Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 261. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. november 4., csütörtök Carter majdnem elvesztette, Ford majdnem megnyerte az elnökválasztási küzdelmet A DPA és a UPI hírügynökség legfrissebb jelentésében beszámol az amerikai elnökválasztás nem hivatalos végeredményéről. Eszerint a választásokat a de- mokratapárti James Carter nyerte, aki összesen 297 elektorj szavazatot szerzett, 56-tal többet, mint versenytársa, a republikánus párti Gerald Ford. Carter 23 államban 297 elektori szavazatot kapott, Ford 27 állam- ban 241-et. Ez az eredmény már magában foglalja Ford kaliforniai és Carter ohiói győzelmét is. A leadott szavazatok 97 százalékának összeszámlálá- sa után James Carter továbbra is 3 százalékkal vezet Gerald Ford előtt, aki a szavazatok 4 százalékát kapta. Carter, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke első nyilatkozatában azt ígérte, hogy „újranagy- gyá teszi a nemzetet” és hogy „az ismét egységbe kovácsolt országnak” olyan kormánya lesz megint, „amelyre büszke lehet”. Az új elnököt Atlantában, szülőállama, a déli Georgia fővárosban forró ünneplésben részesítették hívei magyar idő szerint délelőtt tíz, helyi idő. szerint hajnali négy órakor, amikor véglegessé vált győzelme Forddal szemben. Carter gratulált „kiváló ellenfelének’’ Fordnak, aki sajtótitkára szerint már korábban pihenni tért, anélkül, hogy nyilatkozott volna a választás kimeneteléről, amelyben győzelemre számított. Carter, aki január húszadikán veszi át az elnöki hivatalt, a munkanélküliség csökkentését is elsőrendű feladatai között említette rögtönzött beszédében, amelyben „a hazafiság és a testvériség” nevében egységre szólította fel az Egyesült Államok népét. Sztanyiszlav Kandrasov, az Izvesztyija washingtoni tudósítója értékelve az Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztások eredményeit, megállapítja: politikailag mindkét jelölt a mérsékeltek kategóriájához tartozik. Ezen belül Carter mérsékelt liberálisnak, Ford pedig mérsékelt konzervatívnak minősíthető. A mérséklet, a centrikus irányzat tette lehetővé számukra, hogy pártjukban vezetővé váljanak. Érintve a választási kampány külpolitikai vonatkozásait a tudósító a követke(Folytatás a 2. oldalon) Felavatták a Duna menti Hőerőművet A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkalmából szerdán Százhalombattán felavatták a Duna menti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalat II. beruházási szakaszában épült létesítményeket. A két beruházás ünnepélyes átadására Százhalombattára látogatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Üzemlátogatás után az erőmű tmk-csarnokában nagygyűlést tartottak, amelyen Lázár György mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s a Minisztertanács szívélyes üdvözletét és jókívánságait, köszöntötte a hőerőmű és a kőolajfinomító vezetőit, munkáskollektíváját, szocialista brigádjait, Százhalombatta lakosságát. Mint mondotta, a Duna menti Hőerőmű építésének teljes befejezése és a Dunai Kőolajfinomító első két ütemének megvalósítása teljes befejezése méltó ahhoz a szép hagyományhoz, ahogyan dolgozó népünk nagy ünnepeire készül. November 7-i ünnepségek Budapesten Hagyományos ünnepélyességgel köszönti november 7-ét, a Nagy Októberi Szói cialista Forradalom 59. évfordulóját a főváros. Az esti városképet szokás szerint díszkivilágítással teszik hangulatosabbá: nagy fényerejű reflektorok világítják meg a főváros legszebb műemlékeit, a Duna-hidakat. Az évforduló előestéjén katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a Magyar Nép- köztársaság nemzeti lobogóját és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékmű előtt. November 6-án, szombaton este Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke rádió- és televízióbeszédben méltatja a történelmi sorsfordulót hozó 1917 jelentőségét. Ugyanezen a napon délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága, a népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Miniszter- tanács, valamint a fegyveres erők és a tömegszervezetek koszorúzási ünnepséget rendeznek a Szahadság téri szovjet hősi emlékműnél. Este az Állami Operaházban díszelőadás lesz. Délben az Országházban ünnepséget rendeznek: a munkában élenjáróknak, a közéletben kitűnteknek nyújtanak át magas állami kitüntetéseket. (MTI) Fontos cél a szovjet kultúra jobb megismerése Magyar—szovjet barátsági napok Heves megyében Szerdán nyitották meg Egerben a Gárdonyi Géza Színházban a magyar—szovjet barátsági napok eseménysorozatát. Az ünnepség résztvevőit — köztük Voro- silova Jevgenyija Szergejev- nát, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgató- helyettesét, valamint a megye párt-, állami, társadalmi szerveinek, a vállalatok és az intézmények, iskolák képviselőit — Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. A barátsági hét rendezvénysorozatát dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Elmondta többek között, hogy korunk a szocializmus eszméjének növekvő térhódításával új tartalmat ad a népek közötti kapcsolatoknak. A szocialista országoknak érdekük a barátság ápolása, hiszen a növekvő feladatok mindjobban igénylik a nemzetközi öszefogást az élet minden területén. Előrehaladásunk biztosítéka a Szovjetunió sikeres békepolitikája, amelynek eredményeképpen a nemzetközi politika fő iránya az enyhülés lett. Ünnepi köszöntőjét dr. Sípos István a következő gondolatokkal folytatta: — Szoros baráti együttműködés alapján fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval. Ennek alapján hazánkban új iparágak, gyártmányok meghonosítása vált lehetővé. A barátság tartalmi, érzelmi mélyülését szolgálják megyénk és a szocialista szovjet köztársaságok közötti testvérkapcsolatok. Politikai és tudományos delegációkon kívül számos esetben került sor művészeti együttesek cseréjére is. A barátság érzelmi elmélyítésében a vezető szerep a kultúrának jut. E munka színvonalassá tételét gazdag anyaggal segítik a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza, valamint az MSZBT-tagcso- portok aktivistái. A barátsági napok egyik fontos célja a szovjet kultúra jobb megismerése, hiszen a művészet igaz, humánus tartalmakat közvetít, s így szoros szálakkal fűzi egymáshoz a népeket. ■*- A most megnyíló kiállítás is új értékeket és ismereteket tár elénk: , a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által bemutatott szovjet szerzők legújabb magyar kiadású műveit, valamint Ruikasz Lju- dovikasz litván fotóművész alkotásait — fejezte be megnyitóját dr. Sípos István. A kiállítás résztvevőit a fotóművész, Ruikasz Ljudo- vikasz vezette végig a tárlaton. A barátsági hét alkalmából a megy több városában rendeztek kiállítást. Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola aulájában, Gyöngyösön az Egyesült Izzóban mutatták be a Szov- jet-Ukrajna életét ábrázoló fotó-dokumentációs anyagot. A megyei Művelődési Központban Közép-Ázsia ma is élő népművészetének alkotásait láthatják az érdeklődők. Bélapátfalván filmvetítéssel egybekötött előadást rendeztek a Cement- és Mészművek dolgozóinak „Moszkva tegnap, ma, holnap’’ címmel. Vison- tán a barátsági hét eseménysorozatát szocialista brigádok vetélkedőjével nyitották meg, ahol a Szovjetunió gazdasági, politikai és kulturális életével kapcsolatos kérdésekben mérték össze tudásukat. Ma, a magyar—szovjet barátsági hét a szovjet politikai könyvnapok megnyitójával, szocialista brigádok vetélkedőjével, baráti találkozókkal folytatódik. Húsz éve alakult a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány A szocializmusnak, a munkás-paraszt hatalom megvédi-* sének, az ellenforradalmi lázadás leverésének alapvető feltétele lett 1956 október végén egy új, forradalmi pártvezetőség megalakítása, új kormány megteremtése, amely képes kijavítani a múlt hibáit, helyreállítani a pártélet lenini normáit, leküzdeni a dogmatiztnus és revizioniz- mus útvesztőit, egyesíteni és megszervezni a forradalmi erőket, a proletárhatalom híveit az ellenforradalom elleni harcra. Az új forradalmi központ 1956 november első napjai« ban jött létre Kádár János vezetésével, s kezdeményezésükre megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kori mány. Az új kormány legfontosabb feladatának az elleni orra-’ dalmi bandák szétverését tekintette, s emellett egész tevékenységével arra törekedett, hogy elősegítse a megtévesztett emberek leválasztását az osztályellenségtől, az árulóktól. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány no-' vember 4-én bocsátotta ki első kiáltványát a magyar néphez, amelyben harcba szólította az ország dolgozóit a munkáshatalom védelme, a rend helyreállítása és a szocialista építőmunka folytatása érdekében. A kiáltványban megfogalmazott program foglalkozott az életszínvonal emelésének,’ a gazdaságpolitika módosításának, az államigazgatás megjavításának feladataival is, s fontos helyet kapott benne a megrendült munkás-paraszt szövetség megerősítése. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága decemberi határo-’ zatában a kormányprogramot elvi szintre emelte, s ezzel hosszú távra kijelölte hazánk szocialista fejlődésének követendő útját. í .| A munkás-paraszt kormány, mérlegelve az adott helyzetet, megállapította, hogy az ellenforradalom fegyveres erőinek gyors szétverését, a gyilkosságok, a pusztítások további megakadályozását az adott helyzetben csak a Szovjetunió önzetlen katonai segítsége biztosíthatta. Ugyanakkor feledhetetlen és dicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmistáknak, katonáknak é3 rendőröknek, akik ha kellett, életüket áldozták a munkásparaszt hatalomért. A forradalmi kormány megalakulása és kiáltványa « munkáshatalom híveinek tízezreit mozgósította, s számukra világos harci programot és politikai irányítást adott. Az új forradalmi központ ezután hozzákezdett a párt újjászervezéséhez, a Magyar Szocialista Munkáspárt megszervezéséhez. Az újjáalakuló pártszervezetek jelentős segítségei nyújtottak a munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom fegyveres leverésében, a tanácsok hatalmának helyreállításában, a fegyveres testületek újjászervezésében, az ipari termelés és a közlekedés megindításában, a városok elelemellátásának biztosításában. i A munkás-paraszt kormány előtt álló hatalmas feladatok megoldását, a politikai és gazdasági konszolidáció folyamatát nagyban segítette és megkönnyítette a Szovjet- unió és a szocialista országok internacionalizmustól átha-: tott testvéri segítsége. Ez a segítség is hozzájárult ahhoz,' hogy a párt és a kormány következetes és elvhű politikája történelmileg példátlanul rövid Idő alatt kivezette az országot a politikai és gazdasági káoszból, konszolidálta a szxw cializmus viszonyait, és a szocialista építés újabb, magasabb szinten történő folytatását tette lehetővé. 'íj A * MSZMP vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt ; Kormány akkor kidolgozott politikájának helyességet utóbbi húsz évünk történelme, szocialista építésünk sikerei bizonyították A kipróbált helyes politika megvalósítását a szocialista építés minden híve méltán tekinti cse-' lekvese, helytállása vezérfonalának. Dr. Ijjas József kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ijjas József kalocsai érseknek a magyar állam és a katolikus egyház közötti jó viszony fejlesztése érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A katolikus egyház képvl«’ seletében dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke vett részt a kitüntetésen. (MTI) Dr. Sipos István megnyitja a rendezvénysorozatot (Fotó: Perl Márton) Sajtótájékoztató a MÉM-ben Az őszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatta az újságírókat szerdán dr. Mészáros István MÉM-főosz* tályvezető. A növények a szokásosnál két-három héttel későbben értek be, és az októberi időjárás sem kedvezett túlságosan, ennek ellenére a termelők egész sor növénynél behozták a lemaradást, olyan jó ütemben dolgoznak a gépek a határban. Közvetlenül a befejezés előtt van a szója, a napraforgó betakarítása, valamint a szőlő, a zöldség és a gyümölcs szürete, szedése. A raktárakban van már a burgonya, és a silókukorica is „lekerült” a földekről. Három növény ad még nagy munkát, szokatlanul későn ért be idén a rizs, ennek még 40 százalékát be kell takarítani. A kukorica 45 százaléka van kint a határban. A cukorrépa felszedése meggyorsult. A vetés szintén jól halad, öt megyében már végighúztak a földeken a vetőgépek.
