Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-14 / 243. szám
7 Befejeződött Egerben a szocialista hazafiságró! rendezett országos tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) támad. Például megkérdőjelezi a varsói szerződés lét- jogosultságát, azt, hogy a békés egymás mellett élés, az enyhülés nemcsak fenntartható, hanem tovább is fejleszthető. Ezután a hazafiság és a honvédelem összefüggéseire utalt, majd kitért az új honvédelmi törvény jelentőségére. E. Fehér Pál, a Népszabadság kulturális rovatának vezetője kifogásolta, hogy az internacionalizmus fogalmával kapcsolatban csak a tartalmi jegyekre hivatkozunk. Soroljuk a bizonyító erejű, a kifejező tényeket, de megfeledkezünk az érzelmi hangoltságról, holott ez épp olyan szerepet játszik ebben a témakörben is, mint a hazafiság értelmezésénél. Molnár Zoltán író a dr. Szabolcs Ottó által említett tankönyvegyeztetést helytelenítette. Szerinte álláspontunkat, ami azonos az objektív történelmi igazsággal, semmiképp nem adhatjuk fel. Pándi Pál irodalomtörténész, a Kritika című folyóirat főszerkesztője rámutatott arra, hogy az interna- cionlizmus nemzeti létkérdésünk. Vitába szállt a hozzászólók egy részének megállapításaival. Nézetének lényege a következő. A szülőföldhöz való kötődés nem meghatározó vonása, hanem csak egyik, bár nem mellőzhető jegye a hazaszeretetnek. önmagában azonban nem fejezheti ki a fogalom tartalmát, hiszen egy kapitalista nagyiparos is számos szállal kötődhet szükebb kör. nyezetéhez. A szocialista nemzetiségi politikával kapcsolatban megjegyezte: téves lenne elítélni az asszimilációt, a nagyobb közösségbe olvadást ugyanis ez nálunk egészséges, természetes jelenség. Annál is inkább, mert általában kisebb népcsoportokról van szó, s egyébként is érvényesülnek hazánkban a lenini nemzetiségi politika alapelvei. Részletesen szólt az ellentétes, vagy sok mozzanatban különböző ideológiai nézetek harcáról. Hangsúlyozta, hogy a küzdelmet nem adhatjuk fel. s a marxizmus nézőpontjáról kell disputáznunk mind a szociáldemokratákkal, mind az ultrabalosokkal. Nem türelmetlenül, hanem érveket, gondolatokat felsorakoztatva, azaz ottmaradva a „ringben”, vállalva a nem várt „ütéseket” is. A véleménykülönbség ugyanis nem „ökölharc”, hanem a magasabb rendűbb, a hiteles proletár álláspont képviselete. A felvetett kérdésekre dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője válaszolt. Tisztázta: a különböző országokkal folyó Elnöki zárszót mond Do- bozy Imre tankönyvegyeztetések egyáltalán nem jelentik helyes nézőpontunk, alapelveink feladását, mindössze a tárgyi tévedések kijavításáról, a fontosabb tájékoztatásról van szó. Elmondotta, hogy valóban a korszakváltás időszakát éljük. Olyan társadalmi rendet valósítottunk meg, amely alapvetően különbözik minden korábbitól. Ennek ellenére a békés egymás mellett élésnek jövője van. Kompromisszum, amely egyúttal készenlétet is jelent. Ezért nem feledkezhetünk meg a másik tábor részéről fenyegető veszélyről, de — s ezt követeli az egész emberiség érdeke — kerülnünk kell még a fenyegetés látszatát is. Dobozy Imre zárszavában a szocialista internacionalizmus történelmi szükségszerűségéről beszélt, s kiemelte, hogy több mint ezeréves históriánk annyi keserű tapasztalata után nemzeti érdekünk az, hogy biztató jövő felé vezető szövetségi rendszerhez tartozzunk. Az írószövetség elnöke elismerő szavakkal méltatta a tanácskozást, amely — külön kiemelte — hozzájárult a vitás kérdések tisztázását hoz, a bizonytalan fogalmak rendszerezéséhez, s megteremtette a közös gondolkodás feltételeit. (pécsi) A szocialista hazafiság országos tanácskozása alkalmából a Honvédelmi Minisztérium szerdán délután fogadást adott a Park Szállóban. A fogadáson megjelentek a tanácskozás résztvevői, ott volt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. A vendégeket Mándi Ár. pád vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének első helyettese köszöntötte, majd átadta a miniszteri kitüntetéseket, valamint az irodalmi nívódíjakat. A hazafias, a honvédelmi és az internacionalista nevelésben huzamosan végzett ki. magasló munkásságuk elismeréseként a Haza Szolgála. iáért Érdemérem arany foko. zatát hatan kapták, köztük Búzás Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese is. Kilencen kaptak a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozat kitüntetést, közöttük dr. Kocsis Sándor, az egri városi tanács elnök- helyettese is. Az 1976. évi közös irodalmi pályázaton kiemelkedő al_ kotásáért. valamint rendszeres. színvonalas részvételéért Gáli István, az Üj írás rovatvezetője, Iszlai Zoltán, az Élet és Irodalom rovatveze. tője és Berkes Péter, a Lobogó főmunkatársa, az irodalmi nívódíj I. fokozatában részesült. Fábián Zoltán, az író- szövetség titkára és Újhelyi János dramaturg, az irodalmi nívódíj második fokozatát kapta. Ezután Garamvölgyi József. a kulturális miniszter helyettese Szocialista kultúráért kitüntető jelvényeket adott át a hazafias nevelésben kifejtett eredményes tevékenységért, valamint közművelődési munkáért. Kitüntető jelvényt kapott dr. Varga János. az egri városi tanács elnöke, Göczö Gézáné, az egri városi tanács vb. művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és Németh András, a Hazafias Népfront Eger, XIII. kerületi titkára, népművelési ügyvezető. Dobozy Imre, az írószövetség elnöke, az Olvasó népért mozgalomban végzett eredményes munkájukért „Pro litte- ris Hungaricis” plaketteket adott át. Fejti György. a KISZ központi bizottság titkára pedig az Ifjúsági Érdemérem kitüntetéseket nyújtotta át. Ilyen kitüntetést kapott Bóta Sándor, az egri 1. számú Általános Iskola igazgatóhelyettese, Studt Sán. dorné, az egri 7. szá- számú Általános Iskola igazgatója és György Géza. alezredes. Kócza Tiborné, az egri 10. számú Általános Iskola kisdobosvezetője KISZ Ér. demérmet kapott. Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke a Szakszervezeti munkáért kitüntető jelvényeket adott át. Arany fokozatot kapott többek között Szabó Balázsné, a hatvani konzervgyár csoportvezetője. Befejezésül dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke Pro Agria emlékplakettet adott át Győrffy László ezredesnek, a politikai főcsoportfőnökség osztályvezetőjének. Századunk ipara űz országgyűlés napirendjén a vegyipar A szakemberek jó része állítja, hogy a huszadik század harmadik negyedében bekövetkezett nagymértékű ipari fejlődés főként két ágazat, a vegyipar és az elektronika megszületésének köszönhető. Valóban, hiszen az elektronika az emberiség memóriáját tágította szinte korlátlanná, feloldva az ember osztályozó, elemző és számító képességének erősítésével a gondolkodás röghöz kötöttségét. A vegyipar pedig a földrajzi adottságok és a természeti nyersanyagforrások korlátáit bontja le a gazdasági fejlődés útjából. Legjobb befektetés A hazánkéhoz hasonló helyzetben levő országok számára, amelyek nem bővelkednek természeti kincsekbe:/ és nincsenek óriási területeik, ahol a mezőgazda, ság extenzív fejlesztésével bővíthetnék nyersanyagkészleteiket. különösen a vegyipar kiépülése nagy horder- jű. A fejlett vegyipar szinte teljesen függetlenítheti a gazdaságokat földrajzi fekvésüktől. nyersanyagkészleteiktől. Az is lényeges sajátosság, hogy a beépített eszközök kihasználási foka a vegyiparban a legnagyobb más ágazatokhoz képest, hiszen a technológiából adódóan a vegyipari üzemek többsége folyamatos működésű, sze. rény mértékű munkaerőszükséglettel. Nem véletlen tehát, hogy ebben az ágazatban az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi termék értéke hazánkban több mint a kétszerese az ipari átlagnak. A népgazdaság számára tehát egyértelműen a legjobb befektetés — anyagban, pénzben, munkaerőben — a vegy-, ipar fejlesztése, mindenekelőtt magas termelékenysége miatt. (Általános a hazat., vegyiparban, hogy az egy foglalkoztatottra jutó évi termelési érték meghaladja az egymillió forintot.) Új ipari kultúra forrása Másfelől a vegyipar külön, böző alágazatai — a gyógyszer-. műanyagy-, műszál-, kaucsuk-. a gumi-, a műtrágya-. a növényvédőszer-. a tápszergyártás — más ágazatok számára teszik lehetővé a gazdaságos és korszerű termékválaszték kialakítását. Vagy a mezőgazdaságban, még csökkenő termőterületek mellett is, a növekvő hozamok elérését. A kiépült, korszerű vegyipar merőben új termelési, ipari kultúra forrása. Túlzás nélkül állítható, hogy a hazai vegyipar másfél évtizedes kiemelt fejlesztése nagyban hozzájárult — húzó hatású, ösztönző termékeivel, új lehetőségeket felkínáló ágazatként — az egész gazdaság gyors ütemű fejlődéséhez. Az utóbbi években kibontakozott a magyar petrolkémiai ágazat, s meghonosodott a vegyipar egyik legkorszerűbb ága is a népgazdaságban: az olefinkémia. Ennek megalapozásában is jelentős része van a magyar— szovjet kooperációnak a pet_ rolkémiai egyezménynek. Az olefintechnológia kiépítésével a különböző modem műanyagok. műszálak, gyógyszer- és nővényvédőszer- alapanyagok magas színvo. nalú termelése indul meg hazánkban. A szocialista gazdasági együttműködés gyümölcse A ma már nemzetközileg is jó színvonalúnak értékelhető magyar vegyipar meg. teremtéséhez jelentős mértékben járult hozzá a szocialista országok gazdasági együttműködése is. A fejlesztés lehetősége szempontjából például alapvető volt. hogy rögtön az induláskor hazánk rendelkezésére állt a korszerű vegyipar számára nélkülözhetetlen alapanyag, a kőolaj: a Barátság I.. majd később (a 70-es évek elejétől) a Barátság II. vezetéken érkezett a szükséges mennyiség a Szovjetunióból, pótolva a szűkös hazai forrásokat. E két vezetékhez csatlakozik most a Testvériség földgázvezeték. a további fejlődéshez most már földgázzal is ellátva a magyar ipart A társadalmi átalakulás gyorsítója Ez a nagyszabású fejlődés egy ilyen, az egész gazdaságra nagy hatással bíró. dinamikus iparág esetében ugyanakkor nemcsak egyszerűen gazdasági kérdés. Ez az ágazat egy, másfél évtized alatt ugyanis nemcsak a népgazdaság termékszerkezetében indított el mélyreható változá. sokat, hanem az ország térképére. településszerkezetére is hatást gyakorolt. Húsz évvel ezelőtt, egy-egy járáson, megyén kívül még kevesen ismerték például ezeket a neveket: Százhalombatta. Le- ninváros, (korábban Tisza- szederkény). Kazincbarcika. Algyő — sőt: a méret és a hírnév gyarapodását tekintve, nyugodtan ide írható — Pét vagy akár Nyergesújfalu neve is. Lám: a vegyipar városokat is teremtett. Nem egy település viharos, társadalmi, gazdasági fejlődését indítva el és sok százezer embernek hozva új foglalkozást, élet. módot és lehetőséget a magasabb szintű életvitelre. Egy ország adottságainak mindenben megfelelő, korszerű ipar következetes fejlesztésé ha az a nemzetközi gazdasági környezetbe is jól beleillik. íme — alapjában véve rövid idő alatt — széles körű változásokat képes elindítani és véghez vinni a gaz. daság és a társadalom életé, ben. Hogyan tovább? — többi közt erről tárgyal az országgyűlés. meghallgatva á nehézipari miniszter beszámolóját a végzett munkáról, s a következő időszak fejlesztési terveiről. G. F. H élapái falva Az őszi jó időt kihasználva, az építők mind többet próbálnak megvalósítani a nagyberuházás — az új cementgyár — programjából. Még csak bontakozik a kép, ám máris látványos a 25 ezer négyzet- méternyi tetőfelületű leendő nyersanyagtároló, megjelenésével valósággal lenyűgözi a nézelődő embert. A roppant építkezés újra meg újra más meglepetéssel szolgál, egyre változatosabbá teszi a tájat. Betonkolosszusok nőnek a község fölé Bélapátfalva régi iparának biztatóbb jövőjét sejtetvén. Jelenleg ez az üzemi siló a legmagasabb létesítmény: csúszózsalus építésével éppen a napokban végeztek. (Fotó: Perl Márton) 1976. október 14., csütörtök Búzás Lajos át veszi a kitün tetést (Fotó: Perl Márton)
