Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Közlemény A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanács ának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista-leninista felkészült­ségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló je­lentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdé­sek szerepeltek. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott kö­vetelményeket támasztanak a párt szerveze­ttével és a párt tagjaival szemben. A Köz­ponti Bizottság ezzel összhangban áttekin­tette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tenni­valókat. Csak a forradalmi elmélettel felvér­tezett pórt, az elméletileg jól képzett, a marxis­ta—leninista elvek szellemében küzdő, dol­gozó párttagság képes egész népünket mozgó­sítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megterem­tésére. 1. A Központi Bizottság a párttagság ide­ológiai felkészültségét, a pártpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus—leni- nizmus élő, fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pár­tunk tevékenységében a marxizmus—leniniz- mus elveiből, a magyar forradalmi munkás- mozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, s épít a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának, a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira. A marxista—leni­nista elmélet mélyebb elsajátítása, a társa­dalomtudományok új eredményeinek isme­rete és alkotó alkalmazása a fő forrása, s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sike­resen vezesse a szpcialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párt­tagság még felkészültebben teljesítse felada­tát a politika valóra váltásában, a közélet­ben, a munkában, és eredményesen mozgó­sítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében je­lentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szere­pe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente át­lagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológiánkat a pártoktatás­ban, a KISZ, a szakszervezet, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kí­vül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leninizmus kérdéseivel. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyel­met fordított az ideológiai kérdésekre, hozzá­járulva eszméink terjesztéséhez. 3. A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, párti skolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folya­matos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolája, buda­pesti és megyei oktatási igazgatóságai, ame­lyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és kö­szönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadal­mi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista —leninista ismereteinek, képzettségének nö­veléséért. 4. A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társa­dalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően, a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklő­désük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kritikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyeb­ben vesznek részt a közéletben. II. 1. A Központi Bizottság az eszmei nevelő­munka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgál­va megállapította: a pártoktatásnak az a fel­adata, hogy a XI. kongresszus követelményei­nek színvonalára emelje a párttagság ideo­lógiai felkészültségét. Ezt az oktatás minősé­gének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista—leninista alapel­veinek ismeretének elmélyítésével, a jelen te­endőinek és a fejlődés távlatainak bemutatá­sával készítse fel a párttagságot, hogy a jö­vőben is eredményesen dplgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az el­mélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajá­títására irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértez­zen fel mind a dogmatikus, mind a revizio­nista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus—leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és el­mélyültebb munka megköveteli, hogy a párt­tagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellent­mondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően, több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak köz­kinccsé tételére. A párt munkájának, küzdel­meinek története időt álló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai követ­keztetéseinek jobb megismerése és megismer­tetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkal­mazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együtt­működéséből születő eredmények, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom ideoló­giai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dia­lektikus és történelmi materialista szemléle­tét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét összefügéseit. megérthe­ti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondá­sokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alap­vető feladatának részeként — jobban töre­kedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek ki­elégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységé­nek fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás, saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. 2. A Központi Bizottság felhívja a figyel­met, hogy a propaganda meggyőzően fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a ka­pitalista világrendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideoló­giai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jel­legével, a szocialista hazafisáegal és a pro­letár internacionalizmussal összefüggő témák­ra. a) A fejlett szocialista társadalom megte­remtése minden területen nagyobb követel­ményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fej­lődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista élet­mód között. A dolgozók mozgósításának, ak­tivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazda­sági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a ki­egyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetet­len feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdé­seinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocia­lista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialis­ta életmód térhódítását. b) A halalom a világfejlődés jelenlegi sza­kaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocia- lisla építés fettétele. Hazánkban a munkás- osztály hatalmát megtestesítő proletárdikta­túra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakor­lásába bevonja a parasztságot, az értelmisé­get, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állam­polgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különT bőzik minden kapitalista államtól, amely bár­milyen formában is, de a monopol tőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megterem­tésének alapvető feltétele a demokrácia min­den oldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szo­cialista társadalmunkban fokról fokra fej­lődnek és mind inkább kiteljesednek a kor­mányzás, az igazgatás demokratikus módsze­rei. A szocialista demokrácia fejlődése bizto­sítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegye­lem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésé­nek alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előre­vivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az álla­mi teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony ér­vényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosz- szabb távon és fokozatosan megvalósuló cél­hoz, hogy a proletárdiktatúra állama össz­népi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyo­mánynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúsá­gunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk és forradalmi párt­ja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk nem­zetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szo­cializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítőereje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatal­mas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szo­cialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionaliz­mus a rendszerünk, eszményeink iránti el­kötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus vi­lágméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár in­ternacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi ér­dekek egyeztetésére, a kommunista és mun­káspártok közt; egység megteremtésére irá­nyuló törekvést; á kölcsönös támogatást, elv­társi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgal­munk alapját képező marxista—leninista el­mélet közös erőfeszítéssel történő továbbfej­lesztését, ideológiai együttműködésünk erősí­tését, a tapasztalatok általánosítását: a leg­főbb politikai kérdésekben a kollektív állás­pont és cselekvés kialakítását a testvérpár­tok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár inter­nacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sike­reiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionaliz­mus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfe­szítéséhez. Ugyanakkor őket is segíti a szo­cializmus léte. fejlődése és az a szolidaritás, amrfyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállal­nak. A Központi Bizottság új titkára: Borbély Sándor Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben szüle­tett. Munkás családból szár­mazik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgo­zott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjú­sági vezetőként tevékenyke­dett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskun­halason, később a Pest me­gyei DISZ-bizottság munka­társa, majd titkára. 1953-tól a DISZ Központi Vezetősé­gének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főis­kolát. Hazatérése után a Cse­pel Vas- és Fémművek Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szo­cialista hazafiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind' a kozmopoli- tizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új for­mában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fel­lépett és a jövőben is fellép az antikommu- ni/mus és a szovjetéllenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel . szembeni általános törekvéseiben. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésé­vel is a propagandamunka minőségi fejlesz­tését kell segíteni. Az oktatás bevált szerve­zetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell for­■ dítani a marxista tudás gyarapításának párt- iskolán kívüli formáira, az önálLó tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a tovább­képzésre, a propagandisták rendszeres kép­zésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szük­ség van az . oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatos­ságát és tervszerűségét növelve a párttago­kat a szervezett oktatás különböző tanfolya­maira a politikai szükségleteknek, a részt­vevők érdeklődésének megfelelően kell ja­vasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a pro­pagandistákkal szemben a legfőbb követel­mény, hogy magas elméleti színvonalon, al­kotó felfogásban terjesszék a marxizmus— leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismer­tessék a párt politikáját. Szüntelenül fej­lesszék tudásukat, előadói készségüket, peda­gógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kuta­tók, szakértők mind nagyobb' számban kap­csolódjanak be a propagandamunkába. 4. A Központi Bizottság felhívja a párt- bizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdé­sekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, po­litikai hatásait. Fogják össze és szervezet­ten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújt­sanak érdemi támogatást a tömegszerveze­tekben és az állami vonalon folyó politi­ka; oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tar­tozó pártpropagandát. A párttagok képzésé­vel, nevelésével segítsék a szocialista építő­munka napirenden levő kérdéseinek megér­tését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártve- zetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsola­tot a propagandistákkal, folyamatosan tájé­koztassák őket a gyakorlati munka kérdései­ről, és ismerkedjenek meg az oktatás esz­mei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fon­tos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékeny­ségére. A Központi Bizottság meggyőződésé, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének nö­velése útján a Magyar, Szocialista Munkás­párt még jobban betölti történelmi külde­tését: a fejlett szocialista társadalom építé­sének vezetését. A Központi Bizottság el­várja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglal­kozzanak az eszmei nevelőmunka feladatai1 val. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyít­sék el marxista:—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szo­cialista hazánk további felvirágoztatásáért. ★ A Központi Bizottság ülése a továbbiak­ban szervezeti és személyi kérdéseket tár* gyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása mi­att, érdemei elismerése mellett központi bi­zottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, me­zőgazdasági és közlekedési osztályának ve­zetői tisztségéből, és megválasztotta a Köz­ponti Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fo­gadott el állami tisztségek betöltésére. DlSZ-bizottságának első tit­kári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bi­zottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-tői pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottsá­gának első titkára. Ugyan­ebben az évben, az első or­szágos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagjává választot­ták. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfő­iskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerüle­ti pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas­es Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává vá­lasztotta. Nwüsílb C\ 1976. október 2&, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom