Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
Egy vita, amelyben nincs ellenfél Az országos szőlészeti tanácskozás után Mint arról tájékoztattuk már olvasóinkat, a hegyvidéki szőlőtermesztés szakemberei egész napos eszmecserét folytattak Gyöngyösön. Vendéglátójuk a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság volt tulajdonképpen, ha a szervezés nem is az ő nevükhöz fűződött. Ügy is mondhatjuk: ez a gazdaság a tanú szerepét töltötte be a bizonyítási eljárásban, a furcsa vitában. Kimondatlanul is ott lebegett a kérdés a levegőben: van-e jövője a hegyvidéki szőlőtermesztésnek, vagy térjünk át a homoki bortermelésre? A választ ennek a tapasztalatcserével egybekötött tanácskozásnak kellett megadnia. •ée Az elnöki tisztet a Kerté-: szeti Egyetem nagy nevű professzora, dr. Kozma Pál akadémikus töltötte be. Ez a tény önmagában is azt jelezte. hogy a tanácskozás nagyon fontos megállapítások kimondására készül. Ehhez az elnök személye adta & garanciát. A szőlészek a délelőttöt az állami gazdaság üzemeiben töltötték el. aminek szintén jelentősége volt. A tapasztaltak nyújtották a hátteret az előadások következtetéseihez. Nem is lehetett ez másként, ha nem akarták elkerülni a rendező szervek az esetlegességnek még a látszatát is. A módszer alkalmas volt arra is, hogy a megállapításokból a szubjektivizmus kétes értékű komponensét eleve kizárják. Nem egy „megszállott” személy álláspontját hirdették a tanácskozáson, hanem a kísérletek alaposságával alátámasztott tényeket. ★ A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság rendszer- gazda. A hegyvidéki szőlőtermesztés irányítója, felelőse. Ennek a termelési módnak a gépesítését is magára vállalta, a többi termelési eljárás kidolgozásával együtt. A gépsor már majdnem hiánytalan. Az atkári II. kerület szőlőtáblájánál felsorakoztatott gépek közül csak egy hiányzott: a metszést elvégző. Nem, mintha ilyen szerkezet nem létezne, de egyelőre olyan drága, hogy még nem gazdaságos a beiktatása a társak közé. A feladat tehát minél rövi- debb időn belül, várhatóan egy-két év alatt a megfelelő kapacitású és elfogadható árért kínált gép megtalálása. Szelíd kívánság ez csupán Vagy reális alapokon nyugszik? A gazdaság szakemberei megoldottak már olyan feladatokat is, amelyeknek az elvégzésére még nem volt gép vagy nem volt megfelelő gép. Rátermettségük tehát szinte biztosítéka a cél elérésének, méghozzá az optimális időszak alatt. ★ Tessék jól figyelni, mert néhány meglepő szám következik. Az idén a muskotályból 123, a rizlingszilvániból 119, a hárslevelűből pedig 154 mázsás átlagot 'értek el. A piros tramini is 78 mázsás átlaggal fizetett. A gazdasági átlag 111 mázsára futott fel. De ezt a „példatárt” még tovább is lehet bővíteni. A fajtakísérleti ültetvényeiken nyolcéves átlagban ilyen termések találhatók: zöld vel- telini 101 mázsa, furmint 109 mázsa, olaszrizling 120, hárslevelű 121 mázsa, rizlingszilváni 136 mázsa, piros szlan- ka 190 mázsa. / Amikor a legjobban termett álékor a rizlingszilváni 220, a kékfrankos 223. a piros szlanka 230, a kövidinka 233 mázsa szőlőt adott hektáronként. Bárkinek kételyei lennének a hegyvidéki szőlőtermesztés hozamait illetően, a Kertészeti Egyetem mérései megnyugtathatják. Azt is hozzáteszik a szakemberek, hogy ezek az adatok nem irreális csúcsok, ha ma még kissé távol is állnak a' nagyüzemi tényéktől.-k A magas kordonos terme-* melési mód' már nem is vitatott. Másként, nem lehet eredményeket elérni. Fontos még a tőkék terhelése, méghozzá időben történő terhelése, mert a halogatás az új telepítésű szőlőkben termés- kiesést eredményez. Általában nem válik be a rügyek számának növelése a legtöbb fajta esetében. A kísérletek csak egyetlen jó példát tudtak felmutatni. Az is eldöntöttnek látszik, hogy a gazdaságok nem rendezkedhetnek be csupán két vagy három szőlőfajta termesztésére. Legalább nyolc-tíz fajtát kell telepíteniük a termés- és a szüret biztonsága miatt. Szemléletváltozásra van szükség a szőlőtermesztésben, hangoztatták a gazdaság szakemberei. A betakarításhoz a kombájn ma már nélkülözhetetlen. Csak lényeges előfeltétel, hogy „jó” szőlőt tudjanak biztosítani a munkájához, nem pedig rothadtat. Az is általánosítható megállapítás, hogy a zöldtotha- dás általában a 14 cukorfok körüli szőlőt támadja meg, ezt teszi tönkre. Ha alacsonyabb a cukorfok, akkor még. ha magasabb, akkor pedig már nem ártalmas a zöldrothadás, ami ellen ma még eredményesen nem tudunk védekezni. El kell tehát dönteni: a termés megmentése-e a fontos, vagy a növekvő cukorfok reményében kockáztassuk a zöldrothadást? Ésszerűnek az látszik, hogy egyelőre alkudjunk meg a helyzettel és a termést akkor szedjük le, amikor még nem dézsmálta meg jelentős mértékben a rothadás. A nyolcéves átlag szerint a legellenállóbb fajták: a kékfrankos, a zöld veltelini, a piros tramini, a szürkebarát, az olaszrizling és az ot- tonel muskotály. A pálmát a kövidinka és a cabernet franc viszi el. Ezek szinte fel sem veszik a vészt. A legkevésbé ellenálló a leányka, a hárslevelű. az oportó és a chasselas. de a legtöbb kár a rizlingszilvániban esett az elmúlt nyolc év során. Mindezt összevetve, azt is megállapíthatjuk, hogy a kis fürtű szőlők átlagban 80—120 mázsa termést adtak az idén, a tömegbor készítését jelentő nagy fürtű fajták pedig 160—200 mázsával fizettek. ★ Sző volt még sok részlet- kérdésről, amelyeknek mind egyike mégis jelentős tényező a termesztés egészére nézve. A végső kicsengés egyértelműen hangzott: a hegyvidéki szőlőtermesztés mennyiségileg is jelentős, de minőségi borok nyerése szempontjából nélkülözhetetlen. Amíg a szőlőből bor érik. lehet ezt a folyamatot gyorsítani, a penész támadta szőlőknél szükséges is, de a minőségi borok még mindig megkövetelik a hagyományos kezelési módöt, amiről még csak azt sem lehet elmondani, hogy drágább. Vevőink, kereskedelmi partnereink évtizedek óta ugyanazért a minőségért jön. nek hozzánk, a határainkon túlról. Ugyanezt a minőséget várják tőlünk a jövőben is. A hegyvidéki márkás borok legjellemzőbb vonása tehát minőségi állandóságuk. Ízre, illatra és küllemre egyaránt. A borok minőségét, semmi mással össze nem cserélhető karakterét pedig csak a hegyvidéki szőlőtermesztés képes biztosítani. A vita, amely tehát formálisan ki sem alakult, eldőlt. A láthatatlan ellenfél megadta magát. Meg kellett adnia magát. Mindez, persze nem kérdőjelezi meg a homoki tömegborok létjogosultságát. Ez is más. G. Molnár Ferenc A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomásainak puszta felsorolása ha. sábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország, és helység- nevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született, 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszenvedett sérelmet... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem védelmembe...” Erős igazságérzete tükröződik verseiben. cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Oroszországban lett, a szibériai hadifogolytáborban. A '-áz. ezer magyar internack ista egyik vezéregyénis :ént 1« ;olt az ellenforradalmáról ellen. 1918-ban hazatért, de itthon mint a KMP egyik megalapítóját, bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratbein vezette csapatát. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat. Németországban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjet, unióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád parancsnoka, Flatter Ottó néven. A köztársaság bukása után Francia- országba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnagyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátásra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, katonaként, gazdasági szakemberként vagy diplomataként. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rádió magyar adását vezette — a magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletariátus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét... A mi új életünket is az Októberi Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hagyományai határozták, meg.” E hagyományok szerint élt és küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak az államminisztereként, amely, nek megalakitásában. 1956 november elején ugyancsak részt vett. Magyar tengerjáró hajó nagyjavítása Várnában Bolgár—magyar kétoldalú szerződés értelmében több magyar tengerjáró hajó nagyjavítását a várnai hajó. javító üzemben végzik el. így került sor az 1971 óta magyar zászló alatt hajózó 4S00 ton. nás Tisza nagyjavítására is. A munkában természetesen a magyar tengerészek egy csoportja is részt vesz. (MTI-fotó — Bisztray Károly)' Gazdálkodás — az embt. rel A MUNKAERŐFORRÁSOK közismert szűkülése megyénkben is növeli a gondokat, egyszersmind pedig sürgeti a dolgozó emberrel való hatékonyabb gazdálkodást. Vállalataink egyre világosabban felismerik, hogy elsősorban a már meglevő létszámra kell alapozniuk jövőjük tervezésénél, mindennapi feladataik megoldásánál, s kit-kit ott és úgy kell foglalkoztatniuk, ahol és ahogyan a leginkább hasznos. Vajon milyenek a tapasztalatok közelebbről is hogyan mutatkoznak az említett törekvések a gyakorlatban? A kérdésre a Mátraalji Szénbányáknál kerestünk választ. Nos, mint a bányászok elmondották, az ember pótlására, segítésére. vállalatuknál már hosszabb ideje próbálkoznak az erőteljesebb gépesítéssel Visontán túl is. A IV. ötéves terv során kialakult két új profiljukban — a csővezetékek építésénél, illetve a faházák, gyártásánál — a speciális munkák végzésére legalkalmasabb eszközök, berendezések egész seregét használják már. Részben úgy, hogy a meglevőket átalakították, kiegészítették, másrészt pedig újabb vásárlásokkal gyarapították a parkot. Így ma már nemcsak a Thorez Bányaüzemben, hanem Pe- tőfibányán, Ecséden és másutt is okos, ügyes gépek osztoznak a gondokon, könnyítik a nehéz fizikai Nyolcvanéves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyéért. A fél évszá.i zad bármely dátumát néz. zük — az adott időben Mün_ hich Ferenc a nemzetközi munkásmozgalom élvonalában tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa, hogy az igazi kommunista, az igazi forradalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkötelezettség. M. D. munkát. Sikerült teljesen gépesíteni a fő technológiai folyamatokat, napjainkban csupán az ezeket kiszolgáló műveleteknél van még némi tennivaló. Ugyanekkor a szükséges emberi munkától is mind többet követelnek: valamennyi dolgozó előtt — képességeiknek megfelelően — magasabbra emelik a mércét. A fizikai állományon belül fokozatosan nő a teljesítménybéresek aránya: már tavaly is meghaladta az ötven százalékot, 1980-ig pedig — az elképzelések szerint — megközelíti a hatvanat is. A GÉPEK ÉS AZ EMBEREK növekvő teljesítményeinek hatására javul a termelékenység, a vállalatnál emelkedik a társadalmi termék értéke. Az eredmények azonban, meg kell vallani, sokkal jobbak is lehetnének! Ugyanis — ahogyan kiderült — a Mátraalji Szénbányáknál például még mindig igen sok a különféle — tervezhető és nem tervezhető — veszteségidő, az üzemzavar, a javítás, a váratlan átszerelés, hogy csak néhányat említsünk. Bár állítólag jobb a helyzet, mint a szénbányászat más vállalatainál, a munkaidőalapnak mindössze 37,6 százalékát fordították termelésre az idei első félévben is, s az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve, az V. ötéves terv végére sem számítanak 52 százalékos aránynál jobbra. A szabad szombatok mellett nagy kiesést jelentenek a betegségek miatti hiányzások, az engedélyezett fizetett és nem fizetett távollétek, az igazolatlan mulasztások, gondot okoz, hogy a termelőberendezéseket üzemképes állapotban sem sikerül mindig úgy kihasználni, mint kellene. Mindez pedig arra figyelmeztet, hogy jóval komolyabban kellene venni a fegyelmet, az eddiginél többet kellene tenni a munka- és üzemszervezés területén. Feltétlenül szükséges a válAz Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó háromtagú tanzániai delegáció — C. M. Mzindakaya iparügyi miniszterhelyettessel az élén — vasárnap Mészáros Vilmos OKISZ-elnök- helyettes társaságában Egerbe látogatott A küldöttséget dr. Holló Béla KISZÖV-elnök fogadta, majd kalauzolta a megyeszékhelyen, ahol a vendégek egész napos látogatásuk során lalat egész belső mechaniz-' musának korszerűsítése, a termelés feltételeinek kifo- gástalanabb biztosítása. Hiszen néhány hatásosabb intézkedéssel egyedül Visontán mintegy 700 szénba- nyászt lehet megtakarítani, s innen a vállalat más munkaterületére, hasznosabb feladatokra irányítani. A (Mátraalji Szénbányák, kedvezőtlen tapasztalatain okulva határozott további programjáról, amelyben számottevő például a szervezeti változtatások idei befejezése, sokat ígérő a vi- sontai külfejtésen 1979-ben bevezetésre kerülő, teljesen automatizált, számítógépes termelési folyamatirányítás. Lényeges a folyamatos műszaki fejlesztés, a munka* sok képzése, továbbképzéset a különféle szaktanfolyamok sikeres elvégzésének anyagi ösztönzése. Fontos, hogy a felelősségteljesebb posztokra mind felkészültebb szakembereket szánnak, gyarapszik a közép- és felsőfokú végzettségűek száma. Ez utóbbira jellemző, hogy az idén is, csupán külföldön hatan tanulnak állami ösztöndíjjal a leendő vezetők közül. A többre, jobbra ösztönzés tükröződik a vállalat bér-, prémium- és jutalmazási politikájában, a munkaverseny, a törzsgárda fokozódó elismerésében is. Az anyagi, erkölcsi megbecsülés ugyanis feltétlenül javítja a dolgozók közérzetét^ ami nyilvánvalóan hatással van az értékesebb teljesítményekre, amelyeket várnak a Mátraalji Szénbányáktól is. ILYENFÉLÉK ÉS HAu SONLŐAK jellemzik a vállalat törekvéseit. Kétségtelen a jó szándék, vitathatatlan az igyekezet. S remélhető, hogy a bányászok programja be is váltja majd a hozzáfűzött reményeket, a tervezettnél talán még jobb eredményeket hoz. a város nevezetességeivel is.- merkedtek. A tanzániaiak — mint ér. tesültünk — magyar kisüze. mek exportjáról tárgyaltak hazánkban, s hétfőn, megbe. széléseik eredményeként ke. retszerződést írtak alá Bu_ dapesten. 1976. november 16., kedd Gyóni Gyula Tanzania! vendégek Egerben
