Népújság, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Egy vita, amelyben nincs ellenfél Az országos szőlészeti tanácskozás után Mint arról tájékoztattuk már olvasóinkat, a hegyvi­déki szőlőtermesztés szak­emberei egész napos eszme­cserét folytattak Gyöngyö­sön. Vendéglátójuk a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság volt tulajdonképpen, ha a szervezés nem is az ő nevükhöz fűződött. Ügy is mondhatjuk: ez a gazdaság a tanú szerepét töltötte be a bizonyítási eljárásban, a furcsa vitában. Kimondatlanul is ott le­begett a kérdés a levegő­ben: van-e jövője a hegy­vidéki szőlőtermesztésnek, vagy térjünk át a homoki bortermelésre? A választ ennek a tapasztalatcserével egybekötött tanácskozásnak kellett megadnia. •ée Az elnöki tisztet a Kerté-: szeti Egyetem nagy nevű professzora, dr. Kozma Pál akadémikus töltötte be. Ez a tény önmagában is azt je­lezte. hogy a tanácskozás nagyon fontos megállapítá­sok kimondására készül. Eh­hez az elnök személye adta & garanciát. A szőlészek a délelőttöt az állami gazdaság üzemei­ben töltötték el. aminek szintén jelentősége volt. A tapasztaltak nyújtották a hátteret az előadások követ­keztetéseihez. Nem is lehetett ez más­ként, ha nem akarták elke­rülni a rendező szervek az esetlegességnek még a lát­szatát is. A módszer alkal­mas volt arra is, hogy a megállapításokból a szub­jektivizmus kétes értékű komponensét eleve kizárják. Nem egy „megszállott” sze­mély álláspontját hirdették a tanácskozáson, hanem a kísérletek alaposságával alá­támasztott tényeket. ★ A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság rendszer- gazda. A hegyvidéki szőlő­termesztés irányítója, felelő­se. Ennek a termelési mód­nak a gépesítését is magára vállalta, a többi termelési eljárás kidolgozásával együtt. A gépsor már majdnem hiánytalan. Az atkári II. ke­rület szőlőtáblájánál felso­rakoztatott gépek közül csak egy hiányzott: a metszést el­végző. Nem, mintha ilyen szerkezet nem létezne, de egyelőre olyan drága, hogy még nem gazdaságos a be­iktatása a társak közé. A feladat tehát minél rövi- debb időn belül, várhatóan egy-két év alatt a megfele­lő kapacitású és elfogadható árért kínált gép megtalálá­sa. Szelíd kívánság ez csupán Vagy reális alapokon nyug­szik? A gazdaság szakemberei megoldottak már olyan fel­adatokat is, amelyeknek az elvégzésére még nem volt gép vagy nem volt megfele­lő gép. Rátermettségük tehát szinte biztosítéka a cél el­érésének, méghozzá az opti­mális időszak alatt. ★ Tessék jól figyelni, mert néhány meglepő szám kö­vetkezik. Az idén a muskotályból 123, a rizlingszilvániból 119, a hárslevelűből pedig 154 mázsás átlagot 'értek el. A piros tramini is 78 mázsás átlaggal fizetett. A gazdasá­gi átlag 111 mázsára futott fel. De ezt a „példatárt” még tovább is lehet bővíteni. A fajtakísérleti ültetvényeiken nyolcéves átlagban ilyen ter­mések találhatók: zöld vel- telini 101 mázsa, furmint 109 mázsa, olaszrizling 120, hárs­levelű 121 mázsa, rizlingszil­váni 136 mázsa, piros szlan- ka 190 mázsa. / Amikor a legjobban ter­mett álékor a rizlingszilvá­ni 220, a kékfrankos 223. a piros szlanka 230, a kövi­dinka 233 mázsa szőlőt adott hektáronként. Bárkinek kételyei lenné­nek a hegyvidéki szőlőter­mesztés hozamait illetően, a Kertészeti Egyetem mérései megnyugtathatják. Azt is hozzáteszik a szakemberek, hogy ezek az adatok nem irreális csúcsok, ha ma még kissé távol is állnak a' nagyüzemi tényéktől.-k A magas kordonos terme-* melési mód' már nem is vi­tatott. Másként, nem lehet eredményeket elérni. Fontos még a tőkék terhelése, még­hozzá időben történő terhe­lése, mert a halogatás az új telepítésű szőlőkben termés- kiesést eredményez. Általá­ban nem válik be a rügyek számának növelése a leg­több fajta esetében. A kí­sérletek csak egyetlen jó példát tudtak felmutatni. Az is eldöntöttnek lát­szik, hogy a gazdaságok nem rendezkedhetnek be csupán két vagy három sző­lőfajta termesztésére. Leg­alább nyolc-tíz fajtát kell telepíteniük a termés- és a szüret biztonsága miatt. Szemléletváltozásra van szükség a szőlőtermesztés­ben, hangoztatták a gazda­ság szakemberei. A betaka­rításhoz a kombájn ma már nélkülözhetetlen. Csak lé­nyeges előfeltétel, hogy „jó” szőlőt tudjanak biztosítani a munkájához, nem pedig rothadtat. Az is általánosítható meg­állapítás, hogy a zöldtotha- dás általában a 14 cukorfok körüli szőlőt támadja meg, ezt teszi tönkre. Ha alacso­nyabb a cukorfok, akkor még. ha magasabb, akkor pedig már nem ártalmas a zöldrothadás, ami ellen ma még eredményesen nem tu­dunk védekezni. El kell te­hát dönteni: a termés meg­mentése-e a fontos, vagy a növekvő cukorfok reményé­ben kockáztassuk a zöld­rothadást? Ésszerűnek az látszik, hogy egyelőre alkud­junk meg a helyzettel és a termést akkor szedjük le, amikor még nem dézsmálta meg jelentős mértékben a rothadás. A nyolcéves átlag szerint a legellenállóbb fajták: a kékfrankos, a zöld veltelini, a piros tramini, a szürkeba­rát, az olaszrizling és az ot- tonel muskotály. A pálmát a kövidinka és a cabernet franc viszi el. Ezek szinte fel sem veszik a vészt. A legkevésbé ellenálló a leányka, a hárslevelű. az oportó és a chasselas. de a legtöbb kár a rizlingszilvá­niban esett az elmúlt nyolc év során. Mindezt összevetve, azt is megállapíthatjuk, hogy a kis fürtű szőlők átlagban 80—120 mázsa termést ad­tak az idén, a tömegbor ké­szítését jelentő nagy fürtű fajták pedig 160—200 má­zsával fizettek. ★ Sző volt még sok részlet- kérdésről, amelyeknek mind egyike mégis jelentős ténye­ző a termesztés egészére nézve. A végső kicsengés egyértelműen hangzott: a hegyvidéki szőlőtermesztés mennyiségileg is jelentős, de minőségi borok nyerése szempontjából nélkülözhetet­len. Amíg a szőlőből bor érik. lehet ezt a folyamatot gyorsítani, a penész támad­ta szőlőknél szükséges is, de a minőségi borok még min­dig megkövetelik a hagyo­mányos kezelési módöt, amiről még csak azt sem lehet elmondani, hogy drá­gább. Vevőink, kereskedelmi partnereink évtizedek óta ugyanazért a minőségért jön. nek hozzánk, a határainkon túlról. Ugyanezt a minősé­get várják tőlünk a jövő­ben is. A hegyvidéki már­kás borok legjellemzőbb vo­nása tehát minőségi állan­dóságuk. Ízre, illatra és kül­lemre egyaránt. A borok minőségét, sem­mi mással össze nem cse­rélhető karakterét pedig csak a hegyvidéki szőlőter­mesztés képes biztosítani. A vita, amely tehát for­málisan ki sem alakult, el­dőlt. A láthatatlan ellenfél megadta magát. Meg kellett adnia magát. Mindez, per­sze nem kérdőjelezi meg a homoki tömegborok létjogo­sultságát. Ez is más. G. Molnár Ferenc A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomá­sainak puszta felsorolása ha. sábnyi helyet tölt be a lexi­konban. Ország, és helység- nevekből kirakhatjuk moz­galmas életútját. Münnich Ferenc Seregé­lyesen született, 1886. novem­ber 16-án. Édesapja gyógy­szerész, aki később állatorvo­si diplomát is szerzett. Diák­éveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvé­ben ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszen­vedett sérelmet... Nyíregy­házán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vet­tem védelmembe...” Erős igazságérzete tükröződik ver­seiben. cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgo­zott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Orosz­országban lett, a szibériai hadifogolytáborban. A '-áz. ezer magyar internack ista egyik vezéregyénis :ént 1« ;olt az ellenforradalmá­ról ellen. 1918-ban hazatért, de itthon mint a KMP egyik megalapítóját, bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevé­kenység. A Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadsere­ge egyik hadosztályának pa­rancsnokaként a győzelmes északi hadjáratbein vezette csapatát. A proletárdiktatúra meg­döntése után Bécsben, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat. Né­metországban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjet, unióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol pol­gárháborúban a 11. nemzet­közi brigád parancsnoka, Flatter Ottó néven. A köztár­saság bukása után Francia- országba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnagyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátás­ra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, katonaként, gaz­dasági szakemberként vagy diplomataként. Sztálingrád­nál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rá­dió magyar adását vezette — a magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismer­tette a fasizmus igazi arcu­latával, a háború reális ké­pével, buzdított az antifa­siszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatko­zott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz pro­letariátus forradalma nem­zetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét... A mi új életünket is az Októ­beri Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hagyomá­nyai határozták, meg.” E ha­gyományok szerint élt és küz­dött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánynak az államminisztereként, amely, nek megalakitásában. 1956 november elején ugyancsak részt vett. Magyar tengerjáró hajó nagyjavítása Várnában Bolgár—magyar kétoldalú szerződés értelmében több magyar tengerjáró hajó nagyjavítását a várnai hajó. javító üzemben végzik el. így került sor az 1971 óta magyar zászló alatt hajózó 4S00 ton. nás Tisza nagyjavítására is. A munkában természetesen a magyar tengerészek egy cso­portja is részt vesz. (MTI-fotó — Bisztray Károly)' Gazdálkodás — az embt. rel A MUNKAERŐFORRÁ­SOK közismert szűkülése megyénkben is növeli a gondokat, egyszersmind pe­dig sürgeti a dolgozó em­berrel való hatékonyabb gazdálkodást. Vállalataink egyre világosabban felisme­rik, hogy elsősorban a már meglevő létszámra kell ala­pozniuk jövőjük tervezésé­nél, mindennapi feladataik megoldásánál, s kit-kit ott és úgy kell foglalkoztatniuk, ahol és ahogyan a legin­kább hasznos. Vajon milyenek a tapasz­talatok közelebbről is ho­gyan mutatkoznak az emlí­tett törekvések a gyakorlat­ban? A kérdésre a Mátraalji Szénbányáknál kerestünk választ. Nos, mint a bányászok elmondották, az ember pót­lására, segítésére. vállala­tuknál már hosszabb ideje próbálkoznak az erőtelje­sebb gépesítéssel Visontán túl is. A IV. ötéves terv során kialakult két új pro­filjukban — a csővezetékek építésénél, illetve a faházák, gyártásánál — a speciális munkák végzésére legalkal­masabb eszközök, berende­zések egész seregét használ­ják már. Részben úgy, hogy a meglevőket átalakították, kiegészítették, másrészt pe­dig újabb vásárlásokkal gyarapították a parkot. Így ma már nemcsak a Thorez Bányaüzemben, hanem Pe- tőfibányán, Ecséden és másutt is okos, ügyes gépek osztoznak a gondokon, könnyítik a nehéz fizikai Nyolcvanéves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kom­munistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forra­dalom ügyéért. A fél évszá.i zad bármely dátumát néz. zük — az adott időben Mün_ hich Ferenc a nemzetközi munkásmozgalom élvonalá­ban tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa, hogy az igazi kommunista, az igazi forradalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkö­telezettség. M. D. munkát. Sikerült teljesen gépesíteni a fő technológiai folyamatokat, napjainkban csupán az ezeket kiszolgáló műveleteknél van még né­mi tennivaló. Ugyanekkor a szükséges emberi munkától is mind többet követelnek: vala­mennyi dolgozó előtt — ké­pességeiknek megfelelően — magasabbra emelik a mér­cét. A fizikai állományon belül fokozatosan nő a tel­jesítménybéresek aránya: már tavaly is meghaladta az ötven százalékot, 1980-ig pedig — az elképzelések szerint — megközelíti a hatvanat is. A GÉPEK ÉS AZ EMBE­REK növekvő teljesítménye­inek hatására javul a ter­melékenység, a vállalatnál emelkedik a társadalmi termék értéke. Az eredmé­nyek azonban, meg kell vallani, sokkal jobbak is le­hetnének! Ugyanis — aho­gyan kiderült — a Mátra­alji Szénbányáknál példá­ul még mindig igen sok a különféle — tervezhető és nem tervezhető — veszte­ségidő, az üzemzavar, a ja­vítás, a váratlan átszerelés, hogy csak néhányat említ­sünk. Bár állítólag jobb a helyzet, mint a szénbányá­szat más vállalatainál, a munkaidőalapnak mindössze 37,6 százalékát fordították termelésre az idei első fél­évben is, s az eddigi ta­pasztalatokat figyelembe véve, az V. ötéves terv vé­gére sem számítanak 52 százalékos aránynál jobbra. A szabad szombatok mel­lett nagy kiesést jelentenek a betegségek miatti hiány­zások, az engedélyezett fi­zetett és nem fizetett tá­vollétek, az igazolatlan mu­lasztások, gondot okoz, hogy a termelőberendezése­ket üzemképes állapotban sem sikerül mindig úgy ki­használni, mint kellene. Mindez pedig arra figyel­meztet, hogy jóval komo­lyabban kellene venni a fe­gyelmet, az eddiginél töb­bet kellene tenni a munka- és üzemszervezés területén. Feltétlenül szükséges a vál­Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának vendége­ként hazánkban tartózkodó háromtagú tanzániai delegá­ció — C. M. Mzindakaya iparügyi miniszterhelyettes­sel az élén — vasárnap Mé­száros Vilmos OKISZ-elnök- helyettes társaságában Eger­be látogatott A küldöttséget dr. Holló Béla KISZÖV-elnök fogadta, majd kalauzolta a megye­székhelyen, ahol a vendégek egész napos látogatásuk során lalat egész belső mechaniz-' musának korszerűsítése, a termelés feltételeinek kifo- gástalanabb biztosítása. Hi­szen néhány hatásosabb in­tézkedéssel egyedül Vison­tán mintegy 700 szénba- nyászt lehet megtakarítani, s innen a vállalat más munkaterületére, haszno­sabb feladatokra irányítani. A (Mátraalji Szénbányák, kedvezőtlen tapasztalatain okulva határozott további programjáról, amelyben számottevő például a szer­vezeti változtatások idei befe­jezése, sokat ígérő a vi- sontai külfejtésen 1979-ben bevezetésre kerülő, teljesen automatizált, számítógépes termelési folyamatirányítás. Lényeges a folyamatos mű­szaki fejlesztés, a munka* sok képzése, továbbképzéset a különféle szaktanfolya­mok sikeres elvégzésének anyagi ösztönzése. Fontos, hogy a felelősségteljesebb posztokra mind felkészül­tebb szakembereket szán­nak, gyarapszik a közép- és felsőfokú végzettségűek száma. Ez utóbbira jellem­ző, hogy az idén is, csupán külföldön hatan tanulnak állami ösztöndíjjal a leen­dő vezetők közül. A többre, jobbra ösztön­zés tükröződik a vállalat bér-, prémium- és jutalma­zási politikájában, a mun­kaverseny, a törzsgárda fo­kozódó elismerésében is. Az anyagi, erkölcsi megbecsü­lés ugyanis feltétlenül ja­vítja a dolgozók közérzetét^ ami nyilvánvalóan hatás­sal van az értékesebb tel­jesítményekre, amelyeket várnak a Mátraalji Szénbá­nyáktól is. ILYENFÉLÉK ÉS HAu SONLŐAK jellemzik a vál­lalat törekvéseit. Kétségte­len a jó szándék, vitatha­tatlan az igyekezet. S remélhető, hogy a bá­nyászok programja be is váltja majd a hozzáfűzött reményeket, a tervezettnél talán még jobb eredménye­ket hoz. a város nevezetességeivel is.- merkedtek. A tanzániaiak — mint ér. tesültünk — magyar kisüze. mek exportjáról tárgyaltak hazánkban, s hétfőn, megbe. széléseik eredményeként ke. retszerződést írtak alá Bu_ dapesten. 1976. november 16., kedd Gyóni Gyula Tanzania! vendégek Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom