Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
Teljes üzemben az Olefingyár Teljes kapacitással dolgozik, hazánk legkorszerűbb ve- gyiüzeme, a TVK Olefingyára. Csupán etilénből naponta 720 tonnát állítanak elő. Részlet az üzemből. Megyei sikerek a BNV-n Mint korábbi lapszámainkban erről már említést tettünk: Heves megye ipara az idei ősszel sem maradt távoi a BNV-től. S termékeink — ha szerényen is — mindenképpen elismerésre méltóan képviselték üzemeinket. örvendetes, hogy tapasztalatainkat utóbb az érdekelt vállalatokkal folytatott be- beszélgetések is megerősítették. Ahogyan például Kormos Pál, az Agria Bútorgyár igazgatója elmondotta: sikerrel szerepelt a „Kiváló áruk fórumán” a „Sába” komód után az „Áron” ágy is, Ügy- szólván még a vásár félidejében sikerült véglegessé tenniük jövő évi termelési programjukat. A BNV-s érdeklődéssel együtt így a következő esztendőben 160—165 millió forintos gyártással számolnak, ami a tavalyi tervüket mintegy 20. az ideit pedig 15 százalékkal haladja túl, s több mint a jelenlegi tervidőszak időarányos elképzelése. Űj. „Tahiti” bőrgarnitúrájukkal — amelyben az ülőbútorokhoz márványlapos asztalka is tartozik — finn importot szeretnének helyettesíteni. A belföldi értékesítésnek egy jelentős része árucsere során külföldre, elsősorban Lengyelországba is eljut. Határainkon túlról egyébként svájciak, hollandok. svédek is látogatták a vállalat 110 négyzetméteres standját és tárgyalóhelyiségét. s mint észrevették: főleg talán az „Aida” nevű, ötdarabos exkluzív ülőgarnitúra számíthat nagyobb népszerűségre. A jugoszláv—magyar kooperációban ■ készített. s bemutatott „Agrina” már a vásári, szóbeli megállapodás alapján is biztató távlatokkal kecsegtet: szó van ugyanis arról, hogy 1978-ban már eléri a 15 millió forintot a kibocsátott végtermék értéke. A szintén új garnitúra legközelebb a november 18-i, újvidéki vásáron szerepel, s itt kerül sor a végleges szerződés — több éyre szóló munkaterv — aláírására is. A Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet alufóliás csomagológépekkel jelentkezett, s mint értesültünk: a két bemutatott változat egyike, a nagyobb berendezés, mindjárt a vásáron elkelt: a budapesti tejiparhoz került. Az ötletes, ügyes, s megjelenésében tetszetős gépek egyébként a külföldiek kíváncsiságát is felkeltették, a tőkés és szocialista piacról egyaránt érdeklődést mutattak irántuk. A tárgyalások még ezekben a napokban is tartanak, de várhatóan rövidesen kialakul a teljes igény, amelynek alapján már jövőre szeretnék sorozatban készíteni az új termékeket. Az Egri Háziipari Szövetkezet legszámottevőbb vásári eredményének a budapesti Skála Áruházzal történt szóbeli megállapodás számít. Czuczai Lajos elnöktől nyert értesülésünk szerint, mintegy 5—5,5 millió forintos szállításról van szó. A megrendelő népművészeti blúzok, táskák, bútorok, továbbá hurkolt faliszőnyegek, valamint perzsaszőnyegek iránt érdeklődik — s a szövetkezet igyekszik megelégedésre kielégíteni a fővárosi kereskedők jövő évi igényeit. (—ni) Kismamák találkozója Ecséden Az ecsédi nőbizottság először rendezte meg a községben lakó kismamák találkozóját a termelőszövetkezetben. A találkozón öt vállalat képviselői vettek részt. A megjelenteket Schmidt Dezső tanácselnök köszöntötte, majd óvodások és úttörők műsorral kedveskedtek a .résztvevőknek, a vállalatok és a nőbizottság képviselői pedig ajándékokat nyújtottak át a kismamáknak. Nagy Piroska Hatékonyság kérdőjelekkel Hogyan gazdálkodnak termelőszövetkezeteink? Sok szó esik róla. Megannyi beszélgetés és vita hangzik el a gazdálkodás holnapjáról, a többtermelésről. A továbblépés közös érdek, hiszen új ötéves tervünk első évének végéhez közeledünk. A középtávú terv, amelyet a parlament törvényerőre emelt, alapvetően szól a termelékenység emeléséről, a termékszerkezet javításáról, a költségek csökkentéséről és az eszközök gadaságosabb kihasználásáról. IPARSZERÜ TERMELÉS 20 EZER HEKTÁRON Ennek megvalósítása azonban nem megy egyik napról a másikra, hanem hosszabb folyamatot igényel. Az viszont már nem lényegtelen, hogy milyen alapokról indultak üzemeink. gazdaságaink az új ötéves tervben. Elegendők-e ezek az alapok a megnövekedett feladatok megvalósf-' fásához” Ezt vizsgálta nemrég a Hevés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Pontosabban azt, hol tartanak közös gazdaságaink a hatékonyabb gazdálkodás megteremtésében. A tudományos-technikai forradalom a mezőgazdaság termelőerőit is megújította. Ezt jelzi az iipari eredetű anyagok, eszközök mind nagyobb térhódítása és alkalmazása. Ennek hatására soha nem látott ütemben fejlődtek üzemeink az utóbbi öt évben. Gazdaságaink elsősorban a jobb minőségű földek ésszerűbb hasznosításával igyekeztek a korábbiaknál kedvezőbb eredményeket elérni. Ezt bizonyítja az okszerűbb tápanyagutánpótlás és a növekvő műtrágyafelhasználás is. A múlt évben befejeződött termelőszövetkezeti egyesülések bebizonyították, hógy kedvező alapul szolgáltak a nagy területen megvalósítható magas műszaki színvonalú gazdálkodáshoz. Ezzel különösen a növénytermelés átlageredményei emelkedtek, miután Heves megye szövetkezetei közül is többen bekapcsolódtak a termelési rendszerekbe. Tavaly például már 22 gazdaság egy, vagy több növényt termelt iparszerű- en. Így a megye nagyüzemi szántóföldjeinek 13 százalékán, csaknem 20 ezer hektáron valamilyen rendszerben gazdálkodtak. Ennek köszönhető, hogy a főbb növények közül a kukorica termésátlaga 27, a cukorrépáé 22 százalékkal volt több más közös gazdaságokénál. 235 MILLIÓVAL TÖBB IPARI ANYAG Az elnökség azt is megállapította, hogy Heves megyében számos olyan termelőszövetkezet van, amely ugyan nem tagja egyik termelési rendszernek sem, mégis szívesen átvette az iparszerű eljárást és saját körülményei között sikeresen alkalmazza azt. A termelés hatékonyságának növelésére azonban még több korszerűbb gépre, modern technikára van szükség. A gépek ára azonban állandóan no, így az új közgazda- sági környezetben sok nagyüzemnek drágán kell fizetni a termelés fejlesztéséért. Számítások szerint 1968- tól a szövetkezetekben levő technikai eszközök értéke évente 21 százalékkal növekedett. A termelési érték növelése azonban évente csak 18 százalékos volt. Ez arra utal, hogy a nagy értékű gépeket még nem használják ki kellően, sok az állásidő, melynek csökkentésével jóval magasabb eredményeket érhetnének el. Baj van a szállításokkal is, mert sok az üres járat és kevés nagy teljesítményű pótkocsit, illetve teheautót használnak gazdaságaink. 1975-ben szövetkezeteink a tervezettnél 235 millió forinttal több ipari eredetű anyagot használtak fel. Az áremelések következtében 92 millióval többet költöttek műtrágyára. 25 millióval többet növényvédő szerre. A takarmány 30, az üzemanyag-felhasználás pedig 44 százalékkal emelkedett. A többlet ráfordítások azonban nem mindenütt je- letkeztek a terméseredményekben, ami a hatékonyság csökkenésével magyarázható. HELYTELEN MtTRÁGYATÁROLÁS Üzemeinkben ugyanis az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy az önköltségszámítások előtt nem végeztek hatékonysági vizsgálatokat. Ez különösen a műtrágya-felhasználásban mutatkozott meg. Annak ellenére hogy a magasabb műszaki-technikai színvonal — főleg az iparszerű termelés térhódítása — lehetővé tette a műtrágyafelhasználás növelését, megyénk gazdaságai ebben mégis az országos átlag alatt maradtak. Noha a kalászosok, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya és a szőlő hozama növekedett, a lucerna és a vöröshere átlagtermése a több műtrágya ellenére is a régi maradt. Hol tehát a hiba? Mint az elnökség rámutatott, szövetkezeteink több pénzt fordítottak műtrágyára, mint korábban, annak kezelésére, tárolására és fel- használására azonban mégsem fordítottak elég gondot. Pedig a takarékos gazdálkodás követelményeinek megfelelően nagyobb odafigyeléssel és gondossággal hekláranként több mázsával növelhetnék terméseredményeiket. Az elnökség felhívja a nagyüzemek figyelmét, hogy a jövőben ne kampányszerűen, hanem rendszeres évközi értékeléssel ellenőrizzék munkájukat. Ezzel jobban elkerülhetők a veszteségek. Az ellenőrzés alapja a jól kidolgozott üzemi információ, amely a döntések megalapozásában is segít. Szövetkezeteink továbbra is törekedjenek az ésszerűbb földhasznosításra, és ahol kell, ne riadjanak vissza a tőkeigényesebb talajjavítástól, az újabb nagy termőképességű növényfajták és modern gépek elter-1 jesztésétől sem. Van mit tenni az állattenyésztés színvonalának javításában is. Ennek elengedhetetlen, feltétele, hogy -vállalják a fáradságot és ezentúl a takarmányokat beltartalmi vizsgálatok alapján használják fel. Csak így csökkenthető gazdaságosan az allati termékek előállításához szükséges takarmánymennyiség. A hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek további megteremtése tehát elengedhetetlen feladat. Nagyobb szervezettséggel és körültekintéssel, a kor követelményeinek megfelelően előbbre léphetnek a mezőgazdasági nagyüzemek Heves megyében is. Mentusz Károly SZÜRETELNI indulnak a diákok — adtuk hirül az eseményt az elmúlt héten. És valóban, hétfőn a csengő nem a padokba, a könyvek mellé szólította megyénk közép- és szakközépiskolásait, hanem vödörrel, késsel a kézben a szőlőültetvényekre. Mint már esztendők óta, az idén is a tsz- ek, állami gazdaságok munkáját diákok segítik. A megyeszékhely intézményeiből csaknem hatezer fiatal szorgoskodott a szőlőtáblákon és igaz, hogy ott, ahol a gyerekek dolgoztak — a hét végére a szőlőtőkéken alig maradtak fürtök. Ezeknek az őszi betakarítási munkáknak így nemcsak a gazdaságok veszik hasznát, hanem nagyon fontosak a gyerekek munkára nevelése szempontjából is. És ha már a nevelésnél tartunk, tegyük szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén, hogy az első napokban munkaszervezésből mi, felnőttek, bizony gyengén vizsgáztunk. Sok helyen azért állt a munka, mert nem volt elegendő edény, szállítóeszköz a leszedett szőlőknek. Nem csoda — és erre a jövőben jobban oda kell figyelni —, ha ez a sok ezer lelkes, szívvel-lélekkel dolgozni vágyó diák kicsit csalódott a közös munkában, a felnőttek szervezésében. MUNKÁVAL KEZDTÉK az idei úttörőévet és a hetet a legkisebbek, az úttörők és a kisdobosok is. Megyeszerte megkezdődtek ugyanis a csapatparlamentek, ahol a pajtások beszéltek az elmúlt két esztendő úttörőmunkáiról, a jövő feladatairól, és megválasztották küldötteiket, akik a városi, illetve járási parlamenten a kék és piros nyakkendősek szószólói lesznek. Bár a sorban a harmadik, jelentőségét tekintve azonban kiemelkedően fontos belpolitikai esemény volt az elmúlt héten Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának Heves megyei látogatása. Megyeszerte megemlékeztünk a fegyveres erők napjáról is. Ez alkalomból több helyen koszorúzásra került sor. ahol a fiatalabb és az idősebb korosztály tisztelgett a felszabadító hősök emlékművénél. Megyénk munkaügyi helyzetéről tartottak vitát az SZMT székhazában. Szó volt a felnőtt korú nők szakmai képzésének és továbbképzésének feladatáról. A szakmunkásképzéssel kapcsolatban az ankéton elhangzott, hogy mire a tanulók eljutnak a vizsgákhoz, sokan közülük meghátrálnak. A jövőben alaposan meg kell vizsgálni, miért csökken évről évre egy-egy osztály létszáma, valamint azt is, hogy hová kerülnek és mi lesz a sorsuk a lemorzsolódott diákoknak. AZ AGRIA ’76 rendezvénysorozatot értékelte az elmúlt héten a megyei közművelődési bizottság, örvendetes hír, hogy az országos közművelődési alapból ez a vállalkozás egymillió forint támogatást kapott. Az Agria Játékszín műsortervében szerepel többek között a Szép magyar komédia, az Egri csillagok alapján készített színpadi mű megrendezése is. Szüle Rita © 1976. október 3., vasárnap Az Olefingyár központi ve zérlőterme. -»mu — Horváth Péter — KS) (MTI Fotó
