegből egymillió-kétszázezer forintot használnak fel a kulturális ágazatban, közel egymillió- négyszázezret az egészségügyben. A település fejlesztésére hárommilliót költenek, s több mint egy millió forintos társadalmi* munkára is számítottak a tervek elkészítésénél. A fejlesztési tervben szerepel az új település központban megépítendő új lanácsháza, erre mintegy egymillió-háromszázezer forintot költenek. Tovább folytatódik a községben a vízhálózat bővítése. A vb megvitatta és elfogadta a tervet. ^ esetben a szén áránál is többet kérnek egy-egy fuvarért. Gyakran éri jogos kifogás a szén minőségét is, — néhány szénfajtát tűzoltó szénnek nevezte ej a lakosság — Egerben változatlanul kevesebb jut a csehi szénből, a hasonló minőségű szénnek ugyanakkor nincs reklámja, a vásárlási csúcsokban — különösen Egerben — már a hajnali órákban sorba kell állni az utalványok beváltásáért. Jogosan fáj továbbá a lakosságnak az is, hogy fűrészelt és aprított fát sem lehet vásárolni. A lakótelepeken, a többszintes házakban pedig nincs hol fát fűrészelni. A TÜZÉP-ek szívesen segítenének, de évek óta nem kapnak olyan vállalkozót, aki a hivatalosan megállapított 1,30 forintos tarifáért felfűrészelnék, felaprítanák a fát. Nem is csoda, hiszen a maszek fűrészesek 8 forintot kémek és kapnak mázsánként ugyanezért a munkáért A panasznak már szakálla nőtt, tudnak róla a minisztériumban is, de az árhivatal szerint a tarifamódosítás egyelőre nem fér bele a megemelt áruk listájába. Olajból sincs hiány Egyelőre bőségesen van tüzelőolaj is. Mint az ÁFOR vezetői elmondották: a 'szükséges mennyiség biztosított A baj viszont az, hogy az úgynevezett „viszont eladók", vagyis az állami és a szövetkezeti egységek változatlanul nem rendelkeznek megfelelő tároló kapacitással, így tartalékolásra nincs is lehetőségük. Ráadásul komoly veszély fenyegeti a folyamatos szállítást is, mert az. ÁFOR gépkocsiparkjának 30-40 százaléka ma sem üzemképes. Rendkívül nehéz ugyani« a szükséges alkatrészek beszerzése, ezért lassú a javítás, elhúzódik a karbantartás. És h* még a hő, a jég is megjelenik az utakon, akkor az Ä NAPOKBAN avatták a KAEV mintegy 60 millió forintos beruházással létesített új egri gyárát s — mint az ünnepi esemény alkalmával tett bejelentés alapján, annak idején tudósításunkban is közöltük —a következő években további, hasonló összegű fejlesztésre kerül sor a Kistályai úti korszerű telepen. A hír, s amit erről utóbb Nagy Dezső gyáregységi főmérnöktől részletesebben is hallottunk, minden kétséget kizáróan arra vall, hogy a korábban némelyek által már ,,halálra is ítélt” üzem — ép~ penséggel a virágkorát éli: minden eddiginél remény- teljesebb jövőnek néz elé* be, néhány esztendő alatta megyeszékhely legjelentősebb ipari egységei közé emelkedik. Mert nézzük csak, miről is van szó? Nos, ahogyan a főmérnök — egyebek mellett — elmondotta: egyrészt területileg is bővítik a gyártelepet, másrészt pedig újabb, nagy építkezésre, gépesítésre gondolnak. Az országos vállalat ugyanis — többi között — cipőipari gépgyártásának erőteljesebb növelésére törekszik, s ebben az elképzeléseit a már hagyományokkal, kellő tapasztalais előfordulhat, hogy az olajat szállító gépkocsikat hiába várja majd a lakosság. Az ÁFOR vezetői ezért is javasolták, hogy a most egyesülő, megerősödő ÁFÉSZ_ek — ahogyan a GYÖNGYSZÖV már meg is tette — vásároljanak szállító járműveket, s így az ÁFOR-rai együtt biztonságosabbá lehetne tenni a rendszeres, a tervszerű szállítást. Fokozni a felkészülést Sok jogos kifogás érte az elmúlt hetekben Heves megyében is az akadozó pro- pán-butángáz-ellátást. A „gázt”, vagyis hát a hiányt, a szajoli töltőállomáson „gyártották”, ahol zavarok voltak a termelésben, s egy ideig a nyíregyházi körzetet is nekik kellett ellátni. Szerencsére már zavartalan a termelés Szajolban, s így megszűnt a hiány Heves megyében is. Pillanatnyilag valamennyi cseretelepen van elég gázpalack. Summa summárum tehát: a „tüzelőfronton” jelenleg béke van, az illetékesek optimisták, a bányák esküsznek a folyamatos szállításra, nyugodt az ÁFOR is. Nem az ördögöt akarjuk azonban a falra festeni, de azt a lakosság is jól tudja, hogy ígérettel és optimizmussal még a legmodernebb kályhákat, kazánokat sem lehet fűteni. Szándékosan ismételjük meg ezért a belkereskedelmi miniszter már idézett véleményét, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályának figyelmeztetését: a készültséget fokozni kell, mert szén, olaj van, a lakosság tüzelőanyaggal való ellátása valóban politikai kérdés is. Semmiképpen sem fázhatunk tehát rá a télre. Függetlenül attól, hogy enyhe lesi« vagy hideg. •■fl**’* - Koós József tokkal, bizonyos felkészültséggel rendelkező egriekre alapozza. Miután Egerben már évek óta előállítanak — sikeresen nyugati exportra indítanak — ilyenféle berendezéseket, sőt, az ország különböző helyein hegesztett gépvázak megmunkálásával a pesti és soproni testvérgyárak rendszeres segítésére is módot tudtak teremteni. S nyilvánvaló, hogy az egriek körülményeik, lehetőségeik alapján — hegesztő mérnök által irányított, hegesztő technikusokból, minősített hegesztő szakmunkásokból álló gárdájukkal — kiváltképpen megfelelő anyagi támogatással, akár nagyobb feladatokra is vállalkozhatnak. PÉLDÁUL arra, hogy ezentúl a helyi profil , erősítése mellett valamennyi gyáregység számára Egerben történjék az említett gépek 0,1—3 tonnás vázainak hegesztése, hőkezelése, szükséges megmunkálása, alapfestése, ne kelljen ilyen munkákban vállalaton kívüli üzemekkel együttműködni. Mert a külső kooperáció meglehetősen bizonytalan s az elaprózott részműveletek még a cégen belül is számos kellemetlenséggel, sok fölösleges költséggel járnak. A legkevésbé sem egészséges dolog, hogy Kis gazdaság a Mátra tövében. Rossz földek, meredek lejtők, kedvezőtlen adottságok. Mátraballán örökös küzdelmet folytatnak a mostoha viszonyokkal, ennek ellenére mégis figyelmet érdemelnek eredményeik. Leginkább az almát emlegetik, amely a 70-es évek elejétől folyamatosan igen jó eredményt ad, pedig az almatermeiésnek nincs több évtizedes hagyománya a közös gazdaságban. A szövetkezet megalakulása után a vezetőség javaslatára olyan termelési szerkezet kialakítására törekedtek, amely az adottságoknak megfelelően jövedelmező és biztos megélhetési forrást jelent a tagságnak. Ezek egyike volt az alma. — Van itt szántóföld is — mondja Albertus Imre, az Űj Barázda elnöke — csak nehéz a művelése. A növekvő anyag- és gépi költségek ellenére évről évre alacsony a gabonatermés. A búza mellett van burgonya és cukorrépa is. melyek termelése már gazdaságosabb. Szövetkezetünk tagja a megye jobb ellátására létrehozott burgonyatermelési társulásnak, a répát pedig szerződés alapján a Mátravidéki Cukorgyáraknak termeljük. Ezek mellé sorakozik az alma, mely az idén kétszáz mázsás termést adott hektá- ranként. Persze a kedvezőtlen időjárás ebben is kárt tett — Hány hektáron termelnek almát? — Ültetvényeink több mint tízesztendősek. A Tagi- és a Hásasfő-dűlőben ötvenhek- táros az almáskertünk. Van jonatán, starking és golden. Augusztusban jég pusztította a hásasfői területen levő almákat, ami minőségi romlást okozott. Az Állami Biztosító a becslést elvégeztess a felmérés alapján az évvégén kártalanítást kapunk. ízre, zamatra és elállóképességre dicsérik a ballal almát, ezt bizonyítja, hogy külföldön is ismerik már. — Valóban, a Szovjetunióban, a Német Demokratikus például a soproniak a jövőben is Budapest közelében készíttessék gépeik vázait, aztán ezeket Egerben éppen csak megmunkálják, a berendezések összeszerelésére azonban valójában megint a Dunántúlon, Sopronban kerüljön sor. Az elképzelés megvalósítása 40—42 millió forintba kerül — s ezt exportfejlesztő hitelként, a vállalatnak nyújtott nagyobb ösz- szegen belül a bank már biztosította is. Mi több: a jövő év első negyedében a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat hozzálát a kívánt új üzemcsarnok — másfél hajós épület —• kivitelezéséhez is, ' sőt a megrendelések alapján — a hazai és külföldi gyártók — a második félévtől a gépvázak nagyfelületű megmunkálásához szükséges berendezések szállítását is megkezdik. A program szerint 197 S. első negyedében kerül átadásra az épület, s olyan ütemben történik a szerelés, hogy az év második felében megindulhasson a próbagyártás. A mintegy kétezer négyzetméteres új munkahelyen a már elkészült technológiai elgondolások mellett, 1979- től évi 400 cipőipari — szabász — gép váza készülhet, illetve mód nyílik arra, hogy Egerben 200 komplett Köztársaságban. Csehszlovákiában és a Német Szövetségi Köztársaságban, ahová szállítunk, ismerik almáinkat — sorolja az elnök. — Hogy idáig eljutottunk, az elsősorban annak köszönhető, hogy a tagok megszerették az almát és .áldozatkész munkával gondozzák a gyümölcsöst. Egyre nagyobb gondot okoz viszont, hogy kevés a munkaerő. Ezt különösen most. ősszel, az almaszedésnél tapasztaltuk. A betakarítás befejeződött, de ehhez a környező falvakból is toboroztunk embereket. A szövetkezeti tagokon kívül Nádújfaluból, Mátraderecskéről és Mátra- mindszentröl is jöttek szedni az almát. — Mennyit szállítottak eddig? — Nyolcvan vagonnal, de összesen száz vagon termés kerül el november végéig Mátraballáról. Ebből 80 exportra, a többi pedig a hazai piacokra, a SZÖVTER- MÉK útján. A mátraballai vasútállomástól nem messze a szövetkezet 900 négyzetméteres almaválogatót létesített. Asz- szonyok dolgoznak most is, osztályozzák és csomagolják az almát, méret és nagyság szerint. — Közvetlenül a határból teherautókkal és pótkocsis traktorokkal szállítjuk ide az almát — mutatja Albertus Imre. — A termést vagonokba pakoljuk és útnak indítjuk rendeltetési helyükre. Kevés a rakodómunkás, a kézi munkaerő. Az almatermelés viszont sok kézi erőt igényel, ezért a szövetkezet középtávú fejlesztési tervében, a meglevők mellett, nem szerepel új ültetvények telepítése. — Mégis hogyan akarják megőrizni a ballai alma jó hírnevét? — Csak egyféle módon — válaszolja az elnök — a termésátlag növelésével. Ezt pedig nagyobb adagú műtrágyázással érhetjük el, amelyhez biztosítjuk a pénzt. gépet gyártsanak, minimális létszámnöveléssel. Emellett — más jellegű fejlesztéssel — licence vásárlásával, 16—18 millió forintos gépi beruházással a textilipari klímaberendezések gyártását is tökéletesebbé teszik Egerben, s természetesen egyéb termékeikből, mezőgépeikből, manzardszárító berendezéseikből is megpróbálják még jobban kielégíteni partnereik — hazai, egyre több külföldi megrendelőjük — igényeit. Az egri gyáregység az elmúlt években fokozatosan megvált kevésbé gazdaságos vagy éppen gazdaságtalan gyártmányaitól, a legutóbbi időkben is tisztította profilját. Határozott szándékkal iparkodik a legjövedelmezőbb termékeket előállítani, s munkájában a legeredményesebben felhasználni kialakult külföldi kapcsolatait is, az NSZK- val, az NDK-val, illetve a holland partnerével megíe-" rerntett kooperációt. Folyamatosan növeli termelését, s az V. ötéves terv végére szeretné elérni a 200 millió forint körüli árbevételt. AMELYRE az immár 90 esztendős üzem történetében, korábban aligha mertek volna gondolni. Gyónj Gyula A „HETEKBŐL” telt cl most egy... Nem hinném, hogy különösebb magyarázatot kellene fűznöm ehhez a mondathoz. A „hetek” ugyanis, amelyek a paiyavaiasztás, a műszaki fejlesztés, illetve a fa- és bútoripar modernizálása jegyében telnek el, közvetve, vagy közvetlenül szü- kebb hazánk valamennyi lakójához kötődnek. Gondoljunk csak arra, hogy közeleg az iskolai félév, a gyerek az előmenetelének jegyei, a szülő a végzős csemetéje sorsa, továbbtanulása, az Éleibe való beilleszkedése miatt aggódik. Mi legyen, mi lesz a gyerekből? Az vesse rám az első követ, aki nem fogad el ilyenkor egy kis segítséget, tanácsot a döntéshez. Mert hát ki iudná felsorolni, hogy hányféle pálya, tanulási és munka- lehetőség van ebben az országban?! Reklámízűnck tűnik, amit most leírok, de tény, van „aki” tudja: a pályaválasztási tanácsadó intézet, amely — mint az elmúlt héten is —> megszervezte a szülők parlamentjét, vagy az érintetteknek, a töprengő, döntés előtt álló gyerekeknek a nyitott kapuk elnevezésű akciót, az üzem- és gyár- látogatások sorozatát. Hogy lássa a gyerek, miként is készUl például a szobabútor... APROPÖ: bútor. Ez a másik „hetek” témája. Az egri fa- és bútoripari napok is bizonyították: van új a nap alatt, s nemcsak a bútordivatban, hanem a fa- és bútoripari üzemekben is. Az iparág gépesítése, a gyártástechnológia modernizálása ugyanis egyben a jobb minőséget, az érdeklődő, a megrendeléseket biztosító piacot szavatolja. Az új, a korszerűbb, a gazdaságosabb — nem ma született kifejezések. Ám évről évre komolyabb tartalmat kapnak. Nem véletlen hát, hogy az idei megyei műszaki hetek —saz elmúlt hat nap — során a Gépipari Tudományos Egyesület rendezvényein az újításokról, a legújabb műszaki eljárásokról esett szó. Ötletbörze volt ez, egy olyan bevált forma, amelyhez hasonlót sok más munkaterületen rendezhetnének. Hogy mennyire megérné, azt hiszem, nem kell bizonygatni. Az elmúlt hét kiemelkedő eseménye volt a megyénkben megrendezett árkonferencia. Erre csupán azért utalok, mert egy mondat megragadta a figyelmemet: „Jövőre a mostaninál alacsonyabb, 3,8— 4 százalékos emelkedés a terv, az elképzelések szerint kisebb területen és kisebb mértékben kerül sor központi intézkedésekre.” Ügy gondolom, ehhez nem keli külön kommentárt fűzni... Mindenképpen említést érdemelnek azok a mindennapos, ám fontos események, amelyek a határban történnek. A közös gazdaságok tagjai esőben, sárban végzik a betakarítási munkákat: most a cukorrépa a sláger! A feladat pedig az, hogy minél előbb a gyárakba kerüljön, az értékes termés. Szinte ide kívánkozik az angolok örök mondása: az idő pénz! Való igaz, minden elveszett óra, nap csökkenti a répa cukortartalmát, átvitt értelemben pedig az ország — s valamennyiünk — pénztárcájából veszi ki a forintokat. A CUKORRÓL jut eszembe — s a héten kezdődött játékvásárról —, valahonnan, a hófedte hegyek közül talán már a héten elindult messzi kőrútjára a sok-sok édességgel teli puttonyt cipelő Télapó... Szilvás István Mentusz Károly Országos vállalat bázisa lesz További jelentős fejlesztés a KAEV egri gyárában
